Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-23 / 198. szám
1960. augusztus 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 T U N N Cseppet sem csodálkozom, amikor az ünnepségre gyülekező dolgozók, vendégek az elragadtatás hangján beszélnek a felavatásra kerülő új kultúrházról. Külsőleg is, de berendezéseit illetően is nehezen lehetne találni a megyében hozzá hasonlót. A mennyezet burkolása minden bizonnyal egyedülálló, a pozdorjalemez-üzemben erre a célra gyártott lapokkal „tapétázták” be a nagyterem meny- nyezetét. A korszerűen berendezett konyhában nagy a sürgésforgás (a kultúrház egyben ebédlő is), a „próbaüzemelés” itt már egy hete megkezdődött, az ünnepi vacsora itt készült el. MÉLTÓ SZÍNHELYE a négyes ünnepnek a Dunaföldvári Kendergyár új kultúrháza. Mert négy szeresen ünnepelnek a kendergyáriak. Ünnepük a 11 esztendős alkotmányt, a kultúrház felavatását, az új pozdorja-bútorlap üzem avatását és az élüzem-cím elnyerését. Az ünnepi szónokok — Nyitrai Sándor iparigazgató, Magyar Sándor vállalati igazgató, AbelovszPA GYÁRBAN ky József budapesti pártmunkás modern üzem. Ontja majd a és a többiek —- beszéde nyomán „nyersanyagot” a bútoriparnak, megelevenedik a múlt, a felsza- Két év múlva már 4000 köbmé- badulás utáni fejlődés és kiraj- tért évenként, de 1963-ra 8000 zolóöik a jövő perspektívája. Tíz köbméterre emelik a termelést, éve, amikor államosították az Kell a bútor az országnak, a du- üzemet, elhanyagolt állapotban naföldváriaknak is. hisz azokban a lévő, elavult gépek, roskadozó gyárimunkás-lakásokban, ahova a épületek kerültek a nép tulajdo- régi időben még a villany sem nába. A legnehezebb munkákat jutott el, egyre több az új, mo- kézi erővel, poros, levegőtlen dern bútor, munkahelyeken végezték. Ma pedig modern gépsorok dolgoznak, A KULTÜRHÄZ színpadán, az szellős, világos munkahelyek vál- elnökség asztalánál egymást válthatták fel a régieket. Minden ják a szónokok, akik üdvözletét épület új, kivéve az irodát. De hoznak a társ-üzemektől, a duna- sor kerül ott is az átépítésre. Pár földvári termékeket feldolgozó évig túlnyomórészt termelő beru- gyáraktól, de az ünnepség „hiva- házásokat végeztek a gyárban, talos” részének befejezte után, az de most már kész az új kultúr- üzem megtekintésekor és a vacso- ház-ebédlő és ássák az alapjait ránál a tervekről beszélgetnek a az új fürdőnek, öltözőnek. kendergyáriak. — Nagyon kell A bútorlap-gyár avatása pedig majd vigyázni erre a szép epület- egyben ünneplése egy új iparág re, berendezésre — hallom az születésének is. Három évvel ez- egyik asztalnál. — Csak hivatalo- előtt kezdték meg a munkát itt, san fogunk mi próbaüzemelni de* Dunaföldváron, hiányos tájéko- cember 31-ig. Egy-két hónap múl- zottsággal indultak el a kísérlete- va már „teljes gőzzel'' megy min- zéssel — több mint 300 kísérletet den — hangzik a „nem hivatalos” végeztek el a technológia kialakí- másik „nyilatkozat”, tására — ma pedig készen áll a Két kormánykitüntetés és 12 miniszteri kitüntetés... daság Kiváló Dolgozója« minisz- téri kitüntetést. Az augusztus 2Ö-i ünnepségeken osztották ki az aratási és cséplési verseny győzteseinek is a pénzjutalmat. Jankovics István, a Sárközi Állami Gazdaság és Szabó György, a Gerjeni Állami Gazdaság kombájnosa, mint a kombáj- nosok versenyének győztesei 2000 —2000 forint, K. Szűcs Ábel és Hérich János a Gerjeni Állami Gazdaság kombájnosai, mint a verseny második helyezettjei 1500 —1500 forint, Pilisi István, a Sárközi Állami Gazdaság és Gchseidt Gábor a Juhé-pusztai Állami Gazdaság kombájnosa 1000—1000 forint, Vecsei József a Sárközi Állami Gazdaság és Szommer Ferenc a Szekszárdi Állami Gazdaság kombájnosa 500—500 forint pénzjutalmat kaptak. Az állami gazdaságokban az augusztus 20-i ünnepségeken osztották ki az aratási és cséplési versenyben kitűzött célprémiumokat is. J. J. Az állami gázdáságok igazgatóságán az augusztus 20-i ünnepségeken kitüntetéseket adtak át. Kovács János, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója, a "Szocia lista Munkáért Érdemérem«, Székely János, a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészetének vezetője "Munkaérdemérem« kormánykitüntetést kapott.. Az "Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója« címet tizenketten nyerték el megyénkben. Az Alsópéli Állami Gazdaságból Brill Ádám traKto- ros, Tóth Gyula juhász, Vincze Zsigmond üzemegységvezető, a Biritói Állami Gazdaságból Orosz Pál juhász, Vén. János sertésgondozó, a Gerjeni Állami Gazdaságból Lazányi Elek traktoros, Süt- kei József' műhelyvezető, Szabó György kombájnos, a Juhé-pusztai Állami Gazdaságból Kiss Pál igazgató, a Kanacsi Állami Gazdaságból Horváth Ferenc gépkocsivezető. Lőrincz Béla főállattenyésztő, a Szekszárdi Állami Gazdaságból Koch János sertésellető kapta meg az "Állami GazGyárlátogatás a pozdorja-bútorlap üzemben Ismét több tűzeset volt megyénkben Gyermekjáték Augusztus 15-én délelőtt 10 óra 10 perckor Nagydorogon gyermekjátékból tűz keletkezett Szabó Józsefek lakásán. A 6 éves Jóska gyufával játszadozott és felgyújtotta a 10 méter hosszú fészer-épületet. Az épületen kívül elégett mintegy 8 mázsa széna és különféle értékek mentek tönkre. A keletkezett kár több mint 2700 forint. Tűz a zombai szérűn A zombai Parasztbecsület Termelőszövetkezet szérűjén augusztus 17 én reggel hat óra előtt néhány perccel keletkezett tűz, eddig még ismeretlen okokból. A tűz cséplés közben, a szalmarázóban keletkezett. A cséplőmunkások arra lettek figyelmesek, hogy a dobból égő szalma jön kifelé és az égő szalmát az elevátor csakhamar felvitte a szalmakazalra, amelyet meg is gyújtott. A cséplőgépet sikerült kimenteni a tűzből, de az elevátor elégett, használhatatlanná vált. Kigyulladt az el- csépeletlen asztag is és mintegy 55 mázsa kenyérgabona ment tönkre. Ezenkívül elégett 450 mázsa szalma is. A keletkezett kár összesen mintegy 3Ö 000 forint. Leégett a várdombi mozi Augusztus 20-án, hajnali két óra tájban a várdombi kultúrotthon gondnoka nagy recsegésre lett figyelmes. A zajra kiment, s a moziépület tetőzete akkor már lángokban állt. Riasztották a lakosságot és igyekeztek értesíteni a szekszárdi állami tűzoltóságot is, de sajnos nem tudtak telefonösszeköttetést teremteni, s mire azok kiértek, leégett a mozi helyiség tetőzete. A berendezést sikerült megmenteni, de így is mintegy 13 000 forintnyi kár keletkezett. Öcsényben lakóház égett le Kiing Ádámné lakóháza augusztus 21-én, reggel 6 óra tájban gyulladt ki. A lakóház szabadké- ményű, nádtetős régi épület volt; Kiing Ádámné reggel moslékot melegített a disznóknak s miután megetette az állatokat, akkor vette észre, hogy füstöl a tetőzet, majd pillanatokon belül lángba borult. A tüzet minden valószínű-' ség szerint a rossz állapotban lé-1 vő kémény okozta. A keletkezett, kár 6300 forint. Vasárnap zárta kapuit a Déldunántúli Mezőgazdasági Kiállítás A tíz napig nyitva tartó Déldunántúli Mezőgazdasági Kiállításnak több mint százezer látogatója volt. A Pécsett megrendezett mezőgazdasági seregszemlét több ezer Tolna megyei is megtekintette. Képünk a Tolna megyeiek egy csoportját ábrázolja. XXII. — Ja vagy úgy... Látom, a mama is megéri a pénzét. Az alma nem esik messze a fájától... Turkáltak a hamulyukban, s a felkavart hamu rászállt a lavórba rakott tiszta fehérneműre, meg arra is, amely a teknőben ázott, mosásra előkészítve. Az asztalfiókból kidobálták a fiú összes papírjait meg füzeteit, átnézték a könyveket, letépték a gerincüket, és halomba rakták őket. Feltéptek még két padlódeszkát, a szalmazsákból kiszedték a szalmát, felbontották a párnákat, szálltak a sötét tyúktollak. Kniewskiné csak nézte a felfordulást, a tönkretett holmikat. Eszébe jutott, hogy Wladek reggel sietve megmosakodott, aztán az asztalon megtöltötte pisztolyát, .nem itta meg az árpakávét;, amit odakészített neki, és csak egy darab kenyeret vitt magával. Nem ok nélkül, ó, nem ok nélkül szorult össze a szíve. Nyilvánvaló volt, hogy ezek már mindent megtaláltak, amire szükségük volt, s most már nem keresnek semmit, csak szántszándékkal rombolnak. Úgy kopogtatták végig a falut, hogy hullott róla a vakolat, kiverték a téglát a kályhából, ahelyett, hogy kinyitották volna, letörték a kis szekrény ajtaját, holott be sem volt zárva. Ahogy a szobában 'járkáltak, szétszórták a szalmát meg a hamut, széthányták a papírokat, rátapostak a könyvekre, a földre dobott párnákra. Wanda Wasilewska: HAJSZA Némán írta alá a jegyzőkönyvet. Némán várta, hogy távozzanak. És csak amikor egyedül maradt, akkor roskadt le a halom szennyesre. Homlokát az asztal széléhez szorította, oda, ahol mint valami forradás, kissé megfeketedett nyom fehérlett: Wladek reggel, amikor a pisztolyát tisztította, egy golyóval lehasított egy forgácsot. 33. — Kolléga úr, beszélnem kell magával... fontos ügyben. A sebész összehúzta a szemöldökét. Sima homloka elvörösödött. De az igazgató nem nézett rá. — Igazgató úr nem ért egyet ezzel... a kihallgatással kapcsolatban elfoglalt álláspontommal? — Nem. A kihallgatásról szeretnék ugyan beszélgetni magával, de nem erről.. — Nem értem. Az igazgató tétován dobolt az asztalon. — A következőről van .szó. Egy fél óra múlva itt lesz a vizsgáló- bíró és az ügyész. — A vizsgálóbíró és az ügyész? — Igen... Magának, kolléga úr, semmiféle nehézséget nem szabad támasztania. — Nem értem. — A nyolcas számú kórteremben fekvő sebesültet ismét ki fogják hallgatni. A sebész simára borotvált rózsás arca vérvörös lett. — Igazgató úr! Ma már egyszer kihallgatták!. Ez az ember percenként eszméletét veszti. Ez közönséges gyilkosság! — Kérem, válogassa meg a szavait! é-— Tudni akarom, orvosok va- gyunk-e, vagy... — Kolléga úr, ez iránt az ügy iránt, nem volna szabad megmondanom, de számítok diszkréciójára, ez iránt —- az igazgató hangja csaknem suttogássá halkult — maga az igazságügyminiszter érdeklődik. Személyesen. Tájékoztatására közlöm, hogy magától a minisztertől kaptam utasítást. — Eszerint meg kell engednie, hogy gúnyt űzzenek egy haldoklóból? — Ismételten kérem, hogy fejezze ki magát óvatosabban — mondta ingerülten az igazgató. De dühe hamar elszállt. Alsó ajka lebiggyedt, válla megrogy- gyant, elnehezedve, elernyedve ült a karosszékben', furcsán, tehetetlenül és ügyefogyottan. — .Milyen öreg már — gondolta a sebész, mintha először vette volna , észre az igazgató petyhüdt arcán a ráncokat és a zacskókat a szeme alatt. — Kolléga úr, kérem, élje bele magát amúgy is nehéz helyzetembe... És közben gondoljon magára is... — Hogyhogy magamra? Miről beszél? Az igazgató reményvesztetten legyintett. — Maga, kolléga úr, nem mindig válogatja meg a szavait. Hát nem tudja, milyen idők járnak?... Milyen könnyen... Ez a sebesült valami rejtélyes alak, és azt hiszem, egyáltalán nem betörő... — Feltételezem... — Ez a sebesült számomra csak sebesült. És súlyos állapotban fekszik a mi kórházunkban, az orvosok gondjára, a mi gondunkra bízva. Az igazgató úgy összeszorította ujjait, hogy ropogtak az ízületei. — Kolléga úr, mindez elmélet. Gyönyörű szép elmélet, de... Mi nemcsak orvosok vagyunk, hanem lengyel állampolgárok is... Ez kötelezettségeket ró ránk... — Meghatározott kötelezettségeket... És végül... — Az igazgató habozott. aztán a sebészre emelte fáradt tekintetét, szemefehérjét vörös erek sűrű hálója vonta be. — Minek okozzunk kellemetlenséget magunknak és a kórház- .nak, ha ez úgysem segít... Úgysem segít — ismételte, s hangjából kétségbeesés csendült ki. (Folytatjuk,)
