Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-23 / 198. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÜ.TSAG i960, augusztus 23. Visszatért jogok Most már a tények agitálnak Eredmények és tervek a gerjeni Rákóczi Tsz-ben — Ilyenkor, amikor az alkot­mány jön szóba, mindig vissza­gondolok életem legsötétebb napjaira! Az asztaltársaság tagjainak figyelme hirtelen az alacsony, szemüveges, kis jogászlány felé fordul, akinek ajkáról a sokat sejtető szavak elröppennek. Mária csillogó szemüvegén ke­resztül végigfürkészi a/rámere­dő arcokat, majd a széken kissé előredőlve tovább folytatja. — Négy éve lesz november elsején annak, hogy életem legválságosabb napjait éltem át. Akkoriban végeztem. A leg­alacsonyabb beosztást kaptam a járásbíróságon. Csendben, fel­tűnés nélkül dolgoztam. Idő­sebb voltam a velem együtt végzett kollégáknál. Szakérett­ségivel kerültem az egyetemre. Hamisítatlan »munkáskáder« voltam, de akkoriban nagyon keveset érdekelt a politika. Férjhez akartam menni. A vc- legényj dőltemmel töltöttem 'minden estét. Hosszú sétáinkon örökké csak terveket szőttünk. A hirtelen keletkezett általános káosz közepette is, azokban az októberi napokban folyton arról vitatkoztunk esténként, milyen -bútort vegyünk az előszobánk­ba, ha a lakáshivataltól meg­kapjuk a megígért lakást. — November elsején nagy változás történt. A régi »főnök- helyébe új jött, börtönből sza­badult, nagyhasú ügyvéd volt, j s úrnak kellett szólítani. A kis­terembe hívtak egybe bennün­ket, amikor bemutatták. Vala­nélkül távozó »főnök- után az alázatos szolgája nagyságos uramat, hogy mi fiatalabbak alig tudtuk a nevetést vissza­fojtani. — Délben a »főnök« magához rendelt. Az arca szigorú volt. Kivette a szivart a szájából, hellyel kínált, s mély, kenet­teljes hangon arról kezdett be­szélni, hogy a nő hivatása a gyermeknevelés, legfontosabb munkája a sütés-főzés, takarí­tás, s végül is hangsúlyozta, hogy a letűnt »rezsimnek- a legnagyobb bűnei közé tartozott az is, hogy a nőkből kiölte a nőiességet és mindenáron egyen- lősíteni akarta őket a férfiak­kal, pedig már az isten is más formára teremtette az egyiket a másiknál, márpedig akiket az isten különbözőre szerkesztett, azokat senki nem teheti egyen­lővé. Ugyanis szerinte a férfiak­nak több észt, a nőknek pedig nagyobb gyengédséget adott a mennybéli atya. — Először nem tudtam, hogy tulajdonképpen mit akar, ami­kor azonban a munkakönyve­met nyújtotta és azt javasolta, tépjem össze, mert ilyesmire a »szabad Magyarországon- nem lesz a hozzám hasonlóknak szüksége, kijöttem a sodromból. Nem tudtam indulataimon uralkodni és apámtól, a ke- ményszavú, falusi kovácstól ta­nult legválogatottabb szidalma­kat kezdtem a fejéhez vágni. — Két talpnyaló természetű kolléga vezetett ki az irodájá­ból. Azóta a körülmények meg­változása után mindkettő el­mondta legalább kétezerszer, hogy nem a »főnök- kedvéért, hanem az én érdekemben tette, amit tett. — Munkanélküli lettem és végtelen megkeseredett a szí­vem. Talán kárt is tettem vol­na magamban, ha az apám nem vigasztal. Arról beszélt mindig, hogy az alkotmány, amely munkát és egyenlő jogokat biz­tosít a hozzám hasonlók számá­ra, egy szép napon megint ér­vényre jut majd. — Apám szavai hamarabb beigazolódtak, mint gondoltam volna. Elsőnek álltam munkába a bíróságon november negye­diké után. A vőlegényjelöltem disszidált. Most, ha a bírósági munkám véget ér, esténként gyűlésekre járok, előadásokat tartok, szabadidőm nagy része a mozgalomé. — Azokban a ke­serves napokban rájöttem, hogy érdemes politizálni. Haypál Tibor Nem könnyű felcserélni a ré­git, a megszokottat újjal, szokat­lannal; nem könnyű az évtizede­kig szűk parcellák kereteibe zárt gondolkodást hónapok alatt kitá gítani; az enyém helyett miénket mondani és érezni; az egymással való harc farkastörvénye helyébe az egymást segítés nemes elvét meghonosítani. A tegnap egyéni parasztjainak új. szövetkezeti út­ján még sok a kátyú, de simul ez az út és egyre könnyebben járha­tó. A ma krónikásának, ha helyes képet akar adni az új szövetke­zetekről, a jelenségek szövevényé ben észre kell vennie azt, ami a jövő hírnöke. A NAGYTÄBLÄK MEGGYŐZŐ FÖLÉNYE A kétezer holdas szövetkezet­nek 347 családot. 1122 embert kell eltartania. Belterjesen kell itt gaz dálkodni, az adott földterületnek évről-évre több terméket kell ad­nia, mert csak így lehet az em­bereket évről-évre gazdagabbá tenni. A gerjenieknek azt mond­ták: Többet terem a föld, ha kö­zösen, új módon, nagyüzemileg művelik. Sokan elhitték ezt, de voltak akik kételkedtek, azt mond­ták: szeretnék ezt látni. Most egészen közvetlenül mered eléjük a tény és elkerülhetetlen az összehasonlítás. Itt van pél­dául a búza. A régi tsz táblásított, nagyüzemileg munkált földjén jó­val magasabb a búza átlagtermé­se. mint az egyénileg .vetett par­cellákon. A volt tsz egyik húsz­holdas tábláján 20,5 mázsa, egy másik 50 holdas tábláján 17,5 má­zsa búza termett holdanként. A kisparcellákon meg 11—12 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. MI CSÖKKENTI A JÖVEDELMET? Nagyrészt a múltból hozott kisparcellák! Az, hogy a föld nagy részét idén még nem tud­ták táblásítani, így nem tudták kihasználni a gépeket, drágán vé­gezték el a munkákat, nem tud­ták a vetésszerkezetet kedvező arányokkal kialakítani. így idén még gazdaságilag is hátráltatnak a múltból örökölt ! gazdasági viszonyok. Például na­gyon sok növényt termeltek ez évben. Ezáltal az amúgyis felap­rózott gazdaság széttagolt álla­potát szentesítették. Most meg­kezdik ősszel a nagytáblák kiala­kítását, így megváltozik az egész gazdaság képe és tartalma. Mást ne mondjunk, az idén termelt tíz féle szerződéses növényből kivá­lasztják a helyi adottságoknak legmegfelelőbb ötöt és csak ezt az öt ipari növényt termelik jö­vőre, egyenként nagyobb terüle­ten. A táblásítás önmagában is nagy előrelépés lesz, nemcsak gazdasági szempontból, hanem olyan szempontból is, hogy jövő­re. több növény terem majd töb­bet, a nagyüzemi feltételek tér­hódítása bővül és így az eredmé­nyek is növekednek. TÉRT HÓDÍT A NAGYÜZEM Jövőre tehát már minden terü­leten kibontakozik a nagyüzemi gazdálkodás, nemcsak- a földeken, hanem az állattenyésztésben is. Az idei építkezések (szarvasmar­ha-istálló, sertésólak, fiaztatók, csirkeólak) lehetővé teszik azt, hogy az állattenyésztésben is nagyüzemi módszereket honosít­sanak meg. Ezáltal jövedelme­zőbb lesz az állattenyésztés. Jó gondolat az, hogy a gerje- niek elsősorban azokat áz állat- tenyésztési ágazatokat fejlesztik legjobban, amelyekből gyorsan jön a jövedelem; a sertéstenyész­tést és a baromfitenyésztést. Idén 347 hízottsertést és 7000 csirkét értékesítenek, jövőre úgy terve­zik, hogy 500 hízottsertést és 30 000 baromfit értékesítenek. * A terveket meg lehet valósí­tani. Gerjenben is létre lehet hozni virágzó mezőgazdasági nagyüzemet. Ahogy a tervek megvalósulnak, úgy alakul majd ..át.az.emberek tudata és viszonya a közös gazdasághoz. A ger- tjenieken múlik, hogy a Rákóczi Tsz rövid idő alatt olyan nagy­üzemi gazdaság legyen, amely biztosítani tudja egyre jobb meg­élhetésüket és egyéni boldogsá­gukat is. __________ Gy. 3. H atvanhárom ipari tanulót- szerződtettek a közelmúltban Szekszárdon mifajta új jogállamról es visz- szatérő törvényekről papolt vagy tíz percig, azt^n fakép­nél hagyott bennünket anélkül, hogy elköszönt volna. A gyáva­ságáról híres Zalaváry Benő, aki mindig a leghangosabb sza­badságot köszönte addig, most olyan hangosan kiáltotta a szó A Tolna megyei Tanács Építő­ipari Vállalata az 1959—60. tan­évben végzettekből 25 fiatalt vett I fel ipari tanulónak kőműves, ács, I mázoló, villany- és vízvezetéksze- j relő szakmába. A Szekszárdi Vas i ipari Vállalat lí fiatalt szerződ­tetett autószerelő, esztergályos és lakatos tanulónak. Huszonegy fia­talt a ktsz-ek szerződtettek le, miután a 14 napos próbaidőt le­töltöttük és valamennyien megfe­leltek a követelményeknek. A városi tanács vb. ipaj-j és mű­szaki csoportja előtt július 15-től augusztus közepéig 63 fiatalt szer­ződtettek le különböző szakmák­ra. A leszerződött ipari tanulók között öt érettségizett fiatal van, a többi az általános iskola Vili. osztályát' végezte el. Háromnegyed millió forint bevétel a tolnanémedi Kossuth Tsz kertészetéből Nem túlzás azt írni. hogy a tol-' nanémedi Kossuth Tsz kertészete alig egy esztendő alatt, megyénk legjobb szövetkezeti kertészetévé fejlődött. A 31 holdas kertészet létrehozása a termelőszövetkezet­nek eddig 329 000 forintba ke­rült. Ebből az összegből öntöző berendezést, hajtatóhá­zat létesítettek és melegágyi ablakokat vásároltak. A létesítményekhez hitelt is kap­tak az államtól, de nagyrészt, sa­ját erővel járultak hozzá a beru­házásokhoz. ÜGY TERVEZTÉK, hogy a ker­tészet termékeiből idén 427 000 fo­I rint lesz á bevételük. A jó mun­ka és a kertészet szakszerű veze­tésének eredményeként a várt be­vétel majdnem megduplázódik. Eddig már több mint félmillió fo­rintot hozott a tsz-nek a kerté­szet, főleg a primőráruk időben való értékesítése. Magasan a ter­ven felül jövedelmezett a paradi­csom, a korai káposzta, a vörös­hagyma és a zöldborsó. Exportra is sok termék került, Csehszlová­kiába. Nyugat-Németországba mintegy 170 mázsa keszthelyi paprikát szállítottak. A kertészet­ben lévő termékek még a legsze­rényebb becslések szerint is leg­alább 250 000 forintot jövedelmez­nek a termelőszövetkezetnek. így I a 31 holdas kertészetből a tol- nanémedieknek idén legalább 750 ezer forint bevételük lesz. ÖSSZEVETVE a kertészet bevé­teleit a termelésre fordított költ­ségekkel, megállapíthatjuk, hogy a beruházások összege, amelyet idén a kertészet fejlesztésére for­dítottak, még ez évben teljesen "fnegtérül. Az idei kedvező tapasztalatok arra serkentik a termelőszövetke­zetet, hogy a jövő évben tovább fejlessze kertészetét. A területet 31 holdról 45 holdra emelik. Uj hajtatóházat építenek és a meleg­ágy-ablakok számát a duplájára emelik. ' f Befejezte munkáját a bogyiszlói Sáyvári Endre önkéntes ifjúsági építőtábor A nyár folyamán — két hóna­pon keresztül — dolgoztak Tol­na és Bács megye fiataljai a du­nai gát építésénél. A tábor 650 fiatalja magasan túlszárnyalta a hozzájuk fűzött reményeket, mert már a hetedik hétben teljesítet­ték 21 000 köbméteres eredeti ter­vüket. Az első két turnusban Tolna megye fiataljai dolgoztak a tá­borban, s ez alatt az idő alatt, csaknem 13 000 köbméter földet termeltek ki. Az utolsó két cso­portban Báes megye fiataljai is szorosan felzárkóztak a Tolna me-! gyeiek mellé, a mintegy 9000 köb-! méteres teljesítményükkel. Az iskolák egymás közötti vére senyt indítottak a nagyobb telje-! sítmény eléréséért. Ebben a vére senyben az első két csoportban a paksi gimnázium lett a győztes. A pénteki záróünnepségen ér* tékelték a fiatalok munkáját, a tábor tagjainak kiosztották a em-: léklapokat és a jutalmakat (MM) TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTYTTTTrfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTyTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTfrTTTTVTTTTTTTfTTTTTTTTTVTTT Vfy&rmzk-i Zíift & *7/// Nemes András Csapó Marika Sárközi Magda Réder Istvánka Bálint Gábor Szekszárd Kistormás Bátaszék Bonyhád Dombóvár A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy» Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság cúafc%

Next

/
Thumbnails
Contents