Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

Ui;

t i

I960, július IT.

TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG

Nincs hiba nélküli ember

Az elmúlt év tavaszán, amikor megyénkben a tsz fejlesztésében nagyot léptünk előre, Kurd községben is az az elv érvényesült: >'Egy falu — egy termelőszövetkezet«. Azóta több mint egy év telt el. Az első évet — az úgynevezett vitatkozás és összeszokás időszakát— felváltotta a tagok szorosabb együvétartozásár.ak érzése. Jól összeszokott — helyesebben — egyre inkább összeforrott közösséggé alakultak át. A tagok többsége számára elsődleges a termelőszövetkezet erősítése, a termelési tervek teljesítése. Az összefogásnak, a közösség jó munkájának eredménye nem is maradt el,

Az év első felében csaknem teljesítették az egész évre tervezett szarvasmarha-hizlalást, hogy csak egy példát mondjunk. Nem kis dolog ugyanis az, hogy éves terv szerint 120 hízómarha volt betervézve, 680 mázsás súllyal, s az év első felében már leszállítottak 87 állatot 533 mázsa súly- lyal. De g kurdi határ is szép, olyan, amilyen még nem volt. A hatalmas táblák jól műveltek. A szépen fejlődő kapásakon éppen úgy, mint a learatott gabonakereszteken meglátszik a jó gazda szorgalma, kezemunkája.

Az aratással egyidőben a szálastakarmány betakarítása is jól sikerült. A tervben 36 vagon szálastakarmány szerepel, s eddig már kazalba raktak 50 vagon jóminőségű pillangóst és rétiszénát. A kurdi Uj Élet Tsz tagjai közül ki előbb, ki később, de már rájött arra, hogy jól választott akkor, amikor a párt tanácsára hallgatva a közös gazdálkodás tótjára tért. Munkakedwei és a jövőbe vetett bizakodással dolgozik az Uj Élet tagsága. A brigádok nem papíron, -hanem gyakorlatban versenyeznek az elsőségért.

A tsz-ben a tagok odaadó szorgalma párosul a hozzáértő vezetők irányító munkájával. A tsz elnöke, Bazsonyi Rudolf elvtárs mezőgazdasági szakember. Kenedi Zoltán elvtárs, a tsz-község párttitkára, aki egyben a tsz fő- agronómusa is, szintén érti a dolgát. Mindketten fiatalok, szeretik a tsz-t és gazdasági munkájuk a fent elmondott eredményekben realizálódik. Szakmai és politikai téren egyaránt fejlettek, s ennek ellenére egy idő óta mégsincs meg közöttük áz egyetértés, helyesebben: baj van az elvtársi együttműködéssel.

A jó, elvtársi viszony megbomlása nem nagy horderejű ellentétekből, hanem — ahogy mindketten ezt elmondták — kis dolgokból fakad. A legfőbb oka az volt, hogy nem látták helyesen az egymás mellé rendeltséget, s ez kifejezésre jutott elsősorban abban, hogy Bazsonyi elvtárs nem szívesen fogadta, amikor a párt- szervezet előtt számot kellett adnia gazdasági irányító munkájáról. Nem úgy fogta fel, hogy a tsz kommunista kollektívája előtt, hanem úgf/. hogy személy szerint Kenedi elvtársnak, a tsz agronó- musának számol be, aki neki tulajdonképpen beosztottja. így kezdődött a kettőjük közötti nézeteltérés, amely folytatódott a személyeskedéssel, majd kölcsönösen a „haragszom ráddal”.

Most is azt mondjuk, dicsérendő az a munka, amit eddig a közösségben Végeztek, de a meglévőnél még nagyobb ^eredmények elérésére lenne lehetőségük. Elsősorban úgy, ha megszüntetnék a

kettőjük közötti súrlódást, amely kommunisták között elvtársiatlan és nem megengedhető, miután mindketten tagjai a pártnak.

Amikor valaki eljut odáig, hogy saját elhatározásából a párt tagjai sorába kéri magát, önként vállalja a közösség ügyéért való harcót, amelyet nem szabad alárendelni a hiúságnak és a kicsinyes individualista nézeteknek. Nem arról van szó, hogy a kommunisták között nincs helye a vitának, ellenkezőleg, a kommunisták vitatkoznak, sőt kell is, hogy vitatkozzanak, mert enélkül a tespedés és az önelégültség ütné fel a fejét, amely ugyancsak veszélyes és káros. Vitatkoznak a kommunisták azért, hogy a közösség ügyét előbbre vigyék, de káros a vita akkor, ha az elvtelenül személyeskedéssé fajul.

A kommunistákban általában bíznak az emberek, bíznak Kur- don is. De a bizalmat megtartani és fokozni csak úgy lehet, ha a személyeskedésekből adódó hibákat mindkét részről önkritikusan és őszintén felszámolják. A kritika és az önkritika helyes alkalmazása hozzásegíti az elvtársakat a kollektíva megbecsüléséhez, s ahhoz, hogy megtanulják, nincs hiba nélküli ember. A bírálat és az önbírálat nyomón alakulhat csak ki a kommunista munkastílus, a jó elvtársi együttműködés.

P-né

ölési- tart az MSZMP Városi Bizottsága

Az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága július 19-én délelőtt 8 órai kezdettel a váró« tanács nagytermében ülést tart.

Az ülés első napirendi pontját

— Tízezer forintos költséggel

15 öltöny tűzoltóruhát vásárolt a simontornyai tanács a községfejlesztési hozzájárulásból a helyi önkéntes tűzoltók számára.

fl tamási járás termelőszövetkezetei eltagadták a gyönkiek versenykihívását

Egy héttel ezelőtt lapunk hasábjain a gyönki járás termelő- szövetkezetei versenyre hívták a tamási járás termelőszövetkezeteit. A tamásiak közölték velünk, hogy a versenykihívást elfogadják és a feltételeivel egyetértenek.

Javasolják, hogy a verseny állandóvá tétele érdekében a két járás termelőszövetkezetei kössenek éves versenyszerződést, valamint helyesnek látják, ha a tarlóhántás helyett — olyan helyeken, ahol a nagytáblákat már kialakították — nyári mélyszántást végeznek. Ezen túlmenően a tamási

Bevált az aratási prémium-rendszer az értényi Ezüstkalász Tsz-ben

Az értényi Ezüstkalász Termelőszövetkezet tagsága az idén még kézzel aratja gabonája jó részét, mert azok még egy-két holdas parcellákban vannak. Az ősszel még egyénileg gazdálkodott a község lakossága.

A legutóbbi közgyűlésen úgy határozott a tagság, hogy gabonaprémiumot tűznek ki az aratóknak. Hattagú aratóbrigádokat szerveztek, amelyek minden hold learatott gabona után bizonyos mennyiségű gabonát kapnak. Lábonálló gabona holdja után száz kilót, a dőlt után száztíz, az erősen dőlt gabona után százhúsz kilót. így természetesen mindenkinek érdeke, hogy minél többet arassanak és mielőbb.

Igyekszik is 8 szövetkezet tagsága, kora hajnalban már kint vannak a földeken, és aratnak egészen sötétedésig. Nagyon sokan még vasárnap is dolgoznak, de kell is igyekezniük, hogy mielőbb learassanak; egy-egy csapatra 1.8—20 hold gabona aratása jut.

járás termelőszövetkezetei a verseny értékelésének megkönnyítése érdekében rögzítették az egyes versenypontokat is. Hasznosnak tartanák, ha a verseny értékelésekor összehasonlítanák a két járás növénytermesztésének és állattenyésztésének eredményeit, a 100 kataszteri holdra jutó árutermelést és áruértékesítést, a saját erőből történő építkezést (egyszerű, szerfás építkezés), végül pedig a zárszámadási eredményeket.

Gera Imre és Rácz János elvtársak tartják »Az ipari és mezőgazdasági termelés első féléves tapasztalatai és a további feladatok« címmel.

Az ülés második napirendi pontjaként Szabópál Antal elvtárs, városi titkár tart tájékoztatót.

__B______________________ .

D

aradics Ferenc tanácstagi beszámolót tartott Tabódon

Daradics Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára mint megyei tanácstag, választókörzetének egyik községében, Tabódon tanácstagi beszámolót tartott. A kibővített községi tanácsülésen tájékoztatta választóit arról, hogy az év első felében milyen határozatokat, illetve szabályrendeletet hozott a megyei tanács és mint a legutóbb Kínában járt magyar pártküldöttség egyik tagja, beszámolt tapasztalatairól.

A fafaragó

A

hogy elnézem Csengeri Józsefet, amint az íróasztal mögött ülve az adótételeket írja, nem is akarom elhinni, hogy az a két kéz nemcsak a betűket, számokat tudja írni. Tud az a két kéz művészi fafaragásokat is készíteni. Tele van a szobája kisebb- nagyobb képekkel, dohányosdobozokkal, hamutálcákkal, amelyeket mind maga készített, díszített, faragott ki.

— Csak a magam szórakoztatására csinálom szabadidőmben — mondja. — Nem szoktam én eladni semmit. Azért fogy, mert ha egy jó ismerősömnek valamelyik megtetszik, hát odaadom barátságból. Valahogy úgy vagyunk veié — a feleségem is — mindig az a legszebb, amelyik elkészült.

Érdekes azonban az is, hogyan kezdett hozzá a faragáshoz, méghozzá az ilyen faragáshoz. Mert ez nem egyszerű vésés, hanem már inkább szobrászat, érdekes, szép játék a fával. Ezt mutatja a tölgyfalombozatos csillár fából, a szobrok, a képkeretek, a dombor- képek.

A fafaragás iránti szeretetet még gyermekkorában szívta magába. Apja, az egyszerű urasági kanász faragott üres óráiban díszes botokat, szipkákat, fokosokat. S a legérdekesebb, hogy hosz- szú-hosszú évekig szunnyadt benne a faragás iránti szeretet. Az élet hamar kirepítette a szegényes otthonból, s ezzel a faragás s elmaradt.

Talán a szerelem, igen, a szerelem volt az a lendítő, amely újra megtaláltatta vele ezt az érdekes, szép mellékfoglalkozást. — Udvaroltam a feleségemnek, a menyasszonyom volt, amikor arra gondoltam — mondja —. mivel kellene megajándékoznom? Neki du- ráltam magam és egy szép díszdobozt készítettem neki ajándékba. Azután egy időre megint abbahagytam, míg Pesten meg nem ragadta a figyelmemet néhány szép motívum. Azóta aztán nem is tudom abbahagyni.

— No és nem akadnak követői?

— kérdezem.

— Dehogyisnem — válaszolja.

— Itt Dalmandon — ahol dolgozom a tanácsházán, mert Kocso- lán lakom — a hivatalsegéd férje egyszer meglátta a faragásaimat s elhatározta, hogy ő‘is megpróbálja. Segítettem neki, s rövid idő múlva már egész komoly munkákat csinált, mint kezdő is.

— Már régebben beszélgettünk a kocsolai iskola igazgatójával. Csathó Jánossal, hogy a gyerekekből egy kis csoportot kellene alakítani, olyan faragó szakkörfélét. Eddig hely hiányában nem lehetett. De most, hogy új iskolával bővült a tantermek számai le-! hetőség lesz rá.

— Én benne vagyok — mondja búcsúzóul —, hogy átadjam, amit tudok.

(Sz)

„Inkább rosszul felelek, csakhogy maradhassak“

Az egyébként csendes lengyelt park nyugalmát lelkes hangzavar bontja meg. Hajrá Tolna, hajrá Somogy, hajrá Baranya! Sport- verseny folyik. A három megye itt táborozó úttörői mérik össze erejüket, ügyességüket.

A pajtások a működő, vagy most alakuló iskolai termelőszövetkezetek tagjai. Azért töltöttek itt 10 napot, hogy szakmai ismeretet szerezzenek a méhészet, kertészet és a nyúltenyésztés területéről, mivel főleg ezekkel foglalkoznak a FISZ-ek és nem utolsósorban kellemes üdülés közben tanuljanak egymástól, cseréljék ki tapasztalataikat.

Ismerem a táborozás célját, de érdekel az is, mennyit sikerült belőle megvalósítani. Dömötör Gyula, Somogy megyei pajtást szólítom meg:

— Amint látja rajtam a bácsi — mutat bedagadt szemére — méhész vagyok. A méhészeti előadások tetszettek a legjobban. —

Kenderaratás előtt

Nagy a forgalom a Dunaföldvá- ri Kendergyár irodájában. Cseng a telefon — az egyik környékbeli termelőszövetkezet jelentkezik. Dercsényi Géza, a gyár üzemi mezőgazdásza tanácsokat ad: — A napokban megnéztük a kenderüket, már bimbózik. A hónap utolsó napjaiban kísérjék fokozottabb figyelemmel, ha virágzik, le kell vágni, nehogy túlérjen.

A következő beszélgetés egy gépállomással folyik, Kopni László körzeti mezőgazdász, a kender- kombájnok iránt érdeklődik.

Mint megtudom a gyár kendertermelési szakembereitől, az idén gyengébb termés várható, mint tavaly. Ezért kell különösen sok energiát fordítani a betakarítás jó megszervezésére, hogy azért legyen elegendő és megfelelő meny- nviségű nyersanyaga a gyárnak a következő évre. Nem kedvezett az időjárás a kendernek. Persze, más szempontból jól alakult a termelés, ma már a dunaföldvári gyár nyersanyagszükségletét csaknem teljes egészében mezőgazdasági nagyüzemek termelik. 2200 holdon állami gazdaságok és termelőszor

vetkezetek — Mohács-szigettől Székesfehérvárig — és csak 74 holdon egyéni gazdák. Persze, ennek előnye az idén még nem mutatkozik meg, az új termelőszövetkezetek egybeszántott, volt nadrág- szíj-parcelláin még nem lehetett biztosítani az egységes talajelőkészítést, s ezzel az egyöntetű minőséget, de ez a különbség egykét éven belül megszűnik.

Gyakori eset, hogy a termelő- szövetkezetben büszkén mutatják a gyár mezőgazdászának: Tessék nézni, milyen szép a kenderünk. — Most nem nyUatkozhatom — rendszerint ez a válasz — majd meglátjuk, milyen lesz az átvételnél. Mert ez csak ezután dől el. Mert lehet akármilyen szép a lábon álló kender, gondos leara- tásnál, kezelésnél válhat belőle elsőosztályú, sőt „különleges” minőségű kóró is, de ha nem szárítják, lombozzák le. kötik kévébe a szabálynak megfelelően, harmadosztályú is lehet. Sőt, ha kor hadt, penészes, át sem veszik. Abból á gyár nem tud semmit sem csinálni, legfeljebb trágyának lesz jó. A különleges minőségűért 100,

a harmadosztályúért 65 forintot kap mázsánként a termelő. A gyárnak is rossz üzlet a gyenge minőségű kérő, belőle csak kevés tilolt szál készülhet, több az alacsonyabb értékű kóc.

Az átvételnél gyakori a vita. Igaz, hogy már egyre kevesebb, de még mindig előfordul. Ilyenkor aztán szidják az átvevőt, míg a kihívott járási agronómus igazságot tesz. Hiszen a szabvány világosan meghatározza a minőségi követelményeket. A kéve szép sárga. Elsőosztályú is lehetne. De ha szétnyitják, belül zöld, nem szárították egyenletesen. Vagy nem lombozták le, emiatt is alacsonyabb kategóriába kerül.

Készülnek a betakarításra. A A jövő héten tanfolyamon oktatják ki az átvevőket, már most szervezik a szállítást. Vontatóval, vonattal, teherautóval, ahonnét lehet — mint például a faddi Lenin Tsz kétszáz holdjáról — uszállyal szállítják be a kendert. Biztosítják a gyár, a dolgozók jövő évi kenyerét.

J. JDunkel Lehel tanár bácsi olyan szépen tud beszélni a méhekről, annyi érdekeset mutatott, hogy még azok a pajtások is a kaptarak közelében maradtak, akik egyébként félnek a méhektől. — Azért van köztünk annyi'»meghízott« gyerek.

— Mástól talán nem lehetett hízni?

— Hát bizony egyszer csak 2 deci tej jutott reggelire, de egyébként minden reggel megittam a magam fél literke tejét, kávéját, vagy kakaóját! — mondja mosolyogva egy fürge, vékony kis legény.

— No, azzal aztán könnyen voltál délig?

— Még csak az kellett volna! A tízórait se ette meg helyettünk más!

Brezniczki József tanár, a tábor parancsnoka tájékoztat a szórakoztató programokról.

— Volt itt a tábortűztől kezdve az egésznapos tanulmányi kiránduláson keresztül a sportversenyekig minden. A labdarúgásban Tolna mernie, előtt a baranyaiak szerezték meg az elsőséget, akárcsak a kézilabdában. A négytusa csapatbajnokság első helyére Tolna megye csapata került 1444 ponttal a baranyaiak 1301 pontjával szemben. Az egyéni első és második helyezett is Tolna megyei: Kovács György (Fadd) 361 pont, Saramé György 328 pont.

— Mondd Kovács Gyurka, ha az elméleti anyagból lenne a verseny, akkor is első lennél?

— Az majd elválik. Félóra múlva kezdődik az elméleti vizsga — így a tanár:

— Ha megbuksz, itt kell maradnod még tiz napig!

— Akkor inkább rosszul felei lek, csakhogy maradhassak!

BALOGH ANDRÁS

— Moszkvát üdülőövezettel veszik körül. Joszif Lojevko, Moszkva főépítésze kijelentette* hogy a szovjet főváros rendezési és parkosítási programjának keretében Moszkva körül olyan terjedelmes zöldövezetet létesítenek, ahol egyszerre 6—6.6 millió ember, vagyis gyakorlatilag az egész főváros pihenhet,