Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-10 / 162. szám
2 TOLNA MEGYEI NfiPŰJSÁG I960, július 10. Utcai harcok Cataniában és Palermóban — Súlyosbodik az olaszországi helyzet Róma: (MTI) Pénteken Szicíliában újabb heves összetűzésre került sor a baloldali tüntetők és a rendőrség között. Szicíliában a helyzet már egyébként is régóta feszült és az utóbbi hetekben számos sztrájk robbant ki a rendkívüli szegénység és a nehéz élet- körülmények miatt. Cataniában és Palermóban a rendőrök tüzet nyitottak a tömegre és a késő éjjeli órákig tartott utcai harcoknak végül is három halott és csaknem száznegyven sebesült áldozata van. A halottak között van egy tizenöt éves fiú is. Háromszázhatvan személyt letartóztattak, közöttük a szicíliai tartományi gyűlés egyik kommunista tagját. A két szicíliai város utcáin rendőrök cirkálnak. Az üzleteket és színházakat bezárták. A külföldi turisták nem mernek kimozdulni a szállodákból. Szórványos összetűzéseket jelentettek Milánóból, Rómából, Firenzéből is. Ezek közül a legsúlyosabb a firenzei székesegyház előtt játszódott le, ahol a tüntetők és a rendőrök, illetve csendőrök harca több mint egy órát tartott. A csendőrök lovas egyséFidel Castro beszéde — Újabb jelentések Kubáról Havana (MTI): Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Fidel Castro kubai miniszterelnök szombaton televíziós beszédet mondott. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok pénzoligarchiája megpróbálja letörni a kubai forradalmat. Castro hangsúlyozta: a kubai nép azonban elegendő fegyverrel rendelkezik ahhoz, hogy szükség esetén megvédje hazáját. A kubai miniszterelnök az Egye sült Államok külpolitikáját jellemezve megállapította: Amerika a legutóbbi években a baklövések sorozatát követte el, „sorozatosan elszámította magát”. A TASZSZ jelenti: Antonio Nunez Jimenez, Kuba földreformügyi intézetének igazgatója és az Európában tartózkodó kubai gazdasági küldöttség vezetője Párizsban sajtóértekezletet tartott. Újságírók kérdéseire válaszolva Jimenez kijelentette: a küldöttségnek az a célja, hogy valameny- nyi országgal jó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat létesítsen. A küldöttség vezetője közölte, hogy Kuba különböző üzemi berendezéseket kap a szocialista országoktól. Megjegyezte, hogy Kuba a szocialista országokkal kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatokat tudott kiépíteni, mint a nyugati államokkal. Jimenez befejezésül utalt rá, hogy a kubai kormány hivatalosan meghívta Hruscsovot. E látogatás — mutatott rá — megerősíti a két ország népeinek barátságát. A kubai kormány ilymódon akarja kifejezni elismerését Hruscsov iránt. Ugyanakkor, amikor más államok vezetői szembefordulnak a kubai forradalommal, Hruscsov síkraszáll a kubai népnek a szabad Sághoz és a békéhez való joga mellett — mondotta Jimenez. Mint az AP jelenti, Herter amerikai külügyminiszter pénteken megszakította nyári szabadságát és visszarepült Washingtonba, hogy az Egyesült Államok vezetőivel megtárgyalja a kubai helyzetet. . Az UPI közlése szerint pénteken Kubába érkezett a Cylfield angol tartályhajó, s több mint 16 000 tonna nyersolajat hozott a Szovjetunióból. Az olajat az államosított külföldi finomítókban dolgozzák fel. Diadalmas békelátogaiás A Lityeraiurnaja Gazeta Hruscsov ausztriai útjáról Moszkva: (TASZSZ) Hruscsov ausztriai látogatása joggal nevezhető diadalmas békeútnak — írja vezércikkében a Lityeraturna- ja Gazeta, majd a szovjet—osztrák közös közleményt kommentálva így folytatja: — Azoknak, akiknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése, különösen a közleménynek az a része nem tetszik, amely hangsúlyozza, hogy "-a két állam között nincsenek megoldatlan politikai problémák«. Lehetetlen, hogy ne legyenek ilyenek — mondogatják ezek az emberek. — A szovjet és osztrák dolgozók előtt azonban világos: Nincsenek és nem is lehetnek közöttük nézeteltérések, hiszen a két ország kapcsolatai a kölcsönös megbecsülés és az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás alapján fejlődnek. A lap ezután érinti a nyugatnémet és az amerikai kormány azon kísérletét, hogy rávegye az osztrák kormányt, »-határolja el magát« a szovjet vendég barátságos szavaitól. — Vajon mi háborította fel ezeket a kormányokat, amelyek »Ausztria barátjának« nevezik magukat? — ügy látszik Hrus- csovnak az osztrák semlegesség megvédéséről tett kijelentése hozta ki őket annyira a sodrukból. Ezek a kormányok úgy látszik jobban szeretnék, ha a Szovjetunió hozzájárulna, hogy a Nyugat kénye-kedve szerint bánjon ezzel a kis országgal. A Szovjetunió azonban kötelezettségéhez híven nem tagadja meg Ausztria semlegességének biztosításával kapcsolatban vállalt felelősségét. Miért gátolta az Egyesült Államok az érdemleges vitát a genii leszerelési tárgyalásokon? Washington: (TASZSZ) Washingtonban közzétették a szenátus leszerelési albizottságának június 10-i zárt üléséről készített jegyzőkönyvet. Az itt nyilvánosságra hozott adatok fényt vetnek arra, miért is gátolta az Egyesült Államok a haladást a genfi leszerelési tízes bizottság tárgyalásain. Az albizottság ülésein meghallgatták Phillip Farley-t, az amerikai külügyminiszter atomenergiaügyi és leszerelési szakértőjét. Farley szavaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok a maga részéről nem szándékozott új leszerelési javaslatokat terjeszteni a csúcstalálkozó elé. Az Egyesült Államok abban látta fő feladatát, hogy rábírja a Szovjetuniót, mondjon le az általános és teljes leszerelési javaslatáról. Farley kijelentette: a nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal, «nem voltak hajlandók olyan egyezményt aláírni, amely arra kötelezett volna bennünket — vagyis a nyugati hatalmakat —, hogy meghatározott idő alatt felszámoljuk fegyveres erőinket". Ehelyett az Egyesült Államok meg akarta nyerni a Szovjetunió beleegyezését bizonyos korlátozott intézkedések meghozatalába anélkül, hogy kötelezettséget vállalt volna a jövőt illetően. gekkel és könnygázbombákkal oszlatták szét a tömeget. Többen megsérültek. Mint ismeretes, Merzagora, a szenátus elnöke tizenötnapos »fegyverszünetet« javasolt. Az indítványt a baloldal elfogadta, a jobboldal azonban visszautasította, jóllehet az elnök figyelmeztetett arra, hogy Olaszország a polgárháború küszöbén áll. A kormány később nyilatkozatot adott ki, amely meg sem említi Merzagora javaslatát, hanem visszautasít minden »kompromisszumot« és kijelenti »el van szánva kötelességeinek teljesítésére és nem engedi meg, hogy az utca beavatkozzék a parlament ügyeibe«. Az Olasz Kommunista Párt vezetői nyilatkozatban foglalkoztak a »fegyverszüneti« javaslattal. A nyilatkozat megállapítja, hogy a kommunisták pozitívan értékelik az indítványt, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a kormány provokatív és erőszakos politikája csak súlyosbíthatja a helyzetet. A nyugati hírügynökségek kommentárjai emlékeztetnek rá, hogy Tambroni kormánya már áprilisi hatalomrajutásakor rendkívül ingatag talajon állt. Fasiszta szavazatokra volt szüksége ahhoz, hogy biztosítsa létét és túlélje, a képviselőházban tartott bizalmi szavazást. Több mint tizenkétmillió japán békemenete Tokió (Uj Kína): Japánban a liberális demokrata párt öt veze-. tője már hosszabb ideje arról tanácskozik, ki legyen Kisi utóda. Eddig még nem született megegyezés és úgy hírlik, hogy maga Kisi szeretné kijelölni utódát. A japán miniszterelnök megkísérli megőrizni befolyását az új kormányban. A liberális ellenzék viszont meg akarja akadályozni, hogy Kisi bábja kerüljön az új kormány élére és e csoport parlamenti képviselői Kenzo Macumu- ra megválasztása mellett kardoskodnak. Az atomfegyverek ellen küzdő .japán tanács jelentése szerint eddig több mint 12 és félmillió ember vett részt a japán—amerikai katonai szerződés ellen, valamint a nukleáris fegyverek betiltásáért és a leszerelésért küzdők békemenetében. A 10 000 kilométeres úton a felvonulók több helyütt gyűléseket rendeztek, sürgették a harcot a katonai szerződés és a nukleáris fegyverzet ellen, követelték a Kisi-kormány lemondását és az amerikai katonai támaszpontok megszüntetését. Újabb föicirengásek DéUChiláben — Föld. csuszamlások Japánban Santiago: (MTI) A dél-chilei Valdiviából pénteken újabb sorozatos földrengéseket jelentettek. A százezer lakosú elöntéssel fenyegetett város kiürítése még tart. Az utászosztagok folytatják a gátépítési munkákat, hogy megfelelő időben lecsapolva a roppant mértékben felduzzadt tavakat, eltereljék a lezúduló több mint hárommillió köbméter vizet Valdiviától és a közbeeső, időközben már teljesen kiürített tizenkét falutól. Az eddig emelt gátakkal már több mint egy hónapja sikerült elejét venni az özönvíz-szerű elemi csapásnak. Mint az AP és az UPI jelenti, pénteken kitört az Andokban lévő Tupungatitó tűzhányó. Részletes tudósítások még nem érkeztek a fővárosba. Dél-Japánban pénteken a felhő- szakadások árvizeket és földcsuszamlásokat okoztak. Az ár sok házat elsodort.. A pénteki veszte- séglista: tizenkilenc halott, három eltűnt és huszonhét sebesült. Csupán Hirosima környékén tizennégy ember halt meg. Mintegy tízezer ház és hata'mas szántó- területek kerüllek víz alá. Egy hét a külpolitikában HRUSCSOV AUSZTRIAI LÁTOGATÁSA nemcsak a szovjet—osztrák kapcsolatok megjavítása szempontjából fontos, hanem mint újabb bizonyítéka a békés együttélés politikájának, nyilván kedvező hatással lesz a nemzetközi helyzet alakulására is. Jellemző, hogy Hruscsov látogatása előtt és alatt az Egyesült Államok és Nyugat- Németország kormánya megpróbált nyomást gyakorolni Ausztriára, diplomáciai lépéseket tettek, hogy megakadályozzák a két ország közötti jóviszony további fejlődését, erősödését. Az osztrák nép azonban minden propaganda ellenére lelkesen, szívből jövő barátsággal fogadta a szovjet vendégeket, akikben egy olyan ország képviselőit üdvözölte; amely lankadatlan erővel küzd a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az általános és teljes leszerelésért. A pénteken délelőtt rendezett bécsi sajtókonferenciának különösen fontos része volt az, amit Hruscsov elvtárs a német kérdés megoldásával kapcsolatban kifejtett. Elkerülhetetlen a két német állammal való békeszerződés és ez meg is lesz — — hangoztatta Hruscsov. Ezt a szerződést alá fogják írni azok az államok, amelyek Hitler ellen harcoltak, — folytatta. — Ha pedig nem, akkor a Szovjetunió és a többi erre kész ország írja alá a békeszerződést. Hruscsov elutazása előtt azt mondotta, hogy a tárgyalások eredményével mind a szovjet, mind az osztrák nép elégedett lehet. A megegyezés minden téren megfelel a várakozásoknak, mind két fél érdekeit messzemenően figyelembe veszi, ugyanakkor pedig, — mint osztrák részről ismételten rámutatnak — Hruscsov látogatása megerősítette Ausztria nemzetközi helyzetét és a semlegesség fogalmát konkrétabbá tette. Egyre veszélyesebb fordulatot vesz AZ OLASZORSZÁGI HELYZET. Mint ismeretes, a kormány brutális intézkedéseket tett az antifasiszta tömegek ellen. Genovában a »Le a fasizmussal!«, »Genovának nem kellenek a fasiszták!« jelszavakkal felvonuló tömegre gumibotokkal támadtak a rendőrök, Reggio Emíliában pedig sortűz dördült. A rendőrök és a baloldali tüntetők összetűzéseinek eddig hét halálos és 700 sebesült áldozata van. A tragikus fordulat mögött elsősorban a kereszténydemokrata vezetés teljes csődjét kell keresnünk. Emlékezetes, hogy annak idején a Tambroni-kormány beiktatásához szükséges szavazatokat csak az újfasiszták biztosították. Ez magában hordozta a jobbratolódás veszélyét, s most a Tambroni-kormány kénytelen katonai és rendőri erőket felvonultatni az antifasiszta megmozdulások résztvevői ellen. Mindebben természetesen nagy része van a Vatikánnak is, amely minden erővel elősegítette a kormány jobbratolódását. A fasisztáknak elkötelezett Tambroni a képviselőházban a kommunistákra igyekezett hárítani a felelősséget, sőt olyan kijelentéstől sem riadt vissza, hogy »a kormány teljesíti kötelességét; meg fogja védeni az államot és intézményeit«. Ugyanakkor Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozta, hogy Reggio Emíliában békés embereket támadott meg a rendőrség, az Unita című lap pedig általános sztrájkra hívja fel a lakosságot tiltakozásul a rendőri brutalitások és gyilkosságok ellen. A csendes-óceáni SZOVJET RAKÉTAKISÉRLET SIKERE világszerte nagy visszhangot keltett. A kísérletek eredményeinek kapcsán elhangzott nyilatkozatok, sajtókommentárok kivétel nélkül hangoztatják, hogy ezzel a világűr meghódításának nagyszerű programja gyorsabban valósulhat meg. A francia Combat azt írja, hogy a szovjet technika elérte a tökéletesség legmagasabb fokát, s a bolygóközi térség most már megnyílt az ember előtt, s a Paris Jour is arról ír, hogy lehetővé válik az embernek a világűrbe való utazása. A nyugati lapokban nem ritka az olyan hang sem, amely kár- örvendően mutat rá arra a tényre, hogy a Szovjetunió ismét növelte előnyét az Egyesült Államokkal szemben a rakétatechnikában. Mindinkább elmérgesedik A KUBAI—AMERIKAI VISZONY. Az Egyesült Államokban -egyre gyakrabban hangzik el a nyílt katonai beavatkozás követelése, sőt az Amerikai Ügyészek Országos Szövetségének nyilatkozata szerint Amerikának meg kell kockáztatnia a háborút Kuba ellen. Ugyanakkor azonban a világ közvéleménye nagy visszatetszéssel fogadta az Egyesült Államok agresszív, leplezetlenül Kuba függetlenségére törő akcióit. Fidel Castro kubai miniszterelnök az amerikai fenyegetésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Kuba minden körülmények között helytáll kivívott eredményei mellett. A kubai lapok igazságuk tudatában optimistán ítélik meg a kialakult helyzetet s véleményüket osztja több nyugati lap is. A francia Populaire arról ír, hogy Kubának sok barátja van, s ezért képes ellenállni az amerikaiak által tervezett gazdasági blokádnak, az angol Tribune pedig azt írja, hogy egy nyílt amerikai agresszió akkora vihart keltene az egész világon, hogy az Egyesült Államok sokkal többet veszítene, mint amennyit nyerne vele. Tudományos szenzáció Lengyelországban — Fényt ad az Varsó (MTI): A varsói nukleáris kísérletek intézete a napokban szenzációs bemutató színhelye volt. Két fiatal tudós, Adam Kazi- mierski és Edmund Strychalski, a I lengyel atomtudomány kimagasló képviselői elé tárta közös alkotását, az atom.- — jobban mondva — az izotóplámpót. A lámpa legfontosabb része az a kis tartály, amely Krypton-85 elnevezésű radioaktív gázt tartalmaz. A tartály beké falát úgyne- l vezeti luminofor világiiótestecselso atomlámpa kék borítják, amelyek a gáz sugárzásából származó energia hatására fénylenek. A kísérleti lámpa fénye — minden nagyító, vagy tükör nélkül — háromszáz mátsr,- re is ellátszik. Megfelelő berendezésekkel ez a távolság természetesen növelhető. Az atomlámpa min den töltés nélkül évekig világít. A bemutatott lámpa 10 évig megőrzi fényerejét, maid újabb évtizedig, fele erővel ég. A második évtizeden túl egynegyedére csökken a fénye, de még sokáig világít.
