Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-08 / 160. szám
TOLNA MEGYEI NEPT7JSÄG m július 8. S Elnökségi ülést tartott a TIT Nyomdászok akarnak lenni... Felvételi vissga a Szekszárdi Nyomdában A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kedden délelőtt a TIT hivatalos helyiségében elnökségi ülést tartott. Elöljáróban Kaszás Imre elnök számolt be az országos tanácskozásról. A beszámolóban részletesen foglalkozott a szocialista hazafiságra nevelésnek az ismeretterjesztésben betöltendő szerepévet, , külön kiemelve a szocialista hazafiasság pozitív tartalmát, majd pedig a falusi ismeretterjesztésben megmutatkozó tapasztalatokat ismertette az elnökség tagjaival. Elmondotta, hogy az utóbbi időszakban örvendetesen megnőtt az érdeklődés a politikai kérdések iránt. Hangoztatta, hogy fokozni kell a falun tartandó ismeretterjesztési előadások számát is és minőségét is. Külön kiemelte a gépállomásokon tartandó ismeret- terjesztő előadások fontosságát. Az elnöki megnyitó után Szál- lósy Ernő, a társulat megyei titkára tartott részletes beszámolót az elmúlt félévi munkáról. Örömmel állapította meg a beszámoló, hogy a társulat taglétszáma és ezzel párhuzamosan a tartott előadások száma alaposan megnövekedett. Igen nagy örömmel vették tudomásul az elnökség tagjai, hogy megoldás előtt áll a TIT-klub ügye, valamint a társulat megfelelő elhelyezése, amennyiben a városi tanács a volt „Április 4.” művelődési otthon emeleti részét utalta ki a TIT Tolna megyei szervezete részére. Az átalakítási munkálatok rövidesen megindulnak és az országos központ a klub berendezéséhez szükséges hitelkeretet a szervezet rendelkezésére bocsátja. Televízió, folyóiratok, filmvetítési lehetőség áll majd a tagság rendelkezésére és a létesítendő klub nagymértékben fogja segíteni a társulati és szakosztályi élet kibontakozását. A titkári beszámolót vita követte, majd folyó ügyeket tárgyalt az elnökség, amelynek kapcsán újabb tagfelvételi kérelmek elbírálására is sor került. O. I. Az első hét eredményei a bogyiszlói gátépítő táborban A bogyiszlói gátépítő tábor fiataljai az első heti értékelés alapján kiemelkedő eredményeket értek el. Az esős idő ellenére átlagosan személyenként napi 2,86 köbméternyi földmunkát végeztek. Az iskolák közötti versenyben legjobbak a paksi gimnázium diákjai 5,03 köbméteres eredménnyel, a brigádok közül pedig a Babay-brigád teljesítménye a legkiemelkedőbb. A Babay-brigád napi teljesítménye személyenként 6,03 köbméter. A verseny tovább tart. Végleges értékelésre a második hét végén kerül sor. A legjobb brigád kapja meg a KISZ Központi Bizottság vándorzászlóját. Az iskolai vizsgáknak már vége, most mégis ilyen kis-vizsgafé- lére toppantam be a Szekszárdi Nyomda szedőterme melletti kis irodába. Hat fiatalember hajol az asztalok mellett a papírlapok fölé, s buzgón írnak, számolnak. Az üzem vezetői figyelik őket. Most készülnek közvetlenül az életre: nyomdász-tanulók akarnak lenni. A nyomda vezetősége immár három éve rendszeresen vesz fel tanulókat, nehogy a szakember-utánpótlás terén hiány mutatkozzék. Most is ilyen felvétel előtti aktusnak vagyok tanúja. Nem sok idő múltán kész vannak a nyelvtani és számtani dolgozatok, s míg a leendő szakmunkások elmennek orvosi vizsgára, folyik az értékelés. Szabó Gyula tengelici tanulójelölt dolgozatát példaként lehet említeni. Az egyik szedő, Szemző elvtárs, mindjárt rá is írja a dol-s gozatára: szedő-tanulónak javasolom. S még megjegyzi utána: „No* erre a gyerekre büszkék lehetnek a tengelici pedagógusok”. És ha az orvos is „jó bizonyítványt ad”, a gyerekből nyomdász lesz. A többiek már nem remekelnek így, kü lönösen kettő közülük. Velük kapcsolatban is emlegették a vezetők és a munkások a pedagógusokat.;. Miért akarnak nyomdászok lenni? Egyiknek ismerőse dolgozik itt, a másiknak azonban az iskola által vezetett tanulmányi látogatás alkalmával tetszett meg ez a nem könnyű, sok felelősséggel járó, de szép szakma. Végül is a kis-vizsga és az orvosi vélemény együttes értékelése után a vezetőség dönt, kikkel szaporodik majd az üzem munkáskollektívája. (i—e) Báli szezon Bonyhádon A Bonyhádi Járási Művelődési I csokoládé-bál, amit a VöröskeHáz a közeljövőben a színházi előadások mellett több táncmulatságot is rendez. Július 16-án, 74, volt nyolcadik osztályos általános iskolai tanuló tartja tánciskolazáró koszorúcskáját. A következő bál, július 23-án lesz, amikor is a hagyományos Anna-bált rendezik meg. Érdekesnek ígérkezik a KISZ rendezésében július 31-én lebonyolításra kerülő lottó-bál is. Ezen, a belépőjegy mellé valamennyi résztvevő egy lottószelvényt is kap, a mulatság alatt pedig tombolán ugyancsak lottószelvényeket sorsolnak ki... Hagyományossá vált már a reszt helyi szervezete legközelebb augusztus 14-én rendez meg a járási művelődési házban. Ezen a bálon a belépőjegy mellé egy-egy kis adag csokoládélikőrt, valamint két szelet csokoládét is kapnak a vendégek. A csokoládé-bált egyébként az ismert szüreti bál hagyományai szerint rendezik meg. Lesz osokoládészüret, lehet csokoládét lopni és természetesen csőszök is lesznek. Hozzátartozik még a bálhoz, az a csokoládékorona is, amit a szüreti bálon szőlőből készítenek, — itt csokoládéból — s ami majd valakinek a fejére kerül... Jó hír a háziasszonyoknak: Lesz elég befőttes üveg Lassan közeledik a háziasszonyok „plusz”-munkájának, a befőzésnek ideje. A háziasszonyok legtöbbje rendelkezik üvegkészlettel — paradicsomostól a befőttes üvegekig —, amely a házi szükséglethez elegendő. Az elmúlt években többször volt baj a pótlással, mert nem volt elég befőttes üveg, úgy kellett rá vadászni az üzletekben. És mi lesz a helyzet az idén? Lehet-e elegendő üveget kapni? A szekszárdi üveg-porcelán szaküzletben ezt a választ kapjuk: — Amennyi csak kell. Valami egészen rendkívüli dolognak kell bekövetkezni, hogy ne legyen elég üvegáru. Most, jelenleg is több ezer van raktáron, az üzlet padlása üvegekkel van tele. — Hogy milyen a választék? Háromdecistől kezdve az ötliteresig, befőttes, ízes, paradicsomos üvegig mindegyikből van raktáron. Reméljük, megnyugtatjuk a háziasszonyokat — legalábbis a szekszárdiakat —, hogy nem kell aggódniuk a befőzés miatt: üveg van elegendő, s a hírek szerint a belevalóból sem lesz hiány. fl«n tűzeset - 21 ezer Hl tár Tizenegy tűzeset volt az elmúlt hónapban Tolna megyében, s közülük négy volt az, ami jelentős kárt okozott, s mindegyik hanyagságból keletkezett. A tüzek által keletkezett kár összesen 21 000 forint, az elmúlt év hasonló időszakával szemben, amikor nyolc tüzeset kára 18 000 forint volt. Június 17-én Belecskán keletkezett tűz a Szabadság út 115 számú Jövedelmező a baromfitenyésztés Varga Béla bácsi háztája méltán kelt érdeklődést, s a vonat utasai közül sokan az ablakból gyönyörködnek a látványban. — Amikor reggelenként a háziasz- szony etet, négyszázötven gyönyörű tyúk és kakas nyüzsög az udvaron. Varga Béla a kajdacsi Aranykalász Tsz tagja. Évek óta foglalkozik baromfitenyésztéssel, s egy évvel ezelőtt pedig Hampshi- rei törzsállományt alakított ki háztáji gazdaságában. — Nálunk nem másodrangú a baromfival való foglalkozás, mint általában igen sok helyen tapasztaljuk. A baromfinevelés ugyanis, ha szakszerűen folyik, Divatbemutató Tolnán Július 3-án jól sikerült műsoros divatbemutatót rendezett a Posta Központi Hírlapiroda Tolnán. A divatlapok szerint elkészített és ízlésesen összeválogatott csinos és jó minőségű ruhák bemutatója méltán nyerte el a közönség tetszését. Kellemes szórakozást nyújtott Hajdú Júlia zenéje, Kishegyi Árpád tenorja, Bodrogi Gyula táncos-énekes száma és nem utolsó sorban Pajor István szellemes konferálása. Megelégedéssel távozott a bemutató után a szép számmal megjelenő közönség és hallani lehetett olyan hangokat, hogy ilyen nívós műsorral máskor is megajándékozhatja a Központi Hírlapiroda a tolnai közönsé get. igen szép jövedelmet hoz — mondja és ezt az állítását számadatokkal is igazolja. Február 1- től kezdve 10 000 tojást adott át a dunaszentgyörgyi keltetőállomásnak, amelyekért megkapták a napi áron felüli 40 százalékos felárat. Ebben az évben a tojásértékesítés 50 000 forint jövedelmet hoz. Ezen kívül átadtak a földművesszövetkezetnek 1400 pecsenyecsibét 90 dekagrammos átlagsúllyal. Ennek a jövedelme is megközelíti a 10 000 forintot. — Mindez nem lebecsülendő, ha figyelembe vesszük, hogy a te- nyészidő mindössze 80 nap volt és a csirkék gondozását részben az öregek végezték el, akik a ház körül foglalatoskodtak. Az Aranykalász Tsz vezetősége, Varga Béla tsz-tag baromfinevelési tapasztalatait hasznosítva, úgy tervezi, hogy szeptember hónapban, amikor a szükséges épületek elkészülnek, baromfi- farmot létesítenek. Kísérletképpen ezer naposcsibét vásárolnak, amelyet mint pecsenyecsirkét értékesítenek. A jövő év tavaszán pedig már rátérnek rendszeresen a baromfitenyésztésre, amely igen jövedelmező, mert viszonylag rövid idő alatt jelentős haszonnal növeli a tsz-tagok munkaegység-részesedését. házban építési hiba következtéd ben. A kéménytől meggyulladt a tetőzet gerendája, amely már min den valószínűség szerint hosszabb idő óta izzott. A tetőzettel együtt termények égtek el. Bonyhádon június 25-én hajnali négy órakor riasztották a tűzoltókat, a Vörösmarty tér 16 számú házhoz, ahol eldobott gyufától a fáskamra gyulladt meg, s a tűz átterjedt a szomszédos két lakóház egy részére is. A tüzet a bonyhádi tűzoltóknak sikerült megfékezni, s ezzel mintegy 240 000 forintos értéket mentettek meg. A keletkezett kár így is 6440 forint. Bölcskén június 24-én gyermekjátékból keletkezett tűz. Berkus Károly négyéves kisfiú egyedül volt otthon, s amikor a szomszédék kislánya átment hozzá, a szülők által elöl hagyott gyufával felgyújtották a disznóólát, majd elszaladtak hazulról, miután a gyufát visszatették oda, ahonnét elvették. A tűz veszélyeztette mindkét szomszéd portáját. Egyik oldalon gazdasági épületet, a másik oldalon egy kazal szénát. A tűz gazdasági épületre való átterjedését sikerült megakadályozni, a széna azonban elégett. A tűz oltásában részt vettek a helyi és a Dunaföldvári Állami Gazdaság András-pusztai üzemegységének önkéntes tűzoltói, valamint a szék szárdi alosztályparancsnokság. A keletkezett kár 4300 forint. Negyedik jelentős tűz Sárszentlő- rincen keletkezett villámcsapástól június 10-én, 18.30 órakor. A villámcsapás következtében a ház nádtetőzete perceken belül lángot vetett. A keletkezett kár meg-i haladta a 6000 forintot. DiáSdánuok a tsz-bsn Válasz panaszos levélre »Arra alá faragnak az ácsok« — hangzik a nóta a várdombi Egyetértés Tsz magtárpadlásáról. Énekelnek a lányok a saját kedvtelésükre és azért is, hogy ingerkedjenek az ácsokkal, akik az állattenyésztő üzemegységben a góré, sertésszállás és a növendékistálló tetőzetét ácsolják. A hat lány Bieloroczky Anna, kazetta Júlia és Kató, Hajnal Márta, Schmidt Mária és Való- csai Klára három héttel ezelőtt még az iskola padjaiban ültek. A vizsgák lezajlása után másnap azonban már munkára jelentkeztek. a tsz vezetőségénél. A szülők ugyanis tsz-tc‘jok, a lányok pedig mint bedolgozó családtagok vesznek részt a termelésben. Reggel 5 órakor a borsó aratásánál segédkeztek tíz óráig. Azóta pedig a magtár padlásán dolgoznak, az anyarozsot válogatják, Harton Ádámné nyugdíj jas tsz-tag felügyeletével, aki hetven éves létére becsülettel végzi el azt a munkát, amelyet a tsz vezetősége reábíz. — Bizony szokatlan a korai kelés, s amikor elálmosodunk (elég meleg van a padláson) rágyújtunk egy-egy nótára, s így küzdjük le az álmosságot, de nótaszó mellett a munka is jobban megy. Amikor pedig kifogytunk a nótázásbái, megkérjük Annus nénit, hogy meséljen. Olyan izgalmas meséket tud a tizenkét rablóról, a szegény juhászlegény és a bárókisasszony színiméről, hogy öröm hallgatni — mondja Márta, aki a legcserfesebb közöttük. Mint kiderül, már valameny- nyien kialkudták a szülőkkel azt, hogy ki, mire költi majd a nyári szünetben szerzett keresményét. Mária tűsarkú cipőről és nylonruháról ábrándozik, Klári szép kabátot szeretne majd az őszre. Nagyok a tervek, de nagy az ambíció és a munkakedv is a hat lányban. S Annus néni szívesen dolgozik velük, mert mint mondja, szó- fogadóak és szorgalmasak, nem félnek a munkától. Hajnal Márta és Bieloroczky Anna kedden egész nap az árpaszelektálásnál dolgozott. — Még most is izomlázunk van — mondja Anna, — igaz, hogy ötven mázsa gabonát kellett vödrönként felöntözni a dobba. Ez jobban igénybevette az erőt, és az izmot, mint a sportolás. Mindezt nem panaszképpen mondják, hanem annak igazolására, hogy bár fiatalok, komolyan veszik a munkát. Közben megtelnek a kosarak. Annus néni egyenként átnézi, hogy még csak véletlenül se kerülhessen a kiválogatott anyarozs közé kalász, vagy idegen szem, mert akkor leminősíti a Herbária. Ezt pedig nem szeretnék. Érzik a munkájukkal járó felelősséget. A jól kiválogatott és a jó minősítésű anyarozsért magas árat fizet a tsz-nek a Herbária. Újabb válogatnivaló kerül fel az asztalra, s a lányok újabV nótába kezdenek. »Este var már, késő este, kilencet ütőt az óra« — kísér utamon dalit1 P-né 3 Kóbor József pincehelyi, tsz-en 3 kívül álló lakos panasszal for- 3 dúlt hozzánk: nincs hol legel- 3 tetnie a tehenét, mert a termelő- 3 szövetkezet megszüntette a régi 3 községi legelőt. A panaszos leve- 3 let eljuttattuk a tamási járási ta- j nács mezőgazdasági osztályához, 3 ahonnét a következő közérdeklő- ^ désre számot tartó választ írták < Kóbor József levelére: < »A 37/1959. számú kormányren- 3 delet és a 26/1959. számú FM. < végrehajtási utasítás értelmében, Emivel Pincehely termelőszövetke- ^ zeti községgé alakult és a község 3 területén egy termelőszövetkezet j működik, a pincehelyi legeltetési 1 bizottságot a vele járó összes 3 funkciókkal átadtuk a pincehelyi 2 Vörösmarty Termelőszövetkezet- 1 nek. A legeltetési bizottságtól Í örökös ingyenes használatra át- 5 vett községi legelőterület szarvas- J marhák legeltetésére nem alkal- í más. Ezért a tsz úgy döntött, hogy arra a legelő részre csak a háztáji és egyéni állattartók sertéseit és juhait lehet kihajtani az érvényben lévő fűbér és biztosítás befizetése ellenében. A kö- Í zös és háztáji szarvasmarha-állomány legeltetését a termelőszövet kezet saját legelőterületén oldja meg, az egyénileg gazdálkodó állattartók szarvasmarháinak legeltetését nem vállalja. A fenti rendelet értelmében azok a termelőszövetkezetek, ame lyek a legeltetési bizottság funkcióit átvették, kötelesek biztosítani az egyéni állattartók állatainak a legeltetését is. Ezért felhívtuk a pincehelyi Vörösmarty Tsz vezetőinek figyelmét arra, hogy az átvett községi legelőn, amelyen eddig csak sertések és juhok legeltek, jelöljenek ki az egyéni állattartók legeltetésre bejelentett szarvasmarhái részére darabonként legalább 400 négyszögöl területű legelőt, hogy ily módon a törvényesen megállapított fűbér ellenében ők is legeltethessenek. A tsz-szel történt meg beszélés alapján a tsz vezetősége úgy döntött, hogy a kijelölést haladéktalanul elvégzik. Mivel az egyéni állattartók részéről jelentkező igény külön pásztor beállításához kevés, az egyéni állattartók vagy kötélen vagy saját őrzővel legeltethetnek a kijelölt helyen.«.
