Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-07 / 159. szám

WWfc ftfiím i. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Mindenki segít a gabonabetakarításban Dombóvárot — Határjárás az Alkotmány Tsz-ben — A KÖZEL NÉGYEZER HOL­DAS közös gazdaság központjában néptelenek az irodák. — Az elnök és az agronómusok a határban vannak — adja meg a felvilágosítást egy fiatalasszony, aki tejesvödröket mosogat az egyik féreeső kis konyhában. Amit mondott, azon egy kicsit sem lepődtünk meg, nagyon tér mészetesnek találtuk, hogy Dom­bóvár mezőgazdasági termelésé­nek irányítói hajnaltól estig a bú­zamezőkön vannak, szervezik munkát, ellenőrzik a kombájn­aratást és ha a helyzet úgy adó dik, intézkednek egyik, vagy má­sik kérdésben. E megállapításunk­ról határjárás közben meg is győ­ződtünk. A falutól félreeső tanyaközpont­ban, az úgynevezett pásztor-ház nál Kocka János üzemegység-ve­zető intézkedik a cséplőgépnél Magtisztítás folyik. Szemügyre vettük a gépet kiszolgáló személy­zetet, akik mindössze nyolcán van nak. A gépész kivételével vala­mennyien diákok. Szüleik határo­zott kívánságára az iskolaszünet felét fizikai munkával töltik el: a termelőszövetkezeti falu egyetlen közös gazdaságának segítenek a gabonabetakarítás idején. Buda Zsuzsa, Kárpáti Kati, Gabriel Etel ka és a többiek szinte szórakozva lapátolják a szemet, csokoládé- barnára pirítja őket a nap, szom­baton pedig elsétálnak a termelő- szövetkezet irodájába és felveszik a munkájuk után járó bért. A diá­kok közül nemcsak a cséplőgép­nél, de a kukorica fattyazásánál, a borsószedésnél, a kertészetben, a határ minden részében lehet ta­lálni. Teljesített munkaegységük arányában minden szombaton készpénzben kapják meg a szövet­kezet által betervezett munkaegy­ség értéket. A gyerekek így meg­szeretik és megtanulják becsülni a fizikai munkát, eközben sokat segítenek a termelőszövetkezetnek és maguk teremtik elő az augusz­tusi kiránduláshoz szükséges fo­rintokat. zet. A gépen ugyanis van egy ga­bonatartály, amelyben 10 mázsa szem elfér. Amikor megtelt, egy elmés szerkezet ezt jelzi, a gép automatikusan megáll és ugyan­csak önműködően továbbítja a szemet a kombájn mellett álló vontatóra. A szalmagyűjtő kocsi is önműködő. A kombájnosok pe­dig kifogástalanul dolgoznak. A 220 holdról betakarították már az őszi árpát,.holnap már búzát arat­nak. Munkájukkal elégedett is a szövetkezet parasztsága, lépten- nyomon dicsérik a gépállomási dolgozókat. Meg is érdemlik ezt, mert munkájuk azt igazolja, hogy szívükön viselik a gabonabetaka­rítás ügyét. Nappal aratnak, ma­got hordanak, szemet tisztítanak és lehúzatják a kombájnszalmát, éjjel pedig felszántják a learatott gabona tarlóját. FELESLEGES BIZONYGATNI, hogy ezekben a napokban a dom­bóvári Alkotmány Tsz-ben is a gabonabetakarítás a fő munka. De azért arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a határban más tennivaló is akad. Ilyen például borsóbetakarítás. Az Alkot­mány Tsz fogatosai és a női mun­kacsapat egy része most itt szor­goskodik. Amikor odaértünk, ép­pen ebédszünetet tartottak. Be­szédbe elegyedtünk. Az élete de­lén már jóval túllévő Buda Józsi bácsi és Szemes János elmond­ták, hogy gazdag ez az idei ara tás. Az őszi árpa — ennek beta karításával már végeztek — 16 mázsát adott holdanként. A búza is megadja a tizenkettőt. Jó ter­mést ígér a kukorica is. Ha elemi csapós nem lesz, 40 mázsa csöves tengerit takaríthatnak be egy-egy holdról. Nagyon sok szépet és jót mondtak Balogh Jánosné egész­ségügyi dolgozóról is. Tudniillik a maga módján még ő is hozzá járul ahhoz, hogy a gazdaságban előforduló munkákat idejében el végezzék. Az történt, hogy a bor­sót kaszáló férfiak és a gyűjtést végző nők szeme a porpenésztől gyulladást kapott. Szakorvos meg­állapította, hogy naponta kétszer kell menniök kezelésre. Ez pedig nagy kiesést jelentett volna munkából. De nem jelentett, mert Balogh Jánosné, a hozzáértő egészségügyi dolgozó délelőtt 10 órakor és délután 2 órakor pon­tosan megjelenik a határban gyógykezelésben részesíti a tago­kat, s a munka folytatódik. Igen, a munka folytatódik. Ki­ki a maga posztján lelkiismerete sen végzi kötelességét... Közben telnek a gabonaraktárak, a tar­lók helyén pedig frissen szántott barázda tanúsítja: az ország ke­nyerének biztonságba helyezése a ma napjaiban társadalmi üggyé vált Dombóvárott. Tolna megyéből is több százan utaznak a Szegedi Szabadtéri Játékokra MIKÖZBEN MINDEZT MEG­TUDJUK, kettőt is fordult Ba- bolcsai Károly, a vontatós, aki elújságolta: — Nagyon szépen dől goznak a kombájnok, álom dol­gozni ezekkel a masinákkal. Olyan pontosan működik ennek minden szerkezete, mint az óra. Az idén kaptuk mind a kettőt. A Ferovits Sanyi gépe már hetven órát ment, ő már egy kicsit gyorsabban tud dolgozni. De ez a másik gép még bejáratos. A Ferovits Sanyi teg­nap 160 mázsa árpát aratott le, csépelt el, egyedül — magyarázza Szabó Mihály az egyik kombájn­vezető. Hadd egészítsük .ki az elmon­dottakat azzal, hogy az SZK 3-as típusú kombájnok a Szovjetunió­ból érkeztek a Dalmandi Gépállo­másra. A magyar kombájnoktól eltérnek ezek a masinák. Nem kell hozzájuk zsákkötő, a szalmagyűj­tő kocsihoz kiszolgáló személy­Országszerte nagy az érdeklő­dés a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt. Mint ismeretes, július 23-án, 26-án és 30-án Erkel: Hu­nyadi László című operáját mu­tatják be, július 24-én, 27-én, 31-én, augusztus 2-án és augusz­tus 3-án Farkas Ferenc: Csinom Palkó című operettjét adják elő, augusztus 6-án, 7-én, 9-én és 10-én a Moszkvai Sztanyisz- lavszkij és Nyemirovics-Dancsen- kóról elnevezett Opera és Balett Színház 100 tagú balettegyüttese mtutatja be Jeanne d’Arc című balettjét, augusztus 14-én, 16-án, 17-én, 20-án és 21-én pedig Ma­dách: Az ember tragédiája című drámai költeményét mutatják be. Tolna megyéből is több százan kívánnak részt venni a szabadtéri játékok előadásain. A szekszárdi IBUSZ három külön autóbuszt indít, egyenként harminc sze­méllyel, Gerjenből külön autó­buszon utazik 62 fő, Szekszárdról egy ifjúsági csoport is bejelentet­te részvételi szándékát és jegy­igényét hatvan főre, ezenkívül a szekszárdi IBUSZ több mint két­száz jegyet adott el olyanoknak, akik vonattal utaznak a Tisza- parti városba, felhasználva az 50 százalékos utazási kedvezményt. Védjük meg a tűzkártól dolgozó népünk kenyerét A mezőgazdaság szocialista nagyüzemi fejlődése fokozott mértékben megköveteli, hogy a mezőgazdasági terményeket véd­jük a tűzkártól. Kevés év múlik el anélkül, hogy a kenyérgabonában a tűz, a „vörös kakas” ne pusztítana. Kü­lönösen a vasút menti területeken komoly veszély áll fenn, mert mozdonyaink üzem közben szikra­szóródással a vasút menti terüle­teken nem egy esetben okoznak tüzet, tüzet okoz a vonat ablakán kidobott cigarettavég, égő gyufa is. Ezúton is szólni kívánunk uta­zó közönségünkhöz, hogy a vonat ablakán ne dobjanak ki égő ci­garettavéget, égő gyufaszálat, mert több mázsa kenyértől foszt­hatják meg dolgozó népünket, Ugyanakkor szólni kiválnunk az állami gazdaságok dolgozóihoz, a termelőszövetkezetek tagjaihoz, egyéni parasztokhoz; a mezőgaz­dasági termények tűzvédelmének egyik fő követelménye, hogy az aratást a vasúthoz közel eső részen kezdjék meg, s a kereszteket 60 —100 méternél közelebb ne he­lyezzék a vasútvonalhoz. A védő­szántást is minden esetben alkal­mazzák. Munkánk sikere, életszínvo­nalunk további emelése attól is függ, hogy mennyire törődünk a megelőző tűzrendészeti szabályok betartásával. Kiss József vasútőrparancsnok, Bátaszék, Amint a tájékoztatás során el­mondták, az IBUSZ-kirendeltség- nél félnek, hogy nem tudják ki­elégíteni az igényeket. A Hazafias Népfront szekszárdi bizottsága két külön autóbuszt in­dít július 31-én, nyolcvanan né­zik meg a Csinom Palkó című operettet. A városi művelődési ház más­félszáz jegyet adott el eddig. A továbbiakban sajnos már csak a jegyigényeket tudják továbbítani a szabadtéri játékok rendezőségé­nek. Gyünkről a járási művelődé­si ház szervezésében hatvan fő utazik Szegedre külön autóbusz- szal. Erről is beszélni kell Példamutató „általános iskolások 99 Egyik középkorú barátom, ami­kor felvetettem neki, hogy beirat­kozhatna az esti egyetemre, fel­háborodottan kiáltott fel: „Hova gondolsz, ötvenéves fejjel kezd­jek neki az egyetemnek?” Az ő szavai jutottak eszembe, amikor a tamási járásban egy ki­mutatást tanulmányoztam azzal kapcsolatban, hogy hányán vizs­gáztak az idén az általános iskola esti tagozatán. A vizsgázók 64 százaléka ugyanis 31—40, 21 százaléka pedig 40—50 év között van. Az őszülő fejű általános iskolá­sok közül beszéltem néhánnyal. s komoly terveik vannak. Az egyik ötven éves tanuló középiskolába készül és utána egyetemre sze­retne menni, mert ahogy mondta, neki „szórakozást” jelent a tanu­lás. A járás kilenc, községében 149-en vizsgáztak. A vizsgázók 50 százaléka közepesnél jobb ered­ményt ért el. A tanárok vélemé­nye szerint az „idősebbek” job­ban tanulnak, mint a fiatalok. Ezt mutatja a statisztika is. Ugyanis az esti tagozatra 54 húsz­harminc év közötti tanuló is be­iratkozott, s ezek közül mindössze húszán jelentek meg a vizsgázta­tó bizottság előtt. Örvendetes tény, hogy a vizsga- bizottság elé kerülők 28 százaléka munkás, 24 százaléka pedig terme­lőszövetkezeti tag. Beszélgetésünk óta sokat gon­doltam arra a deresedő hajú mun­kásra, aki az általános iskola VII. osztályát kitűnő eredménnyel tet­te le, s aki azt mondta, hogy neki örömet okoz a tanulás. Vajon si­kerülnek-e tervei? Eléri-e 65 éves korára a mérnöki szintet, amely­ről álmodozik, s gyakran beszél tanárai és osztálytársai előtt? Az egyik pedagógus, aki tanítja, azt mondja, ha fiatal korában neki­kezdhetett volna ez a „diákja” a tanulásnak, most bizonyára atom­tudós lenne, mert borotvaéles esze van! Hogy eléri-e céljait, amelyek megvalósításához meg­lehetősen későn kezdett neki. az egyedül csak rajta múlik! Nem frázis, ha azt mondjuk, hogy ná­lunk korlátlan lehetőségek van­nak tudásunk fejlesztésével kap­csolatban — csak az a kár, hogy nem mindenki él a lehetőségek­kel. — h­Műemlékek Tolna megyében in. Bölcske. Református templomá­ban értékes szertartási edények találhatók. A Kossuth Lajos utcai iskola földszintes, hatablakos, oszlopos középrésszel. Épült 1852-ben. Clkó. Római katolikus templo­ma 1761—1767 között épült, az is­kola 1810-ben. Máriaszéplaki rom. A templom, amelynek a rom szentélye volt, faragott kőből épült, két homlok­zati toronnyal, egyhajós, mellék­hajószerű toldalékkal. Bizáncias jellegű faragott kő töredékek is megmaradtak. A templom a XII. század második felében épült. Az 1800-as évek végén egy ásatás al­kalmával kiderült, hogy ez nem lehetett a cikádori ciszterci apát­ság temploma. Cikádor valószí­nűleg Bátaszékkel azonos. Csibrák. Jeszenszky-kastély. Földszintes, 4+3+3 tengelyes, hengeres saroktornyokkal. Man­zárdtetős. Régebbi részek felhasz­nálásával Jeszenszky Miklós 1828­ban építtette. Ma művelődési ott­hon. Decs. Református templomának déli kapuja felett II. Ulászló ha­lálára vonatkozó felirat látható, 1516-ból. A templom a XV. szá­zadban épült, a XVIII. században átalakították. Dombóvár. Arany János tér 2. Volt Korona-szálló. Egyemeletes, 2+3+2 tengelyes, falpilléres, oromzatos középrésszel. Klasszi­cista, 1810 körül épült. Arany János tér ’. Volt bérlő­ház. 1780 körül építtette az Esz- terházy-uradalom. Ma szülőott­hon. Tüskepusztai Eszterházy-kúria. Földszintes, 4+3+6 tengellyel, oromzatos középrizalitjában fent egy ovális ablak. Épült 1780 körül. Később a Dőry-család bérelte. .Várrom. A régi dombói váré, két téglából rakott falrész. A köz­ségtől délre fekszik. A várat a tö­röktől 1599-ben Pálffy foglalta vissza. Döbrököz. Várrom. Téglából egy faldarab maradt meg. Egy szamárért kétszer annyit fizetnek, mint a lóért — Amiről az alapszabály nem beszél — Negyven forint tarifa egy kilométeres útért Üjireg immár több mint egy éve szövetkezeti község. Emlék­szem az átalakulás lázas nap­jaira. Akkor is felmásztam a község legmagasabb pontjára, a tűzoltótorony tetejére. Akkor apró táblák százai tarkították a határt, most egységesebb, szebb, gazdagabb minden. Elragadtat­va dicsérem a határt, de a kísé­retemben lévő fiatal lány sza­vai kissé kiábrándítanak. — Van itt nálunk probléma is éppen elég! — Mi a problémájuk? — A szamár-kérdéssel nem tudunk megbirkózni! — Szamár-kérdéssel? — Igen. Két évvel ezelőtt egyetlen szamár sem volt a fa­luban. Most négy család tart szamarat. Az egyik szövetkeze­ti tagunknak egy pár szamara van. — És miért baj ez? — Hogy miért baj? Azért, mert aki egy pár szamárral ren­delkezik, az havonta csak négy­öt munkacay-'-et dolgozik a szövetkezel :i s.':. ~'~cje többi ré­szét pedig fuvarozással tölti el! Egy pár szamár után 7—8 má­zsa térit felpakolhat a kocsira, a háztáji termelvényekből. He­tente kétszer-háromszor bonyo­lít le fuvart Tamási—Ujireg között. Az egész utca vele fu­varoztat. Ha a kofaasszony csir­kéit kiviszi az állomásra, 20 fo­rintot kér... Szamarakkal ' mű­veli a háztáji földeket is. Sza­bályos szamárfuvar tarifa ala­kult ki. — Az alapszabály szerint tarthat fuvarozás céljából foga­tot a szövetkezeti tag? — Az alapszabály megemlíti a szarvasjószágot, a juhot, a lo­vat, a sertést, még a kecskét is felsorolja, előírja miből, meny­nyit lehet tartani, de a szamár­ról nem tesz említést. Amikor a fent nevezettet felelősségre akartuk vonni, azt mondta: Mu­tassátok meg nekem, előírja-e az alapszabály, hogy szamarat nem tarthatok? — És a többi szamár-tulajdo­nos? — ők csak egy szamarat tar­tanak. Az egyikkel érdekes eset történt. Ugyanis Kulcsár-pusz­tán lakodalom volt és egy lako­dalmas embernek eszébe jutott hajnal felé, hogy haza kellene menni Ujiregbe. Egy kilométer­re van tőlünk a puszta... Tessék csak nézni ide is látszik. A sza­márfogat tulajdonosa negyven forintot kért, amiért hazafuva­rozta. Negyven forintos tarifa! Képzelje el! A taxisok elbújhat­nak a mi szamarasaink mellett! Ez az igazi luxusfuvar! Nem is csodálom, hogy Ujiregen nagy a kereslet szamár után. — Mennyibe kerül egy sza­már? — Kétszer olyan magas az ára, mint a lónak! Amikor megindulunk a rozo­ga tűzoltótoronyból lefelé, kí­sérőm még megjegyzi: — Mondja csak, hogy lehetne segíteni ezen az újdonsült prob­lémán? Hirtelen semminemű megol­dást nem tudtam ajánlani, de "ondolom, ha többen is el gon­dolkoznánk ezen a kérdésen, akkor sikerülne zöldágra ver­gődni. H. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents