Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-29 / 178. szám

1960. július 29. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Három évvel ezelőtt még ráfizetés, ma mázsánként 446 forint nyereség a Furkópusztai Kendergyárban Néhány évvel ezelőtt még rá­fizetéssel dolgoztak a kenderki­készítő üzemek, egy mázsa ki­készített rost önköltsége maga­sabb volt, mint az eladási ár. A helyzet azóta már megváltozott, a Dunántúli Rostkikészítő Válla­lat méltán nyerte el a múlt évi munka alapján az élüzem kitün­tetést, elsősorban azért, mert si­került kiküszöbölni a vesztesé­get, negyedévről negyedévre csők ken az önköltség a vállalatnál, egyre magasabb az egy mázsa rostra jutó nyereség. Korszerűsítették a vállalat nagyüzemeit, megyénk két nagy kender­gyárában a kikészítésnél meg­szüntették a nehéz fizikai munkát, a kézi tilolást, a kézi tilósok munkáját felváltot­ta a termelékenyebb kendertur­bina és a kócnemesítő agregát. Az önköltség azonban nemcsak ezekben az üzemekben csökkent, hanem azokban a kis gyárakban is, ahol ilyen nagyarányú korsze­rűsítésre nem került sor, csak ki­sebb, pénzbe jóformán nem is kerülő műszaki intézkedéseket hajtottak végre és a munkaszer­vezést javították. A Furkópusztai Kendergyár­ban 1958. elején még magasabb volt az önköltség az árbevétel­nél. De a múlt év első negyedében már 96 százalékos költségszinttel dolgozott a gyár, az utolsó negyedévben pedig 67 százalék volt a költség­szint. Az éves átlag 88 száza­lék, tehát 88 forintért állítot­tak elő 100 forint értékű kész­árut. A furkópusztai gyár első lett a vállalat kisüzemei közti kong­resszusi versenyben. Az egyhónappal ezelőtt lezárult második negyedévben tovább ja­vult az önköltség, a, tervezett 78,4 helyett 66,1 százalék volt a költségszint, minden mázsa kikészített rostnál átlagosan 446 forint nyereséget ért el a gyár. A szép eredménynek több té­nyezője van. Sokat segített a költségek csökkentésében a gyár mosenergia-hálózatba. Negyven­ezer forint beruházással valósí­tották ezt meg, s az eredmény: Míg azelőtt a saját energia­telep fenntartása, üzemelte­tése havi 25—30 ezer forintba került, jelenleg az áramszám­la havonta 12 000 forintot tesz ki. A beruházási költség né­hány hónap alatt megtérült. Növelték a termelést a gyár­ban. A múlt év második negyedé­ben 706 mázsa rostot gyártottak, az elmúlt negyedévben negyven százalékkal többet, 987,4 mázsát. Ezt elsősorban az áztató-kapa- citás megnövelése tette lehetővé, azzal, hogy új eljárást vezettek be, a melegvizes áztatást. A me­legvízben gyorsabban ázik a kóró, jobban ki lehet használni a me­dencéket, több nyersanyagot kap­hat a kikészítő. A kikészítőben folyó munkaverseny — amelyet naponta értékeltek — eredmé­nyeképpen nőtt a tilósok, a törő- és rázó brigádok teljesítménye. A termelés növelése már ma­gában is önköltség-csökkenést eredményez, hiszen a költségek jelentékeny hányada úgynevezett fix költség, ami a termelés meny- nyiségének változásával nem vál­tozik. Magasabb termelésnél ke­vesebb jut belőlük egy mázsa rostra. De nagymértékben csökken­tek a változó költségek is. A műszaki értekezleteken, ter­melési tanácskozásokon el­hangzott javaslatok alapján több munkaszervezési intéz­kedést hajtottak végre. Több olyan munkahely volt a kikészítőüzemben, ahol a dolgo­zók nem voltak teljes mértékben leterhelve. így például a prése- lőknek, kócbeszállítóknak, ha nem volt dolguk, elmentek a vá­gányokat karbantartani, a poz- dorját rendbentartani, takarítani, időbérben. Vagy éppen semmit sem csináltak. A gyár vezetősége több átcsoportosítást hajtott vég­re, az időbéres munkákat is jobban megszervezte. így sikerült elérni az időbéres munkaórák arányának több, mint egyharmaddal való csök­kentését. A kikészítőüzemben a múlt év második negyedében ötvenegyen dolgoztak, az elmúlt negyedévben a 40 százalékkal magasabb terme­lésnél 44 fő volt a létszám. Az átszervezés eredményeképpen nőtt a dolgozók keresete iS, ami átlagosan hatvan forinttal volt magasabb az elmúlt negyedév­ben, mint egy évvel előbb. Az önköltség csökkenésével egyidejűleg — bár nem olyan nagy mértékben — nőtt az egy mázsa kikészített rostra eső árbevétel is. Ezt a minőség javításával, a tech­nológiai előírások pontosabb be­tartásával, a szálhozam növelésé­vel érték el. A furkópusztai gyár dolgozói szép példáját adták annak, hogy nemcsak nagy beruházásokkal lehet a termelékenységet növelni, az önköltséget csökkenteni, ha­nem a munka javításának igen sok „rejtett” tartaléka van a kisebb üzemekben is. J. J. Súlyos sérüléseket szenvedett a tolnai robbanás áldozata Pamuki Zoltántól, a Földműve­lésügyi Minisztérium Anyagellátó Vállalata tolnai lerakatának veze­tőjétől a kórházban érdeklődtünk a robbanás körülményeiről. Elmondotta, hogy szerdán este egy eddig még ismeretlen tárgy felrobbanása következtében sú­lyos, de nem életveszélyes sérülé­seket szenvedett. Szerdán este hat és hét óra között a megszokott bekapcsolódása az országos villa- I munkáját végezve arra lett fi­Több mint félmillió forint előleget osztottak ki az első félévre a tamási Vörös Szikra Tsz-ben Július végén az egy munkaegységre osztott előleg értékét 25 forintra egészítik ki. A tamási Vörös Szikra Tsz-ben minden hónapban rendszeresen osztanak pénzelőleget egy mun­kaegységre 10 forintot. Az első félévben teljesített munkaegysé­gek után 564 000 forint előleget fi­zettek ki. Augusztus elején a július 31-ig teljesített munkaegységekre osz­tott pénz és a természetbeni elő­legek értéke eléri munkaegysé­genként a 25 forintot. gyelmes, hogy egy kb. nyolc cen­timéter hosszú, a ceruzánál vala­mivel vastagabb tárgy fekszik a többi alkatrészektől kissé elkü­lönítve. Azzal a szándékkal vette fel, hogy az útból eltegye. Mikor a kezébe vette azt észlelte, hogy a tárgy csavarmenetes. Egy kissé megmozdította és a következő pillanatban a tárgy hatalmas dör­renéssel felrobbant. Arra határo­zottan emlékszik, hogy nem volt rozsdás és a színe sem volt feltű­nő. Véleménye szerint lehetséges, hogy már hosszabb ideje a lerakat területén feküdt, de az is elkép­zelhető, hogy röviddel a robbanás előtt került valamilyen úton-mó- don a kirendeltség területére. Pamuki Zoltán bal keze fejét a robbanás annyira szétroncsolta, hogy a kezét csukló felett ampu­tálni kellett. Ezenkívül súlyos égési sebeket szenvedett, vala­mint sok szilánk fúródott testébe. Az ügyben megindult a vizsgá­lat. III. Henryk Rutkowsi vasesztergá­lyosnak, meg szomszédjának, Wla dislaw Kniewski lakatosnak sincs hová sietnie. Lojális állampolgá­roknak nem jut munka, nemhogy olyanoknak, akik most szabadul­tak a börtönből. Az is előfordul, hogy olykor a lomzini börtön is kellemesebb helynek tetszik a szülői háznál. Főleg, ha az anya, mint Henryké, folyvást zsörtölődik és panaszko­dik fiára, az apa meg szakadatla­nul azt hajtogatja, hogy az ilyen istentelen ember nem kerülheti el az Isten büntetését. De akkor sem könnyebb a helyzet, amikor az anya egyetlen szó szemrehá­nyás nélkül reggeltől késő éjsza­káig a teknő felett görnyed, má­sok szennyesét mossa, mint Kni- ewskiné, Wladek özvegy édesany­ja. 2. Az a nap éppen olyan volt, mint a többi. A partmenti füzes leve­lei zizegtek a szélben, mely me­leg júniusi illatot sodort a Visz­tula felől. Jobbra, a zöld gyeppel benőtt gát mögött, a Cytadella erődjének vörhenyes szikalfala sötétlett. A víz meg az ég egyfor­mán világoskék volt, a homok pe­dig fehéren izzott a napfényben. Wanda Wasilewska: m HAJSZA A gyér fű borította halmokon szakállas kecskék legeltek. Henryk hanyatt fekve, összehú­zott szemmel nézte a feje fölött ringó füzágat, mely ezüstösen csillogott a napfényben. Wladek Pgy fűszálat rágcsált. — Tehát mi a helyzet ? Szeretett volna elmondani min­dent egyszerre most mindjárt. El­képeszteni, ahogy őt elképesztet­ték tegnap. S ugyanakkor örült, hogy rajta kívül egyelőre még senki sem tud a dologról. — No, bökd már ki, mit tudsz? Meddig ülünk még tétlenül? Egy aprócska bárányfelhő úszott a nap elé. A füzfaág ezüs­tös csillogása egy pillanatra elhal­ványult. — Megbízást kaptunk. Gyere közelebb. Wladek lefújta ajkáról a fűszá­lat. Körülnézett. Senkit sem lá­tott a közelben. Csak a szomszé­dos homokdombokon legelésző kecske emelte fel a fejét s mulat­ságosan rázta hosszú szakállát. — Végezni kell Cechnowskival. A kecske óvatosan megindult lefelé a domboldalon. A homok vékony erekben csörgedezett pa­tái alól. Valahol a domb mögött egy gida mekegett. Wladek összeszorította ujjait. Két évi börtön, három évi mun­kanélküliség letörölte kezéről a bőrkeményedéseket, lemosta bőr­be beleverődött fémpor sötét nyo­mait. Henryk várt, milyen hatást kelt ez az odavetett három szó. De barátja arcán egy izom sem rez- dült. Csak sötét szemének pillan­tása lett valamivel áthatóbb és fi­gyelmesebb. Rutkowskiban már- már ágaskodott a harag. Ekkor azonban észrevette, hogy barátja sovány ujjain az Ízületek elfehé- redtek. Wladek teljes erejéből ősz szeszorította a kezét. Henryk újra tapasztalhatta, hogy barátja meny nyíre más, mint ő. Visszagondolt arra. hogyan fogadta ő ezt a hírt és valami írigységfélét érzett. En­nek nem az volt az oka, hogy Harmincöt bányász kitüntetését fogadták el a termelési tanácskozásokon a mázai bányaüzemben A félévi eredmények összesíté­se után került sor a mázai bánya­üzemekben is a termelési tanács­kozások megtartására. Három üzemrészben minden műszaknak külön tartották meg 1960. első féléves értékelését, szóltak a má­sodik félévi feladatokról. A má­zai körletben Gyorsok István üzemvezető, a császti körletnél Pápai István bányamérnök, a gép­műhelyben Király István gépész- mérnök ismertette a bányászok­kal a termelés alakulását. 1960 első hat hónapjában a má­zai bányaüzem dolgozói terven felül 3141 tonna szenet hoztak felszínre és 1,1 százalékkal csök­kentették az általános költsége­ket és jelentősen csökkent a balese tek száma is. Miután a középüze­mek közül a mázai üzem elsőnek fejezte be féléves tervét — július 22-én — az üzemek közötti ver­senyt is megnyerték. A termelési tanácskozásokon határoztak a dolgozók a féléves munka alapján a kiváló dolgozó oklevél, és jelvény juttatásáról is. A termelési tanácskozásokon húsz bányásznak a kiváló dolgozó ok­levél, további tizenöt bányász­nak a kiváló dolgozó jelvény ado­mányozását javasolták. Ugyancsak a termelési tanácskozáson határoz­tak úgy, hogy elsőként Ziegenheim Mátyás nyolctagú brigádja kapja meg a szocialista brigád címet. A mázai bányaüzem bányászai a ter­melési tanácskozásokon részlete­sen megvitatták a második félévi munka feladatait. Elhatározták, azt is, hogy az éves tervet határ­idő előtt fejezik be. A tárgyalóteremből Taxizás közben fogták el a szekszárdi betörőt Balogh János 20 éves szek­szárdi fiatalember most nem­régen szabadult a börtönből. Egy évnél többet töltött a börtönben és amikor kiszabadult, akkor nem vállalt munkát, hanem a Szek- szárdon lakó nagynéniénél tar­tózkodott. Időnként segített neki a mezei munkákban, rendszere­sen azonban nem dolgozott. Köl­tekezni viszont szeretett s emiatt gyakran pénzzavarba került. Május vége felé megtudta, hogy Tóth Jánosné szekszárdi lakos kukoricavásárlás miatt nagyobb összegű pénzt vett ki a takarék­ból. Mikor erről hallott, nyom­bem elhatározta, hogy Tóthék pénzét ellopja. Május 27-én be­tört Tóth Jánosné lakásába oly módon, hogy a már törött ablak­üveg egy részét kiemelte, ezután az így keletkezett résen benyúlt és kinyitotta az ablakot, majd pe­dig az ablakon keresztül bemá­szott a szobába. A lakást feldúl­ta. Hosszas keresgélés után meg­találta a pénzt. összesen 2500 forintot lopott el. Ezt az ellopott összeget két na­pon belül elköltötte. Különösen sokat fizetett bátyja esküvőjén a zenészeknek. Miután Balogh látta, hogy az első lopása sikerrel járt s mint hogy pénze ismételten elfogyott, megint lopásra szánta el magát. Egy alkalommal Leipold Józsefné szekszárdi lakosnál vállalt mun­kát s akkor megfigyelte, hogy Leipoldné honnan veszi elő a pénzét. Mikor újból pénzre volt szüksége, akkor eszébe jutott, hogy Leipoldné lakásáról meg tudná szerezni a szükséges ösz- szeget. Ez év júniusában elment Leipoldékhoz és miután meggyő­ződött, hogy a lakásban nem tar­tózkodik senki, a kapufélfáról le­vette a kulcsot, kinyitotta az aj­tót és az ablakon keresztül be­mászott a lakásba. Ott hamarosan megtalálta az 1600 forintot. Ba­logh ezután is éppoly feltűnően és nagyvonalúan költekezett, mint az első lopásakor. Különbö­ző szórakozóhelyekre taxival vi­tette nőismerőseit. Ez a könnyel­mű életmód azonban nem folyta­tódhatott sokáig, mert a rendőr­ség egy ilyen taxizás alkalmával elfogta és letartóztatta. A szekszárdi járásbíróság Szi- geth Ferenc büntetőtanácsa Ba­logh Jánost 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Önbetörés Tamásiban Berkes László italboltvezetőnek mintegy 6000 forint leltárhiánya volt. Ettől a hiánytól úgy igyeke­zett megszabadulni, hogy önbetö­rést követett el. Az ügyben a rendőrség a nyo­mozást megindította és Berkes Lászlót őrizetbe vette. — S — Készíf-ik a jövő évi előfervet1 a dalmandi Az esős időjárás irodába kény­szerítette a dalmandi Béke Tsz vezetőit. A mezei munkák kény­Kniewski egy évvel idősebb volt nála, hanem az, hogy olyan ki­egyensúlyozott, fegyelmezett, min dig úgy tud viselkedni, mintha a legváratlanabb hír sem lepné meg. — Ennyi az egész? — Igen. — Mi ketten? — Hárman. Lesz még egy har­madik. — Tudod, ki? — Nem. A napokban megmond­ják. — És mikor kell elintézni? — Mielőbb. De a helyet és az időpontot magunknak kell meg­választanunk. Vadásznunk kell rá. Valamiféle támpontokat ka­punk. És ott majd megállapodunk. — Alighanem vigyáznak rá. — Majd meglátjuk. Henryk elmosolyodott. — Milyen jó, hogy most mun­ka nélkül vagyunk. Lesz időnk foglalkozni a pasival. — S a támpontokat mikor kap­juk meg? — Szintén a napokban. A füzfaág újra ezüstösen csillo­gott. Most már nagyon meleg volt. A homok is átforrósodott. A nap egyre magasabbra emelkedett a fehéren izzó égbolton, s elvisel­hetetlenül perzselt. (Folyta tjukj Béke Tsz-ben szerszünetét hasznosan töltötték el, mert nagyrészt elvégezték a jövő évi termelési terv előmunká­latait. Teljesen befejezték a jövő évi vetésterv és az állatforgó el­készítését. A jövő évi előterv a gazdálko­dás belterjesebbé tétele irányába mutat. A gazdálkodásban előtér­be kerül az állattenyésztés és ez meghatározza a vetések szerkeze­ti arányát is. Például: jövőre annyi silókukoricát vetnek, hogy 1962-ben egész évben tudjanak silót etetni. Növelik az állatállomány szá­mát és minőségét. A mostani 64- ről 80-ra emelik a tehenek, 49-ről 60-ra az anyakocák, 210-ről 300- ra az anyajuhok számát. Emelik az állatokból az áruértékesítést is. Nyolcvan hízott marhát, 450 sertést értékesít az 1200 holdas termelőszövetkezet. A termelőszövetkezetben alkal­mazott helyes agrotechnikai eljá­rások nyomán emelkedik a növé­nyek termésátlaga is. Ez az emel­kedés mutatkozik meg a jövő év átlagtermési terveiben is. Az idei tényszámokhoz viszonyítva a jö­vő évben minden növény termés­átlagát növelik. — Tízezren jelentek meg Los Angelesben, a gyógyult alkoholis­ták évi kongresszusán, ötszáz résztvevőt ittas állapotban el kel­lett távolítani a tanácskozóterem­ből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents