Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

2 TOLNA MEGVET NÉPÚJSÁG 1960. július 27. „Kongó népének türelme fogytán van“ Lumumba sajtóértekexlete l\eu> Yorkban Hruscsov üdvözlő távirata Fidel Caslróhoz Patrice Lumumba, Kongó mi­niszterelnöke hétfőn ismét tár­gyalt Hammarskjöld ENSZ-főtit- kárral Kongó helyzetéről. Később fogadta a sajtó több mint kétszáz képviselőjét, akik­kel közölte, felkérte Hammarsk- jöldöt, állapítsa meg a kongói belga csapatok kivonásának vég­ső határidejét. Az ENSZ-főtitkár biztosította Lumumbát, minden erőfeszítést megtesz, hogy telje­síthesse ezt a kérést és ilyen ér­telemben kíván tárgyalni a kü­szöbönálló brüsszeli tartózkodá­sakor. Lumumba hangoztatta, hogy Hammarskjölddel főleg azokról a katonai intézkedésekről tárgyalt, amelyeket a helyzet Kongóban szükségessé tesz, továbbá a Kon­gónak nyújtandó technikai segít­ség lehetőségeiről. »Kongó népének türelme fogy­tán van« — mondotta, s kiemel­te, kormányának az az álláspont­ja, hogy a belga csapatoknak ma­radéktalanul távozniok kell Kon­gó egész területéről — tehát azokról a belga támaszpontokról is, ahová a kongói helyőrségek­ből visszavonultak —, mihelyt az ENSZ rendfenntartó erők elfog­lalták helyüket. »A belga katonaság ma is foly­tatja agresszióját hazánk ellen. Tehát amíg belga csapatok vannak Kogóban, nem állhat helyre a béke. A béke megbontásá­ért a felelősség a belgákra há­rul és nem a kongóiakra” — hangoztatta Lumumba és hoz­záfűzte, felkérte Hammarsk- jöldöt, szorgalmazza a belga csa­patok kivonásának meggyorsítá­sát. Más kérdésekre Lumumba azt felelte, hogy hazája a „pozitív semlegesség” politikáját kívánja folytatni. Ezután hangoztatta, »kénytele­nek voltunk megszakítani diplo­máciai kapcsolatainkat Belgium­mal, mert ismételten megsértette a kongói—belga szerződést. Ha befejeződött a belga csapatok ki­vonása, mérlegelni fogjuk a dip­lomáciai kapcsolatok helyreállí­tásának lehetőségét«. Csőmbe katangai »miniszterel­nök« elszakadási kísérleteivel összefüggésben felvetett kérdé­sekre válaszolva Lumumba kije­lentette, Belgiumnak Csőmbe tá­mogatásával az a célja, hogy meg fossza Kongót létének alapjától. Kongó népének azonban szi­lárd elhatározása, hogy meg­védi hazája területének sért­hetetlenségét és nem tűri Kon gó felosztását. Kongó egységes marad! A belga reakciós körök még Kongó füg­getlenségének hatálybalépése előtt megkezdték cselszövéseiket, hogy markukban tarthassák Ka­tanga tartományt. Egyik ilyen cselszövésük, hogy miniszterel­nöki címmel ruházták fel Csom- bét, aki valójában csupán Katan­ga tartományi tanácsának elnöke. Csombénak tehát csak a központi kormány ellenőrzése alá tartozó korlátozott közigazgatási hatás­köre van. Ezután azokkal a híresztelések­kel foglalkozott, amelyek szerint Belgium ötven éves szerződést kötött a Conto International Ma­nagement Corporation amerikai vállalattal nyersanyagforrásai­nak kifejlesztésére. Lumumba ki­jelentette, a vállalattal nem kö­töttek szerződést, csupán elvi tár­gyalásokat folytattak. A szerző­dés megkötéséhez a kérdés tanul­mányozására kijelölt bizottság je­lentése alapján a kongói parla­ment hozzájárulása lenne szüksé­ges. Lumumba ezután elmondta, hogy New Yorkból Washington­ba, majd Kanadába szándékozik utazni. Tervei szerint csütörtökön indul haza, hogy Leopoldvilleben találkozhassék Hammarskjöld fő­titkárral. Az ENSZ főtitkárát Kanza kongói ENSZ-küldött kí­séri el útjára. Leopoldvillebe folyamatosan érkeznek külföldi csapatok, hogy csatlakozzanak az ENSZ rend- fenntartó erőkhöz. A marokkói Szidi Szliman repülőtérről húsz csapatszállító repülőgépen meg­kezdődött egy hatszáz főnyi ma­rokkói gyalogsági zászlóalj át­szállítása Kongóba. A burmai külügyminisztérium közlése szerint a burmai kor­mány elhatározta, hogy a bur­mai hadsereg vezérkari szakér­tőit bocsátja a kongói ENSZ-pa- rancsnokság rendelkezésére. — ENSZ-körökben arra számítanak, hogy az ENSZ-parancsnokságnak felajánlott külföldi csapatok megérkezése után az ENSZ rend- fenntartó erők létszáma eléri a tizenkétezer főt. Párizs: (MTI) Ernest Burnelle, a Belga Kummunista Párt or­szágos titkára válaszolt azokra a kérdésekre, amelyeket Jacques Kahn, az Humanité brüsszeli kü- löntudósítója intézett hozzá a kongói eseményekkel kapcsolat­ban. A párt országos titkára rámu­tatott, hogy el lehetett volna ke­rülni azokat, ha a belga kormány más magatartás't tanúsít. A belga kormánykörök azonban mindig ellenezték, hogy Kongó függet­lenséget kapjon. A belga kormány a független­ség első napjaitól kezdve vál­tozatlanul beavatkozott a kon­gói ügyekbe és harcolt Kon­gó törvényes kormánya ellen. Az Eyskens-kormány belga pol­gárok életének megmentése ürügyével indította el agresszió­ját, s így valójában éppen ama emberbaráti szempontokba ütkö­zött, amelyekre oly nagy hangon hivatkozott. Moszkva: (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke július 23-án üzenetet intézett Harold Macmillan-hez, Nagy-Britannia miniszterelnökéhez és John Die- fenbaker-hez, Kanada miniszter- elnökéhez a leszerelés kérdéséről. Hruscsov az angol miniszterel­nökhöz intézett üzenetében utal arra, hogy a tízes bizottságban a nyugati hatalmak majdnem tíz álló hónapon át elodázták az ál­talános és teljes leszerelési meg­állapodás alaptételeire vonatkozó új szovjet javaslatok konkrét megvitatását és ehelyett üres szócsépléssel foglalkoztak. A továbbiakban Hruscsov érintve az amerikai kormánynak azt a javaslatát, amelynek hang­zatosán »a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel végrehajtandó álta­lános és teljes leszerelés program ja« címet adták, megállapítja, hogy ezek az »új« javaslatok lé­nyegében véve a nyugati hatal­mak március 16-i régebbi indít­ványainak némileg módosított változatai. Mint Hruscsov rámu­tat, az Egyesült Államok javas­lata anélkül, hogy az első sza­kaszban a fegyveres erők bármi­féle csökkentését is javasolta vol­na — igyekezett külföldi ellen­őrzés alá vonni a Szovjetunió és más államok valamennyi fegyve­res erejét és fegyverzetét. Az atomfegyverek megtiltásá­nak kérdésében semmiféle gya­korlati jelentősége nincs annak az amerikai javaslatnak, amely a hadicélokra készülő hasadóanya­gok gyártásának megszüntetését indítványozza, mert mostanáig annyi atom- és hidrogénbomba halmozódott fel, hogy azzal egész országok elpusztíthatok. Ami pedig a program második és harmadik szakaszában foglalt Kuznvecov találkozása Lumumbával New York (TASZSZ): V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió jelen­leg New Yorkban tartózkodó első külügyminiszterhelyettese talál­kozott Patrice Lumumbával, a Kongói Köztársaság miniszterel­nökével, s megvitatták a legutób­bi kongói eseményekkel összefüg­gő kérdéseket. A beszélgetésen szovjet részről részt vett még A. F. Dobrinyin, a szovjet külügyminisztérium ame­rikai osztályának vezetője és P. D. Morozov, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képviselőjének helyet­Az Humanité munkatársa meg­kérdezte Burnellet, hogyan érté­keli a Szovjetunió szerepét? Az országos titkár válaszában han­goztatta, a Szovjetunió szilárd és hatá­rozott magatartásának kö­szönhető, hogy az Egyesült Államok kénytelen volt le­mondani Kongóval kapcsola­tos beavatkozási terveiről. A Szovjetuniónak köszönhető, hogy az ENSZ megerősítette első határozatát. Burnelle végezetül elmondotta, hogy az álhír-hadjárat által elő­idézett nyugtalanság ellenére a belga munkásosztály hú maradt a kongói nép iránt érzett barát­sághoz. Számos határozat szüle­tett az utóbbi napokban, ame­lyekben a belga dolgozók a béke és a barátság politikáját követe­lik Kongóval kapcsolatban. leszerelési intézkedéseket illeti, az amerikai tervet olyan módon állították össze, hogy megvalósí­tására sohasem kerül sor, mivel az intézkedések semmiféle konk­rét határidejét nem tüntetik fel. A nyugati hatalmak, sajnos, mostanáig obstrukciós politikát folytattak a leszerelés kérdésében — írja üzenetében Hruscsov. Majd emlékeztetve arra, hogy a szovjet kormány kénytelen volt félbeszakítani részvételét a tízes bizottság munkájában és javasol­ta, hogy a leszerelés kérdését vi­tassák meg az ENSZ közgyűlésé­nek soronkövetkező ülésszakán, Hruscsov rámutat, »természete­sen felmerül a kérdés, milyen le­gyen a bizottság összetétele, s hogy az ügy érdekében a tízes bi­zottságban képviselteken kívül más országokat is be kell vonni a tárgyalásokba«. Hruscsov a kanadai miniszter- elnökhöz intézett üzenetében szintén hangoztatja, hogy az új­nak nevezett amerikai javaslatok nem szolgálják a tényleges lesze­relést. Ugyanakkor megállapítja, hogy Kanadának a tízes bizott­ságban helyetfoglaló képviselője egyáltalán nem szólt konkrétan hozzá az új szovjet javaslatokhoz, hanem ahelyett ködös szólamokat hangoztatott a »kiegyensúlyozott engedmények« elvéről, s ilyen módon a bizottság munkáját még csak messzebb vitte az új szovjet terv lényegének gyakorlati meg­tárgyalásától. Hruscsov az angol és a kanadai miniszterelnökhöz intézett üzene­teiben egyaránt hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány — akár­csak régebben — most is kész minden eszközzel elősegíteni az általános és teljes leszerelésre vo­natkozó megállapodás mielőbbi megkötését. tese. A Belga Kommunista Párt országos titkárságának nyilatkozata a kongói eseményekről Hruscsov üzenete Macmillan-hez és Diefenbaker-hez Az amerikai államok szervezete augusztus 15-én tárgyalja a kubai panaszt Moszkva (MTI): A TASZSZ je­lenti, hogy Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a kubai forradalmi ünnep alkalmából táviratban üdvözölte Fidel Castro miniszterelnököt A szovjet kormányfő kiemeli távi­ratában, hogy a szovjet nép nagy örömmel fogadta a független ku­bai állam megszületését és mély rokonszenwel kíséri a kubai nép­nek azt a lankadatlan eltökéltsé­gét, hogy megőrizze forradalmi vívmányait. Az üdvözlő távirat hangsúlyoz­za, hogy a kubai forradalom új feltételeket teremtett a nemzeti felszabadító mozgalomnak további kibontakozására. A kubai nép har ca szerves része annak a közös küzdelemnek, amit a béke és a haladás erői a tartós béke bizto­sításáért vívnak. A Szovjetunió — folytatódik a távirat — a függet­lenségükért és szabadságukért kiiz dő népek érdekeinek védelmét és a békét szolgáló politikájához hí­ven kellő támogatást nyújt Kuba népének igazságos harcában. Hruscsov hangsúlyozza távirat tában, hogy ha fegyveres beavat­kozás történik Kuba ellen, akkor Kuba megfelelő támogatásban ré­szesül. Kijelentem önnek — írja Hruscsov Fidel Castrónak —, hogy a Szovjetunió szerepe ebben nem utolsó lesz. Az UPI értesülése szerint az amerikai államok szervezetének bizottsága hétfői ülésén úgy dön­tött, hogy az Egyesült Államok ellen emelt kubai panasz megtár­gyalásának színhelyéül a Costa Rica-i San Jose városát, az ülés­szak kezdetének idejeként pedig augusztus 15-ét javasolja. A bi­zottság javaslata fölött az ameri­kai államok szervezetének taná­csa pénteki ülésén dönt. A Renmin Ribao kommentárt fűz a Kína és Kuba között meg­kötött gazdasági és kulturális szerződésekhez és méltatja a ki- nai—kubai barátság elmélyülését. Hangsúlyozza a lap, hogy a kínai nép lelkesen támogatja a kubai nép igaz harcát az amerikai be­avatkozás ellen. Hidegháborús nyelvezetben íródott az amerikai köztársasági párt választási programtervezete Megnyílt az amerikai köztársasági párt országos jelölő kongresszusa Chicago (MTI): Hétfőn Chicagó­ban megnyílt az amerikai köztár­sasági párt országos elnökjelölő kongresszusa. Az első ülést lényegében meg­nyitó és üdvözlő beszédek töltöt­ték ki. Morton szenátor, a párt orszá­gos elnöke, megnyitó beszédében bírálta a demokrata pórt válasz­tási programját és sürgette a kong resszust, hogy megvalósítható és reális programot dolgozzon ki. A kongresszus első ülésé" mint­egy másfél óra hosszat tartott. A második ülés hétfőn a késő esti órákban kezdődött. A köztársasági párt platform­bizottsága által kidolgozott válasz­tási program-tervezet, külpolitikai téren fenntartás nélkül támogatja az Eisenhower-kormány politiká­ját. Újból leszögezi a Monroe- doktrinát, vagyis azt az elvet, hogy az Egyesült Államok beavat­kozhat az amerikai kontinens bármely országának belügyeibe. Követeli a fegyveres erők nagy­mérvű fokozását. Bejelenti, hogy Amerika — köztársasági kormány uralomrajutása esetén — tovább­ra sem ismeri el a Kínai Népköz- társaságot és „szigorúan kitarta­nak az erős kéz politikája mel­lett.” Ugyanakkor a program-tervezet — nyilván a széles tömegek béke­vágyának hatására — „megígéri”, hogy az új köztársaságpárti kor­mány „Eisenhower elnökhöz ha­sonlóan, kész lenne komolyan tár­gyalni a Szovjetunióval a nemzet­közi feszültség csökkentéséről.” A szokásos szovjetellenes kiro­hanások mellett a programterve­zet változatlanul a köztársasági párt hivatalos politikájának vall­ja a kelet-európai országok bel­ügyeibe való beavatkozást és a „rab nemzetek felszabadításáról” beszél. A TASZSZ jelentése a chicagói kongresszusról A TASZSZ Chicagóba kiküldött tudósítói, a köztársaságpárti kong resszus hétfői napjáról adott be­számolójukban kiemelik, hogy Mortonhak, a párt országos bi­zottsága elnökének megnyitó be­széde megadta a felszólalások hangnemét. Morton kérkedett az Egyesült Államok katonai erejé­vel és háborús készülődéseivel. Hangsúlyozta, hogy 250 külföldi amerikai támaszpont veszi körül a Szovjetuniót. Követelte, hogy a párt szálljon síkra a rakétagyár­tás fokozásáért. Walter Judd képviselő hasonló szólamokat hangoztatott. Az Eisenhower-kormány — mondot­ta — hatalmas erejűvé építette ki az amerikai fegyveres erőket és döntő támogatást nyújtott a szö­vetséges országok erejének foko­zására is. Judd azt a meglepő vé­leményét fejezte ki, hogy a köz- lársaságpárti kormány uralmának hét éve „az amerikai történelem legszebb évei közé tartozik”. Azt is mondotta, hogy az U—2 kém­repülőgép kiküldése a Szovjet­unió fölé „a kezdeményezés ra­gyogó pédája” volt és az ameri­kaiak büszkék lehetnek az U—2 gépek „sikeres működésére”. Hétfőn este több mint ötezer néger rendezett tüntető felvonulást a körszínház előtt, ahol a köztár­sasági kongresszus ülésezik. A tüntetők célja, — mint vezetőjük mondotta — a négerek egyenlő­ségéért folytatott harc támogatása volt. Londonban tárgyalások kezdődtek Nyaszaföld alkotmányáról London: (MTI) A TASZSZ és nyugati hírügynökségek jelentik, hogy hétfőn az angol fővárosban tárgyalások kezdődtek a Rhodé- zia és Nyaszaföld államszövetség­hez .tartozó Nyaszaföld angol gyarmat alkotmányáról. A nya- szaföldi küldöttséget Hastings Banda, a rhodéziai és a nyasza- földi afrikai nemzeti felszabadító mozgalom vezetője vezeti. Nya­szaföld lakosságának küldöttsége követeli a gyarmat önkormány­zatának biztosítását, a bennszü­lött lakosság választójogának ér­vényesítését és azt, hogy a gyar­mat törvényhozó testületének többségét afrikaiak alkossak. A nyaszaföldiek a kérdés végleges megoldásaként szükségesnek íté­lik az ország kilépését az állam- szövetségből és független Nyasza- íöid megteremtését. Macleod angol gyarmatügyi miniszter az ülésen tartott meg­nyitó beszédében tudtul adta, hogy az angol kormány korlátoz­ni kívánja a megvitatandó kér­dések számát.' Hastings Banda hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy a nyasza- földi kormányzási forma telje­sen elavult és itt az ideje, hogy Nyaszaföldön a nép által válasz­tott és a nép érdekeit képviselő kormány alakuljon. Ha ezt az an­gol fél megakadályozza, akkor küldöttsége nem hajlandó tovább tárgyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents