Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-03 / 156. szám
I960, július 3. TOLISTA WEGTEI tfEPtJJSÁG s öt méter selyem A MÁSODIK FÉLÉVI MUNKAtervezetét még április végén megkapták a gyárban. Ebből tudták meg azt is, hogy több selyemárut kell a gépeken szőni; és ebből következik, több szövőt is kell beállítani, néhány géppel három műszakra kell áttérni. Szövőket kellene munkába állítani, de kiket? Azok, akik a gyárban a fonodában, a cérnázóban és egyebütt dolgoztak, már »bedolgozták« magukat, értik a szakmát, s most megbolygatni őket halálos vétek lenne, mert akkor nemcsak a szövődé, hanem esetleg más üzemrészek, terve is veszélybe kerülne. Sok töprengés után határoztak. hogy fiatal lányokat állítanak szövőtanulónak az idős, nagy gyakorlattal rendelkező munkásnők mellé. NÉGY LÁNY állt a gépek mellé. Figyelték, lesték idősebb társaik minden mozdulatát. Tanulták a gép kezelését, a szálkötést, hogy mielőbb önállóan dolgozhassanak. Már két hete tanulták a szövés tudományát, amikor a gyárba jött a hír, hogy már az első félévben több selymet kell készíteni, mert a kereskedelemnek szüksége van több árura. A műszakvezetők összeültek tanácskozni, miként szervezzék át a műhelyt, hogy a felemelt tervet teljesíteni tudják. Beosztották a lányokat is. önálló munkára, négyhetes szövéstanulás után még eddig kevés lányt állítottak a csattogó gép mellé. Ezt közölték a lányokkal is: — Lányok, magukban bízunk! Ne siessenek, inkább lassabban, de jól dolgozzanak. Majd a többiek segítenek maguknak. Gyorsan közelgett a félév vége. Tíz nappal a zárás előtt öt méter selyemmel volt kevesebb a tervezettnél. A bizalmi brigád értekezletet hívott össze: — Gyerekek, nem teljesítjük a tervet! Csak mi maradunk le az üzemrészek közül. Mit tegyünk? Horváth Kati azt javasolta: javítsanak valamit az előkészítő munkáján, jobb fonalat küldjenek. Nagy Zsófi kérte, hogy legyen a teremben mindig ott egy szerelő, ha a géppel baj történne, azonnal ki tudják javítani. A BRIGÁD MINDEN TAGJÁNAK volt valamilyen használható javaslata. És mindet megvalósították. Június 29-én már csak fél méter selyem, néhány ezer vetés volt hátra. Na, majd holnap! A félév utolsó napján pontosan jelent meg mindenki a műszakkezdéskor. A négy tanuló lány egymás mögött sorakozó gépeken dolgozott. Mielőtt munkába indultak, mielőtt a gépek közé álltak, még félrevonultak, tanácskoztak egy kicsit. Délben, amikor a mester végigjárta a gépeket és számolta le a vetések számát a számlálószerkezeten, örömében akkorát kiabált, hogy: megvan! Gyerekek, megvan! Mindenki feléje nézett, és két órakor, amikor a szövőgépek leálltak, mosolyogva számolták össze a vetéseket, öt méterrel több selymet szőttek terven felül, tíz nappal ezelőtt még öt méter volt a hiány. A mester, amikor meglátta ismét együtt a négy fiatal tanuló lányt, odament hozzájuk: — Jól van, gyerekek, jól vizsgáztatok, látom, számíthatok rátok. KATI, ZSÓFI, ERZSI, TERI mosolyogtak, azután beszaladtak az öltözőbe, onnan le a Dunára, olyan lubickolást csináltak a vízben, amihez hasonlót az öreg Duna még nem látott... A segédvezető Előbb még sütött a nap, most pedig szapora cseppekben esik az eső. A tolnanémedi Kossuth Termelőszövetkezet árpatáblájában dolgozó, két SZK—3-as kombájnnak nem valami jól jön ez az égi zuhany, le kell állniok. A kombájnosok védett helyre húzódnak. — Mennyire ismerős ez a fiatal fiú, ott fenn a vezetőülés ponyvája alatt... Hol is találkozhattunk? — Jónapot kívánok. Ugye, nem ismer meg? — Nem... — így nekiöltözve nem is csodálkozom. Gyönkön találkoztunk a meteorológiai állomásnál. Dobó László... — Most már emlékszem. De, hogy kerül ide? — A gépállomásról. Segédvezető vagyok... Egy kis »maszek-politechnika«... — mosolyog. — Hát ezt hogyan csinálta? Őszintén meglepődtem, hogyan kerül ide, a szövetkezet árpatáblájára az a gyönki diák, akivel — több tárnával együtt — a meteorológiai állomáson találkoztam a télen. Érettségire készültek akkor. S úgy, »mellékesen« meteorológiával is foglalkoztak. Azóta lezajlottak az érettségi vizsgák, a diákok pedig szétszéledtek, ki erre, ki arra, az ifjúsági építőtáborokba, vagy mint Dobó László, kombájnra. És miért éppen ide? Ö maga magyarázza meg. Tetszik tudni, mezőgazdasági gépészmérnök akarok lenni és úgy gondoltam, nem árt egy kis Műemlékek Tolna megyében Megyénk műemlékben egyik leggazdagabb községe Bonyhád. Számos Vörösmarty és Perczel emlék is fűződik a községhez. Ezért mai számunkban a bonyhádi műemlékek jelentősebbjeit ismertetjük. Alsóbörzsöny, Perczd-kuria. Földszintes. Oromzatos homlokzatán három ablak. Magas tető, süvegboltozatos szobák. Épült 1740— 1746 között, Vörösmarty Mihály itt volt nevelő 1817—1826 közt. Bajcsy-Zsilinszky u. 20. Négy- tengelyes, földszintes ház. Copf stílű. 1790 körül épült. Lenin u. 6. Volt kórház. Egyemeletes, L alaprajzú, árkádos, oszlopos udvarral. 1800 körül épült. Perczel Mór u. 9. Egyemeletes, 14 tengelyes ház, az udvaron 2+3+2 tengellyel és középrizalit- tal„ süvegboltozatos földszintes helyiségekkel. Tégláin 1740. 1746 és JP (Josephus Perczel) felirat. Perczel Mór u. 18. Földszintes, négytengelyes ház, kétoldalt le- kontyolt tetővel. Copf stílű, 1780. körül épült. Perczel Mór u. 38. Földszintes héttengelyes ház, lizénadísszel. Copf stílű, 1780 körül épült. Perczel Mór u. 46. Perczel kúria. Földszintes, középrészén oromzatos, 2+Ő+3+5+2 tengelyes, U alakú épület, két udvari szárnyában tetőemelettel. Épült 1780 körül, 1820 körül átépítették. Itt született 1811-ben Perczel Mór, AS-as honvédtábornok, politikus. Rákóczi u. 10. Ház, egyemeletes, héttengelyes, kosáríves kapuval és újabb erkéllyel. 1820 körül épült. Rákóczi u. 12. Egyemeletes ház, hattengelyes, kőkerítéses, ková- csoltvasas szárnyú kapuval. 1790 körül épült. előképzés. Még a tavalyi iskolaévben elmentem a gépállomásra, azzal, hogy szeretnék megtanulni egy-két szakmai dolgot. Szívesen fogadtak, segítettek a szerelők is. Hegeszteni már egészen jól tudok. Ismerkedtem már az esztergályos-mesterséggel is. Most, nyáron pedig kikerültem kombájnra, segédvezetőnek. Müller Ádám a vezetőm, tavaly ő volt az első a megyében. — Most akkor újdonságnak számít a kombájnnal dolgozni? — Már nem, mert tavaly nyáron is voltam kombájnon. Akkor AC-kombájnnal dolgoztunk, de ez, a szovjet jobb. És az is jó, keresni is tudok. Tavaly megkerestem az 1400—1600 forintot. Most jobban megy a munka, valószínű, több lesz a kereset is. — Hogyan sikerült az érettségi vizsga? — Négyesre. — Szabadidejében mivel foglalkozik? — Tanulok. Fizikát, matematikát, mert július nyolcadikén lesz a felvételi vizsga, és arra komolyan készülöm. Fizika, matematika, rajz a felvételi vizsga anyaga. A pályázó sok; a hely viszont kevés, így igyekeznem kell, hogy jól megfelelhessek. Ha történetesen most nem jutok be, akkor majd jövőre. Akkor még továbbra is ottmaradok a gépállomáson. — Miért éppen a mezőgazdasági gépészmérnöki foglalkozást akarja választani? — Ebben vannak komoly lehetőségek. Újabb és újabb gépek kellenek most á mezőgazdaságnak. A gépekhez természtesen sok szakember kell. Ezért szeretnék az lenni — válaszol mosolyogva a fiú. Müller Ádám segédvezetője egy hónappal ezelőtt még azért szurkolt, hogy jól sikerüljön az érettségi vizsgája. Most pedig azért, hogy az egyetemi felvételi vizsga sikerüljön. Sikerül ez is bizonyára... Bognár István Erről (« beszélni kell Megnyílnak a munkatáborok Sorra nyitják meg kapuikat a KISZ-munkatáborok, ahol a középiskolás fiatalok nyári szünidejük egy részét munkával töltik, olyan munkával, melynek hasznát látja az egész társadalom. S hogy ez pedagógiailag is hasznos, annak vitája már rég eldőlt, számos tény is bizonyítja, de hadd mondjak el egy esetet, melynek szem- és fültanúja voltam magam is. A parkban üldögéltem a fiammal, s míg én őt csitítgattam, hogy a rengeteg apró kavicsot ne hordja oda a lábam elé, mellém telepedett két ember. Egyikük idős, vagy ötven éves lehetett, a másik fiatal — talán tizenhét éves. Akaratom ellenére is kihallgattam beszélgetésüket, melynek során a fiatalember azt újságolta társának, hogy a vakáció első heteit táborban tölti, ahol dolgozni fog... A másik szemmel láthatóan nem lelkesedett ezért a gondolatért úgy, mint aki újságolta. Kétségei voltak, melyeket ki is fejezett... Sehogy nem akarta megérteni, hogy miért van szükség a fiatalok munkájára, arra, hogy a fiatalok dolgozzanak. Azért szünidő a szünidő, hogy pihenéssel töltsék el a diákok. — Jó, jó, megértem, hogy politechnikai oktatás van. Talán szükség is van rá, de végeredményben nem kubikos akarsz te lenni. Ahhoz nem kell érettségi — hangoztatta ellenvetését, mire a fiatalember válasza valahogy így hangzott: — Nem is kubikost akarnak ne* vélni belőlünk, de miért ne is* merkedjünk meg ezzel a munkával is. Kárát valljuk talán? — Nem, azt nem mondom, de nektek mi szükségtek van rá? Hogy szükségük van-e rá, vagy sem, erre már nem tudott határozott választ adni a fiatalember, de mondott valamit, amit most szó szerint visszaadni itt nem tudóké de az értelme az volt, hogy nem szégyelli ő azt a munkát sem ... S ez elgondolkoztatott, vagy talán helyesebb, ha így mondom: jólesett... Az idősebb ember felfogásában még az élt, hogy egy érettségiző, vagy érettségizett fiatalembernek lealázó lapátot, ásót venni a kezébe és dolgozni, a fiatalember pedig kijelentette, hogy neki ez nem jelent lealacso- nyodást és megalázkodást, egyáltalán nem sérti az önérzetét, sőt nagyon szívesen csinálja ... S talán ennek a beszélgetésnek ez volt a legnagyobb erénye, legjelentősebb mondata. S a fiatalember tudatának ilye- ténvaló alakulásánál bizonyára közrejátszott a politechnikai oktatás is, s ezek szerint már nem volt hiábavaló, sőt hagyon is eredményes volt, ha a fizikai munkát ennyire közel hozta ehhez a fiatalemberhez és valószínű, nemcsak hozzá, hanem a többi hozzá hasonlóhoz is ... (B) Kétezerkettőszáz továbbtenyésztésre alkalmas sertést ad az idén a tsz-eknek a Dunaföldvári Állami Gazdaság A Dunaföldvári Állami Gazdaság fő profilja az átszervezés után továbbra is a sertéstenyésztés maradt. Mintegy 9000 sertés jelenleg a gazdaság állománya. Eddig exportra 1000 Bacon sertést és ezer sonkasüldőt küldtek. Belső közfogyasztásra 200 hízott disznót adtak el. Egész évben 5400 hízott sertést értékesítenek és körülbelül 6000 mázsa süldőt. Nemcsak hízott sertéseket, hanem tenyészállatokat is nevel- a Dunaföldvári Állami Gazdaság; Idén 2200 továbbtenyésztésre alkalmas kocát, illetve kant ad át’ TEGI-n keresztül a tsz-eknek. Eddig 650 tenyészkocát szállítót-1 tak el a gazdaságból. Segítő asszonyok Lápafőn a nőtanács kezdeményezésére gyermekmegőrzőt hoztak létre. Ennek eredményeképpen 23—30 gyerek talál otthonra míg szüleik nyugodtan dolgozhatnak a földeken. Ezzel kapcsolatban a nők segíteni akarásának igen szép példáját is tapasztalhatjuk. Dombóvárról Gábor Pálrié óvodái dada és Balassa Jenőné főzőnő vállalták, hogy segítik a megőrző munkáját. Több napon át kint voltak Lápafőn és társadalmi munkában hasz. nos tanácsokat adtak a megőrző beindításában, a gyermekek nevelésének, étkeztetésének munkájában, a heti étrendek összeállításás ban, a foglalkozások megszervezésében. A két asszony vállalta, hogy Várongon is segítenek beindítani a nőtanács által kezdeményezett gyermekmegőrzőt. — Négyezer pecsenyekacsát értékesítenek ebben az évben a bá- taszéki Búzakalász Termelőszövetkezetből. A naposkacsák a közeljövőben érkeznek meg a termelőszövetkezetbe, ahol a megfelelő férőhelyükről már gondos« Rákóczi u. 102. Földszintes, 4t ablakos ház, lekontyolt tetővel. Ud£ vara határkádos. Messey gróf,* francia emigráns építtette 1800 ► körül. * Sztálin tér. Római katolikus £ templom. A homlokzatból alig ► kilépő alacsony tornyán kis hagy-f masisak. A kapu fölött kronoszti-£ kon és hegedűablak. A nyolcszög £ három oldalával záruló barokká szentély. Hárombóltszakaszos ha-£ jó. A templom 1769—1782 között^ épült. ► Sztálin tér, tanácsháza. Egy-É emeletes, 21 tengelyes, 1880 körűig erősen átépített homlokzattal. Az£ udvar földszintjén árkádos folyo-f só és copf kovácsoltvas rácsok.C 1790 körül épült. ► ► Sztálin tér. Dőry-ház. Egyénié-► letes 3+3+3 tengelyes, attika fa-£ las középrizalittal, lekontyolt ol- ► dalhomlokzattal. ► Sztálin tér. Központi szálló. ► Koraeklektikus, 1870 körül épült. ► Sztálin tér. Római katolikust plébániaház. Földszintes, hétten-í gelyes. Épült 1800 körül. Vörös-► marty Mihály gyakran megtör- í dúlt itt, mint Egyed Antal vendé-* ge. Emléktáblával jelölték meg, * kod tak. TfTTTTTTTVTtTVTVTTTTTTTVyTTTVTTTTTTTVTTTTTTTVrTVTTTTVTVVTTTTTTTTTTTTTTWTVTTVTTTTTTTyTTTVTTTTTTTVTTVT? LMm A környezeten látszik, hogy nincs még egészen kész a tábor. A néhány sátor körül még rendezetlen a föld, az árkok nincsenek mindenütt a szabályoknak megfelelően kiásva, s távolabb láthatók a fölállításra váró sátrak alkatrészei is... Dél van, a munka éppen szünetel, s a tábor lakói — akik építik, a tábort, de egyúttal üdülnek is — a vízben hancuroznak, mások a fák közötti tisztáson fociznak. A szélső tábor felől pedig ínycsiklandozó illatot hoz a szél: finom ebéd lesz, kalbá- szos-burgonyafőzelék. János Jeromostól, a tábor parancsnokától kérünk felvilágosítást a tábor életéről és a tervekről. Mint megtudjuk, most a szekszárdi és a bonyhádi járás ifjúgárdistái tartózkodnak itt. Ők építik föl a tábort, ahol vasárnaptól a megye KlSZ-titká- rai táboroznak. Már vasárnap megérkezik ide a dombon táborba nyolcvannyolc KISZ-tit- kár, hogy itt tartózkodása alatt pihenjen, s a pihenés, szórakozás mellett tanuljon, művelődjön is. Az ifjúgárdisták részére az eltelt egy hét alatt, amig a tábort kialakították, sajátos kiképzést tartottak. Előadásokat hallgattak, s egyéb, számukra fontos gyakorlatokon vettek részt. — Ma, július 1-én — veszi kezébe az írásban rögzített programot a tábor parancsnoka — a reggeli zászlófelvonás után a tábor csinosításán dolgoztunk. A tervek szerint egy előadást is meg kellett volna hallgatni a délelőtt folyamán a társadalmi tulajdon védelméről, ez azonban elmaradt. Dél- titán táborriadó lesz, utána pedig szellemi öttusa verseny, majd ennek az értékelése. Éjfélkor szintén riadóztatjuk a tábor lakosságát. A hétfőn megkezdődő KISZtitkárok táborozásának programja is hasonló az ifjúgárdistákéhoz. Naponta általában két előadást hallgatnak majd a fiatalok, melyek a KISZ kongresz- szusra való felkészülést és az egyéb soronkövetkező munkák előkészítését szolgálják... Hétfőn, minta KISZ-gyüléssel kezd a tábor, pénteken pedig a fia- talok a faddi termelőszövetkezetbe látogatnak el, ahol társadalmi munkában segítenek a termelőszövetkezetnek... Míg a táborparancsnokkal beszélgettünk, a fák alatt eldőlt a két csapat labdarúgó-mérkőr zése, a győztes csapat már egy másik válogatott ellen készülődik. A leányok a parton napoznak, csónakáznak a csendben fodrozódó tavon, s aki mindezt nem csinálja, az a konyha körül nézelődik, várva a tálalást... Mert ugyebár megéhezik az ember, ha ilyen kellemesen tölti el a délelőttöt... (bunij
