Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-21 / 171. szám
1960. július 21. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Olyan a különbség, mint a possz gazda és a mintagazda munkája között A balti szovjet köztársaságok ünnepe Magyarkeszi községben összevetve az elmúlt év tapasztalatait, nehézségeit és az idei év termés- eredményeit, kilátásait, úgy beszélnek a tsz-tagok: »Olyan különbség van a két év között, mint a rossz gazda és a mintagazda munkája, eredményei között«. És ez így is van. Akármelyik tsz, a Petőfi, a Széchenyi, vagy a Hunyadi Tsz munkáját vizsgáljuk, szép eredményekről beszélhetünk. A három tsz-ben szinte versenyszerű munka folyik anélkül, hogy erre valamilyen írásbeli megállapodást kötöttek volna. Éber figyelemmel kísérik egymás eredményeit, a munkák menetét. A Petőfi Tsz-beliek például tisztában vannak azzal, hogy a Széchenyi Tsz-nek mennyi szénája van betakarítva. A másik, a Hunyadi Tsz tagjai pedig tudják, hogy milyenek a termésátlagok a Petőfiben. — Ma már összehasonlíthatatlanul jobban megy községünkben a munka, mint tavaly és nem is szívesen emlékezünk vissza az első év kezdeti nehézségeire — mondja Béleczki János elvtárs, a községi tanács vb. elnöke. A tanácsnak az elmúlt évben nap mint nap vitás ügyek elintézésében kellett dönteni. Az elhanyagolt, gazos területeket egyik tsz sem vállalta magáénak, sőt a volt gazdája is letagadta, hogy bármi köze is lett volna a földhöz. Nehezítette a betakarítást a megosztottság, mert tavaly még a nadrágszíj parcellákról takarítottuk be a termést. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, Magyarkeszi 5300 holdas szántóterülete több mint 8000 parcellára volt felaprózva. Az elmúlt év őszén Magyarke- sziben is megtörtént a tagosítás, amelynek során kialakították a termelőszövetkezetek közös, nagyüzemi tábláit. Bár még jelenleg is vannak kisebb-nagyobb parcellák a község határában, amelyek részben a tsz-tagok háztáji területei, részben pedig azé a néhány családé, amelyek még ez ideig a közösségen kívül gazdálkodnak. Ebből következően még itt-ott megvannak az egyik területet a másik területtől elválasztó barázdák, de a nagyüzemi táblák kialakításával jelentősen, közel 200 holddal szaporodott a művelés alá kerülő földterület a barázdák és a szükségtelenné vált dűlőutak megszüntetésével. A tsz-tagok már a termő területté Áz asszonyok szavára hallgattak... — Háromszázötven hold gabona területünk volt, s ötvenöt női és ötvenhárom férfi dolgozónk. \ férfiakat csak „tablettás” brigádnak nevezzük. Mégis befejeztük a mai napon az aratást, — magyarázza a bonyhádvarasdi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke, aki tarkóra tolt kalappal ül velem szemben. — Miért hívják „tablettások- nak” a férfibrigád tagjait? — Azért mert a brigád nagy része idős, beteges ember. Az 53 férfi közül csak tizennégyen vannak 40 éven aluliak... De azért ne gondolja, hogy a „tablettás” brigád rosszul dolgozik. Mindegyik megteszi erejéhez mérten, ami telik tőle. — Ezek szerint azért mégis a nők végezték az oroszlánrészét az aratásnak? — Igen, ők! Főként úgy, hogy az asszonyok „megagitálták'’ férjeiket, akik állami vállalatoknál dolgoznak, hogy segédkezzenek az aratásban. Azok a bonyhádvaras- diak, akik az Ütépítő Vállalatnál dolgoznak, egy hétre kivették a fizetéses szabadságukat. Az egész brigád mind javakorban lévő férfi. ölven hold gabonát levágtak... Itt nálunk a férfiak nagy része az átszervezés előtti években állami vállalatokhoz ment dolgozni. Aratás kezdetén megbeszéltük a termelőszövetkezet asszonyaival, hogy bírják rá férjüket arra, segítsenek a szövetkezetnek. Amit senki sem tudott volna szép szóval elérni, azt elérték az asszonyok. A férfiak minden második szombatja szabad, így aztán kéthetenként szombat-vasárnap, s minden héten egy vasárnap a termelőszövetkezet földjein dolgozhattak a hétköznapokon állami vál lalatoknál munkálkodó férfiak. Ennek eredményeként 350 hold gabonából kétszáz holdat kézzel Túlteljesíti tervét a Bonyhádi Téglagyár A Tolna megyei Építőanyagipari Egyesülés bonyhádi téglagyárának az esedékes terv szerint keddig 2 730 000 nyerstéglát kellett volna gyártani. Ezzel szemben ténylegesen 3 021 000-et készítettek a nyersgyártók, közel 300 000 darabbal teljesítették túl az éves terv esedékes részét. Jók az eredmények az égetésnél is, ahol a tervezett I n23 000-rl szemben c.klig l!”' '"' téglát hordtak ki a kemencéből. vágtunk le. A férjek által szerzett munkaegységet ráírtuk az asszonyok nevére, s ma már öröm mel jelenthetjük a pártnak és az államnak, hogy megfelelő időben elvégeztük első, nagy közös aratásunkat, amelytől az igazat megvallva kezdetben kissé féltünk... Az állami vállalatoknál dolgozó bonyhádvarasdi férfiak zárszámadáskor majd megállapíthatják, hogy érdemes volt az asszonyokra hallgatniok. — H — — No, gyerekek, gyorsan kezet mosni, és bemenni aludni — sürgeti az apróságokat az óvó néni. — Gyerünk, gyerünk. A gyereksereg, mint fürjesa- pat szalad, az ajtó előtt a tornácon sorra lerakják lábbelijüket és eltűnnek az ajtó mögött. Persze, a kézmosóhoz nem fér oda egyszerre mindenki. — No, ki szeret engem? — Én is! Én is! Én is! Szempillantás alatt körülfogják a csemeték a közéjük guggoló óvó nénit, belecsimpaszkodnak a nyakába, köpenyébe. Úgy csüngnek rajta, mint igazi mamájukon, vagy, mintha legalábbis már évek óta ott lenne köztük. Pedig csak tegnap érkezett. A csinos, szőke fiatalasszony, Vass Imréné Budapestről jött Ujiregbe, ebbe az eldugott kis faluba, hogy három héten keresztül foglalkozzon az itteni csemetékkel, erre az időre otthagyta pesti »gyerekeit«. Vass Imréné a Korányi szanatórium óvodájának egyik óvónője. Hogyan került Ujiregbe? Nem mostani keletű már az újiregi Béke Termelőszövetkezet és a Korányi szanatórium kapcsolata. Tavaly például a szanatórium orvosi rendelő-felszerelést adott a kis termelőszövetkezeti községnek. Azóta is rendszeresek a kölcsönös látogatások... Mintegy két hónapja ismét lent jártak a szanatórium szak- szervezeti és gazdasági vezetői, és érdeklődtek a szövetkezet, a tanács vezetőitől: — Miben segíthetnénk most, a nyár folyamán? — És ők maguk adták meg az ötletet is: — Berendezhetnénk a nyárra r'iy idény-napközit. Amint háláltuk, edd’n rrAg nem volt a községben egy nyáron sem. — módosult földek termésére is számíthatnak, amelyek ha csak 7 mázsás átlagot veszünk is, 1400 mázsával több termést jelentenek az elmúlt évinél. A termelőszövetkezeti községben az idei évben jól megművelték a földeket és jó terméseredményekre számíthatnak. A Széchenyi Tsz-ben árpából 15 mázsás, búzából 12 mázsás átlagot értek el holdanként. Ez azt jelenti, hogy az idén egy-két mázsával többet termeltek, mint az elmúlt évben. A Petőfi és a Hunyadi Tsz-ben is nagyjából hasonló eredményeket várnak. Mindent egybevetve, Magyar- keszi ben bizakodó a hangulat a tsz-ek eredményeit illetően. Mind a három tsz-ben folyik a kalászosok betakarítása, az építkezés. És az állatállomány szaporításának meg is vannak az előfeltételei. Hogy csak egy példát mondjunk: Az idén több jó minőségű szálastakarmánya van egyedül a Széchenyi Tsz-nek, mint veit az elmúlt évben a három tsz nek együttvéve. P-né ÚJ KÖNYV Balázs Béla: A klerikális reakció szerepe a Horthy-faslzmus uralomrajutásá- ban és konszolidálásában (Kossuth) A szerző bőséges dokumentációs anyag felhasználásával mutatja be, hogy milyen nagy mértékben volt része az egyház a tanácsköztársaság idején az ellen- forradalmi összeesküvéseknek, hogyan támogatta nemcsak ideológiailag. de egyes papi személyek közvetlen részvételével is a fe- hérterrort, hogyan védelmezte az elnyomást és kizsákmányolást, hogyan támogatta a szovjetelle- nes rablóháború előkészítését és megvalósítását. Ma ünnepli a Szovjetunió három balti köztársasága, a Lett, a Litván és az Észt SZSZK, a szovjet hatalom kikiáltásának huszadik évfordulóját. Húsz esztendővel ezelőtt, 1940. július 21-én a három balti köztársaság népe megdöntötte a burzsoá köztársasági rendszert és kikiáltották a szovjet hatalmat, s a három köztársaság kérte felvételét a Szovjetunióba Az elmúlt húsz esztendő hihetetlenül nagy változásokat hozott a nép életébe, amely nemcsak a háborús károkat heverte ki, hanem biztosan építi a kommunizmus boldog jövőjét is. Mind a három köztársaság fejlett iparral, mezőgazdasággal. tudománnyal rendelkező ország lett, ahol az életszínvonal is magas fokon áll. A szovjet hatalom éveinek köszönhető, hogy Lettországban egész sor gyár létesült, többek között Rigában Diesel-motorgyár, villamossági gépgyár, hajójavító üzem. izzólámpagyár épült, a hétéves tervben pedig műszálgyárral, ásványi vattagyárral és sok más nagy vállalattal gazdagodik Lettország. Hatalmas fejlődés van a tudományos élet mögött is. A háború után alakult meg a tudományos akadémia, s jelenleg tizepöt tudományos kutatóintézet működik az országban. A szovjethatalom új életet teremtett Litvániában is. A patriarchális parasztállam arculata egészen megváltozott s már 1959ben, a hétéves terv első esztendejében 40 nap alatt annyi terméket gyártott a litván ipar, mint a burzsoázia uralma alatt egy évben. Nemcsak emelkedett az ipari termelés, hanem új iparágak is születtek, s ma már Litvánia bonyolult fémmegmunkáló gépeket, '•rbinákat. precíziós műszereket épp úgy gyárt, mint tengeralattjáró hajókat, A hétéves terv tovább segíti Litvánia fejlődését, j. terv szerint 12,5 milliárd rubellel fejlesztik Litvánia gazdaságát, kétszer annyival, mint a megelőző hét esztendőben, Észtország legnagyobb természeti kincse az égőpala, amely kedvező feltételeket teremt az olcsó vlllamosenergia termelésérej A palatermelés évről évre növekszik, s a hétéves terv végére eléri az évi 16 millió tonnát, amivel Észtország a Szovjetunió északnyugati területének jelentős energiabázisává válik s évenként körülbelül 6,5 milliárd kilowattóra villamosenergiát termel. A három köztársaság iparának fejlődésére jellemző, hogy tízszer annyit termelnek, mint 1940-ben, de ugyanakkor jelentősen emelkedett a mezőgazdaság termelése is. Felvirágzott a balti köztársaságok nemzeti kultúrája, kifejlődött a nemzeti irodalom és színjátszás, sőt a szovjethatalom éveiben megteremtődött a filmgyártás is. A három szovjet köztársaság népe ma ünnepli a szovjet hatalom kikiáltásának húszadik évfordulóját. Mindhárom köztársaság legfelső tanácsa ünnepi ülést tart, a városokban, a falvakban pedig tömeggyűléseket rendeznek. Az ünnepségeken ott vannak a Szovjetunió többi köztársaságának küldöttei, a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint a szovjet kormány vezetői. Húsz esztendő a történelemben nem nagy idő, a néphatalom azonban olyan fejlődést hozott a három balti országba, amire a burzsoá köztársaság soha nem lett volna képes. Ennek az elmúlt húsz esztendőnek munkáját, eredményeit, sikereit ünnepük a Lett, a Litván és az Észt SZSZK-ban, de ezek a sikerek magukban hordják már a jövő még nagyobb arányú fejlődését is. Pesti óvónéni Ujiregen így segít a Korányi szanatórium Sok könnyebbséget jelentene ez a szülőknek. — Sajnos, nincs megfelelő épületünk ilyen célra. A segítség pedig nagyon jól jönne. — Mégis, hol lehetne a napközit működtetni? — Legfeljebb az iskolában. De ott nincs helyiség, ahol főzni lehetne. — Ezt is meg lehet oldani. Nem sokkal a megbeszélés után a szanatórium már szállította is a felszerelést: negyven gyerek részére kis asztalokat, Vass Imréné most váltotta kolléganőjét. Már a második napon is minden nagyon tetszékeket — és két alumínium pavilont. Az egyiket konyha, a másikat raktárhelyiség céljára. A konyha-pavilonba az udvaron lévő kútból a vízvezetéket is bevezették... A szanatórium nemcsak a felszerelést adta. Az ottani óvoda óvónői vállalták, hogy három-három hetet lent töltenek az újiregi gyermekek között. Mielőtt a napközi megnyílt, orvos is jött le a szanatóriumból és minden gyereket megvizsgált. szett neki: a környezet, a gyerekek és a felnőttek is. Ámbár megérkezéskor az időjárás egy kissé elriasztotta. Esett az eső, sár volt — és mivel már járt itt —, ezt gondolta magában: — Hogyan jutok én oda ki ilyen körülmények között? De aggodalomra nem volt oka, kocsi várta. Mindenki szívesen fogadta. A felnőttek is, a gyerekek is. Már az első napon az egyik kislány — a halastó melletti séta közben — komoly beszélgetésbe merült az óvó nénivel. Gyerekes közvetlenséggel elmondta, hogyan keresnek a szülei a szövetkezetben, hogyan keresnek a rokonok. Egy kisfiú útközben találkozott az apjával. Utána egy körtét és egy barackot vitt oda az óvó néninek. — Tessék, ezt magának hoztam. — Köszönöm szépen, de csak edd meg te. Ha ideadod, neked nem lesz. — Hozott apukám eleget. Az enyém itt van a zsebemben. — Hát nem kedvesek? — kérdi az óvó néni ezeket a történeteket mesélve. — És olyan kedvesek a házigazdáim is... Igazán, nagyon helyes, barátságos emberek. Az első este már annyi mindenről elbeszélgettünk. — Tetszik itt? — Igen. Az igaz, hogy nincs meg úgy itt minden, mint a szanatórium óvodájában, de a gyerekek... Nagyon sokat faultok már, amióta a napközi negnyílt. Majd meglátogatom az anyukákat is és elbeszélgetünk a gyermekek helyes gondozásáról, táplálásáról és egyebekről is. Azt akarjuk, hogy mindenképpen hasznos legyen az itt eltöltött idő... BOGNÁR ISTV-Aü Az újiregi csemeték hamar megbarátkoztak az új óvó nénivel
