Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-21 / 171. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. július 2Ii Pedagógusaink az új arcú faluban (FIGYELEM! kiegyénk gazdasági életé- ' ■ ben az utóbbi időben hatalmas változás ment végbe. — Megváltozott a falu arculata. S ahogy a gazdasági helyzet más lett, mint a néhány évvel ezelőtti, úgy a kulturális igények is jelentősen megnőttek, új, az eddigieknél sokkal nagyobb feladatok állnak a népművelés munkásai előtt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során a népművelési munkások túlnyomó többsége is dicséretes munkát végzett. Hiszen az átszervezés nem egy-két nap, vagy egy-két hét munkája volt, hanem alapos felvilágosítás, évek óta folyó sikeres propaganda segítette elő azt, segített formálni a dolgozó parasztság gondolkodásmódját, tudatát. A népművelési munkások között mindenekelőtt a pedagógusokról kell szólni, hiszen az ő számarányuk a legnagyobb falun, s az ő tömegeik vannak a legközvetlenebb kapcsolatban a parasztsággal. — Munkájuk meglátszott az átszervezés során. Több alakuló tsz magja a községben régóta és eredményesen működő »Ezüst- kalászos gazdatanfolyam-« hallgatósága volt. Más községekben a szakköri tagok léptek elsőnek az alakuló termelőszövetkezetbe, példát mutatva ezzel a falu egész paraszti lakosságának. Ahhoz a tényhez pedig, hogy megyénk területén két pedagógust termelőszövetkezeti elnöknek választottak, nem szükséges kommentár. Mindez azt mutatja, hogy ezeken a helyeken jó volt a népművelési tevékenység és az agitáció nemcsak a szervezéskor kezdődött, hanem fokozatosan vezették a dolgozó parasztokat a maga- sabbrendű, a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A pedagógusok jelentős segítséget nyújtottak az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek. Munkaegység-számítási tanfolyamokat rendeztek a szövetkezeti tagok részére, felvilágosító munkájuk nyomán jónéhány fiatal tsz-tag iratkozott be a mezőgazdasági technikum levelező tagozatára, vagy ment mezőgazda - sági szakiskolába Megnövekedett a könyvtárak látogatottsága, s ez olyan feladatot is ad a könyvtárosoknak, hogy a jövőben fokozottabban törekedjenek mezőgazdasági szakkönyvek beszerzésére. A megszilárdítás során további feladatok várnak a nevelőkre, amit ők szívesen vállalnak. Közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a szülőkkel s a pedagógus szava nemcsak a gyerek taníttatását, nevelését illetően nyom a latban, hanem egyéb kérdésekben is hallgatnak a szülők a tanítókra. Helyes lenne minden községben időnként találkozót szervezni a szövetkezet vezetői és a tantestüAz idén már csak zavarszűrővel ellátott elektromos gépeket gyártanak A televízió-vételt szinte valamennyi olyan elektromos készülék, berendezés zavarhatja, amely nincs ellátva zavarszűrővel. A legnagyobb ellenség a nagyfrekvenciás generátor, amely általában a televízió adó hullámhosz- szán zavaró jeleket sugároz. A PVC hegesztő, az orvosi diather- ‘ miás kezelőkészülék hasonlóan zavarja a vételt. Az autómotorok gyújtása, a különféle háztartási gépek, porszívók, padlókefélők, hajszárítók, de még olyan apróságok is, mint a rosszul működő fénycső, vagy akár egy villanycsengő is károsan befolyásolja a televízió vételét. A zavarok ellen már a gyárakban is küzdenek. Még 1927-től érvényes rendelet szerint az elektromos gépek tulajdonosai a posta felszólítására kötelesek berendezéseiket megfelelő zavarszűrővel felszerelni. A rendelet azonban ilyen formában nem volt hatásos. A posta zavarelhárító szolgálata a közönség bejelentései alapján eddig több ezer zavartkeltő berendezést tett ártalmatlanná, de ezek helyébe újabbak jöttek. Az ötéves tervbe»» 450 000 televíziókészülék, s nagy- mennyiségű háztartási gép kerül forgalomba. Ezért már az idén szigorú megelőző intézkedést hoztak a mind zavartalanabb televízió vétel biztosítására. A gazdasági bizottság határozata értelmében ebben az évben már csak zavarszűrővel felszerelt elektromos háztartási gépeket és egyéb berendezéseket gyárthatnak az üzemek. Ugyancsak szigorúan szabályozzák a nagyfrekvenciás berendezések, generátorok működését is. A minisztertanács rendeletére ilyen berendezéseket június 30-ig be kellett jelenteni, s újabbakat csak a posta előzetes jóváhagyásával lehet üzembehelyezni. Amennyiben a meglévő nagyfrekvenciás berendezés, például PVC hegesztő zavarja a televízió vételt, a műsor idején megtiltják használatát. A tilalom megszegőit bün- • tetik, s végső esetben a gépet el is kobozhatják. Az orvosi diather- miás készülékeket olyan frekvenciára hangolják át, amely a televízió-adásba „nem szól bele”, nem zavarja a vételt. Eddig körülbelül 80—100 ilyen berendezést hangoltak át. Ugyanezt a megoldást alkalmazzák majd a nagy- frekvenciás generátoroknál is. A munka azonban nehézkesen halad, mivel csak a postának vannak ehhez különleges műszerei. ígérik azonban, hogy két-három év alatt ártalmatlanná teszik a televízió-vételnek ezeket a legnagyobb ellenségeit. Műszakilag ugyancsak megoldották az autómotorok okozta zavarok elhárítását A kereskedelem már csak zavarszűrővel felszerelt gyertyapipákat árusít. Az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet megállapította, hogy az ilyen gyertyapipák gyorsabbá, biztonságosabbá teszik a gyújtást is. Ennek ellenére teljesen érthetetlenül a gépkocsivezetők nagy része idegenkedik használatuktól. Még a külföldről érkező gépkocsikról is rövid idő alatt leszedik a zavarszűrőt. Készülőben van az a rendelkezés is, amely kimondja, hogy valamennyi gépkocsit el kell látni zavarszűrő berendezéssel. let között, ahol a pedagógusok tájékozódnának a szövetkezeti ügyeiről. Megfelelő meggyőző^ munkával igyekezzenek elérni» azt, hogy azok a szövetkezeti ta-1 gok, akik nem végezték el az ál-J talános iskolát, iratkozzanak bel az esti tagozatra. Ahol szükséges.» szervezzenek munkaegység-számi-1 tási tanfolyamot, a tovább nem! tanuló általános iskolát végzett I tanulókat kapcsolják be a mező-] gazdasági szakmunkásképzésbe. I Minden iskolában van mód a] FISZ megszervezésére. A TIT to-l vábbra is nagy segítséget tud; nyújtani a mezőgazdasági szakismeretek elmélyítésében. Az itt felsoroltak csalj ai ^ pedagógusok munkájá-1 nak egy részéről szólnak, de hoz-i zájuk hasonló segítséget tudnak' nyújtani természetesen a falui többi értelmiségi dolgozói is, ag-" ronómusok, orvosok, tanácsi vezetők, stb. Vonzóvá, — a napi! munka mellett — szórakoztatóvá i kell és lehet tenni az életet a leg-' kisebb faluban is, hogy a fiatalok megtalálják a helyüket. S| természetesen még további mó-» dók is vannak a falu kulturális ^ színvonalának emelésére. így, például a művelődési autó mun-] kájának további szélesítése, af Déryné Színház további vendég- szereplései, stb., s a képcsarnok ^ autója is Szekszárd mellett ellátogathatna a községekbe, hiszen i ma már igénye is, lehetősége is' van szövetkezeti parasztságunk- j nak, hogy a lakását díszítő értéktelen giccseket, művészi értékűi képekre cserélje ki. A további feladatok sikeres j megoldására, éppen pedagógusaink eddigi jó munkája a bizto-j sítek. / C}tjemtek-szépséyoersttuj í A Tolna megyei Népújság gyermek-szépségversenye július 24- vel kezdődik. Pályázni lehet egytől tíz éves korú gyermekek (fiúk, lányok) lehetőleg levelezőlap nagyságú mellképeivel, *, Valamennyi közlésre alkalmas mellkép a Népújságban megjelenik. s az olvasók döntik el, ki lesz a gyermek-szépségverseny első helyezettje. Szavazni úgy kell, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, amelyet a legszebbnek tartunk, azt beküldjük a Népújság címére. A verseny nyertesei között értékes díjakat sorsolunk ki. gyermek kerékpár babakocsi (babával) roller diavetítő hajasbaba A VI.—X. helyezettek között is értékes játékok kerülnek ki4 sorsolásra. A X-től XV. helyezettek pedig oklevél díjazásban ré* szesülnek. A versenyzők fényképét már most be lehet küldeni. (Cím: Tolna megyei Népújság, Mártírok tere 15—17. Gyermek- szépségverseny jeligére.) I. díj II. díj III. díj IV. díj V. díj Kézimunka kiállítás Kiállításra invitált a Nemzeti Bank szakszervezeti bizottságának meghívója. Mit állíthatnak kj egy pénzintézet dolgozói — tűnődtem az első pillanatban. — Merthogy az ipari tanulók kiállításán a leen dő mesterek „remekeit” lehet látni, a ktsz-ek, ha kiállítást rendeznek, termékeiket — bútort, divatos ruhákat, cipőket stb — mutatják be. A „bankosok” bizonyára pénzt, hisz azzal dolgoznak. Két nap 70 vidám Tolna megyei úttörőlány között a balatonlellei táborban »Iskolában vagyunk, szekrény nincs, pénzünket elvették, sokszor csókol lányod, Juci~. Frappáns megfogalmazású tudósítás a szülői háznak az első benyomásokról. A balatonlellei általános iskolában megrendezett általános iskolás táborból. Szekrény valóban nincs, de van helyette gondoskodó szeretet, amely feledteti a szülői házat, van vidámság, amely könnyet varázsol a szemekbe, mosolyt a szájakra, van gondoskodás, amely összeszedette a gyerekekkel hozott pénzeket, hogy ne egyszerre költsék el fagylaltra, van napi négyszeri bőséges étkezés és minden van, ami ezt a két hetet a Balaton partján feledhetetlenné teszi annak a 70 általános iskolai tanulónak számára, akik a megye különböző részeiből sereglettek össze a múlt hét csütörtökjén. Feledhetetlenül kedves napokat töltöttünk a vidám gyermeksereg között, akiket az sem zavart, hogy vasárnap hatalmas felhőszakadás változtatta »Balatonná« az iskola udvarát, ahol a tábor elszállásolást nyert. Dúsa Gáspárné táborvezetö. Bajári Miklósné, Nagyné Stirling Ottilia, Simon Anna nevelők, Tucsni Lászlóné védőnő, Hor- vay Árpád gondnok igazán fáradtságot nem ismerve gondoskodnak a gyerekekről, akik között megtaláljuk az egészen kis- növésűeket is, meg a nagy lányokat is. Palotás Mária, Böte Irma, Temesi Ilona, Soós Valéria, és társaik zászlófelvonással kezdik a napot, délelőtt, az időtől függően fürödnek a Balaton hüs hullámaiban ,vagy játszanak az iskola udvarán, ebéd után kötelező pihenés van, hogy a tábor végeztével megejtendő mérések valóban súly- gyarapodásról számolhassanak be. Pihenés után uzsonna, majd újra fürdés következik és reméljük, hogy az idő jobbrafor- dulásával nem kell majd a napi programon lényeges változtatásokat eszközölni. Közben szellemi olimpiász. labdázás, asztalitenisz mérkőzések teszik vál tozatossá a tábori életet, amelyet este a napi munka értékelésével és zászlólevonással fejeznek be. Végül, de nem utolsósorban említsük meg Razist Antalné konyhavezető, Matus Istvánná, Geiszhauer Ferencné és a többiek lelkes munkáját is, akik a szekszárdi leány-diákotthont cserélték fel a balatonlellei általános iskola konyhájával, hogy a gyereksereg részére az ellátás vonatkozásában is kedves emlékké tegyék azt a két hetet, amelyet a Balaton partján töltenek. O. I. De ahogy jobban megnézem a meghívót, kiderül, nem ilyesféléről van szó. Kézimunka-kiállítást rendeztek a Szakszervezetek Megyei Tanácsa alagsorának egyik termében. No, — gondolom nem minden rosszmájúság nélkül, — ez bizonyára „mellékterméke” a hivatali munkának, hisz ahol ráérnek, jut erre idő. De Börcsök Józsefné szb. titkár, ahogy belépek az ízlésesen feldíszített, mond hatnám túlzsúfolt terembe, eloszlatja feltevésemet. — Nálunk ilyesmire nem jut idő, meg különben sem lehet hivatali idő alatt horgolni. Legfeljebb a vidékről bejáró dolgozók használhatják fel szabadidejüket, ami a „zárórától" vonatindulásig ta készítője. A minták a legváltozatosabbak. Szív, szamóca, csavart csillag, hópehely és még felsorolni sem lehet talán az összesét,— Mennyi idő kell egy ilyen nagyterítő elkészítéséhez? — Azt nem tartja számon senki. De gyakorlatból tudom — mutat gz szb. titkár Takler Magda elsődíjas nagyterítőjére, hogy egy- egy mintához két óra kell. a be» horgoláshoz darabonként fél, szélcsipkéhez soronként kettő. így kö-i rülbelül 200 órai munka van ebben a terítőben. Csak egy kiállító jegyezte fel a munka-ráfordítást. Varga Pista bácsi lombfűrész-munkája, a vamásfél/óra. amikor úgysem lehetne má»st csinálni. Meg is látszik a kiállításon, a kiállítók többsége vidékről jár be. Külön-külön is szép. ízléses min den darab. De együtt egyenesen csodálatos. Nagy- és kisterítők, a kétszáz darab kétszázféle. Bör- csökné szakszerűen magyaráz az avatatlan” újságírónak: A 24 nagyterítő ötféle technikával készült. Van közöttük egyszerű, szál- felhúzásos eljárással készülttől az ír csipkéig és a szalaghorgolásig mindenféle. Egyik-másiknál a horgolást stoppolással kombinál» dászjelenetekkel díszített tintatar tó „kerek” 147 munkaóra alatt készült el. Mert a bankos lányok, asz szonyok mellett — akik főként térítőkét, díszpárnákat, gobelin-eket hoztak el a kiállításra —. „felvonultak” a férfiak is, de ők inkább egyéb „remekműveket" készítettek. Festmények, rajzok egyéb dísztárgyak dicsérik az ügyes férfikezeket. Dévényi József például egy villany kosárlabda-játékot mutat be, ami már szabadalmazá- si eljárás alatt áll. És hogy őszintén bevalljam, csak ez tart visz- sza engem is attól, hogy kedvet kapjak a horgoláshoz. J. A
