Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19 / 169. szám

I £** Sze^zárd ■ etexai ■?6SBy Ue3oSZo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ’>í­Megyénkben tíz tsz végzett az aratással Közel 15 000 hold tarlószántást végeztek el és ennek a felét már be is vetették a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák Az elmúlt héten mind a terme­lőszövetkezeti, mind az egyéni gazdaságokban jó ütemben haladt az aratás. Az őszi árpát megye- szerte learatták. Mindenütt a bú­zát vágják és ezzel egy időben hordják asztagba a gabonakévé­ket. Az őszi árpának már 41 száza­lékát betakarították és 26 szá­zalékát el is csépelték. A termelőszövetkezetek közül most már szinte minden nap je­lenti egy-kettő, hogy végzett az idei aratással. Eddig tíz termelő- szövetkezetben takarították be tel­jesen a gabonát. Közöttük van a mórágyi Augusztus 20, a németké­ri Alkotmány, a kölesdi Uj Élet és a csibráki Viharsarok Termelő- szövetkezet is. Az említett közös gazdaságokban a gabona össze­hordása és cséplése folyik. A megyei tanács mezőgazdasági osztályához érkeztek jelentések az őszi árpa átlagtermését illetően is. Eszerint az őszi árpa átlagter­mése mindenütt meghaladja a tér vezettet, sőt kiemelkedő eredmé­nyek is vannak. így például a majosi Aranykalász Terme­lőszövetkezet 70 holdnyi őszi árpája 22 mázsa átlagtermést adott. A zombai Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet 120 hold őszi árpája pedig 18 má­zsa 20 kilót adott átlagban. Az elmúlt héten — a korábbi­hoz viszonyítva gyorsabb ütemben végezték a tarlóhántást és a má­sodvetést. Egy hét alatt a termelőszövet­kezetekben több mint 8000 hold tarlóhántást, illetve nyári mélyszántást végeztek el. A közös gazdaságok és az egyéni gazdaságok együttesen mintegy 15 000 holdon végezték el eddig a tarlóhántást, illetve a nyári mély­szántást. Az elművelt tarló mint­egy felét pedig másodvetésű nö­vénnyel vetették be. Korszerű váltóberendezés! szerelnek fel a dombóvári vasútállomáson A tavasszal kezdték el a dom­bóvári vasútállomáson a váltó­berendezések felújítását. Eddig már felújították az állomás bu­dapesti oldalán áz összes váltót, jelenleg pedig a váltóvezetékeket szerelik fel. A múlt héten leszerelték a több mint ötven éve üzemben volt váltótornyot és korszerű berende­zés szerelését kezdték meg. A nagyarányú munka több százezer forintba kerül, és előreláthatólag még az őszi csúcsforgalom kez­detére befejezik a váltók, a bizto­sító-berendezések és jelzőrendsze­rek rekonstrukcióját. A gépállomások 27 000 holdról takarították be eddig a gabonát A kombájnosok között Regős János, az aratógép-kezelők között pedig Szabién József az első A gépállomások megyei igazga­tóságának legutóbbi jelentése sze­rint a tíz gépállomás aratógépek­kel és kombájnokkal 27 000 hold­ról takarította be eddig a gabonát. Legtöbbet a gyönki traktoro­sok arattak, akik aratógéppel 2775, kombájnnal pedig 1120 holdról takarították be a ter­mést. Sorrendben második a szedresi, harmadik a várdombi gépállomás. A gépállomási kombájnvezetők és aratógép-kezelők versenyében továbbra is a szedresi traktorosok járnak élen. Az aratógép-vezetők közül Szabján József az első, aki 310 holdról takarította be a gabo­nát. Második a bölcskei Baranyák Ist­ván, harmadik pedig Borbély Vin­ce teveli traktoros. Az előbbi tel­jesítménye 276, az utóbbié pedig 275 hold. Az SZK 3-as szovjet kom­bájnnal dolgozók közül ismét Regős János, a szedresi gépál­lomás dolgozója tört az élre. 307 holdról 459 tonna szemet takarított be. E géptípusban Török Sándor nagydorogi kombájnos a második, aki három holddal nagyobb terü­letről 410 tonna gabonát takarí­tott be. Harmadik Simovics Pál, várdombi kombájnos. A magyar gyártmányú AC 400-as kombájnnal dolgozók közül Stür Mátyás, gyönki kombájnos az első. Második Sáfrány László bölcskei, harmadik pedig Mészáros István, tamási kombájnos. KISZ-fiatalok segítsége a termelőszövetkezetnek A várdombi KISZ-szervezet tagjai a közelmúltban brigádot szerveztek azzal a céllal, hogy egyik vasárnap segítenek a helyi termelőszövetkezetben az aratási munkák végzésében. Tervüknek megfelelően az őszi árpa aratását végző kévekötő aratógép után a fiatalok összeszedték és keresz­tekbe rakták a kévéket, összesén mintegy százhúsz keresztet rak­tak össze. A fiatalok között töb­ben voltak, akik vállalatoknál dolgoznak, vagy ipariskolában ta­nulnak. Á szocializmus építésének minden új vívmánya a békét, a békeharcban @*ért sikerek a szocializmust erősítik Kádár János elvtárs beszéde a tízéves Sztálinváros ünnepén Tízéves Sztálinváros, az első magyar szocialista város. Vasár­nap folytatódott a kettős ünnepség: emlékezés a város születés­napiára és az ország egyik legnagyobb ipari létesítményének, a meleghengerműnek a felavatása. Néhány perccel tíz óra után kezdődött meg az impozáns nagy­gyűlés. Az elnökségben helyet fog lalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tag ja, Csergő Já­nos kohó- és gé.-ipari miniszter. Czottner Sándor nehézipari mi­niszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Sándor József és Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Cseterki Lajos, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Veres József, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Földes László a beliig- miniszter első helyettese, Török István, a Vasas Szakszervezet 'főtitkára, Borka Át la, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alelnöke, Martin Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjai, Bujdosó Imre, a Fejér megyei tanács VB elnöke, a város és a vasmű legjobb építői és dolgozói, a nagyüzemek kép­viselői. Ott voltak Sztálinváros te sívérvárosainak, Nova Huta, Ost­rava, Órásul Sfatin és Stalinstadt képviselői. A himnusz hangjai után Juhász János, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlé st. Nagy taps közepette kezdte meg beszédét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kádár János elrtárs beszéde a sztál in városi nagygyűlésen A szocialista építőmunka nagy alkotását ünnepeljük ma Sztálin- városban. Tíz évvel ezelőtt szán­tóföld volt ezen a helyen, ahol ma állunk. Akkor még csak kép­zeletben láttuk a jövendő vasmű egyes üzemeit, még csak a képze­letben élt ez az új szocialista város. És íme. ma tíz évvel az el­ső kapavágás után diadalmasan áll és dolgozik a,Dunai Vasmű, él és fejlődik új szocialista városunk, Sztálinváros. Harcban született építőmun­kánk e nagyszerű alkotása, s ez a mai nap: a város alapításának ti­zedik évfordulója, a Vasmű me­leghengerműjének avatása, egy­szersmind a szocialista eszme, a szocia­lista munka győzelme, s a re­akció veresége. Mi, a Központi Bizottság tagjai, a kormány tagjai, megtisztelve érezzük magunkat, hogy meghív­tak a mai ünnepségükre és örü­lünk, hogy együtt ünnepelhetünk a sztálivárosiakkal. Szívből kö­szönjük a meghívást a Vasmű, a város vezetőinek, valamennyi dol­gozójának és szívből köszönjük a baráti fogadtatást, amelyben ben­nünket részesítettek. (Nagy taps.) Máris jól érezzük magunkat itt, s bizonyos, hogy egész nap jól fog­juk érezni magunkat (Taps. köz­ben eleredt az eső) Még ez az eső sem ronthatja hangulatunkat. Mi szeretjük a nagygyűlést, de tudj-uk azt is, hogy a kukorica meg az esőt szereti. (Taps) Inkább ázunk tehát egy kicsit és örülünk annak, hogy az időjárás segíti szocialis­ta építőmunkánkat, (A tribün előtt álló sok ezer ember a zuhogó esőben is a helyén maradt — so­kan a szomszédos épület árkádjai alá húzódtak és onnan hallgatták a beszédet.) és megöntözi szocia­lista mezőgazdaságunk, nagyüze­meink és egyéni parasztjaink ku­koricaföldjét. (Taps) Elvtársaim! Az ellenség nagyon sokat fecsegett arról, hogy ebbe a városba és a Vasműbe hihetetle­nül sok pénzt ölt bele a párt és a kormány. Meg kell mondani elv­társak, hogy néha az ellenség is mond igazat, — már csak azért is, mert úgy gondolja, ha száz közül egyszer igazat mond, a .99 hazugságra is jobban hallgatnak majd. (Derültség) Nos, igaz az, hogy ebbe a vasműbe, ebbe a városba hihetetlen mennyiségű munkát és értéket fektetett bele dolgozó népünk. Ezt a várost tíz éven át körülbelül 28 000 ember építette és több mint hat és fél- milliárdba került. De ez a nagy munka és ez a nagy érték hasz­nos befektetés volt, s a nép bol­dogulását szolgálja. Büszékék lehetnek munkájuk­ra mindazok, akii; a város és a vasmű építésén dolgoztak, vagy ma fenntartják, üzemel­tetik azt. Büszkék lehetnek, mert már áll két nagykohó, négy Martin-ke­mence, a vasmű öt további nagy­üzeme és még vagy három kisebb vegyiüzem, amelyekre a magyar népnek — ha fejlődni akar — olyan szüksége volt már. mint egy falat kenyérre, vagy a levegő­re. (Helyeslés, taps.) Elvtársaim! Mi büszkék va­gyunk dicső hagyományainkra, a régi népszokásokra is. Büszkék vagyunk például arra. hogy Ma­gyarországon jó gulyást főznek (derültség), de mi szocialista nagyipart is építünk, és nem tör­ténik semmi baj, ha azt a jó gu­lyást a nagykohó mellett főzzük, s a 'nagykohó tövében fogyasztjuk el. Kedves Elvtár.sak! Azt szokták mondani Sztálinvárosról. hogy szocialista város. Ez nagyon meg­tisztelő cím. Miért nevezzük mi ezt az új várost szocialista város­nak? Mindenekelőtt azért, mert olyan öntudatos dolgozói vannak, akik derekasan helytállnak a ter­melésben. Szocialista városnak nevezzük Sztálinvárost azért is, mert ebben a 31 ezer lakosú városban 13 000 ember tanul. Lakói kitettek ma­gukért a társadalmi munkában is. Fáradhatatlnaul dolgoznak ön­ként, társadalmi munkában a környék dolgozó parasztságának felvilágosításáért. Nagy részük van abban, hogy a szomszédos vi­dék parasztsága a szocialista ter­melés útját választotta.. A Dunai Vasmű, Sztálinváros doigozói, ma is 40 termelőszövetkezetet és gép­állomást segítenek minden téren. Ez a város, a párt és a nép ösz- szefogásának. az egész szocialista Magyarországnak a jelképe. Itt ez az összefogás, ez az erő teremtett virágzó életet az egykori puszta­ság helyén. (Nagy taps) Ez a város a magyar kommu­nisták és pártonkívüli hazafi ­(Folytatás a 2. oldalon.) Hí ftrj

Next

/
Thumbnails
Contents