Tolna Megyei Népújság, 1960. július (5. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-19 / 169. szám
I £** Sze^zárd ■ etexai ■?6SBy Ue3oSZo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ’>íMegyénkben tíz tsz végzett az aratással Közel 15 000 hold tarlószántást végeztek el és ennek a felét már be is vetették a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák Az elmúlt héten mind a termelőszövetkezeti, mind az egyéni gazdaságokban jó ütemben haladt az aratás. Az őszi árpát megye- szerte learatták. Mindenütt a búzát vágják és ezzel egy időben hordják asztagba a gabonakévéket. Az őszi árpának már 41 százalékát betakarították és 26 százalékát el is csépelték. A termelőszövetkezetek közül most már szinte minden nap jelenti egy-kettő, hogy végzett az idei aratással. Eddig tíz termelő- szövetkezetben takarították be teljesen a gabonát. Közöttük van a mórágyi Augusztus 20, a németkéri Alkotmány, a kölesdi Uj Élet és a csibráki Viharsarok Termelő- szövetkezet is. Az említett közös gazdaságokban a gabona összehordása és cséplése folyik. A megyei tanács mezőgazdasági osztályához érkeztek jelentések az őszi árpa átlagtermését illetően is. Eszerint az őszi árpa átlagtermése mindenütt meghaladja a tér vezettet, sőt kiemelkedő eredmények is vannak. így például a majosi Aranykalász Termelőszövetkezet 70 holdnyi őszi árpája 22 mázsa átlagtermést adott. A zombai Vörös Csillag Termelőszövetkezet 120 hold őszi árpája pedig 18 mázsa 20 kilót adott átlagban. Az elmúlt héten — a korábbihoz viszonyítva gyorsabb ütemben végezték a tarlóhántást és a másodvetést. Egy hét alatt a termelőszövetkezetekben több mint 8000 hold tarlóhántást, illetve nyári mélyszántást végeztek el. A közös gazdaságok és az egyéni gazdaságok együttesen mintegy 15 000 holdon végezték el eddig a tarlóhántást, illetve a nyári mélyszántást. Az elművelt tarló mintegy felét pedig másodvetésű növénnyel vetették be. Korszerű váltóberendezés! szerelnek fel a dombóvári vasútállomáson A tavasszal kezdték el a dombóvári vasútállomáson a váltóberendezések felújítását. Eddig már felújították az állomás budapesti oldalán áz összes váltót, jelenleg pedig a váltóvezetékeket szerelik fel. A múlt héten leszerelték a több mint ötven éve üzemben volt váltótornyot és korszerű berendezés szerelését kezdték meg. A nagyarányú munka több százezer forintba kerül, és előreláthatólag még az őszi csúcsforgalom kezdetére befejezik a váltók, a biztosító-berendezések és jelzőrendszerek rekonstrukcióját. A gépállomások 27 000 holdról takarították be eddig a gabonát A kombájnosok között Regős János, az aratógép-kezelők között pedig Szabién József az első A gépállomások megyei igazgatóságának legutóbbi jelentése szerint a tíz gépállomás aratógépekkel és kombájnokkal 27 000 holdról takarította be eddig a gabonát. Legtöbbet a gyönki traktorosok arattak, akik aratógéppel 2775, kombájnnal pedig 1120 holdról takarították be a termést. Sorrendben második a szedresi, harmadik a várdombi gépállomás. A gépállomási kombájnvezetők és aratógép-kezelők versenyében továbbra is a szedresi traktorosok járnak élen. Az aratógép-vezetők közül Szabján József az első, aki 310 holdról takarította be a gabonát. Második a bölcskei Baranyák István, harmadik pedig Borbély Vince teveli traktoros. Az előbbi teljesítménye 276, az utóbbié pedig 275 hold. Az SZK 3-as szovjet kombájnnal dolgozók közül ismét Regős János, a szedresi gépállomás dolgozója tört az élre. 307 holdról 459 tonna szemet takarított be. E géptípusban Török Sándor nagydorogi kombájnos a második, aki három holddal nagyobb területről 410 tonna gabonát takarított be. Harmadik Simovics Pál, várdombi kombájnos. A magyar gyártmányú AC 400-as kombájnnal dolgozók közül Stür Mátyás, gyönki kombájnos az első. Második Sáfrány László bölcskei, harmadik pedig Mészáros István, tamási kombájnos. KISZ-fiatalok segítsége a termelőszövetkezetnek A várdombi KISZ-szervezet tagjai a közelmúltban brigádot szerveztek azzal a céllal, hogy egyik vasárnap segítenek a helyi termelőszövetkezetben az aratási munkák végzésében. Tervüknek megfelelően az őszi árpa aratását végző kévekötő aratógép után a fiatalok összeszedték és keresztekbe rakták a kévéket, összesén mintegy százhúsz keresztet raktak össze. A fiatalok között többen voltak, akik vállalatoknál dolgoznak, vagy ipariskolában tanulnak. Á szocializmus építésének minden új vívmánya a békét, a békeharcban @*ért sikerek a szocializmust erősítik Kádár János elvtárs beszéde a tízéves Sztálinváros ünnepén Tízéves Sztálinváros, az első magyar szocialista város. Vasárnap folytatódott a kettős ünnepség: emlékezés a város születésnapiára és az ország egyik legnagyobb ipari létesítményének, a meleghengerműnek a felavatása. Néhány perccel tíz óra után kezdődött meg az impozáns nagygyűlés. Az elnökségben helyet fog lalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tag ja, Csergő János kohó- és gé.-ipari miniszter. Czottner Sándor nehézipari miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, Sándor József és Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Cseterki Lajos, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Veres József, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Földes László a beliig- miniszter első helyettese, Török István, a Vasas Szakszervezet 'főtitkára, Borka Át la, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alelnöke, Martin Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Bujdosó Imre, a Fejér megyei tanács VB elnöke, a város és a vasmű legjobb építői és dolgozói, a nagyüzemek képviselői. Ott voltak Sztálinváros te sívérvárosainak, Nova Huta, Ostrava, Órásul Sfatin és Stalinstadt képviselői. A himnusz hangjai után Juhász János, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlé st. Nagy taps közepette kezdte meg beszédét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kádár János elrtárs beszéde a sztál in városi nagygyűlésen A szocialista építőmunka nagy alkotását ünnepeljük ma Sztálin- városban. Tíz évvel ezelőtt szántóföld volt ezen a helyen, ahol ma állunk. Akkor még csak képzeletben láttuk a jövendő vasmű egyes üzemeit, még csak a képzeletben élt ez az új szocialista város. És íme. ma tíz évvel az első kapavágás után diadalmasan áll és dolgozik a,Dunai Vasmű, él és fejlődik új szocialista városunk, Sztálinváros. Harcban született építőmunkánk e nagyszerű alkotása, s ez a mai nap: a város alapításának tizedik évfordulója, a Vasmű meleghengerműjének avatása, egyszersmind a szocialista eszme, a szocialista munka győzelme, s a reakció veresége. Mi, a Központi Bizottság tagjai, a kormány tagjai, megtisztelve érezzük magunkat, hogy meghívtak a mai ünnepségükre és örülünk, hogy együtt ünnepelhetünk a sztálivárosiakkal. Szívből köszönjük a meghívást a Vasmű, a város vezetőinek, valamennyi dolgozójának és szívből köszönjük a baráti fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. (Nagy taps.) Máris jól érezzük magunkat itt, s bizonyos, hogy egész nap jól fogjuk érezni magunkat (Taps. közben eleredt az eső) Még ez az eső sem ronthatja hangulatunkat. Mi szeretjük a nagygyűlést, de tudj-uk azt is, hogy a kukorica meg az esőt szereti. (Taps) Inkább ázunk tehát egy kicsit és örülünk annak, hogy az időjárás segíti szocialista építőmunkánkat, (A tribün előtt álló sok ezer ember a zuhogó esőben is a helyén maradt — sokan a szomszédos épület árkádjai alá húzódtak és onnan hallgatták a beszédet.) és megöntözi szocialista mezőgazdaságunk, nagyüzemeink és egyéni parasztjaink kukoricaföldjét. (Taps) Elvtársaim! Az ellenség nagyon sokat fecsegett arról, hogy ebbe a városba és a Vasműbe hihetetlenül sok pénzt ölt bele a párt és a kormány. Meg kell mondani elvtársak, hogy néha az ellenség is mond igazat, — már csak azért is, mert úgy gondolja, ha száz közül egyszer igazat mond, a .99 hazugságra is jobban hallgatnak majd. (Derültség) Nos, igaz az, hogy ebbe a vasműbe, ebbe a városba hihetetlen mennyiségű munkát és értéket fektetett bele dolgozó népünk. Ezt a várost tíz éven át körülbelül 28 000 ember építette és több mint hat és fél- milliárdba került. De ez a nagy munka és ez a nagy érték hasznos befektetés volt, s a nép boldogulását szolgálja. Büszékék lehetnek munkájukra mindazok, akii; a város és a vasmű építésén dolgoztak, vagy ma fenntartják, üzemeltetik azt. Büszkék lehetnek, mert már áll két nagykohó, négy Martin-kemence, a vasmű öt további nagyüzeme és még vagy három kisebb vegyiüzem, amelyekre a magyar népnek — ha fejlődni akar — olyan szüksége volt már. mint egy falat kenyérre, vagy a levegőre. (Helyeslés, taps.) Elvtársaim! Mi büszkék vagyunk dicső hagyományainkra, a régi népszokásokra is. Büszkék vagyunk például arra. hogy Magyarországon jó gulyást főznek (derültség), de mi szocialista nagyipart is építünk, és nem történik semmi baj, ha azt a jó gulyást a nagykohó mellett főzzük, s a 'nagykohó tövében fogyasztjuk el. Kedves Elvtár.sak! Azt szokták mondani Sztálinvárosról. hogy szocialista város. Ez nagyon megtisztelő cím. Miért nevezzük mi ezt az új várost szocialista városnak? Mindenekelőtt azért, mert olyan öntudatos dolgozói vannak, akik derekasan helytállnak a termelésben. Szocialista városnak nevezzük Sztálinvárost azért is, mert ebben a 31 ezer lakosú városban 13 000 ember tanul. Lakói kitettek magukért a társadalmi munkában is. Fáradhatatlnaul dolgoznak önként, társadalmi munkában a környék dolgozó parasztságának felvilágosításáért. Nagy részük van abban, hogy a szomszédos vidék parasztsága a szocialista termelés útját választotta.. A Dunai Vasmű, Sztálinváros doigozói, ma is 40 termelőszövetkezetet és gépállomást segítenek minden téren. Ez a város, a párt és a nép ösz- szefogásának. az egész szocialista Magyarországnak a jelképe. Itt ez az összefogás, ez az erő teremtett virágzó életet az egykori pusztaság helyén. (Nagy taps) Ez a város a magyar kommunisták és pártonkívüli hazafi (Folytatás a 2. oldalon.) Hí ftrj
