Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-02 / 129. szám

1960. június 2. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 3 Á családtagok is példamutatóan dolgoznak a Vörös Szikrában Az időjárás tekintetében nem volt valami szép az idei május, így aztán többféle mezőgazdasá­gi munka torlódott össze június­ra. — Kapálni kell a kapásokat, gyűjteni és kazalba hordani a lucerna első termését, kasza alá érett a rét és nyakunkon a zöld­borsó szüret — sorolja a teendőket Fiola Pál, a tamási Vörös Szikra Tsz elnökhelyettese. — El tudják-e végezni ezt a temérdek munkát a 3582 hold szántóval rendelkező közös gaz­daságban? — tettük fel a kérdést az agronómusoknak és Filótás István párttitkárnak. A konkrét választ megkerülve határjárásra invitáltak, mondván: — Beszélhetünk brigádvezetővel, növénytermelésben dolgozókkal, s a hallottak, valamint a látottak alapján ítéljék meg a helyzetet maguk. Irány tehát a határ. Amerre a szem ellát mindenütt az tapasz­talható, hogy a három és félezer holdas gazdaságban nincsenek elmaradva a munkákkal. A 60 holdas burgonyatáblán például még nagyítóval se lehetne a kul­túrnövényen élősködő gyomot ta­lálni. Tiszta a cukorrépa és a 830 holdon elvetett kukoricában trak­torokkal és fogatokkal végzik a növényápolást. — A lucernabetakarítésokkal pedig végeztünk. Mintegy 15 va­gonra való lucernaszéna már biz­tos helyen van. Az utolsó gyűj­tést vasárnap délután végezték el a tsz vezetői. A 13 tagú csoport élén Péti János, az elnök és Fi­lótás István, a párttitkár diktálta a tempót. De ott voltak az elnök- helyettesek és a brigádvezetők valamennyien — magyarázta Ung­vári Miklós főállattenyésztő. Határjárás közben találkoztunk Gyenei György növénytermesz­tési brigádvezetővel. A volt kö­zépparaszt 75 Hunyadi utcai csa­lád mindennapi munkáját szer­vezi meg. Hozzá nem is akárho­gyan! Amikor a szükség úgy kí­vánja 120 munkást is tud mozgó­sítani egy napon. — Ma is 114-en dolgoznak a Hunyadi brigádból. Itt vannak például a borsót szedő asszonyok, ezek többsége bedolgozó. Példa­mutató munkát végeznek vala­mennyien — így a brigádvezető. — Én ma a háztájiba indul­tam dolgozni; de a brigádvezető szólt, hogy a közösben sürgős munka van, a borsószedés, hát idejöttem én is — mondja a 62 esztendős Szijjártó Istvánná, aki éveit meghazudtoló fürgeséggel szedi a borsót, aminek kilójáért hat forintot kap most még a szö­vetkezet. Itt dolgozik az elpusztít­hatatlan humorú Bencze Istvánná is, aki közvetlen a lakodalomból érkezett. Neki is csak a férje tag, de szinte minden nap a közösben dolgozik. Ö mondta a következő­ket: €IIK A tetőcserép szinte végtelen szalagban kúszik elő a gép nyílá­sán. Amikor rossz az agyag, leál­lítják a vágószerkezetet és Tarrné ölébe, az elszedőhöz kunkorodik. Azután, próbálja kézzel az agyag keménységét, beindítja a vágó­szerkezetet és a vékony acéldrót végleges formájára vagdalja a leendő tetőcserepet, s ezután már a szalagra kerül, a szalag végén asszonyok szedik le és rakják a szárítókeretre... A Tereli Téglagyár vezetőjé­nek és gépészének magyarázatá­val leszek okosabb: jártasak a tetocser ép-gyártásban... — Az idén már tervünk van, feszített a terv, csak nehezen tudjuk majd teljesíteni — mond­ja a gyárvezető. — A lehetetlent is megpróbál­juk — loldja meg a gépész. S hogy mennyire akarják a ter­vet teljesíteni, arra bizonyíték­nak a sok-sok próbálgatást, kí­sérletezgetést mondják el, me­lyek a szárítás gyorsítására, a se­lejt csökkentésére irányultak... Az egyik kemencemunkás el­hívja mellőlem a gyárvezetőt, egyedül maradok a halkan sur­rogó gép mellett. Nézem a mun­kásnőket. Gyakorlott mozdulatok kai végzik munkájukat; nincs fe­lesleges mozdulat abban sem, amint rakják fel a pacalozott masszát az »állásra«... Szinte óra­mű-pontossággal dolgozik itt a brigád, s ha az ember kérdezi a brigád tagjait a munkáról, vá­laszuk is pontos szabatos. — Ma mennyit keresnek? — kérdezem az egyik munkásnőt. — Mindjárt kiszámolom... — egy perc múlva válaszol — eddig négyezer cserepet készítettünk, ez harminchat forint, vissza van még két munkaóra, az tíz forint; az ebédidőre járó bér, szóval közel ötven forint lesz ma a kerese­tünk... — És ezek a pogácsák? — Melyikek? — Ezek itt a pádon. — Ja, hát csináltuk őket — és elpirul, még fejét is lehajtja egy kicsit. — Maguk csinálták? Tarrné nem válaszol. Egyik munkatársnője mondja azután, amint látja kezemben a cserép­nek való agyagból formált pogá­csákat, hogy a két elszedő asz- szony csinálta. — ivfég hamutartót is a Pista gyereknek, mindig a gépből ki­jövő cserépen felejti a cigarettá­ját, tanuljon rendet! És a pogácsák itt állnak sorban a pádon, kisebb nagyobb, a hamu­tartó a falon két fapálcikára erő­sítve, és három agyagból készült stampedlis pohár... és halkan zúg a gép, a szájnyílásból tetöcserép kúszik elő, az acéldrót elszabdal­ja. Tarrné a szalagra teszi, a sza­lagról leveszik... Asszonyok bri­gádja dolgozik a tetöcserépgyártó gépnél... és még itt is pogácsát sütnek. ______________ —P— S chiller: Ármány és szerelem című drámájával szerepel megyénkben a Déryné Színház A Déryné Színház társulata is­mét megyénkben vendégszerepei. Schiller: Ármány és szerelem cí­mű drámáját mutatják be a Tol­na megyei községekben. Tegnap Sióagárdon tartott, ma pedig Öcsényben tart előadást a színház nagyszámú közönség előtt. Több, megyénkben már jól is­mert művészt üdvözölhetünk a társulat tagjai sorában, köztük Patassy Tibort és Siménfalvy Lajost, akik már többször ven­dégszerepeitek megyénkben. Az Ármány és szerelem, Schil­ler halhatatlan drámája egy ti­zennyolcadik század végi német hercegségben játszódik. A herceg, a mindenható kényúr ure'kod'k mindenek felett. Az udvar léhű­tői élvezik a verejtékből és em­berkereskedelemből szerzett ara­nyakat. A polgárság meghunyász­kodva tűri az önkényt. Ha van is ellene szava, csak otthon beszél­het, családja körében. Ilyen társadalmi környezetben találkozik Miller muzsikus há­zában a szerelemmel Ferdinánd, a miniszter fia és Lujza, a mu­zsikus lánya. Szerelmüknek azonban útjában áll az önző és számító apa, a miniszter, aki ha­talmi érdekei végett el akarja egymástól szakítani a fiatalokat. A miniszter eléri, hogy Ferdi­nánd csalatkozzék Lujza szerel­mében. Ferdinánd megmérgezi Lujzát, s maga is követi a halál­ba. Fiatal életük pusztulása a feudális önkényt vádolja. — Megkapálunk mi mindent. Hadd lássa a világ, hogy a Vörös Szikrának szorgalmas tagjai van­nak. Hasonlóképpen nyilatkozott Nagy Istvánná, Hangya Menyhért- né, Iván Márta és még többen, akik szintén mint családtagok vesznek részt a közös munkában. A múlt héten például, amikor a répaegyelés folyt 917-en dolgoz­tak egy nap. Ha abból indulunk ki, hogy a Vörös Szikrának 615 tagja van, akkor nyugodtan mond­hatjuk: — a családtagok is példa, mutatóan dolgoznak a közösben. Ez pedig garancia lehet arra, hogy a kapálásokkal együtt ide­jében elvégeznek minden mező- gazdasági munkát. Járási ifjúsági találkozó Kolosáén Fellobogózott teherautókon, s a falusi ifjúság feladataival fog­lovaskocsikon igyekeztek vasár­nap délelőtt Kölesdre a gyönki já­rás fiataljai, hogy részt vegyenek a körzeti ifjúsági találkozón. A KISZ megyebizottságának meg­hívására több — hazánkban ta­nuló — külföldi ösztöndíjas is részt vett. A művelődési ház nagy termében megtartott ifjúsági nagygyűlésen Tatár Lajos elv- társ, a KISZ megyebizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Tatár elvtárs a többi között el­mondotta, hogy az Ifjúság a szo­cializmusért próba követelmé­nyeinek a gyönki járásban 700 KISZ-tag és 400 KISZ-en kívüli fiatal tett eleget. A továbbiakban a KISZ Központi Bizottság IX. kibővített ülésének határozatával, lalkozott. Ezután Sams Achmed szudáni fiatal emelkedett szólásra. Hang­súlyozta a világ ifjúsága ösz- szeíogásának szükségességét a bé­ke megvédése érdekében. «-Mi, szudáni fiatalok, bizakodva né­zünk Moszkva felé, mert ott nem elnyomók, hanem igaz barátok vannak« — mondotta többi kö­zött. Az ünnepi beszéd után a járási kulturális bemutató következett. Délben a vendégeket közös ebé­den látták vendégül a községi szervek, délután a sportpályán sportversenyekre került sor. Este a kultúrház nagytermében tánc- mulatsággal ért véget a járási if­júsági találkozó. Bállá Sándor Eddig jó eredménnyel végezték megyénkben a mezőgazdasági munkálatokat - Iz aratásnál fokozottabban kell igénybe venni a kézi munkaerőt A Tolna megyei Tanács VB. keddi ülésén a második napirendi pontban mezőgazdasági problé­mákkal foglalkozott. Szűcs La­jos mezőgazdasági osztályvezető beszámolója alapján értékelte a tavaszi és kora nyári munkákat és a gabonabetakarkásra való fel­készülést. A beszámoló többek között megállapította, hogy a ta­nácsi felügyelet alá tartozó szek­torokban kellő időben elvégezték a vetést és az esedékes növény- ápolást. Igen nagy előrehaladást értek el megyénkben pillangósok területének növelése terén. Az új terme’őszövetkezetek is igyekez­tek ezzel megvetni a takarmány- b-.zis alapját. A vetések előtt mintegy 107 vagon hibridkukori­ca-vetőmagot osztottak ki me­gyénkben. Ez több a tervezettnél és ebből 101 vagonnal a termelő- szövetkezetek használtak fel. A megye termelőszövetkezetei az összes őszi kalászos területükön elvégezték a fejtrágyázást, kivé­ve azokat a kisebb területeket, amelyek erre nem szorultak rá. Míg a múlt évben nem érte el a 28 000 katasztrális holdat a fej­trágyázott terület, az idei év ta­vaszán közel 72 000 katasztrális holdon végeztek fejtrágyázóst. Az ■ nniwmfrrn mnw»w őszi r ’ onateriilethez viszonyítva Bo,r 1 kos volt a fejtrágyázás a i 07,6 százalékkal szem­ben. . .uvasz folyamán közel 19 «.-j ..a.asztrális hold területet szórtak be a termelőszövetkezetek istállótrágyával. A szőlőkben mindenütt időben és többnyire jó minőségben végez­ték el a nyitást, metszést és az időszerű munkálatokat. A rézgá- lic és a mész megfelelő mennyi­ségben áll rendelkezésre a per­metezésekhez. A gépállomások munkája ja­vuló tendenciát mutat az előző évekhez viszonyítva. Nemcsak a mennyiségi munka végzése terén van előrehaladás, hanem a mi­nőség is jobb. Május 10-ig a gép­állomások összes tavaszi gépi munka teljesítése 253 148 nor­málhold volt, a múlt év hasonló időszakában még fele ennyi tel­jesítés sem történt. A termelőszö­vetkezetek több mint 122 000 hold tavaszi vetésének mintegy 40 szá­zalékát a gépállomások végezték el. A beszámoló a továbbiakban a nüvényápolási munkák jelenlegi állásával és a gabonabetakarítás­ra való felkészüléssel foglalkozott. A beszámoló és a vita során egy- ............................. a ránt megállapították, hogy a gép állomás a növekvő gépkapacitás ellenére sem tudja teljes egészé­ben elvégezni az aratást, ezért fokozott mértékben kell majd igénybe venni a kézi munkaerőt. A napirend vitája során Dara­dics Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság tintára, dr. Polgár Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb. titkára, dr. Kovács V. Ká­roly kórházi főorvos, Gonda Bé­la elvtárs, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Növénytermesztési Fő- igazgatóságának osztályvezetője, dr. Deák Konrád elvtárs megyei ügyészségi ügyész, Sári József elv­társ tsz-elnök, Márton András elv­társ, a gyönki járási tanács vb. elnöke, dr. Pánczél Géza elvtárs, a megyei rendőrkapitányság kép­viselője és Báli Zoltán elvtárs tsz-elnök szólalt fel. A vita ta­nulságait dr. Tuska Pál elv őrs, a megyei tanács vb. elnöke fog­lalta össze. A végrehajtó bizott­ság határozatot hozott többek kö­zött az élenjáró gépállomási dol­gozók jutalmazásával kapcsolat­ban. A jutalmazás célja a munka­verseny kiszélesítése, az időszerű mezőgazdasági munkálatok meg­gyorsítása. nmn rrr Egészségügyi ellenőrzés A szikvíz-üzemben — a Sörkertben — a Szabadságban Mindenütt találhatók olyan dől gok, olyan jelenségek, amelyeket sok más egyéb miatt mellékesnek, lényegtelennek tartanak. így van ez például az egészségügyi szabá lyok betartásával is. Ezek egyéb­ként is — de méginkább ilyenkor, amikor melegebbé válik az idő — kötelezőek, mert hiszen a mulasz tás komoly következményekkel járhat. Ez főleg azokra az intéz­ményekre vonatkozik, amelyek­ben sok ember megfordul, ame­lyekben sokak ellátásáról gondos kodnak. Kedden délelőtt ezért vizsgálta felül egy egészségügyi brigád a szekszárdi üzleteket, vendéglőket. A brigádban képviseltette magát az egészségügyi osztály, a vörös- kereszt, az egészségügyi állandó bizottság, s a rendőrség. A Népbolt 47. számú Tejüzle­tében csupán kisebb hiányossá­gokat tapasztalt az ellenőrzés. Megállapította, ajánlatos lenne, ha a vállalat a boltkezelőnőnek rendszeresítene öltöző szekrényt. A szikvíz-üzemben viszont tart­hatatlan állapotokat talált a bi­zottság. A közelmúltban két üveg szódát vittek fel a városi tanács egészségügyi osztályához. Mind­két üveg mosatlan volt, benne a víz szemetes. Ezúttal ismét két üveg szikvizet lefoglalt a bizott­ság hasonló tisztátalanságok miatt. De maga, az egész üzem is ren detlen, a sarkok pókhálósak, a falakra ugyancsak r-férne a me­szelés. A raktár hasonló. Közis­mert a szekszárdi víz magas vas tartalma; emiatt is minden töltés előtt sósavas mosást kellene al­kalmazni. Ez ugyancsak nincs meg, sőt, az üvegek mosása egy­általán nincs megnyugtatóan megoldva. A meszelésre, festés­re 20 napos határidőt kapott az üzem. A megyei tanács konyhájában éppen ebédfőzéshez készülődtek Itt is csak kisebb hiányosságokat tapasztalt a brigád. Ami legin­kább kifogásolni való volt, tiszti tóeszközöket tartottak a konyhá ban, az étteremben viszont ki­fogásolható volt az asztalterítők tisztasága. A konyhában, az elő­készítőben, a mosogatóban, min­denütt rend, tisztaság volt. A Sörkert-cukrászdában ismét több kifogásolnivaló akadt. A pult mellett a sarokban takarító eszközök, cipők, ruhák összedo­bálva, a pulton a tálcán a kré- mes fedetlen, de a konyhában is takarítóeszközöket és más, oda nem való dolgokat talált az el­lenőrzés. A raktárban több étel­félét fedetlenül tartottak. A dől gozóknak itt is csak szűk öltöző- helyiség áll rendelkezésre, a ven déglátó vállalatnak erre is kelle ne jobb megoldást találni. A Szabadság Szállóban is ta­lált bőven kifogásolnivalót az ellenőrzés. A borkóstolón lát­szott, hogy nemrég tatarozták, nem volt kivetnivaló a tisztaság ellen — a poharak tisztasága el­len sem —, legfeljebb annyi, hogy a szemetesvödrön nincs fedő, A söntésben viszont annál töbt volt a kifogásolnivaló. A szikvi- zesüveg-tartók porosak, pókhá­lósak, a polcokon a poharak tisz­tasága is ugyancsak kívánniva­lót hagyott maga után. A padlór víztócsa állt — az ott dolgozót szerint a mosogató tartály folyt tott, amiatt keletkezett a tócsa — amelyben a vendégeknek topog- niok kellett a pult mellett. A büfében tapasztalt hiányos­ság az volt, hogy — a Sörkert- cukrászdához hasonlóan a kré­mest lefedetlenül tartották, erő­sen poros volt a falburkolat sze­gélye. A konyhában javában folyi az ebédfőzés, itt az volt a meg­állapítás, hogy nagyon is szük­ség van a meszelésre, s az olaj­festékkel való lefestésre. Az el­lenőrzés legjobban azt kifogásol ta, hogy ételminták-t egyáltalán nem tesznek el, h- ‘ t napról- napra több száz ember étkeztetéi séről gondoskodnak. A konyha meszelésére, festé­sére ugyancsak húsznapos ha­táridőt állapított meg a brigád, a többi hiányosságok megszűnte tésére pedig azonnali határidőt. Ezek megszüntetését a közeljö­vőben ismét ellenőrzik. Végül mindehhez még csak any. nyit kell hozzáfűzni, hogy a kö­zelmúltban hasonló szabálysérté­sekért az egyik vendéglőt 500 forint, két üzlet vezetőjét pedig 250—250 forint pénzbírságra ítél­ték, a rendőrség feljelentése alap ján. B. I»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents