Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10 / 136. szám

1960. június 10. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 A Hazafias Népfront kongresszusa után Gazdag programot tartalmaznak a dombóvári járás községi népfront-bizottságainak tervei Becsülik a vezetőket — követik útmutatásaikat A Hazafias Népfront országos kongresszusa után a küldöttek egymás után tartják élménybe­számolóikat, a megválasztott köz­ségi népfront-bizottságok pedig még egyszer számbaveszik az el­múlt évben végzett munkát, a ta­pasztalatokat, előkerülnek a vá­lasztógyűlések jegyzetei, jegyző­könyvei és az ott elhangzott sok jó javaslat a népfront-bizottsá­gok munkatervébe kerül. Sok el­képzelés vár megvalósulásra. fl községek fejlesztéséért — Az elmúlt évben 13 millió forint volt a járás községeinek községfejlesztési terve, amit 96,8 százalékra sikerült teljesíteni — mondja Ponecker Zsigmond, a Hazafias Népfront dombóvári já­rási bizottságának titkára. Ebben benne van a Hazafias Népfront községi bizottságainak lelkes, odaadó munkája is. A népfront a helyi tanácsokkal az elmúlt év­ben is nagyarányú társadalmi munkára hívta fel a községek la­kóit. Ennek nyomán a dombóvári vízműnél 698 000, a gyulaji járdaépí­tésnél 40 000, a kurdi műve­lődési ház építésénél mintegy 90 000, a kocsolai járdaépí­tésnél pedig 45 000 forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. Az idén is mintegy 10 millió forint értékű munkát írnak elő a községfejlesztési tervek a já­rásban. A többi között Döbröközön és Dombóvárott a vízvezetékhálózat 10 kilo­méteres bővítésére, a járás­ban mintegy 22 000 négyzet- méter járdaépítésre, Dalman- don játszótér létesítésére, Nakon óvoda építésére kerül sor. Mindezekhez nagyarányú társadalmi munkát kíván biz­tosítani a Hazafias Népfront. B termelőszövetkezetek megszilárdításáért A termelőszövetkezetek megszi­lárdításában is aktív szerepet vál­lalnak a jövőben a népfront-bi­zottságok. Különösen a termelőszövetke­zetek termelési és áruértéke­sítés! terveinek teljesítését kísérik figyelemmel, mert a tervteljesítés nemcsak a szö­vetkezetek gazdasági megszi­lárdítását eredményezi, ha­nem nagyobb jövedelmet biz­tosít a szövetkezeti tagoknak is. A múlt esztendőben is — kü­lönböző szervezetekkel együtt­működve — több helyen rendez­tek munkaegység-számítási tan­folyamokat. Az az általános ta­pasztalat, hogy azokban a terme­lőszövetkezetekben, ahol ilyen tanfolyamok voltak, ott kevesebb a szerzett munkaegységek beírá­sa körül a súrlódás, félreértés. S ez minden szövetkezetben a mun­ka jobb menetét segíti elő. Béke és barátsági esték, munkás-paraszt találkozók Az elmúlt esztendőben több mint húsz béke és barátsági es­tet tartottak a járásban, ame­lyek igen népszerűek voltak. Egy-egy rendezvényen általában 250—300-an vettek részt, de volt olyan is, amelyen 400-an voltak. A Szovjetunióban és más baráti országokban járt személyek tar­tottak élménybeszámolókat. Az idén is tervezik hasonló esték megrendezését. Augusztus 20-a a dombóvári já­rásban is a munkás-paraszt ta­lálkozók napja lett az elmúlt esz­tendőkben. Tavaly is több szö­vetkezeti küldöttség járt a buda­pesti üzemekben, s több üzem dolgozói járták a járás határait, tekintették meg a szövetkezetek gazdaságát. Az idén is lesz ha­sonló, de azoknál a termelőszövetke­zeteknél is megrendezik a munkás-paraszt találkozót — mégpedig a megye üzemei­ben történik meg ez a talál­kozó —, amelyeknek nincs budapesti patronáló üzeme. Ez nagymértékben elősegíti, hogy megismerjék egymás munkáját, egymásra utalt­ságát, munkájuk eredményét. Ezen a héten csaknem minden községben elkészül a népfront-el­nökségek munkaterve, amit a köz ségi bizottságok elé terjesztenek megvitatásra. A terv lehetővé teszi majd, hogy a Hazafias Nép­front-bizottságok még előrelátób- ban, még tervszerűbben tevé­kenykedjenek a község fejleszté­séért, a járás gazdasági, kulturá­lis feleknél kedéséért. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével Cikó községben is úgy döntöttek az egyénileg dol­gozó parasztok: „ne aprózzuk szét az erőket, alakítsunk egy terme­lőszövetkezetet a községben.” így tömörült az egész község lakossá­ga 1959. tavaszán az Uj Élet Ter­melőszövetkezetbe, Az első év nehézségeit Németh Ferenc elvtárs, a községi tanács vb. elnöke egy mondatban össze­gezte: „Az első évet úgyszólván végig lármáztuk, de azért nem ijedtünk meg a nehézségektől, nem torpantunk meg.” — Az 1959-eS év befejezésével, 1960-ban gyökeres változás állt be. Felszámoltuk a kétlakiságot — az öt holdat kitevő háztáji te­rületeket — s ezzel megszüntettük a nézeteltérések, a viták egyik okozóját. A gazdasági intézkedé­sekkel egyidőben azonban nem hanyagoltuk el a politikai mun­kát sem. Kialakítottuk a tsz párt- szervezetét és hozzáfogtunk szer­vezeti megerősítéséhez. Az ala­kulás' idején, 1959-ben egy párt­tag volt a tsz-ben, Nemes Jakab elvtárs, a tsz agronómusa — mondotta Németh elvtárs. Ez idő szerint tizennégy párt­tagja van a termelőszövetkezeti község pártszervezetének. S a fél év leforgása alatt hat párttaggal szaporodott a taglétszám. Az el­sők között vették fel a párt tag­jai sorába Klszler Albert elvtár­sat, a termelőszövetkezet elnökét. Kiszler elvtárs amíg egyéni volt, tizennyolc hold földön gazdálko­dott — éspedig nem is akár­hogyan. Első gazda volt a falu­ban, s amikor a tsz-be lépésével felszámolta egyéni gazdaságát, értékben is a legtöbbet vitte a tsz- be. Amióta elnöke a tsz-nek leg­jobb tudásával dolgozik a tsz fel­virágoztatásán. Az újonnan felvett párttagok között van Ambrus Antal, brigád­vezető és Fazekas Ferenc, a tsz kovácsa. Valamennyiüknek te­kintélye van a község lakossága előtt, becsülik őket, hallgatnak a szavukra. A tsz vezetői nem íróasztal mel­lől irányítják a munkát, hanem a földeken. Ezzel megmagyarázha­tók az eredmények, amelyekről Baksa József, könyvelő és Mauk János, a bonyhádi gépállomás brigádvezetője beszél, — A körzetemhez tartozó ter­melőszövetkezetek közül eddig még a legszebb a cikói Uj Élet Tsz határa. Az első kapálással már végeztek, gyommentesek a tsz földjei. A dohánypalántázást is befejezték a múlt hét elején, — mondotta. — Eddig még szépen folyik a munka, de vigyáznunk kell, ne­hogy az eredmények elbizako- dottá tegyenek bennünket — mondja Baksa József, a tsz köny­velője. — Párttitkárunk, Nemes Jakab elvtárs, a tsz agronómusa is szüntelenül ezt hangoztatja, amikor a tagságot a jobb munka légzésére buzdítja. A tsz-tagság pedig megszívleli a párttitkár-agronómus útmutatá­sát, akinél a politikai felkészült­ség párosul a szakmai hozzáértés­sel. Ezért szeretik és becsülik Ne­mes Jakab elvtársat, a cikói tsz- tagok. Cseréljük ki tapasztalatainkat! P-né ISMERJÜK MEG a kitüntetett pedagógusokat A simontornyai Kossuth Tsz-ben ipari munkások és ezek családtagjai is vállalnak munkát Simontornyán a munkások és más nem mezőgazdasági terme­léssel foglalkozók is folytatnak háztáji gazdálkodást. A háztáji gazdaságban disznót, baromfit tar tanak, így azok ellátására takar­mányra van szükségük. Nagy­részt ezért az ipari munkások és más nem tsz-tagok családtagjai szívesen vállalnak munkát a ter­melőszövetkezetben munkaegy­ségre, mert így nemcsak pénzbe­vételhez jutnak, hanem természet, beni juttatásokban is részesülnek. A kívülállók bedolgozása a ter­melőszövetkezetnek is hasznos. A jelen gazdálkodási feltételek és körülmények között is munkaerő- hiánya van a tsz-nek, s a belter­jes gazdálkodás elmélyülésével a munkaerő-szükséglet tovább foko­zódik. A nem tsz-tagok munkáját el­sősorban a kukoricaművelésben veszi igénybe a szövetkezet. A Tanácsi Vegyesipari Vállalat és a Simontornyai Bőrgyár dolgozói összesen 200 hold kukorica meg­művelését vállalták. A művelés munkaszervezeti formája: a ku­korica területet vállalásuk sze­rint egyénekre osztják fel. A mun­ka díjazásának alapvető formája a munkaegységrészesedés, ezen kívül a tervtúlteljesítés 50 száza­lékát prémiumként, természetben megkapja a bedolgozó. A munka­egység értékének felét pénzben kapja meg a kívülálló, másik fe­lére természetbeni részesedést kap. Több mint 200 kívülálló vál­lalt ilyen formában kukoricát. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy még a református lelkész is há­rom hold kukorica megművelését vállalta el. A kézi aratást is a kívülállók munkájával könnyítik meg a simontornyaiak. Van sok mun­kás pártoló tagja a tsz-nek, a bőr­gyári és vegyesipari munkásokon kívül a vasutasok is. A vasutasok minden évben szoktak aratást vál­lalni azelőtt, míg Simontornya nem volt termelőszövetkezeti köz­ség, egyénieknél vállaltak részes­aratást. Most mint tsz pártoló ta­gok munkaegységre és természet­beni prémiumra a termelőszövet­kezettől vállalnak aratást., A va­sutasokból eddig tizenöt aratópár alakult. A simontornyaiak 900 hold gabonájából 500 holdat kell kézzel learatni. Az aratást tíz nap alatt akarják elvégezni. Tsz-ta- gokból 40—50 aratópárt tudnak szervezni, körülbelül még ennyit szerveznek nem tsz-tagokból. Figyelemre méltó módja a tsz megsegítésének az a forma, ame­lyet a simontornyai KlSZ-fiata- lok kezdeményeztek. Társadalmi munkában segítik az ifjúmunká­sok a tsz-t a nagy munkacsúcsok idején, kritikus időpontokban, így például most legutóbb a zöld­borsó szedésében segített negyven ifjúmunkás. Tervezi a tsz azt is, hogy az általános iskola VII.—VIII. osztá­lyos tanulóiból, csökkentett mun­kaidővel brigádot szervez a ker­tészetben. A gyerekek a kertben könnyebb munkákat végeznek majd el, s ezekért a munkákért munkaegység jóváírást és a rendszeresnél magasabb összegű előleget kapnak. A simontornyaiak tehát sokolda­lúan, ötletesen vonják be a kí­vülállókat a tsz munkájába. Dom­bóvárott is találkoztunk hasonló jó ötletekkel, amelyeket cikksoro­zatunkban ismertettünk már. Olyan termelőszövetkezeteknek érdekesek ezek a módszerek, ame­lyek ipari területen működnek és éppen emiatt munkaerőhiánnyal küzdenek, ösztönző munkadíjazá­si rendszerrel be lehet vonni az ipari munkások és más nem me­zőgazdasági dolgozók családtag­jait, sőt magukat, az ilyen dolgozó­kat is a tsz közös munkájába, Amint arról már hírt adtunk lapunk hasábjain, a peclpgógus- nap alkalmából több Tolna me­gyei pedagógus miniszteri kitün­tetésben és jelentős pénzjutalom­ban részesült. Az alábbiakban a kitüntetett pedagógusok munká­járól közlünk néhány jellegzetes­séget. BÉVÁRDIJÓZSEF az izményi általános iskola igaz­gatója. Szakmailag és ideológiai­lag igen jól képzett, az iskolában és az iskolán kívül egyaránt lel­kiismeretesen és szorgalmasan dolgozó pedagógus. Több mint tíz éve igazgatója az izményi általá­nos iskolának. Szorgalmas tanu­lással, önképzéssel nemcsak a szaktárgyaiban küzdötte magát az élvonalba, hanem egyéb terüle­ten is. Az iskolát jól vezeti, a gondjaira bízott hét nevelőt terv­szerűen és rendszeresen segíti munkájában. FÜREDI JANOS, a belecskai általános iskola igaz­gatója ugyancsak kiválóan kép­zett pedagógus. Pontossága, lelki- imeretessége a gyönki járás va­lamennyi nevelője és felettesei előtt ugyancsak közismert. Isko­lai vezetési munkája, pedagógiai rátermettsége már sok fiatal ne­velőre volt jó hatással. Beosztott­jait fegyelmezett munkára és lel­kiismeretes kötelességteljesítésre neveli. A községben a kéttanter- mes iskolaépületből a község la­kosságának mozgósításával négy­tantermes, tanári szobával és igaz gatói irodával rendelkező iskolát építettek. A munkával kapcsolatos szervezés, anyagbeszerzés jelentős részét ő végezte, ezen túlmenően több napi fizikai munkát is vég­zett. HEINRICH RUDOLF, a tamási általános gimnázium igazgatója. Tíz éve vezeti a gim­náziumot. Igazgatói munkáját minden tekintetben jól látja el, felettesei teljesen elégedettek ve­le. A szülők, a tanulók és a be­osztott tanárai egyaránt szeretik, mert intézkedéseiben nemcsak szigorú, hanem mindig igazságos is. A Művelődésügyi Miniszté­rium a gimnáziumot kísérleti is­kolául jelölte ki. Az első naptól kezdve teljes erejével dolgozott a kísérlet sikere érdekében. A fel­merült komoly nehézségek ellené­re is igen' szép eredménnyel dol­goztak, amiben neki nagy szerepe volt. KAPPELMAYER MÁTYÁS, a tolnai általános gimnázium ta­nára. Kiemelkedő munkát végez a tanulók politechnikai oktatása terén. Az iskola műhelyét áldo­zatos munkával szerelte fel és rendezte be. A gyakorlati oktatás mellett nagy gondot fordít tanít­ványainak elméleti művelésére. A tanulók minden szükséges is­merettel rendelkeznek, ami a rá­dióépítéshez kell. Ennek eredmé­nyeként igen sok készüléket szer­kesztettek. Tanítványai az ő ter­vei alapján közös munkával el­készítették a Lenin jégtörő hajó távirányítással működő kicsinyí­tett mását, amelyet a Budapesti Ipari Vásáron is nagy sikerrel mutattak be. LOVAS HENRIK, a tengelici általános iskola igaz­gatója. A saját iskoláját, vala­mint a felügyelete alatt működő öt külterületi iskolát példamutató módon vezeti. Fáradhatatlanul dolgozik annak érdekében, hogy a munkás és paraszt tanulók iskolai munkája mind eredményesebb le­gyen. Ennek érdekében egyebek között rendszeresen látogatja a kültelki iskolákat. Igen szép mun­kát végzett a termelőszövetkeze­ti mozgalom terén. Példamuta­tóan dolgozott a termelőszövetke­zeti szervezésben és megerősítés­ben. Szakmai munkája mellett állandóan szakít időt a termelő- szövetkezettel kapcsolatos prob­lémák megoldására. PETŐ EDE szakfelügyelő, a bonyhádi álta­lános iskola tanára. Mágas kép­zettségű nevelő, de a tudása nemcsak az óráin, hanem iskolán kívül is szinte minden megmoz­dulásában érezhető. Széleskörű tevékenységet fejt ki az iskolai pártszervezetben, a pedagógus szakszervezetben, amelynek já­rási titkára. A tanítási óráin ma­gas igényekkel dolgozik. A ter­mészettudományos gondolkodás fejlesztését tartja egyik fő felada­tának. Ennek érdekében sokat és jól kísérletezik, képzettségének két járás pedagógusai látják hasz­nát. Szakfelügyeleti munkája nyo­mán a nem szakos nevelők is eredményesen tanítják a szám­tant és a fizikát. Látogatásai so­rán nemcsak szaktárgyaival törő­dik, hanem az egész iskola mun­káját segíti. KASZÁS IMRE szakfelügyelő, a szekszárdi álta­lános gimnázium tanára. Megala­kította a szekszárdi irodalmi szín­padot. Ennek az első perctől ve­zetője, mozgatója. A műsorok összeállításában, betanításában oroszlánrészt vállal. Az összekötő szövegek megírásában is ő az irá­nyító. Ha arra szükség volt, elő is adta azt. Megszervezte, betanítja és vezényli a szavalökórust. Szin­te felbecsülhetetlen az a hatás, amit munkájával tanítványai fej­lődésében elér. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöke. Ebben a munkakörben is kimagasló buzgalommal dolgozik, szervez, agitál és emellett előadá­sokat tart. CSABAI JÁNOS, a szekszárdi általános gimnázium műhelyvezetője. Nehéz körülmé­nyek között kezdte meg munká­ját, de nagy szorgalommal és lel­kesedéssel kezdett a szervezéshez. Az iskolák közös műhelyének be­indítása, az anyagszükséglet biz­tosítása, a munkamenet megszer­vezése elsősorban igen alapos szaktudásának és fáradhatatlan munkabírásának köszönhető. Ok­tató munkáján kívül igen sokat dolgozott a műhely részére ado­mányozott gépek megjavításán, a műhely berendezésén és fejlesz­tésén. Igen jó a nevelő munkája is. Kaszás Imre »Szocialista KuN túráért« kitüntetésben részesült, Csabai János miniszteri dicsérő oklevelet kapott, a többiek pedig »Az oktatásügy kiváló dolgozója­kitüntetést kapták.

Next

/
Thumbnails
Contents