Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. június 8. Egyre több nyugtalanságot okoz Eisenhower tokiói útja Nyugati hírügynökségek jelen­tései azt bizonyítják, hogy már nemcsak Japánban, hanem az Egyesült Államokban is növekvő nyugtalanságot okoz Eisenhower közelgő tokiói látogatása. WASHINGTON Herter amerikai külügyminisz­ter kedden a szenátus külügyi bizottsága előtt válaszolt a követ­kező kérdésre: tanácsos-e az el­nöknek most Japánba mennie? Vita alakult ki arról, hogy nem íenne-e helyesebb elhalasztani a látogatást. Fulbright szenátor a bizottság elnöke egy korábbi nyilatkozatá­ban javasolta, hogy »talán oko­sabb lenne, ha az elnök tanulmá­nyozná a látogatás őszre történő elhalasztását«. A szenátus külügyi bizottsága egyébként kedden vitatta meg az új japán—amerikai katonai szer­ződést. A Newsweek című lap azzal próbálja megnyugtatni a kedé­lyeket, hogy Eisenhower látogatá­sának lemondása rendkívül káros lenne az Egyesült Államok te­kintélyére, de az sem lehetetlen, hogy a Kisi-kormány bukását okozná. TOKIG Japánban folytatódik a tiltako­zás a japán—amerikai katonai szerződés és Eisenhower látogatá­sa ellen. A japán diákok radiká­lis csoportja bejelentette, elhatá­rozták, hogy 500 000 emberrel fel­vonulnak a repülőtérre és így pró­bálják megzavarni az elnök ér­kezését. Tokió lakossága, a hala­dó társadalmi és szakszervezetek is tüntetésekre készülnek. A ja­pán fővárosba máris megérkezett az amerikai kémszolgálat nyolc embere, hogy megszervezze a biz­tonsági intézkedéseket. A kor­mány garantálta az elnök bizton­ságát, de amint a jelek mutatják, nyilvánvalóan aggódik. LONDON Az angol sajtót is élénken fog­lalkoztatja a japán—amerikai ka­tonai szerződéssel szemben kiala­kult tiltakozási kampány. A Guar­dian rámutat, hogy a japán par­lament szocialista képviselőinek lemondása »-figyelemre méltó til­takozás«. térről a császári palotába vonu­lásakor. A News Chronicle írja: — A szerencsétlen Eisenhower ismét kínos választás el^ került. Vagy gyengének és ostobának mu­tatkozik, vagy bátornak és osto­bának. Egész Japán harsog a tün­tetések viharától Eisenhower és a szerződés ellen. Ha Eisenhower mégis ellátogat Tokióba, bizonyos, hogy ismét az orra alá dörgölik az U-2. kémrepülést. Ha nem megy el, azt mondják, hogy meg­hátrált. Látogatása senkinek sem használhat és nagyon sok kárt okozhat, mégsem bújhat ki alóla. Ezt a boldogtalan elnököt üldözi a balszerencse. Igazán valami jobb dolgot kívánhatott volna ma­gának nyolc évi elnökösködése csúcspontjául, mint ezeket a hur- rogásokat hallgatni. Az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja országos titkárságának nyilatkozata Londont kárörömmel töltik el az Eisenhowerra távolkeleti kőrútján váró nehézségek London (MTI) Londonban kö­nyörtelen kárörömmel figyelik az Egyesült Államoknak Eisenhower tokiói útitervei miatt tornyosuló bajait. Az angol lapok nagy rész­letességgel írnak a heves viharok­ról, amelyeket a japán—amerikai biztonsági szerződés és Eisenho­wer útiterve kelt Japánban. Hé! ország parlamenti képviselőinek tanácskozása Stockholmban Stockholm (TASZSZ): Stock­holmban befejeződött a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Ang­lia, Franciaország, Olaszország, Belgium és Svédország parlamen­ti képviselőinek tanácskozása. A kiadott közös nyilatkozatban a képviselők hangsúlyozzák, nem engedhető meg, hogy a csúcsta­lálkozó elhalasztása veszélyeztes­se a békés együttélést és a hideg? háború újjászületéséhez vezessen A nyilatkozat szerzői rámutat­nak, hogy elengedhetetlenül fon­tos feladat a nukleáris kísérletek betiltásáról és a leszerelésről szó- ió egyezmény megkötése a genfi tárgyalásokon. A parlamenti kép­viselők különösen nagy jelentősé­get tulajdonítanak a Szovjetunió június 2-i javaslatainak. A tanácskozásról kiadott nyilat­kozat végül közli, hogy a negyedik nemzetközi leszerelési „kerek- asztal’-értekezletre az év őszén kerül sor? Moszkva környékén megkezdik a „csodák országa“ építését Moszkva: (MTI) A szovjet fő­várostól nyugatra, a Moszkva fo­lyó partján rövidesen megkezdik a »csodák országának« építkezéseit. Így nevezték el ugyanis a moszk­vai gyerekek hatalmas parkját. 260 hektáros területen valóban ezernyi csoda várja majd a fiata­lokat. Felépítik többek között Moszkva makettjét, s elkészítik az egész Szovjetunió óriási térképét, amelyen szinte »madártávlatból« tanulmányozhatják majd a gye­rekek az egész országot. Vala­mennyi tájegységet például jel­legzetes növényeiből, talajaiból alkotnak meg a kertépítők. A na­gyobb városok építkezései helyén elkészítik a különböző ipari léte­sítmények. erőművek működő mo­delljét. Sportpályák, uszodák, színházak, mozik is készülnek, az óriási park egyik részében pedig berendezik a moszkvai gyerekek vidámparkját. A Daily Mail írja: — Kisi és a Fehér Ház szívó­san ragaszkodik a szerződéshez és a látogatáshoz, de az ezzel szem­ben megnyilvánuló japán ellenál­lás a legsúlyosabb arculcsapás, amelyet az Eisenhower-kormány- zat nyolc évi működése alatt el­szenvedett. A hadjárat hevessége azt mutatja, hogy a kirobbanás nem pusztán a kommunisták mű­ve. Japánban mind többen sür­getik a megegyezést Kínával, úgy képzelik, hogy ez kereskedelmi és kulturális csere alapján kez­dődhetnék meg. Hogy mennyire súlyosan aggasztja Amerikát az elnök látogatása, mutatja az a tény, hogy amerikai biztonsági tisztek Japánban különleges biz­tonsági intézkedéseket foganatos!- I gatása beavatkozás lenne tanak Eisenhowemak a repülő- I belügyeibe. i>ew York: (MTI) Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára a párt orszá­gos titkársága nevében nyilatko­zatot juttatott el a sajtóhoz. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az amerikai nép életbevá­góan fontos érdekei követelik; Eisenhower elnök mondja le Ja­pánba tervezett utazását. A nyilatkozat megállapítja, hogy a japán nép nagy többsége ellenzi Eisenhower látogatását és az Egyesült Államokkal kötött „biztonsági szerződést”. Ez a szer­ződés tulajdonképpen kísérlet, hogy Japánt a reakció fellegvárá­vá tegyék és fokozzák az ameri­kai külügyminisztérium uralmát az ország fölött. A szerződés a hidegháború céljait szolgálja és fokozza a nukleáris háború ve­szélyét. — Más országok szuverénitásá- nak megsértése nem szolgálhatja hazánk nemzeti érdekeit — foly­tatja a nyilatkozat, majd meg­állapítja, hogy Eisenhower láto­Japán Az izraeli külügyminisztérium jegyzéke az Eichmann ügyben Buenos Aires: (MTI) Az izraeli kormány szombaton jegyzékben válaszolt az argentin kormány­nak Eichmann ügyében. Az izraeli jegyzék közli, hogy Eichmann szabad akaratából kö­vette a felkutatására induló ön­kénteseket. A jegyzék hozzáfűzi, hogyha az önkéntesek csoportja megsértette az argentin törvénye­ket, az izraeli kormány sajnálko­zását fejezi ki emiatt. Az izraeli kormány reméli azonban, figye­lembe veszik annak a ténynek rendkívüli fontosságát, hogy bí­róság elé kerüljön az az ember, aki sokmillió zsidó meggyilkolá­sáért felelős. Méltányolni kell azt is, írja a jegyzék, hogy az önkén­tesek maguk is átélték a mészár­lásokat. Izrael reméli, hogy az ar­gentin kormány figyelembe veszi a történelmi és erkölcsi tényező­ket. Eichmann elfogatásának körül­ményeiről szólva a jegyzék el­mondja, hogy amikor az önkénte­sek csoportja felfedezte a tömeg­gyilkost Argentínában, »kapcso­latba lépett vele és megkérdezte, hajlandó-e Izraelbe menni, hogy ott bíróság elé álljon«. Eichmann elismerte személyazonosságát és 24 óra gondolkozási időt kért. A következő napon közölte, hajlan­dó saját akaratából Izraelbe men­ni. Eichmann sajátkezűleg írt le­velet adott át az izraeli önkénte­seknek. A levél spanyol nyelvű fordítását a jegyzékhez mellékel­ték. A levél így hangzik: »Alulírott Adolf Eichmann sa­ját akaratomból kijelentem, hogy mivel valódi személyazonosságo­mat ismerik, megértem, semmifé­le értelme nincs továbbra is me­nekülni az igazságszolgáltatás elől. Kijelentem, hogy hajlandó vagyok Izraelbe menni, hogy megjelenjek egy illetékes bíróság előtt. Magától értetődik, hogy minden szükséges jogi segítséget meg fogok kapni és arra fogok törekedni, hogy minden kendőzés nélkül ismertessem azokat az ese­ményeket, amelyek németországi szolgálatom utolsó éveiben tör­téntek, hogy a jövő generációk az igazságnak megfelelő képet kap­janak ezekről az. eseményekről. Saját akaratomból teszem ezt a nyilatkozatot. Semmit sem ígér­tek nekem és semmivel sem fe­nyegettek meg. Szeretném végre megtalálni belső békémet. Tekint­ve, hogy nem tudok visszaemlé­kezni minden részletre, és más­felől bizonyos dolgokat összeke­verhetek, kérem, hogy bocsássa­nak rendelkezésemre dokumentu­mokat és tanúvallomásokat, ame­lyek segítségével felfedhetem az igazságot. Aláírás: Adolf Eichmann, Bue­nos Aires, 1960 májusában«. Az argentin kormány hivatalo­san még nem foglalt állást az iz­raeli válaszjegyzékkel kapcsolat­ban. Az AFP szerint az argentin külügyminisztériumhoz közelálló körökben kijelentették, hogy az izraeli jegyzék súlyos helyzetet teremtett annak beismerésével, hogy Eichmannt argentin terület­ről vitték el. A Pravda cikke Herter legutóbbi nyilatkozatáról Moszkva (TASZSZ): A Pravda közli „Szemleíró” cikkét Herter június 4-i nyilatkozatáról. — Az amerikai külügyminiszter nem akarja sem látni, sem halla­ni azt, ami körülötte a nagyvilág­ban történik, — írja. — Nem lé­tezik számára semmiféle szabály semmiféle erkölcsi alapelv. Csak saját magát hallja és arra törek­szik, hogy félrevezesse Amerikát és, a világot, Herter nyilatkozata egy nappal azután hangzott el — folytatódik a cikk —, hogy Hruscsov sajtó- értekezletén kifejtette a Szovjet­unió új általános és teljes lesze­relési tervezetét. A kormányok most világszerte tanulmányozzák az új szovjet javaslatokat, kidol­gozzák álláspontjukat. Herter nyilatkozata azonban egy szóval sem emlékezett meg a világszerte nagy visszhangot kiváltott terve­zetről. Mindenki azt várta, írja a Pravda, hogy az amerikai külügy­miniszter kellő figyelmet szentel az új fontos szovjet javaslatok­nak, amelyeknek segítségével ki lehet juttatni a leszerelés kérdését az Egyesült Államok magatartása következtében kialakult zsákutcá­ból. Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatának alapjában véve 2 célja volt: 1, Arra törekedett, hogy a csúcsértekezlet meghiúsí­tásának az Egyesült Államokra nehezedő bűnét a Szovjetunióra hárítsa és meggyőzze a világot, hogy az Egyesült Államok ártat­lan. 2. Megvédje a nemzetközi erkölcsi szabályokat, már tudni­illik, ahogyan ő ezeket a szabályom kát értelmezi. A Szovjetunióban adják ki a világon megjelenő könyvek egyötödét Az UNESCO nemrég adatokat tett közzé a világ országainak könyvkiadásairól. Eszerint a vilá­gon megjelenő könyvek egyötödét a Szovjetunióban adják ki. Miről tanúskodik ez a tény? Mindenekelőtt arról, hogy a Földön nincs még egy olyan or­szág, ahol annyi könyvet adná­nak ki, mint a Szovjetunióban, sőt olyan országok sincsenek, amelyek a könyvkiadás méretei­ben megközelítenék a Szovjet­uniót. A Szovjetunió már 1956- ban annyi könyvet adott ki, mint az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság együttvé­ve. 1959-ben pedig a Szovjetunió­ban 69 072 könyv jelent meg 1 milliárd 168 millió 700 ezer pél­dányszámban, ami meghaladja az említett országokban kiadott könyvek mennyiségét. Könnyen kiszámítható, hogy a Szovjetunióban jelenleg naponta 190 könyv jelenik meg, több mint 3 millió összpéldányszámban, ha­vonta tehát több mint 90 millió, ami meghaladja az Oroszország­ban 1913-ban kiadott könyvek számát. Míg a cári Oroszországban egy lakosra számítva évente csupán 0,6 könyvet adtak ki, addig a Szovjetunióban ma minden lakos­ra több mint 5,5 könyv jut. En­nélfogva az egy lakosra számított könyvkiadás a szovjethatalom éveiben több mint kilencszeresé­re, a megjelent könyvek össz- példányszáma pedig 13,5-szeresé- re emelkedett. Az első helyen a tankönyvek állnak! »A Szovjetunió egy óriási isko­la« — mondotta az Egyesült Ál­lamok egyik közoktatási szakem­bere az ország közoktatási rend­szeréről. Megállapításával feltét­lenül egyet kell értenünk. Nehéz lenne olyan szovjet családot ta­lálni, ahol valaki ne tanulna. Az országban jelenleg több mint 50 millió ember tanul. Ezért nem vé­letlen, hogy a szovjet könyv­kiadásban a tankönyvek állnak az első helyen. A kiadott köny­veknek csaknem egynegyed ré­sze (23,5 százaléka) tankönyv. A második helyen a szépirodalom (19 százalék), a harmadik helyen a gyermekirodalom (18 százalék), majd a termelési (15,5 százalék), a szociális-gazdasági (10,5 száza­lék), a tájékoztató, a tudomá­nyos-népszerű és a tudományos irodalom áll. Érdekes megjegyezni, hogy a külföldi nyelvek tanulása iránti nagy vonzalommal kapcsolatban az utóbbi években lényegesen ki­bővült a különféle szótárak kiadá­sa. Csupán a külföldi és a nemze­ti szótárkiadónál 530 különféle tí­pusú szótár jelent meg, a világ 75 nyelvén, 33 millió összpéldány­számban. A külföldi népek irodalma A szovjet olvasók óriási érdek­lődést tanúsítanak a külföldi iro­dalom iránt. Ez az érdeklődés év­ről évre fokozódik. Ezért a kiadók csupán 1959-ben 48 ország mai íróinak és klasszikusainak 1224 könyvét adták ki, 81 milliós össz­példányszámban. Nehéz lenne megmondani, hogy a külföldi irodalmak közül me­lyik a legnépszerűbb a Szovjet­unióban. A szovjet olvasó ugyan­is mindazt szereti, ami jó, haladó és nagy érdeklődéssel olvassa a különböző országok íróinak mű­veit. 1959-ben a szovjet kiadóknál megjelent fordított művek közül a kínai irodalom áll az első he­lyen, 166 könyvvel, majd a fran­cia (165), a német (125), az angol (114), az amerikai (93), a cseh és szlovák (54), az indiai (44) stb. következik. Az elmondottak meg­győző erővel bizonyítják, milyen nagyszerű gyümölcsösöket érlelt a szovjethatalom éveiben végbe­ment kulturális forradalom. Még mindig válságos Valdivia dél-chilei város helyzete Özönvízszerű eső hátráltatja a mentési munkálatokat Valdivia (MTI): Az AFP és a Reuter iroda helyszíni tudósítás­ban számol be a földrengés súly- totta Valdivia dél-chilei váró» rendkívül válságos helyzetéről. A szűnni nem akaró, özönvíz-szerű eső miatt tovább emelkedik a vá rost elöntéssel fenyegető Rinihue- tó szintje. Harminc mérnök és 200 munkás 25 födgyalu bevetésé­vel éjjel-nappal fáradozik a csa­tornák építésén, hogy elvezessék a tóban felgyülemlett 3 milliói köbméter vizet. A külvilágtól tel­jesen elszigetelődött és egy hónap pal ezelőtt még 130 000 lakosú vá­rost már csaknem teljesen kiürí­tették. A szakadó eső rendkívül megnehezíti, sőt helyenként telje­sen meg is bénítja a mentési mun­kálatokat. A csatornák építését irányító mérnökök véleménye szerint a Rinihue víztömege még levezetése esetén is a város terü­letének legalább 50 százalékát el­árasztja. Ha pedig az akció nem jár eredménnyel, akkor három mé tér magas vízáradat söpri el a föld színéről a földrengések után meg épségben maradt valdiviai háza­kat,

Next

/
Thumbnails
Contents