Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08 / 134. szám

r>.eks z ár d^T7r?'\ '■<aJ^-í4o ui Könyvtg&^ x-^ bzepessy u.5'.32.i \(.p\ 'i? TO LRM mivT^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9 A m ágya R -S z o c i A l rs TÁ m un kas pár t tolna m‘eg ye I bizoitsága ls a megyei tanács LAMA A teveli gépállomás KISZ-fiataljai is beneveztek az ifjú traktorosok versenyébe A teveli gépállomáson három hónappal ezelőtt negyven taggal megalakult a KISZ-szervezet. El­ső ténykedésük az volt, hogy be­neveztek az Ifjúság a szocializ­musért mozgalomba. A fiatal KISZ-szervezet tagjai becsülettel teljesítették a feltételeket, tizen­heten jelvényt és oklevelet kap­tak, amely újabb lelkesedést adott munkájukhoz. Jó a kapcsolatuk a termelőszövetkezeti község fiatal­jaival. Közös kulturális és sport- rendezvényeket tartanak. Javult a munkához való viszo­nyuk is: az ifjú traktorosok kö­zül dicsérettel beszélnek Erdélyi Györgyről, Töpfner Andrásról és Bódai Istvánról, akik nemcsak mennyiségben, de minőségben is jó munkát végeznek a gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövet­kezetekben. A teveli gépállomás kiszesei kö­zül tizenketten beneveztek az if­jú traktorosok versenyébe, s va­lamennyien ígéretet tettek arra, hogy vállalásukat valamennyien túlteljesítik. Negyven ifjúmunkás, KISZ-fag segít társadalmi munkában borsót szedni a simontornyai Kossuth Tsz-nek A simontornyai ifjúmunkások, a bőrgyár és a Tanácsi Vegyes­ipari Vállalat dolgozói úgy dön­töttek, hogy a maguk módján tár­sadalmi munkában segítik a Kos­suth Termelőszövetkezetet a nagy munkacsúcsok idején. A bőrgyár­tól és a tanácsi vállalattól 20—20 megy a termelőszö- segíteni a zöldborsó KISZ-fiatal vetkezetbe szedését. A termelőszövetkezet tagjai a lelkes ifjúmunkások szívességét úgy viszonozzák majd, hogy a nyár folyamán a tsz teherautójá­val elviszik az ifjúmunkásokat balatoni kirándulásra. Tolna megyei kiállítók az országos ipari tanuló kiállításon A június 3-a és 19-e között megrendezett budapesti országos ipari tanúló kiállításon a Tolna megyei kisipari ■ szövetkezetek ipari tanulói és részt vesznek. Makrai Béla, a Hőgyészi Vegyes KTSZ rézműves ipari tanulója miniatűr szeszfőző berendezéssel, Buchmüller József és Majsai Im­re Dezső, a Tolnai Fémipari és Szerelő KTSZ ipari tanulói kis szalagfűrésszel vesznek részt a kiállításon. Mindkét berendezés ..üzemképes'’. A Dombóvári Vas­ipari KTSZ két ipari tanulója egy kis vaskaput és egy vörösréz tető­díszt készített a kiállításra. ♦ ____ H ogyan lehet egyre több fát adni a népgazdaságnak ? A népi demokratikus országok erdészeti szakembereinek látogatása a tolnai csemetekertben A népi demokratikus országok gazdasági fejlődését nagy mér­tékben befolyásosa, segíti a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa keretében folyó együttműködés, a tapasztalatok kicserélése, az eredmények ismertetése. A KGST keretében vitatnak meg olyan — mindegyik országot egyformán érintő —, kérdéseket is, mint az erdők telepítése, mert a bútoripar, a papír-, az építőipar, és sok más iparág egyre több faanyagot igényel. Jelenleg is szovjet, lengyel, cseh, német, ro­mán, bolgár erdészeti szakemberek húsz tagú csoportja tartózko­dik hazánkban és a magyar szakemberekkel együtt a nyárfaneve­lést, a nyárfaerdők telepítési mód szereit tanulmányozza. Három napon keresztül Budapesten folyt a tanácskozás, amely után a résztvevők vidéki körútra indultak, a helyszínen — a Duna menti ártéri erdőkben, az Alföldön — tanulmányozták a nyárfanevelés magyarországi tapasztalatait. Hétfőn a tolnai csemetekertet látogatták meg A decsi parasztok tsz-látogatásra készülnek Decs község dolgozó parasztjai­ból több csoport megy a közel­jövőben élenjáró termelőszövet­kezetek megtekintésére. Június 12-én a fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezetbe, június 15-én pedig a bátaszéki Búza­kalász Termelőszövetkezetbe megy egy-egy 40 főből álló csoport ta­nulmányozni a közös gazdaságot. A tengelici Petőfi Termelőszö­vetkezetet a decsi parasztasszo­nyok egy csoportja látogatja meg június 19-én. ügy tervezik, hogy mintegy hatvan élesszemű decsi asszony egy egész napon keresz­tül vizsgálja, elemzi a régóta hír­neves tengelici Petőfi Tsz gazda­ságát. Még ebben a hónapban sor kerül Decsen két paraszttalálko­zóra is. Egy alkalommal báta­Balatoni táborozásra készülnek a textilgyári KISZ-iiatalok A Tolnai Textilgyár KISZ-fia- taljai a hónap második felében egyhetes balatoni táborozást ren_ deznek Siófokon. A termelésben legjobb eredményt elérő tizenhat fiatal vesz részt ebben — a gyár történetében első ízben szer­vezett — csoportos jutalomüdü­lésben. A költségek egy részét a gyár, másik részét a megyei KISZ-bizottság. kisebbik hánya­dát pedig maguk a fiatalok fede­zik. széki s egy alkalommal tengelici termelőszövetkezeti vezetőket és tagokat hívnak rpeg Decsre ba­ráti beszélgetésre. Noha Decsen is működik termelőszövetkezet, de a szóbanforgó szövetkezetek sokkal jobban, eredményesebben és példamutatóbban dolgoznak. Ezért mennek a decsi dolgozó pa­rasztok ezeket tanulmányozni. Hétfőn a tolnai csemetekert látogatták meg Keresztesi Béla miniszterhelyettes, erdészeti fő­igazgató vezetésével. A szovjet küldöttség vezetője, Kovalin pro­fesszor, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának szakelőadója, a cse­heké Hermouth, a csehszlovák mezőgazdasági és erdészeti mi­nisztérium főosztályvezetője, a lengyeleké Stefa>. Dabek erdé­szeti főigazgató, a németeké Wendt, a gyorsan növő fafajták főelőadója, a bolgároké Petkov vezető főmérnök, erdészeti fő­igazgató-helyettes. a románoké Sossu miniszterhelyettes, erdészeti főigazgató. Hazai részről ott vol­tak a látogatók között az Erdé­szeti Tudományos Intézet, a fő­igazgatóság, az Erdömérnöki Fő­iskola képviselői. Szottfried István adott tájékoz­tatót a csemetekertben folyó ki sérletekről, a csemetenevelésről. — 1950-ben kezdődtek meg itt a hálózatkísérletek, 2x2, 4x4, 6x6 és 8x8-as kötésekkel. Az idei év ada­tai, a szerfabecslések szerint a 2x2 es hálózat adja a legnagyobb fa­tömeget. Szerfánál viszont a 4x4 es. Egy hektárra számítva 52 000 forint értéket ad. Ezért tisztázni kell, milyen céllal termeljük a nyárfaállományt. A viszonyaink között leghelyesebb, ha 2x2-ről 4x4-re térünk át. Az áttérés a har­madik-negyedik évben a leghelye­sebb. A látogatók nagy érdeklődés­sel szemlélték a Gödöllői Er­dőgazdaság nyármagpergető gépét. Turista-szállót létesítenek a történelmi nevezetességű ozorai várban A történelmi nevezetességű ozorai várban 1954-ben járási múzeumot, ezt követően pedig könyvtárat létesítettek. Eszerint a vár öt helyisége már kulturális célokat szolgál. A tavasz folyamán az országos műemlékvédelmi bizottság né­hány munkatársa járt Ozorán, megtekintette a várat és tárgya­lásokat folytattak a vár eredeti formájában való visszaállítására. Az emlékvédelmi bizottság munkatársai a községi tanács ve­zetőivel, Pintér Endre pedagógus­sal, a községi Hazafias Népfront titkárával és Poór Ferenc, a mú­zeum igazgatójával az ozorai tör­ténelmi hagyományok lelkes ku­tatóival tárgyaltak. A tárgyalá­sok eredményeként megállapodtak abban, hogy egy-két éven belül megkezdik az országoshírű ozorai vár restaurálását és a község kul­turális központjává teszik. A tanács vezetői részéről volt olyan javaslat, hogy a vár hatal­mas termeinek egyikét kultúrte­remnek. a másikat mozinak ren­deznék be. Az iskola részére is átadnának néhány termet, bővítik a könyvtárat és a múzeumot. Ezen kívül szó volt egy igen hasznos javaslatról, mely szerint 25 sze­mély részére turista szállót létesí­tenének, miután Ozora és környé­ke vonzza a turistákat. A vár helyreállításával és a környéken meginduló kutatásokkal ugyanis nagyobb arányú idegenforgalomra számítanak. Különösen a szovjet szakemberek érdeklődtek a gép működése iránt. Az idén vetett nyárcsemete-terü létnél — amelyet öntözéses mód­szerrel nevelnek — a románok az iránt érdeklődtek, milyen gyakran öntöznek, milyen teljesítménnyel működik az öntöző berendezés. A németeket az érdekelte, mennyi mag kell hektáronként a bizton­ságos neveléshez. A lengyelek ar­ra voltak kíváncsiak, mekkorára nő itt egy év alatt a csemete. — Naponta háromszor öntözünk, szükség szerint. Az öntöző beren­dezés szivattyúja percenként egy köbméter vizet szállít két szóró­fejhez 4,5 atmoszféra nyomásra van szükség. A biztonságos ter­meléshez hektáronként 16 kiló nyármag kell, ebből évente egy­millió kétszázezer csemetét tudunk adni. A csemete egy év alatt 125 centi magasra nő, a következő évben már lehet kiültetni.— hang zottak a kérdésekre az adott vá­laszok. És így ment ez végig a csemeteí kerten, Közben lankadatlanul csat­togtak a fényképezőgépek — mert a látogatók kevés kivé­tellel fényképeztek is. Otthon majd könnyebb lesz az itt ta­pasztaltak átadása fénykép il­lusztrációkkal kísérve. A legszorgalmasabb fényképezők a csehszlovákok voltak, szinte minden megörökíthetőt megörökí­tettek. De szorgalmasan fényké­pezett Kovalin professzor a szov­jet küldöttség vezetője is, % A látogatók között két munkás­nak volt nagy „közönségsikere”. Az egyik kísérleti területen dol­goztak éppen, amely azt a célt szolgálja, mikor, milyen eréllyel leéli ritkítani, hogy a legnagyobb fatömeget adja a nyárfaerdő, A két munkás tűzoltólétrához hasonlítható, rendkívül hosz- szú, keskeny, témlétrákon, ro- hamsisakosan, derekán biz­tonsági övvel — a hajdani pa­rasztháborúk fegyverére em­lékeztető —, kiegyenesített ka­szákkal dolgozott több emelet­nyi magasságban. A fákat galyazták. Jó fényképté­ma volt ez is. De nagy elismerés­sel szemlélték a rendkívül könnyű létrákat — több tagból állnak és tetszés szerint hosszabíthatók — és a munkások biztonságát védő alu­mínium sisakokat is. A külföldi látogatók valameny- nyien nagy elismeréssel nyilatkoz­tak a tolnai csemetekertben iái tottakról. Előadás Szekszárdon színházművészetünk mai helyzetéről A Tolna megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya előadássoro­zatának keretében június 7-én délelőtt a régi megyeháza nagy­termében Meruk Vilmos elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium Színház és Film Főigazgatóságá­nak vezetője tartott előadást a magyar színházművészet jelenlegi helyzetéről. Meruk elvtárs nagy érdeklődéssel kísért előadásában szólt arról a nagyarányú fejlődés­ről, amely színházművészetünket is jellemzi. Ma 42 színház műkö­dik hazánkban, ebből 17 Buda­pesten, 15 vidéken, az Állami Déryné Színház tíz társulata pe­dig állandóan vendégszerepei az ország községeiben. Az elmúlt évadban a magyar színházak 12 125 előadást tartottak, közel öt és félmillió főnyi közönség előtt. Ezután részletesen ismertette az idei évaddal kapcsolatos ered­ményeket és színházművészetünk problémáit. Elmondotta, hogy egyes gátló körülmények ellenére is nagyarányú fejlődés tapasztal­ható mind műsorpolitikai vonat­kozásban, mint pedig az előadá­sok művészi színvonalát tekintve. A klasszikusok műsorra tűzése és az előadások jogos büszkeség­gel eltöltő magas-szín vonala mel­lett, színpadjainkon egyre in­kább helyet kapnak a mai té­májú magyar darabok is. A szín­házak elsőrendű feladatuknak te­kintik hazánk kulturális adottsá­gainak megfelelően, a maguk sa­játos eszközeivel segíteni a dol­gozók szocialista tudatának ki­alakítását és erősítését. — Kibővíti a javító szolgálta­tást a Bonyhádi Ruházati Ktsz cipész részlege. Úgy tervezik, hogy a környező községekben egy-egy megbízott gyűjti össze a javításra váró cipőket és ezt autóval sze­dik össze. Ugyanígy szállítják vissza egy héten egyszer a meg­javított lábbeliket, L & hr 0 tn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents