Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-25 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r V » * o-t ér MEGY? nCHUVÓAA A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÁ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szombat I960, június 25. V. évfolyam 149. szám * ARA: 50 FILLÉR Teljesítette a „zöldborsó-tervet" a Paksi Konzervgyár Nincs még egy hónapja sem, hogy a Paksi Konzervgyárba be­futott az első zöldborsó-szállít­mány, megkezdődött a borsó­idény és tegnap reggel már a terv teljesítését jelentette a gyár igazgatója. Mégpedig nem is akár milyen tervet, hanem a szezon- kezdet előtt hetvenötről száz va­gonra felemelt készárutervet. — Tegnap reggel hat óráig 102 va­gon borsókonzerv került a gyár készáruraktárába. Jelenleg is naponta négy és fél öt vagon borsókonzervet készí­tenek a gyárban, úgy számítják, hogy a szezon végéig mintegy 110—115 vagonnyi készül el. — Azért »csak« ennyi, mert fogy­tán van a gyár konzervesüveg- készlete. A földieper és a cseresznye után tegnap megérkezett az első meggy-szállítmány is, megkezd­ték a meggybefőtt gyártását. — Ugyancsak megkezdték a málna feldolgozását is, amiből dzsemet és szörpöt készítenek. Szómbaveszik megyénk népi műemlékeit Megyénkben is számos népi műemlék található. A népi épít­kezés régi emlékei ott vannak valamennyi községben, jórészük sajnos elfeledetten, hiszen felvált­ja, kiszorítja őket az új, a kényel­mesebb, a korszerűbb és a célnak sokkal jobban megfelelő. Ugyan­akkor értéket jelentenek ezek az emlékek, hiszen népünk régi éle­tére utalnak, segítenek megismer­ni azt, tájékoztatnak bennünket az évszázadok előtti életről. A szekszárdi Balogh Ádám mú­zeum most megkezdte a Tolna megyei népi műemlékek számba­vételét. A népi építkezés vala­mennyi régi emlékéről fénykép- felvételt és alaprajzot készítenek, a nevezetesebb és jellegzetesebb épületeket pedig műemlékké nyil­vánítják és táblával jelölik meg. Az eddigi munkák során 15 köz­ség népi műemlékeit vették szám­ba, a megyénkben található ösz- szes népi műemlék felmérése azonban előreláthatólag több esz­tendőt vesz igénybe. A múlt évi 6—7 literről 11—12 literre emelkedett a fej esi átlag a györ hőnyi Szabadság Tsz-ben Múlt évben 6—7 liter volt a györkönyi Szabadság Tsz-ben a tehenek fejési átlaga. Már tavaly megkezdték a tehenészet fejlesz­tését, a tenyészet nagyüzemi színt re való emelését. Idén ezt a tevé­kenységet tovább folytatják, töb­bek között azzal is, hogy tovább- tenyésztésre alkalmas egyedeket vásárolnak. Eddig a TEGI-től és a tsz-tagok háztáji gazdaságából 55 hasas te- nyészüszőt és tehenet vásároltak a Szabadság Tsz-ben. A régi állo­mány meddőségét megszüntették, így az új és a régi rendbehozott mintegy 220 tehénből álló állo­mánynak a tejtermelése a múlt évi 6—7 literről 11—12 literre emelkedett. Köztesbabot termel a gyümölcsösben a duna- kömlödi Szabadság Tsz A dunakömlődi Szabadság Tsz tagjai 20 holdas gyümölcsösükben szokvány fehérbabot termelnek köztesként. A bab termelése nép- gazdasági érdek, ugyanis a nagy­üzemi babtermelés problémát je­lent még a termelőszövetkezetek­ben. A dunakömlődiek ezért hasz­nálják ki a gyümölcsös adta lehe­tőségeket, ahol is a bab termelése az összes termelhető növény kö­zül a legkifizetődőbb. A babtermelő tagokkal a tsz úgy állapodott meg, hogy a ter­melt mennyiség 40 százalékát a termelő. 60 százalékát pedig a kö­zös gazdaság kapja. A tsz a babot nagyban, szerződésre értékesíti. A selyemgyári fiatalok segítsége a tolnai Aranykalász Tsz-nek A tolnai Aranykalász Termelő- szövetkezetben eléggé összetor­lódtak a munkák most, az aratás megkezdése előtt. Nehéz helyzet­ije került a szövetkezet, hogyan végezze a munkákat, hogy ne menjen egyik a másik rovására. A selyemgyár KISZ-szervezete ezért határozott úgy, hogy segít a szövetkezetnek — hiszen jónéhá- nyuk szülei is szövetkezeti tagok. A vezetőség kapcsolatba lépett a szövetkezet vezetőségével és vállalták, hogy egy kisebb — 18 holdas — tábla kapálását elvégzik a fiatalok és ősszel majd a beta­karítást is. így az elmúlt vasárnap a selyem gyár 98 KISZ-tagja vonult ki a szövetkezet földjére. Velük tartott jónéhány idősebb munkás — köz­tük házaspárok is —, úgy hogy összesen 129 selyemgyári dolgozó kapálta a kukoricát; A szövetkezetnek jól jött a se­gítség, de a fiatalok sem jártak rosszul. Az elvégzett munka után kapott összeget nyári táborozásra; kirándulásokra fordítják. A ki­rándulásokon természetesen részt vesznek azok az idősebb dolgozók is, akik segítettek, illetve segítenek majd a munkában. Ezer pár férfi félcipő a Szovjetunió részére, tízezer pár ballerina-cipő holland exportra a Szekszárdi Cipész Ktsz második félévi tervében Még nincs vége az első félévnek, de már a második félév feladatai­nak megvalósítására készülnek a Szekszárdi Cipész Ktsz-ben. A kö­vetkező negyedévben ugyanis ezer pár fekete marhabox félcipőt gyár tanak a szövetkezetben szovjet megrendelésre. Az exportra kerü­lő típusból belföldre ugyancsak ezer párat készítenek. A negyedik negyedben megnö­vekednek export feladatai a szö­vetkezetnek, tízezer pár női; transz parens talppal ellátott ballerina­cipőt gyártanak hollandiai export ra. Az export-cipők mintapéldá­nyai most készülnek a szövetkezet műhelyében. A transzparens talp alkalmazását most vezetik be a szövetkezetben, ennek sikere ér­dekében az elmúlt napokban két budapesti szakember — Füsti Im­re és Boros István — tartott a szövetkezet tagjai részére elő­adást és bemutatót a külföldön szerzett szakmai tapasztalatokról a transzparens talppal és egyéb újdonságokkal kapcsolatban. Újabb két tűzeset a megyében Fácénkerten, a vasút mellett megszáradt szénát felgyújtotta egy arra elhaladó személyvonat mozdonyának szikrája. A szénáról a tűz átterjedt a Kajmádi Állami Gazdaság learatott árpájára, amelyből mintegy 150 négyzetmé­ter terület égett el. Szerencsére a közelben dolgozó állami gazdasá­gi munkások és tsz-tagok idejében Noha nem község, mindenben csak „üzemegység99, fejlődni, gyarapodni akar PÖRBÖLY. A térképen csak apró karika jelzi, ami az ».Egyéb lakott hely«-nek kijár. De nem is le­het másnak nevezni, mert már nem puszta, de még nem köz­ség. S ez, hogy nem község, eléggé rá is nyomja bélyegét a település életére, formálja ar­culatát. Fiók. Az állami gazdaság csak egy üzemegység. A Sárkö­zi Állami Gazdaság része. A község Alsónyékhez tartozik. A szövetkezet is csak az alsónyé­ki üzemegysége. Az erdőgazda­ság sem önálló, az is része egy nagyobb egésznek. Persze túlzás lenne azt kérni, hogy Pörbölyt önállósítsák, nem indokolja ezt semmi, ha­csak a legközelebbi községtől, Alsónyéktől való távolsága nem, viszont a helyzet hát­rányt jelentő voltát sem lenne ildomos elhallgatni. S a település — engedtessék meg, hogy kiutaljam neki az előléptetést, a község — igyek­szik, fejlődik. A fejlődést mu­tatja a jónéhány új ház, s köz­tük az óvoda, amit nemrég emeltek jórészt társadalmi munkában. Szükség volt rá, hi­szen ezzel biztosítani lehet, hogy az asszonyok eljárhassa­nak az állami gazdaságba dol­gozni. Az állami gazdaságba, amely a legtöbb munkalehető­séget biztosítja itt. Az óvodába 33 gyereket vettek fel, az idő­szaki napközi otthonba har­mincat — így mondja el Vida János nevelő, aki a község kul­turális életének irányítója. Művelődési otthon egyelőre még nincs, az iskolában rende­zik a különböző ünnepségeket, előadásokat. De kultúrcsoport már működik. Havonta egyszer filmet vetít a művelődési autó, Alsónyékről kéthetenkint — néha hetenkint — hoznak fil­met, a gazdaság pedig heten­kint rendez filmvetítést. Tehát nem rosszabb, mint bármely községben. Ezenkívül az isko­la, illetve a népművelési elő­adó — aki szintén Vida János — ugyancsak rendez filmvetíté­seket. Színház ide nem jár, ellen­ben közel van Baja, s oda jár­nak a pörbölyiek is. Televíziós készülék még csak egy van Pörbölyön, Vidáéké. De már tervezik, hogy közösen — állami gazdaság, termelőszövet­kezet, erdőgazdaság — vásárol­nak egyet és az iskolában sze­relik fel. Múlt év novemberé­ben bevezették a villanyt, ér­demes tehát rádiót, televíziós készüléket venni. S 1963-ban, községi költség- vetésből felépül a művelődési otthon. Ez már új fejlődési le­hetőségeket fog megnyitni a település lakói előtt. Látszatra amolyan istenháta- mögötti hely Pörböly. De csak látszatra. Hogy mégsem az, köszönhető a lakosság igyeke­zetének, s annak a támogatás­nak, amit a szövetkezet és ar állami gazdaság ad a fejlődés hez. Mert fejlődés nemcsak r kultúra terén van. Sőt. A la kosság anyagi helyzete, ellátott sága már egyenesen jón a' mondható. S ahhoz alkalmaz­kodik a többi is. (I) eloltották a tüzet, így nagyobb kár nem keletkezett. Tegnap Bölcskéről riasztották a tűzoltókat. Mire a szekszárdi tűz­oltóság kiért, egy nádfedeles ház leégett. Gyufával játszadozó gye­rek felgyújtott a ház végében egy szalmakupacot, a szalmáról a tűz átterjedt a közeli fészerre, majd onnét a házra. A ház menthetet­len volt, azonban a tűz tovább­terjedését a tűzoltók áldozatos munkája megakadályozta. 1300 hold learatása vár a hátai November 7. Tsz-re Két aratógép vágja a Leánka- dűlőben az őszi árpát Bátán. A sarkokon Mihók János 61 éves tsz-tag, Simlacsik Erzsébet és Simlacsik Jánosné segítik az ara­tógépek gyors munkáját. Bátán még szervezés alatt van a kézi kaszások csapata, a nagy területű gabonatáblák learatásához na­gyon sok kézi munkásra is szük­ség van. Emlékest Szekszárdon Szép élményben volt részük mindazoknak, akik részt vettek az MHS megyei elnöksége és az 1919-esek Baráti Köre rendezésé­ben megtartott »történelem­esten«, amelyet június 23-án este a belvárosi pártszervezet nagy­termében tartottak. A »történelem-estet« 1919. jú­nius 23-a emlékére rendezték meg, amikor a fehérek ellentá­madást intéztek a tanácsköztársa­ság, a Tolna megyei direktórium ellen. Pál József 1919-es emlék­lapos veterán azokról a hősi harcokról emlékezett meg, ame­lyeket Szekszárd város kommunis tái és az ifjúmunkások a hár- mashídnál vívtak a túlerőben lé­vő fehérekkel szemben. Pozsonyi Ignácné, a Tolna megyei Népúj­ság munkatársa Szekszárd város felszabadulásának eseményeit és közvetlenül a felszabadulást kö­vető időszak politikai és gazdasá­gi helyzetet ismertette 1944; november végétől 1945. május 1-ig. Szabó Lajos, a dél-dunántúli történész-konferencia tapasztala­tairól tartott értékes beszámolót. Módos István, a Babits Mihály Általános Iskola igazgatója »Tör­ténelem-tanításunk helyzete« címmel megtartott előadása kü­lönösen sokat nyújtott a jelen­lévőknek. — A történelem-taní­tást szívvel és felelősséggel kell végezni, mert nemcsak az a fel­adata, hogy az általános művelt­séget szélesítse, hanem elsősor­ban az, hogy történelmünk taní­tásával együtt igaz hazafiságra neveljen — mondotta többek kö­zött. A történelem-est színvonalát emelte Angyal Béla és Uhri Il­dikó, a Babits Mihály Általános Iskola tanulóinak szavalata. LEVELEZŐNK ÍRJA; Törődnek a fiatalokkal a nagyszékely! termelőszövetkezetekben A nagyszékelyi KISZ fiatalok »kötelességüknek érzik, hogy a ^termelőszövetkezetben jó munkát 'végezzenek. A Március 1. és a Pe­tőfi Termelőszövetkezetnél is a KISZ-fiatalok külön vállaltak ka- :> ás területeket. A vállalásokat ed­dig kiválóan teljesítették. Most azt tervezik a KISZ fiatalok mind Ja két termelőszövetkezetben, hogy va kézi aratásból is példásan kive­szik a részüket, Nemcsak a fiatalok törődnek a termelőszövetkezetekkel, hanem a termelőszövetkezetek is törődnek a fiatalokkal. így például vasári naponként lófogatokat adnak a fiataloknak, hogy a szomszéd köz­ségekbe könnyebben eljuthassa­nak futball-mérkőzésekre. Hildebrandt Erzsébet, a nagyszékelyi Március 1. Tsz könyvelője

Next

/
Thumbnails
Contents