Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-21 / 145. szám
I960, júnfns 21. fÖfcWA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Többet kell törődni az emberek életkörülményeivel Tapasztalatok a Dalmandi Állami Gazdaságból A Dalmandi Állami Gazdaság körülményei az idén úgy alakultak, hogy az ország más részéből kellett idénymunkásokat szerződtetnie, A szomszédos községek ugyanis időközben termelőszövetkezeti községekké alakultak és a szövetkezetek lekötötték az eddig feleslegként jelentkező munkaerőt. Ehhez természetesen nem voltak kellően berendezkedve, így olyan helyzet a,dódott, amely jórészt csak kifogásolható. A gazdaságnak már a termelőszövetkezeti községek alakulásakor gondolnia kellett volna arra, hogy távolabbról kell idénymunkásokat fogadni és azok megfelelő elszállásolásáról is gondoskodni kell. A gazdaság ezzel nem számolt előre, így a vörösegyházi üzemegységben — itt dolgoznak az idénymunkások —, a munkásszálláson egyszerűen áldatlan állapotok uralkodnak, szociális és egészségügyi tekintetben is. A szállások túlzsúfoltak, rendetlenek, a legelemibb követelményeknek is alig-alig felelnek meg. Persze, nem egyedül a gazdaság hibás ebben, hanem maguk a munkások is, mert a szűkös körülményekhez képest nagyobb rendet is tudnának tartani. A négy helyiségből csak egyben fogadható el többé-kevésbé a rend. Ebben az egyben a lakók igyekeznek fenntartani úgy-ahogy a tisztaságot. Az ágyakat gondosan bevetették — több emeletes ágy is van —, mellettük a falra papír-falvédőket szögeztek. Az ágyak alatt viszont festői rendetlenségben kapák, vasvillák, különböző lábbelik, ruhaneműek. A két szomszédos szobában hasonló kép fogad bennünket, de ezekben az asztalokoA, az ablakpárkányokon, a padlón mindenütt kenyérdarabok, krumplihéj, szemét. — Miért tartják a szerszámokat a szobában? — Nincs, hova tennünk. Az egyik nap ez kell, a másik nap amaz. A negyedik helyiségben — mintegy nyolcszor nyolc méter nagyságú, gazdasági épületből átalakított — elképesztő a rendetlenség. Itt csupa nagycsaládos lakik, apró és még apróbb gyerekekkel, a legnagyobb túlzsúfoltságban. A nyitott ajtón ki-bejár- nak a baromfiak. — Mikor kaptak tiszta ágyneműt? — Tegnap. Az egyik ágyon a lepedő tisztaságához mégis alapos kétség fér. Nem csoda, az ágy közepén ott hever egy pár papucs. — Itt több asszony van. Nem lehetne nagyobb rendet tartani? — kérdezzük önkéntelenül. Tehát az embereken is múlik, milyen körülmények között laknak, de el kell marasztalnunk a gazdaságot. Nem gondoskodtak szekrényekről, így a ruhafélékét kénytelenek falraszögelt madzagokon tartani, ami csak a rendetlenséget növeli. Az üzemegység konyhája ugyancsak erősen kifogásolható az étkezdével együtt. A nyárfadeszkából összerótt asztalok közepe meghajlott, nem is mindegyiken ér végig a viaszos vászon terítő. A lócák ingatagok, nem is mindegyik asztal mellé jutott belőlük. A konyha cementpadlózata feltöredezett, gödrös, nehezen lehet tisztántartani. Kézmosási lehetőség nincs, az ivóvizet lajtban szállítják a konyha elé, olyan kútból, amelynek vize közegészségügyi szempontból erősen kifogásolható. A közelmúltban Dalmandon ülésezett a járási egészségügyi állandó bizottság, az állami gaz- j daság szociális-, egészségügyi helyzetét tárgyalta, amelyre a gazdaság vezetőit is meghívta. Különböző elfoglaltságra való hivatkozással senki sem jelent meg közülük. A bizottság a tapaszta- | latokról jelentést tesz a járási ta- I nács végrehajtó bizottságának, és valószínű, hogy a párt járási vég- | rehajtó bizottsága elé is kerül a i gazdaságban tapasztalt helyzet. | Békéi Lajos, a Dombóvári MÁV Fatelítő lakatosa, az állandó bizottság egyik tagja így mondott véleményt: — Elsősorban a gazdaságvezetés hibáztatható az ilyen állapotokért, de a szakszervezet is. Azt mondják: nincs pénz szociális beruházásokra. Ilyen célokra hatvanezer forint áll a gazdaság rendelkezésére. De a felszabadu- ! lás óta nem lehetett volna saját erőből változtatni ezen a helyze- ' ten? Nálunk, a fatelítőben sincs mindenre pénz, de sok mindent ' megoldunk »házon belül«. A vezetőknek nemcsak a termeléssel I kell foglalkozni, hanem az emberek életkörülményeivel is. Ezek egy üzemi munkás megái- i lapításai, amelyek egytől-egyig megszívlelendők. Többet, sokkal- . ta többet kellene törődni az em- i berek életkörülményeivel, és — a | felsőbb szervek figyelmébe ajánl- j juk —, a beruházások során na- [ gyobb összegeket kellene ilyen j célokra fordítani. Csak így érvényesülhet a cél; a falut felemelni a város színvonalára. Bognár István Tanévzáró a szekszárdi Babits Mihály általános iskolában Mint a megye általános és középiskoláiban mindenütt, a szék* szárdi Babits Mihály általános iskolában is ünnepélyesen zárták a tanévet vasárnap délelőtt. Módos István igazgató mondott beszédet az egybegyűlt iskolások és szülők előtt. R premizálás rendszere a gyulaji Új Barázda Tsz-ben A gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezetben már megtörténtek az előkészületek az aratásra. A tagság versenyben végzi a növényápolást, mert úgy határoztak, hogy annak megkezdése előtt végeznek a kapálással. A növényápolási munkák végzését gyorsította az az egészséges versenyszellem, amely a tsz pártszervezetének ke;-v‘m®nyezésével indult el, de elősegítette az a munkára ösztönző premizálási rendszer is, amellyel a tsz premizálja a jobb terméseredményeket elérő tagokat. A tsz-nek 442 hold kukorica vetésterülete van és miután az egyes határrészek talajminősége különbözik, az átlagterméseket is ennek figyelemAz iskolaév végén Zsivajgó gyermekektől volt han gos vasárnap a szekszárdi utca. Ünneplőbe öltözött gyerekek, szüleik kíséretében, lepték el előbb az iskolát, majd a korzót, a cukrászdákat. S kinek-kinek kiméretett a süteményből és fagylaltból érdemei szerint. (Bár kétlem, hogy valóságos érdemei szerint, hiszen szép számmal ültek ott olyan gyermekek is, akiknek némi „kívánnivalót” hagyott maga után bizonyítványuk.) Vasárnap tartották meg az általános iskolákban az évzáró ünnepségeket és utána kiosztották minden tanulónak a bizonyítványt. Az év munkája méretett meg ezen a napon és nyerte el jutalmát a szorgalom, az igyekezet és kapott büntetés^ a lustaság, a nemtanulás. Külön öröm, hogy alig-alig, csak elvétve lehetett szomorú, vagy éppenséggel síró gyermeket látni, annál több szemében csillogott az öröm, annál több indult azzal a büszke tudattal a cukrászda felé, hogy ezen a napon aztán „szabad a vásár”, méltóképpen honorálják majd a szülők az évközi buzgalmat. Egy jelenet felejthetetlen marad. Hogy éppen negatív példa? Tudjuk be annak, hogy a pozitív jelenségeket természetesebbnél: találjuk, s csak az a meglepő, ami ellenkezik az általánossal. Szülők társaságában sétál néhány gyérnek. Egyik díszes papírlapot visz kezében. Bizonyság arról, hogy dicséretet kapott egész évi jó munkájáért. Mellette egy másik sír. A síró kislányt így vigasztalja az anyja: — Ne sírj kislányom. Mi az a papírlap? Attól te még okos, jó kislány vagy, csak a tanító haragszik rád. Ez a negatív példa. Mindössze ezzel az eggyel találkoztam a szék szárdi utcán. S nagyon szégyelltem magam az édesanya helyett. Az eredmény általában jónak mondható. Dicséri ez a pedagógusokat, a szülőket, de mindenekelőtt a tanulókat, hiszen az ő becsületes, szorgalmas munkájuk fekszik a jó eredményekben. A középiskolában érettségizők között a bukottak számát az egyik kezünkön meg tudnánk számolni (még sok is lenne rá az ujjunk), ünnepeljünk tehát nyugodt szívvel, de nem elbizakodottsággal, hiszen két hónap múlva következik az újabb iskolaév azoknak, akik még nem végeztek, s következik a munka azoknak, akik már elhagyták az iskolapadot, de nem tanultak tovább. S igazi dicséretet majd csak akkor érdemelnek, ha ott is ugyanúgy megállják a helyüket, mint a tanulásban. ügy lesz? Reméljük. Ui bevételével tervezték. A jól termő Berek-dűlőben 19, a gyengébb talajú kistavai dűlőben 11 métermá- zsa kukoricatermést terveznek má jusi morzsoltra átszámítva. A kapások vetésterületét egyénekre felosztották és amennyiben az egyes területekre előírt átlagterméseket túlteljesítik, a túlteljesített mennyiség 50 százalékát kapják meg a tagok prémiumként, "mégpedig 20 százalékát természetben, 30 százalékát pedig készpénzben. Hasonlóképpen premizlják a burgonyát is. A szerződéses növényeknél, mint például a cukorrépánál és a magfogásra termelt növényeknél, a többlettermés érté kének 50 százalékát kapják készpénzben. Az állattenyésztőknek is aprólékosan kidolgozták a premizálás rendszerét, Eszerint az idei évben 2799 liter tej elérését tervezték tehenenként. Az állatgondozók között, amennyiben túlteljesítik a tervet, ennek 50 százalékát — literenként 2.20 forintot — kapnák prémiumként. Az állatszaporulat után állatonként 10 forintot kap az az állatgondozó, aki a szaporulati tervet túlteljesíti. Attól az állatgondozótól pedig, aki a tervet nem teljesíti, visszatérítésként 10 forintot tartanak vissza. A gyulaji Uj Barázda Termelő- szövetkezet premizálási rendszere nagy hozzáértéssel és alapossággal van kidolgozva. Meghatározza a növénytermelésben és az állattenyésztésben elérhető tervszámokat, a takarmányosok és szállítási brjgád tagjainak premizálási módszerét, s ezzel a tsz valameny- nyi tagját anyagilag is érdekeltté teszik a tervek túlteljesítésében. A premizálási rendszerben nagyszerűen érvényesül az igazságosság elve. ami rendkívül fontos, mert ös7^ '”«ő hatással van a többtermelésres Bizonyítványosztás Mi van a kis könyvben? Vasárnapi oromuk — hétfői panaszok Vasárnap igazán rászolgált az időjárás a dicséretre; végre volt egy olyan vasárnap, amikor kiki kedvére strandolhatott, kirándulhatott. Bizonyára jól érezték magukat a harkányi IBUSZ-kirándulás résztvevői, hiszen a szekszárdiak éjjel egy óra körül érkeztek haza, üres szatyrokkal, demizsonokkal. Hasonlóan jól érezték magukat azok is, akik »bérletet« váltottak az állami gazdaságnak a városi kultúrház kertjében felállított borkóstolója előtt. Jégbehűtve ihatták a bánáti rizlinget, a kadart. Amennyire jól sikerült a vasárnap, annyira panaszos volt a hitfő. Egynéhányon panaszkodtak a túlontúl sikerült napozás miatt, mert reggel sajgó háttal,' karral ébredtek. Volt, aki amiatt panaszkodott, hogy a Csörgére nem indítottak buszjáratot, és gyalog kellett meg tennie a nagy melegben az utat. Hasztalan próbáltam az illetőt vigasztalni, hogy bizonyára leadott néhány kilót, ami termetének csak előnyére vált. — Hagyja csak... — válaszolt. — A gyaloglás inkább még nagyobb étvágyat csinált. Sokkal többet ettem, mint egyébként. Ezért kérjük az AKÖV-öt, hogy a legközelebbi vasárnapon, amennyiben szép lesz az idő, indítsanak autóbuszokat a Csörgére — már csak a kövér emberekre való tekintettel is. Ä
