Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. június 19. Új mederben Győri János élete Egy halálos gázolás története —- Ahogy egy Ne szépítsük a dolgot, mond­juk meg őszintén, Győri János, aki jelenleg a tolnanémedi Kos­suth Tsz kertészeti brigádjának a vezetője, nem meggyőződésből lépett be a szövetkezetbe. Sokáig halogatta a belépést és ősszel, amikor a vetőmag összeadásáról volt szó, akkor is megtorpant. Nem akarta megváltoztatni ré­gi, megszokott, kitaposott életét, gazdálkodási módját. Igaz, egyé­ni gazdasága szépen jövedelme­zett. Nem volt sok földje, de bel­terjesen gazdálkodott: kertészke­dett. Kertészeti termékei megye- szerte ismertek voltak és még más megyékben is szert tett üz­leti összeköttetésekre. Olyan em­ber Győri János, akinek szorgal­ma ügyességével, jó észbeli te­hetségével és élelmességgel pá­rosul. Amikor aztán látta, hogy a fa­lu ténylegesen és véglegesen szö­vetkezeti életre tér át, nem jó kedvvel, nem nótaszóval, inkább amolyan csendes beletörődéssel, ő is megkezdte szövetkezeti pá­lyafutását. Alig több mint félesztendő telt el azóta. S ha valaki Tolnanéme- dibe vetődik és szépet akar látni, akkor elvezetik a Kapos partjára, a megye egyik legszebb kertésze­tébe, ahol Győri János a főnök, a kertészeti munkák irányítója. Télen kezdődött el a kertészet szervezése. A szervezés irányítá­sát Győri Jánosra bízták. Eleinte szabódott, aztán elvállalta. Har­minc hold kertészet! Itt aztán megmutathatod, mit tudsz, Győ­ri János — mondogatták akkor a tolnanémediek. És Győri János megmutatta. A tsz kertészete nemcsak munkate­rületet jelent neki ma már, hanem életterületet. El se tudná ma már képzelni az életet e nélkül a szép kert nélkül. A tűzkeresztségen télen, ja­nuárban esett át. Éjszakákat töp­rengett azon, hogy hogyan kezd­jen hozzá a nagy kertészet meg­indításához. Látta, hogy Belecs- kán hajtatóházat építenek. Ez a hajtatóház nem szolgálhatott Tolnanémediben példaként, mert A palánki vasúti megállónál jókedvű, fiatalok veszik körül Halmos Ferenc tanárt, s vala­mennyien nagy szeretettel kö­szöntik volt osztályfőnöküket. Hat év után találkozóra jöt­tek össze az 1953/54-es tanév­ben végzettek a Palánki Mező- gazdasági Technikumban. A ballagáskor — hat évvel ezelőtt — úgy állapodtak meg, hogy hat év után tartják első találkozójukat. Azzal a megoko- lással, hogy a fiúk már mint ki­szolgált katonák vehessenek részt, másrészt azért, mert ak­kor még úgy számoltak, hogy az olimpia Magyarország fővá­rosában, Budapesten kerül megrendezésre, s ezen együtt akartak részt venni. Ez a terv nem sikerült, de a találkozó annál jobban. A nyolc leánytanuló közül nem egy már ifjú mama, menyasszony, a fiúk közül vagy négyen tisztes férjek. Most újra diákokká ved­lettek. — A hat év előtti paj- zánsággal — egykori elkeresz­telt diáknevükön szólították egymást, — idézték csínytevé­seiket. Végigjárták a jól ismert iskolát, a 6 év óta megszépült kollégiumot, hálószobákat. Utá­na bevonultak régi tantermük­be, elfoglalták helyüket a pa­dok között, ahonnét 6 évvel ez­előtt elindultak. A padsorokban ülő egykori diákokat nem az órákra való drága, és lassan készül el. Haj­tatóház pedig kell, ha törik, ha szakad. A palántáik előnevelése döntő kérdés. És a hosszú, téli éjszakákon megszületett fejében a terv: lesz hajtatóház egyszerű, olcsó és célszerű. A közgyűlés a tervet helyesnek tartotta, a pat­ronálok anyaggal, az állam hitel­lel segített. De a hajtatóházat a tsz-nek saját magának kell fel­építenie. Januárban mínusz 19 fokos hi­degben kezdték el a munkát. Kovács Imre, Ódor István, Pusz­tai Mihály, Kovács Lajos, Tiszai István, Szabó István, Ács István, Bacsányi Pál dolgoztak az épít­kezésen, küszködve a faggyal, hi­deggel. A hajtatóház felépítésé­nek sikere Győri János szemé­lyes ügyévé lett. Ezen állott, vagy bukott a kertészet. És ez az épít­kezés, ennek gondja, nehézsége tanította meg Győri Jánost a kö­zösségért dolgozni, a közösség szemével látni és a szövetkezet fejével gondolkozni. És akkor a kocka elvettetett, a hajtatóház megépült, 110 négy­zetméteres hasznos területtel. És melegágyak is épültek, 1400 négy­zetméter területtel. És megkez­dődött a vetés, a palánták neve­lése, gondozása, nap nap után újabb feladatok, gondok és nap­ról napra újabb eredmények, ap- róbb-nagyobb sikerek. Ma gyö­nyörű a kertészet. Négy vízágyú A Béke Világtanács minden évben javasolja a kiemelkedő tu­dósok felfedezők, írók, művészek — akik az emberiség javáért, elő­rehaladásáért sokat tettek, dol­goztak — haláluk, illetve születé­sük évfordulóinak megünneplését. Megérdemlik, hogy az utókor, amely munkájuk gyümölcsét élve­zi, megemlékezzék ezekről az emberekről. 1960-ra többek között Koch Róbert halálának 50. évfordulóját javasolta megünnepelni a Béke Világtanácsí TALÁL hiányos felkészülés izgalma fű­tötte, hanem egészen más. Ez­úttal nem Liebmann Ferenc kémia szakos tanár kérdéseitől drukkoltak, és nem is a mate­matikából, vagy a biológiából kellett beszámolniok, hanem egészen másról. Magukról, éle­tük, sorsuk alakulásáról. A padsorokban ülő volt diá­kok egy része a mezőgazdasá­gi pályán maradt. Állami gaz­daságokban, tsz-ekben dolgoz­nak. Hajnal Zsuzsanna pedig ledoktorált és a Nyírségben ál­latorvosnő. Voltak közöttük né­hányon, akik hátat fordítva a mezőgazdaságnak, iparban dol­goznak. Másik társuk katona­tiszt lett, vagy állami funkcio­nárius. A padsorok között volt üre­sen maradt hely is, pedig min­den évfolyamtársát meghívta Zágonyi Agnes, akit a találko­zó rendezésével bíztak meg. R. Gy. az üresen maradt pad egyik volt gazdája levelet írt. «■Drága Barátaim! Amikor ezt a levelet olvassá­tok bizonyára mindannyian egy üres helyre néztek, amelynek gazdája legnagyobb akarata elle­nére sem tudott megjelenni ezen ünnepélyes és felejthetet­len alkalomra. Sajnos, ilyen a sors. Utjai kiszámíthatatlanok és az ember néha már későn döbben rá, hogy egyes cseleke­lövelli a Kapos vizét a tikkadt földre, csövek hálózzák be a gon­dozott táblákat és a tolnanéme­diek néha elmennek a Kapós- partra, hogy elnézegessék a sze­met gyönyörködtető kertet. Lépésről lépésre tanulta meg Győri János azt, hogy mit jelent a nagyüzem és milyenek ott a távlatok. Rájött arra, hogy tehet­sége, egyénisége itt tud szinte végtelen mértékben kibontakoz­ni. És megtudta, hogy mit jelent az, amikor munkája eredményé­nek nemcsak ő, hanem az egész falu örül. Uj mederbe terelődött Győri János élete, az egykor szűk parcellákba szorított élet szárnya­kat kapott. Most ott tart, hogy a háztáji gazdaságát, szőlőjét, kertjét a szövetkezeti kert mögé helyezi. A szövetkezeti kertben szebb a paradicsom, szebb a paprika, a káposzta, minden, mint a háztáji kertben. Elgondolkoztató Győri János esete. Típusa annak a paraszt- embernek, aki belekóstol a szo­cializmusba és rájön, hogy ez a neki való életmód. Átgyúrta a szövetkezet Győri Jánost, fel­emelte, jobbá, nemesebbé tette. Nemcsak Győri Jánost, hanem napról napra egyre több embert minden szövetkezeti faluban.-IS -OS Koch Róbert emlékét a megyé­ben is mégünneplik. A Hazafias Népfront-bizottságok az egészség- ügyi szervekkel közösen már tar­tottak is Ilyen ünnepségeket, s a közeljövőben is tartanak, amelye. két összekapcsolnak a tbc elleni küzdelem propagandájával. Megyénkben ez ideig Szekszár- don, Pakson, Bölcskén tartották meg az ünnepségeket, ahol a tü­dőgondozók szakfőorvosai beszél­tek Koch Róbert munkásságáról és a gümakór elleni küzdelem eszközeiről detei hibásak voltak. Ha nem untatlak benneteket, akkor rö­viden megpróbálom leírni, mi­lyen is itt az életem és mik a terveim. 1956-ban én is kikerültem ott­honról. Hogy miért? Nem tu­dom. Most itt vagyok Kanadá­ban sok ezer másik magyarral együtt. Mint már oly sok min­den másban, ebben az ország­ban is keservesen csalódtam. Nem váltak valóra az akkori álmok, amiket még tizenkilenc éves koromban álmodtam a Nyugatról és nem váltak valóra az ígéretek, amiket percenként lehetett hallani, 1956 októberé­ben a Nyugattal kapcsolatban. Annakidején úgy jöttem ebbe az országba, hogy próbálok to­vábbtanulni, de amikor ideér­tem, beláttam, hogy erről szó sem lehet. Ugyanis elsősorban sok pénz, másodszor pedig az angol nyelv tudása szükséges ahhoz, hogy itt valaki tanulhas­son. Ez a két akadály pedig szinte legyőzhetetlen. A nyelv elsajátításához szorgalmas ma­gántanulás mellett is kell leg­alább négy-öt év. A pénzt pe­dig keservesen lehet itt megke­resni a hárommillió munkanél­küli hazájában. így aztán le­mondtam a tanulásról és egy­szerű munkával keresem meg a megélhetésre valót. De azt hiszem untatlak ben­neteket ezzel a felesleges és sok Mikor beléptem a szobába Gyimóti László, a borzalmakat átélt emberek jellegzetes, meg­könnyebbült nagy sóhajával kezd­te a beszélgetést, — Hát igen, ezt szerencsésen át­vészeltem. Pedig milyen kérőn figyelmeztettem, hogy ne hajtson olyan őrült sebességgel. De nem akarom a közepén kezdeni; — Az elmúlt hét csütörtökjén, reggel 9 órakor indultunk Szek- szárdról. Többirányú elintézni va­lónk volt. A gépkocsit Szalai Mi­hály, szedresi lakos vezette. Mi­kor Hőgyészre értünk, ott kap­tuk az első ellenőrzést. Nekem már akkor az volt az érzésem, hogy baj lesz. Ugyanis Szalai gyorsan hajtott. Az eredmény en­gem igazolt. A rendőr gyorshaj­tás miatt elvette Szalai egyik betétlapját, — Bizonyára nem is sejtette, hogy az igazi „fekete leves” még csak ezután következik? — Valóban nem, mert külön­ben más utat választottam volna. Azt hittem, tanult az esetből és a nehezén már túl van. Ezután Be- lecskán ebédeltünk, ahol Szalai három, de lehet hogy öt deci sört ivott. Belecskáról Simontor- nyára mentünk. Ott azt mondotta, hogy elmegy meglátogatni egy régi katona pajtását. Mi addig várakoztunk. Másfélóra múlva jöhetett vissza. Azt nem tudom megmondani, hogy ivott-e a ba­rátjánál. önként adódik azonban a kérdés, hogy nem éreztem-e a leheletén, hiszen én szorosan mel­lette ültem. Nem éreztem, mert mindkét oldalon nyitva voltak az ablakok és kereszthuzat volt. Alig értünk ki Simontornyáről, máris újabb ellenőrzést kaptunk. Itt csak a menetlevelet ellenőriz­ték, azonban nekem feltűnt, hogy a gépkocsivezető szemmel látha­tóén nem akar a rendőrökkel szemtől-szembe kerülni. Most az események után csak arra tudok gondolni, hogy Szalai a borgő­zös lehelete miatt aggódott és óvatosságból fordult el. Simontornyáről, Pincehelyre mentünk. Ott mintegy 10—12 mázsa súlyú különböző felszere­beszéddel, hisz ti most nem azért jöttetek össze, hogy tá­volból érkezett levelet olvas­satok, hanem, hogy hat év munkáját értékeljétek és sike­reitekre ürítsetek két-három pohárral az itt is híres szek­szárdi bikavérből. Majd én is veszek magamnak egy üveg jó erős italt és május 28-án este poharat emelek talán éppen ak­kor, amikor ti is az örök fia­talságra ürítitek poharatokat, így aztán mégiscsak közietek leszek, ha nem is személyileg, de gondolatban. Hej, pedig Majzik Dini, de szeretnék egy jót énekelni Veled. Meg Ti is többiek, feltétlen írjatok, hogy mi lett belőletek és egy fényké­pet küldjétek a találkozó ese­ményeiről. Most búcsúzom tő­letek, de úgy érzem, hogy rövid időn belül személyesen is fo­gunk találkozni. További jó mu­latóst kívánok és üdvözlöm kedves régi tanáraimat is. Sok szeretettel barátotok: R. Gy.« Záaonyi Ági hangja, aki a le­velet felolvasta meg-megcsuk- lott az elérzékenyedéstöl, a többiekre pedig a szomorúság csendje nehezedett. A levél tar­talma azonban mégsem ünnep­rontásként, hanem tanulság­képpen hatott valamennyiük­re. POZSONYI 1GNÁCNE sérült átélte — lést raktunk az autóra; Többek között egy 3—4 mázsás vaskábel­dobot is. Innen már négyen ÜL tek az autó rakterületén. Belecs- kára érve az egyik dolgozó meg-* kérte a gépkocsivezetőt, hogy áll« jón meg, mert ők sört akarnak inni. Erre mindannyian megittunk egy pohárral. A gépkocsivezető ismét ivott! Mikor beszálltunk az autóba, Szilágyi azt mondotta nekem, hogy el szeretné érni a 18.35 órakor Szekszárdról—Sár- bogárd felé menő vonatot. Én ezt lehetetlennek tartottam, mond­ván, hogy egy óra alatt nem lehet megtenni az utat. Gyönkig nor­mális sebességgel mentünk, azon-i ban Gyönköt elhagyva szinte ész nélkül száguldott. Én többször figyelmeztettem a veszélyre. Az ezután következő eseményeket azonban már nem tudtam elke- rültetni vele; Az egyik pillanatban, mint aki hirtelen az eszét vesztette, jobb-* oldalról egyszerre csak átvágó­dott a bal oldalra és mintha az ott álló útkaparót megcélozta volna; egyenesen nekirohant. Ekkor én rémülten rákiáltottam: — Hová mégy, te őrült!? A következő pil­lanatban aztán átcikázott újból a jobb oldalra és ott az autó egy kő- prizmába ütközött, az orrára állt; majd pedig megpördült a hossz- tengelye körül és az oldalára dőlve megállt. A következő per­cekben csak a sebesültek jajgatá­sát lehetett hallani. A gépkocsin vezető azt kiabálta, hogy a kor­mány tönkrement és az okozta az egészet, — És kit tart a legszerencsé­sebbnek a sérültek közül? — Magamon kívül Kurucz Gá­bort, akinek a fejét majdnem összenyomta a több száz kilós vas­kábeldob. A haját kj kellett sza­badítani a dob alól. Sajnos a legszerencsétlenebb az útkaparó volt, aki súlyos sérüléseibe a bal­eset után rövidesen belehalt. Ka rágondolok az emlékek még min­dig gyötörnek; (Steinbach): Felvétel a Pécsi Zipernovszky Károly Gépipari és Erősáramú Ipari Technikum levelező tagozatára A Zipemovszíky Károly Gép­ipari és Erősáramú Ipari Techni. kum levelező tagozatára július 10-ig lehet jelentkezni a vállala­tok javaslata alapján a technikum igazgatóságán. Pécs, 48-as tér 2; Telefon: 25—71. A technikum leve­lező tagozatán hetenként egy alkalommal tartunk konzultációt. A jelentkezési korhatár 18—40 év. A jelentkezéskor igazolni kell a megfelelő szakmai gyakorlatot, mely szakmunkás képesítés ese­tén két év, egyébként öt év. Igazolni kell továbbá az általá­nos iskola Vili. osztályának. — vagy ezzel egyenértékű régi típu­sú iskola — elvégzését. A jelent, kezesi lapot az iskolától kell kér­ni. A tanulmányi idő négy év. Augusztus végén felvételi vizs­gát kell tenni. A felvételi vizsga tárgyai: magyar írásbeli, mate­matika írásbeli és szóbeli, továb­bá szabadkézi rajz. Kellő számú jelentkezés esetén előkészítő tan­folyamot tartunk, amelyen a vizsga anyagát vesszük át. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők különbözeti vizsga alapján a II. osztályba kérhetik felvételüket. A különbözeti vizsga tárgyai: ábrázoló mértan, szabad, kézi rajz, technológia. Kellő szá­mú jelentkező esetén Szekszárdon konzultációs központot létesítünk; wfrrr KOZÓ Ünnepi megemlékezések Knch Kékedről

Next

/
Thumbnails
Contents