Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. június 19. Új mederben Győri János élete Egy halálos gázolás története —- Ahogy egy Ne szépítsük a dolgot, mondjuk meg őszintén, Győri János, aki jelenleg a tolnanémedi Kossuth Tsz kertészeti brigádjának a vezetője, nem meggyőződésből lépett be a szövetkezetbe. Sokáig halogatta a belépést és ősszel, amikor a vetőmag összeadásáról volt szó, akkor is megtorpant. Nem akarta megváltoztatni régi, megszokott, kitaposott életét, gazdálkodási módját. Igaz, egyéni gazdasága szépen jövedelmezett. Nem volt sok földje, de belterjesen gazdálkodott: kertészkedett. Kertészeti termékei megye- szerte ismertek voltak és még más megyékben is szert tett üzleti összeköttetésekre. Olyan ember Győri János, akinek szorgalma ügyességével, jó észbeli tehetségével és élelmességgel párosul. Amikor aztán látta, hogy a falu ténylegesen és véglegesen szövetkezeti életre tér át, nem jó kedvvel, nem nótaszóval, inkább amolyan csendes beletörődéssel, ő is megkezdte szövetkezeti pályafutását. Alig több mint félesztendő telt el azóta. S ha valaki Tolnanéme- dibe vetődik és szépet akar látni, akkor elvezetik a Kapos partjára, a megye egyik legszebb kertészetébe, ahol Győri János a főnök, a kertészeti munkák irányítója. Télen kezdődött el a kertészet szervezése. A szervezés irányítását Győri Jánosra bízták. Eleinte szabódott, aztán elvállalta. Harminc hold kertészet! Itt aztán megmutathatod, mit tudsz, Győri János — mondogatták akkor a tolnanémediek. És Győri János megmutatta. A tsz kertészete nemcsak munkaterületet jelent neki ma már, hanem életterületet. El se tudná ma már képzelni az életet e nélkül a szép kert nélkül. A tűzkeresztségen télen, januárban esett át. Éjszakákat töprengett azon, hogy hogyan kezdjen hozzá a nagy kertészet megindításához. Látta, hogy Belecs- kán hajtatóházat építenek. Ez a hajtatóház nem szolgálhatott Tolnanémediben példaként, mert A palánki vasúti megállónál jókedvű, fiatalok veszik körül Halmos Ferenc tanárt, s valamennyien nagy szeretettel köszöntik volt osztályfőnöküket. Hat év után találkozóra jöttek össze az 1953/54-es tanévben végzettek a Palánki Mező- gazdasági Technikumban. A ballagáskor — hat évvel ezelőtt — úgy állapodtak meg, hogy hat év után tartják első találkozójukat. Azzal a megoko- lással, hogy a fiúk már mint kiszolgált katonák vehessenek részt, másrészt azért, mert akkor még úgy számoltak, hogy az olimpia Magyarország fővárosában, Budapesten kerül megrendezésre, s ezen együtt akartak részt venni. Ez a terv nem sikerült, de a találkozó annál jobban. A nyolc leánytanuló közül nem egy már ifjú mama, menyasszony, a fiúk közül vagy négyen tisztes férjek. Most újra diákokká vedlettek. — A hat év előtti paj- zánsággal — egykori elkeresztelt diáknevükön szólították egymást, — idézték csínytevéseiket. Végigjárták a jól ismert iskolát, a 6 év óta megszépült kollégiumot, hálószobákat. Utána bevonultak régi tantermükbe, elfoglalták helyüket a padok között, ahonnét 6 évvel ezelőtt elindultak. A padsorokban ülő egykori diákokat nem az órákra való drága, és lassan készül el. Hajtatóház pedig kell, ha törik, ha szakad. A palántáik előnevelése döntő kérdés. És a hosszú, téli éjszakákon megszületett fejében a terv: lesz hajtatóház egyszerű, olcsó és célszerű. A közgyűlés a tervet helyesnek tartotta, a patronálok anyaggal, az állam hitellel segített. De a hajtatóházat a tsz-nek saját magának kell felépítenie. Januárban mínusz 19 fokos hidegben kezdték el a munkát. Kovács Imre, Ódor István, Pusztai Mihály, Kovács Lajos, Tiszai István, Szabó István, Ács István, Bacsányi Pál dolgoztak az építkezésen, küszködve a faggyal, hideggel. A hajtatóház felépítésének sikere Győri János személyes ügyévé lett. Ezen állott, vagy bukott a kertészet. És ez az építkezés, ennek gondja, nehézsége tanította meg Győri Jánost a közösségért dolgozni, a közösség szemével látni és a szövetkezet fejével gondolkozni. És akkor a kocka elvettetett, a hajtatóház megépült, 110 négyzetméteres hasznos területtel. És melegágyak is épültek, 1400 négyzetméter területtel. És megkezdődött a vetés, a palánták nevelése, gondozása, nap nap után újabb feladatok, gondok és napról napra újabb eredmények, ap- róbb-nagyobb sikerek. Ma gyönyörű a kertészet. Négy vízágyú A Béke Világtanács minden évben javasolja a kiemelkedő tudósok felfedezők, írók, művészek — akik az emberiség javáért, előrehaladásáért sokat tettek, dolgoztak — haláluk, illetve születésük évfordulóinak megünneplését. Megérdemlik, hogy az utókor, amely munkájuk gyümölcsét élvezi, megemlékezzék ezekről az emberekről. 1960-ra többek között Koch Róbert halálának 50. évfordulóját javasolta megünnepelni a Béke Világtanácsí TALÁL hiányos felkészülés izgalma fűtötte, hanem egészen más. Ezúttal nem Liebmann Ferenc kémia szakos tanár kérdéseitől drukkoltak, és nem is a matematikából, vagy a biológiából kellett beszámolniok, hanem egészen másról. Magukról, életük, sorsuk alakulásáról. A padsorokban ülő volt diákok egy része a mezőgazdasági pályán maradt. Állami gazdaságokban, tsz-ekben dolgoznak. Hajnal Zsuzsanna pedig ledoktorált és a Nyírségben állatorvosnő. Voltak közöttük néhányon, akik hátat fordítva a mezőgazdaságnak, iparban dolgoznak. Másik társuk katonatiszt lett, vagy állami funkcionárius. A padsorok között volt üresen maradt hely is, pedig minden évfolyamtársát meghívta Zágonyi Agnes, akit a találkozó rendezésével bíztak meg. R. Gy. az üresen maradt pad egyik volt gazdája levelet írt. «■Drága Barátaim! Amikor ezt a levelet olvassátok bizonyára mindannyian egy üres helyre néztek, amelynek gazdája legnagyobb akarata ellenére sem tudott megjelenni ezen ünnepélyes és felejthetetlen alkalomra. Sajnos, ilyen a sors. Utjai kiszámíthatatlanok és az ember néha már későn döbben rá, hogy egyes cselekelövelli a Kapos vizét a tikkadt földre, csövek hálózzák be a gondozott táblákat és a tolnanémediek néha elmennek a Kapós- partra, hogy elnézegessék a szemet gyönyörködtető kertet. Lépésről lépésre tanulta meg Győri János azt, hogy mit jelent a nagyüzem és milyenek ott a távlatok. Rájött arra, hogy tehetsége, egyénisége itt tud szinte végtelen mértékben kibontakozni. És megtudta, hogy mit jelent az, amikor munkája eredményének nemcsak ő, hanem az egész falu örül. Uj mederbe terelődött Győri János élete, az egykor szűk parcellákba szorított élet szárnyakat kapott. Most ott tart, hogy a háztáji gazdaságát, szőlőjét, kertjét a szövetkezeti kert mögé helyezi. A szövetkezeti kertben szebb a paradicsom, szebb a paprika, a káposzta, minden, mint a háztáji kertben. Elgondolkoztató Győri János esete. Típusa annak a paraszt- embernek, aki belekóstol a szocializmusba és rájön, hogy ez a neki való életmód. Átgyúrta a szövetkezet Győri Jánost, felemelte, jobbá, nemesebbé tette. Nemcsak Győri Jánost, hanem napról napra egyre több embert minden szövetkezeti faluban.-IS -OS Koch Róbert emlékét a megyében is mégünneplik. A Hazafias Népfront-bizottságok az egészség- ügyi szervekkel közösen már tartottak is Ilyen ünnepségeket, s a közeljövőben is tartanak, amelye. két összekapcsolnak a tbc elleni küzdelem propagandájával. Megyénkben ez ideig Szekszár- don, Pakson, Bölcskén tartották meg az ünnepségeket, ahol a tüdőgondozók szakfőorvosai beszéltek Koch Róbert munkásságáról és a gümakór elleni küzdelem eszközeiről detei hibásak voltak. Ha nem untatlak benneteket, akkor röviden megpróbálom leírni, milyen is itt az életem és mik a terveim. 1956-ban én is kikerültem otthonról. Hogy miért? Nem tudom. Most itt vagyok Kanadában sok ezer másik magyarral együtt. Mint már oly sok minden másban, ebben az országban is keservesen csalódtam. Nem váltak valóra az akkori álmok, amiket még tizenkilenc éves koromban álmodtam a Nyugatról és nem váltak valóra az ígéretek, amiket percenként lehetett hallani, 1956 októberében a Nyugattal kapcsolatban. Annakidején úgy jöttem ebbe az országba, hogy próbálok továbbtanulni, de amikor ideértem, beláttam, hogy erről szó sem lehet. Ugyanis elsősorban sok pénz, másodszor pedig az angol nyelv tudása szükséges ahhoz, hogy itt valaki tanulhasson. Ez a két akadály pedig szinte legyőzhetetlen. A nyelv elsajátításához szorgalmas magántanulás mellett is kell legalább négy-öt év. A pénzt pedig keservesen lehet itt megkeresni a hárommillió munkanélküli hazájában. így aztán lemondtam a tanulásról és egyszerű munkával keresem meg a megélhetésre valót. De azt hiszem untatlak benneteket ezzel a felesleges és sok Mikor beléptem a szobába Gyimóti László, a borzalmakat átélt emberek jellegzetes, megkönnyebbült nagy sóhajával kezdte a beszélgetést, — Hát igen, ezt szerencsésen átvészeltem. Pedig milyen kérőn figyelmeztettem, hogy ne hajtson olyan őrült sebességgel. De nem akarom a közepén kezdeni; — Az elmúlt hét csütörtökjén, reggel 9 órakor indultunk Szek- szárdról. Többirányú elintézni valónk volt. A gépkocsit Szalai Mihály, szedresi lakos vezette. Mikor Hőgyészre értünk, ott kaptuk az első ellenőrzést. Nekem már akkor az volt az érzésem, hogy baj lesz. Ugyanis Szalai gyorsan hajtott. Az eredmény engem igazolt. A rendőr gyorshajtás miatt elvette Szalai egyik betétlapját, — Bizonyára nem is sejtette, hogy az igazi „fekete leves” még csak ezután következik? — Valóban nem, mert különben más utat választottam volna. Azt hittem, tanult az esetből és a nehezén már túl van. Ezután Be- lecskán ebédeltünk, ahol Szalai három, de lehet hogy öt deci sört ivott. Belecskáról Simontor- nyára mentünk. Ott azt mondotta, hogy elmegy meglátogatni egy régi katona pajtását. Mi addig várakoztunk. Másfélóra múlva jöhetett vissza. Azt nem tudom megmondani, hogy ivott-e a barátjánál. önként adódik azonban a kérdés, hogy nem éreztem-e a leheletén, hiszen én szorosan mellette ültem. Nem éreztem, mert mindkét oldalon nyitva voltak az ablakok és kereszthuzat volt. Alig értünk ki Simontornyáről, máris újabb ellenőrzést kaptunk. Itt csak a menetlevelet ellenőrizték, azonban nekem feltűnt, hogy a gépkocsivezető szemmel láthatóén nem akar a rendőrökkel szemtől-szembe kerülni. Most az események után csak arra tudok gondolni, hogy Szalai a borgőzös lehelete miatt aggódott és óvatosságból fordult el. Simontornyáről, Pincehelyre mentünk. Ott mintegy 10—12 mázsa súlyú különböző felszerebeszéddel, hisz ti most nem azért jöttetek össze, hogy távolból érkezett levelet olvassatok, hanem, hogy hat év munkáját értékeljétek és sikereitekre ürítsetek két-három pohárral az itt is híres szekszárdi bikavérből. Majd én is veszek magamnak egy üveg jó erős italt és május 28-án este poharat emelek talán éppen akkor, amikor ti is az örök fiatalságra ürítitek poharatokat, így aztán mégiscsak közietek leszek, ha nem is személyileg, de gondolatban. Hej, pedig Majzik Dini, de szeretnék egy jót énekelni Veled. Meg Ti is többiek, feltétlen írjatok, hogy mi lett belőletek és egy fényképet küldjétek a találkozó eseményeiről. Most búcsúzom tőletek, de úgy érzem, hogy rövid időn belül személyesen is fogunk találkozni. További jó mulatóst kívánok és üdvözlöm kedves régi tanáraimat is. Sok szeretettel barátotok: R. Gy.« Záaonyi Ági hangja, aki a levelet felolvasta meg-megcsuk- lott az elérzékenyedéstöl, a többiekre pedig a szomorúság csendje nehezedett. A levél tartalma azonban mégsem ünneprontásként, hanem tanulságképpen hatott valamennyiükre. POZSONYI 1GNÁCNE sérült átélte — lést raktunk az autóra; Többek között egy 3—4 mázsás vaskábeldobot is. Innen már négyen ÜL tek az autó rakterületén. Belecs- kára érve az egyik dolgozó meg-* kérte a gépkocsivezetőt, hogy áll« jón meg, mert ők sört akarnak inni. Erre mindannyian megittunk egy pohárral. A gépkocsivezető ismét ivott! Mikor beszálltunk az autóba, Szilágyi azt mondotta nekem, hogy el szeretné érni a 18.35 órakor Szekszárdról—Sár- bogárd felé menő vonatot. Én ezt lehetetlennek tartottam, mondván, hogy egy óra alatt nem lehet megtenni az utat. Gyönkig normális sebességgel mentünk, azon-i ban Gyönköt elhagyva szinte ész nélkül száguldott. Én többször figyelmeztettem a veszélyre. Az ezután következő eseményeket azonban már nem tudtam elke- rültetni vele; Az egyik pillanatban, mint aki hirtelen az eszét vesztette, jobb-* oldalról egyszerre csak átvágódott a bal oldalra és mintha az ott álló útkaparót megcélozta volna; egyenesen nekirohant. Ekkor én rémülten rákiáltottam: — Hová mégy, te őrült!? A következő pillanatban aztán átcikázott újból a jobb oldalra és ott az autó egy kő- prizmába ütközött, az orrára állt; majd pedig megpördült a hossz- tengelye körül és az oldalára dőlve megállt. A következő percekben csak a sebesültek jajgatását lehetett hallani. A gépkocsin vezető azt kiabálta, hogy a kormány tönkrement és az okozta az egészet, — És kit tart a legszerencsésebbnek a sérültek közül? — Magamon kívül Kurucz Gábort, akinek a fejét majdnem összenyomta a több száz kilós vaskábeldob. A haját kj kellett szabadítani a dob alól. Sajnos a legszerencsétlenebb az útkaparó volt, aki súlyos sérüléseibe a baleset után rövidesen belehalt. Ka rágondolok az emlékek még mindig gyötörnek; (Steinbach): Felvétel a Pécsi Zipernovszky Károly Gépipari és Erősáramú Ipari Technikum levelező tagozatára A Zipemovszíky Károly Gépipari és Erősáramú Ipari Techni. kum levelező tagozatára július 10-ig lehet jelentkezni a vállalatok javaslata alapján a technikum igazgatóságán. Pécs, 48-as tér 2; Telefon: 25—71. A technikum levelező tagozatán hetenként egy alkalommal tartunk konzultációt. A jelentkezési korhatár 18—40 év. A jelentkezéskor igazolni kell a megfelelő szakmai gyakorlatot, mely szakmunkás képesítés esetén két év, egyébként öt év. Igazolni kell továbbá az általános iskola Vili. osztályának. — vagy ezzel egyenértékű régi típusú iskola — elvégzését. A jelent, kezesi lapot az iskolától kell kérni. A tanulmányi idő négy év. Augusztus végén felvételi vizsgát kell tenni. A felvételi vizsga tárgyai: magyar írásbeli, matematika írásbeli és szóbeli, továbbá szabadkézi rajz. Kellő számú jelentkezés esetén előkészítő tanfolyamot tartunk, amelyen a vizsga anyagát vesszük át. Az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők különbözeti vizsga alapján a II. osztályba kérhetik felvételüket. A különbözeti vizsga tárgyai: ábrázoló mértan, szabad, kézi rajz, technológia. Kellő számú jelentkező esetén Szekszárdon konzultációs központot létesítünk; wfrrr KOZÓ Ünnepi megemlékezések Knch Kékedről
