Tolna Megyei Népújság, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

I960. Június 19. " TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s Cseréljük ki tapasztalatainkat ! A premizálás jelentősége termelőszövetkezeteinkben Vitatkozzunk többet — A ferde nézetektől csak a vita segítségével szabadíthatjuk meg az embereket — Erről a kérdésről igen sok vi­tacikk jelent meg a közelmúltban az újságokban. Igen sok vita fo­lyik erről tsz-vezetőségi üléseken, tsz-elnöki értekezleteken és a ter­melőszövetkezet tagjai között. Ez új dolog a szövetkezetekben. A mi járásunkban legalábbis új — mert eddig csak a két tamási terme­lőszövetkezetben alkalmazták a premizálást a kapásnövények megművelésénél. Vita folyik ar­ról, hogy hol és milyen munkák­nál alkalmazzák, milyen mértékű legyen a premizálás? Természet­ben, vagy pénzben adják-e a pré­miumot? S végül van-e szükség egyáltalán a premizálásra? Amint látjuk, a premizálással kapcsolatosan folyó viták, ame­lyek sokszor igen hevesek egyes helyeken, mutatja a kérdés bo­nyolultságát és annak sokoldalú­ságát is. Már fentebb említettem, hogy tavaly, illetve az elmúlt években a mi járásunkban csak a tamási Vörös Szikra és az Uj Élet ter­melőszövetkezetek premizálták a kapásnövényeket. Ezek is csak 1957 óta. Miért csak azóta? Gon­dolkodásra késztette a vezetőket az a tény, hogy minden évben gyomosak maradtak a kukori­cák, a burgonya, a répa stb. S ennek következtében alacsonyab­bak voltak a termésátlagok. A dolgok alaposabb vizsgálata alap­ján arra a következtetésre jutot­tak, hogy a tagokat anyagilag közvetlenül is érdekeltté kell ten­ni a növényápolási munkákban. Ezért elhatározták, hogy a külön­féle termékeknek egy előre meg­határozott százalékát a tag, a termés betakarításakor termé­szetben megkapja, ha a tervben előírt kataszteri holdankénti ter­mésátlagot elérte, vagy megha­ladta. S az eredmény? A két tamási termelőszövet­kezetben a kapásnövények terméshozama, területegysé­genként 60—80 százalékkal emelkedett. A járási pártbizottságon mi na­gyon alaposan megvitattuk ezt a kérdést. Megállapítottuk azt, hogy a premizálás alkalmazására nagy szükség van minden tsz- ben. Azonban nem lehet sehol sem sablonosán ezt, vagy azt a premizálási módszert alkal­mazni. Járásunk 24 termelő- szövetkezetében alkalmazzák a premizálást a kapásoknál, sőt más területen is. A magyarkeszi Petőfi Termelő- szövetkezetben tavaly rosszul dolgoztak. Ebben az évben élen­járnak a munkában. Ök is be­vezették a premizálást a kapá­soknál és kiosztották családokra a kapások területét. A magyar­keszi Petőfi Tsz-nél most igen behatóan foglalkoznak a kalászos növények aratásának, a premizá­lásának a kérdésével. Még nincs, teljesen kiforrva náluk a teljes formula, de amint mondják, „amire kell, meglesz”* . ... Az elmúlt hetekben megvizs­gálta járásunkban minden terme­lőszövetkezet munkáját egy szak- bizottság, a járási pártbizottság és a járási tanács mezőgazdasági osztályának a megbízásából. Az a tapasztalatunk, hogy ott nem megy megfelelően a nö­vényápolási munka, ahol nem értették meg a premizálást, vagy nem megfelelő a premi­zálási rendszerük. Nagyon fontos dolog az, hogy olyan premizálási rendszert al­kalmazzunk, amely egyszerű és könnyen érthető. A legésszerűbb és a legprecízebben kidolgozott premizálási módszer nem ér egy fabatkát sem, ha azt a tagok nem értik meg. Milyen mértékű legyen a pre­mizálás? Erre azt válaszolhatjuk, hogy az okos vezető mindig szá­mol. Mégpedig úgy, hogy hogyan terem több, milyen módszer al­kalmas arra, hogy több marad­jon a közösben és ugyanakkor a tagoknak is több jusson. Ez a kettő nem ellentétes egymással. Nagy részben függ a premizálási módszer eredménye vagy ered­ménytelensége attól, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok megér­tik-e azt, és valóban ők döntöt- tek-e annak a bevezetéséről. Természetben vagy pénzben premizáljunk? A legjobb az, ha ebben a kérdésben is a tagok döntenek, a közös gazdaság ér­dekeit figyelembe véve. Járásunk­ban is így történt ez. Most, amikor a háztáji gaz­daságnak még igen nagy sze­repe van a tagok jövedelmé­nek a kiegészítésében, és az áruellátásban is, természetes, hogy a legtöbb helygn a ter­mészetbeni premizálást vá­lasztják. Ez nem baj. Ettől nem kell félni. A természetbeni premizálás a háztáji gazdaságban lévő állatál­lomány takarmánnyal való ellá­tásának egyik módszere is lehet. Ugyanakkor a tsz-parasztok biz­tonságérzetét növeli és a terme­lőszövetkezet iránti bizalmát pe­dig fokozza. Nálunk most mind gyakrabban felmerül az a kérdés, hogy le- het-e és kell-e alkalmazni vala­milyen premizálást az aratási és Épülnek, szépülnek falvaink A községfejlesztési tervek vég­rehajtása során megyénk falvai­ban évtizedes kívánságokat való­sítanak meg tanácsaink. Öcsény­ben is ez évben három utcát — a Petőfit, a Dózsa György és a Ka- zínczyt — kövezik le. A községfejlesztési alap fel- használásán kívül ehhez a la­kosság még külön társadalmi munkát is vállalt, több mint 30 000 forint értékben. Hasonlóan vállaltak társadalmi munkát a járdásításban is. Ez évben mintegy 1000 méter járda­építést terveztek be Öcsényben egyrészt téglából, másrészt be­tonból. Nagy összeget tesz ki a villanyhálózat bővítésére irányuló terv végrehajtása is. Az idén akarják megoldani egy zuhanyfürdő létesítését is. A vízvezetékcsövek lefekte­tése már folyamatban van, már csak a négyszemélyes zuhanyozó építése van hátra. Különösen az arató-cséplő mun­kások örülhetnek ennek legjob­ban, hiszen munka után megfü- rödve, tisztán mehetnek majd haza pihenői« Az ez évi községfejlesztési terv mintegy 460 000 forint beruházá­sát írja elő öcsényben. — ötven év alatt sem volt ilyen fejlődés itt Magyarkeszin — mondják a községben. És ez is a községfejlesztési terv végrehajtá­sának köszönhető. Tavaly mintegy nyolc kilomé­ternyire járdát építettek kö­zel egymillió forintos költ­séggel. Az idén az összes be­ruházási költség 439 400 forin­tot tesz ki. A most épülő autóbusz-váróterem hamaro­san átadásra kerül. A villany­hálózat külterületi bővítésé­re a váróteremmel együtt, közel 200 000 forintot költe­nek. A község fejlesztése érdekében a tanács versenyt is kezdemé­nyezett. A sport, az úttörő és a KISZ-szervezefek számára a terv 4800 forintot ír elő. Ezt az össze­get felosztották három részre: 2800, 1500 500 forintos összegekre. A három szerv közül a legtöbbet az kapja, amelyik a legtöbb tár­sadalmi munkát végzi a község ««építése érdekében, A hosszantartó eszmecsere után is . bebizonyosodott, hogy vitára van szükség! Ugyanis a vita so­rán beismerte mindegyik felvető- ! dött ferde nézettel kapcsolatban, hogy tévedett. Nem könnyű senkit meggyőzni! A téves elképzelés feladása nem A mi pártunkat ma az egység jellemzi. Egységes a tagság és egység van a vezetésben. Soha nem volt még ekkora összeforrott ság, nem jött még létre az aka­ratnak, cselekvésnek és végrehaj­tásnak ekkora összhangja. Ha sokat beszélget az ember falusi pártmunkásokkal, itt-otí az egység ellenére is, előbukkan egy-egy téves nézet, e nézetek legtöbbször a politikai tudatlan­ság és a vita hiányának eredmé­nyei. Hogy ez mennyire így van, szeretném saját tapasztalatomon keresztül megvilágítani. A napokban Mucsiban beszél­gettem egyik régi elvtársunkkal. Képzett ember. Faluvégi házában, amely a -Duzsi sarok- nevet vi­selő meredek domboldal tetején épült Lenin és Sztálin összes ma­gyarul megjelent műveire, s Marx néhány jelentős munkájára bukkantam. Vendéglátóm tagja 1 Kit vegyünk fel párttagnak ? A kérdés Mucsiban is felvető­dik, s vele kapcsolatban egyesek úgy vélik, hogy csak a fiatalok közül érdemes párttagot felvenni: »A fiatalságot már a mi rendsze­rünk nevelte. Megbízhatóbb! A ncgyven-ötven év körüli ember­ből, aki most szánja rá magát a pártba lépésre, már sosem lesz igazi kommunista- — vélik akik vitatársam hatása alatt állnak. Helyes-e ez az elképzelés? Nem helyes. Az efféle nézet Mucsiban sem, s más községben sem állja meg a helyét. A terme­lőszövetkezeti átalakulás eredmé­A politikai képzettség kérdése Vitánk során felvetődött a párt­ba való felvételét kérő szövetke­zeti parasztember politikai kép­zettségének kérdése is. Hibás az a nézet, amely szerint a felvételt kérőnek kész kommunistának kell lennie, olyan embernek, aki a marxizmus—leninizmussal tel­jes mértékben tisztában van és a dialektikus materialista világné­zetet vallja. Többet kell vitatkoznunk! Csütörtökön délelőtt ülést tart a városi tanács a helyi tsz-nek. Szabadidejében sokat olvas a klasszikusoktól. A múlt hibájából kifolyólag csak elemit végezhetett. Nehezen bir­kózik a könyvekkel. A párthoz való hűségéhez nem fér kétség. Az ötvenhatos ellenforradalom idején gyalog indult el Mucsiból Szekszárdra, hogy fegyvert kér­jen a párttól. Beszélgetésünk során kiderült, hogy sok mindent helyesen lát. A falut érintő lényeges politikai kérdésekben azonban helytelen elképzelései vannak. Órákig vi­táztunk a »Duzsi sarok- meredek partjának szélén a körtefák alatt. Vitatársam a falu kommunistái előtt tekintélynek örvend, s ép­pen ezért, mivel hatni tud az em­berekre, hibás nézeteivel úgy gondolom nemcsak szóban, ha­nem írásban is érdemes vitába szállni. nyeként 40—50 éves emberek ezrei kapcsolódtak be lelkes oda­adással a szocialista építőmunká­ba. Közülük többen példát mu­tatnak a munka, az áldozatválla­lás, a közös gazdaság felvirágzá­sáért folytatott küzdelem terén. Ezeknek az embereknek nagy ré­sze gazdag tapasztalatokkal ren­delkezik a gazdálkodás terén és nagy tekintélynek örvend fiatalok és öregek előtt egyaránt. Nem zárhatja be előttük a párt a ka­puit! Akik bizonyságot tettek a szocializmushoz való hűségükről, azok negyven éves fejjel is jó kommunistákká válhatnak. Gondolkozzunk csak! Mi sem így kezdtük! Hosszú évek kelle­nek ahhoz, hogy a párt kommu­nistává formálja a tagjainak so­rába lépő parasztembert. A gyakorlati munkában való hűséges helytállást és a szoros ér­zelmi kapcsolatot, legtöbb esetben csak viszonylag hosszú idő eltelte után követi a kikristályosodott ideológiai éleslátás. megy egyik percről a másikra. A vita eszmei küzdelem és fáradtság gal jár. A jobb és baloldali nézetek és ferde elképzelések elleni vitát mégis lelkesedéssel kell vállal­nunk. H. T. a cséplési munkáknál? Ha a ter­melőszövetkezet tagjait megkér­dezzük, ők azt mondják, igen. Milyet? Azt mondják, természet­benit. Lehet-e és hasznos lesz-e ez? Feltétlenül lehet és ha jól alkalmazzuk, nem is kevés ha­szonnal jár. Erre egyébként a meglévő alapszabály is módot ad. Ha ugyanis a betervezett holdan­kénti termelési mennyiséget tel­jesítik, vagy túlteljesítik, a ter­ven felüli mennyiség 50 százalé­ka, vagy ennél több is kiosztható prémiumként. Ma járásunkban az összes ka­lászosok aratásának csak a 30 százalékát végzi a gép. Figyelem­be véve azt, hogy a gabona termelésére fordí­tott összmunka 70—80 szá­zalékát az aratásra, behor- dásra és a cséplésre fordított munka teszi ki. nem volna-e helyes, ha az aratásban és cséplésben részt vevő tagok­nak, akik a 25 vagy 30 fokos hőségben verítékeznek, azok­nak adnák azt a bizonyos há­nyadot? Végül néhány szót még arról, hogy van-e szükség a premizálás­ra? Nálunk is volt és van ilyen vita, vezető funkcióban dolgozó elvtársaknál is. Az elmúlt napok­ban olvastam a megyei lapunk­ból a dunakömlődi tsz elnökének cikkét, ö azt írja, hogy ők pre­mizálás nélkül eddig is megvoltak és ezután is meglesznek. Én ezt elhiszem, Nagyon tisztelem a du­nakömlődi tsz elnökét és vezető­ségét, szép eredményt értek el gazdaságukban. Azonban azt nem hiszem, hogy ha a premizálást bevezetnék, nem vezetne-e még az eddiginél jobb eredményre? Nézzük meg az állami gazdasá­gokat, üzemeket, vállalatokat, az 1957. óta bevezetett nyereségré­szesedési rendszer beveeztésének van eredménye? Igen, van, igen nagy eredménye van. Csak a leg­nagyobb örömmel lehet pártunk és kormányunk azon intézkedé­seiről szólni, amely a dolgozók anyagi érdekeltségét fokozza a termelésben. A termelőszövetke­zetekben ez még csak most van kialakulóban. Nagy örömünkre szolgál az, hogy a párt és a kor­mány bátorítja és felkarolja a kezdeményezőket. Jó dolog ez és feltétlenül hasznos lesz. Hangsúlyozni kívánom azt, hogy a premizálás alkalma­zása még maga nem egy csodaszer, amely mindent megold. Szó sincs róla. Azonban, ha megvannak a meg­felelő hozzáértő politikai és szak­mai vezetők, akik felelősséget éreznek népi államunkért, a szo­cializmus felépítéséért, de együtt éreznek és együtt dolgoznak a termelőszövetkezeti parasztokkal, ha a helyi - adottságokat figye­lembe véve megfelelő premizálási módszert vezetnek be, akkor könnyebben leküzdik a kezdeti nehézségeket és gyorsabban jöve­delmező, illetve virágzóvá teszik közös gazdaságukat. Szügyi Elek. a tamási járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője Megalakult az ÉDOSZ Szekszárdi Természetbarát Szakosztálya Az Élelmezési Ipáin Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bi­zottsága csütörtökön tizenhat ter­mészetbarát részvételével a szer­vezeti szabályzatnak megfelelően szakosztályt alakított. A megválasztott vezetőség célul tűzte a mozgalom kiterjesztését Szétszórd valamennyi élelmezési ipari vállalatára. Ennek érdeké­ben ezúton is felkéri az élelmezé­si vállalatok dolgozóit, csatlakoz­zanak a testedzést, ismeretet és szocialista öntudatot mozgalomhoz. Szekszárd város tanácsa június 23-án, csütörtökön délelőtt ki­lenc órai kezdettel ülést tart a városi tanács tanácstermében. A tanácsülés napirendjén több kérdés, javaslat megvitatása, el­fogadása szerepel. Kalmár József, vb. elnök a le­járt határidejű határozatok vég­rehajtásáról, és a végrehajtóbi­zottság intézkedéseiről tesz jelen­tést. A következő napirendi pont Né­meth József, vb. elnökhelyettes előterjesztése lesz a városi tanács községfejlesztési üzemének létre­hozásáról. A városi tanács ugyan­is az előző években a községfej­Az elmúlt héten vizsgáztak az egyéves könyvelői tanfolyamok hallgatói. Szekszárdon kettő, Bonyhádon, Tamásiban és Dom- bóvárott egy-egy ilyen egyéves könyvelői tanfolyam vizsgáin bi­zonyították be a tanfolyamok hogy alaposan felké- a termelőszövetkezetek lesztési és költségvetési beruházá­sok elvégzését többnyire idegen kivitelezőre bízta. Az utóbbi években viszont nehézsé­geket okozott ez, több beruházás késett kivitelező hiánya miatt. A járda- és úthálózat felújítására, kisebb építkezések és a szállítá­sok elvégzésére kívánja létrehoz­ni a városi tanács a községfejlesz­tési üzemet, kövező, aszfaltozó, hengergépész, ács, kőműves, fes­tő szakmunkásokból, gépkocsi- vezetőkből, kubikosokból, segéd­munkásokból. Ezt követően a tanácsülés a já­rásbírósághoz küldendő népi ül­nököket választja meg. pénzügyi feladatainak elvégzésére. Ezeken a tanfolyamokon összesen százan nyertek könyvelői képesí­tést. _ Ezen kívül működik egy két és féléves mérlegképes könyvelői tanfolyam is, amelynek első év­folyamában e hó végén fejeződik be a tanítás. fejlesztő hallgatói, szültek Vizsgáztak az egyéves könyvelői tanfolyamok hallgatói

Next

/
Thumbnails
Contents