Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-18 / 116. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. május 18. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata ' (Folytatás az 1. oldalról.) hivatalos ülésének tekinti és azon az eleve elfogadott kérdések (leszerelés, Berlin, stb.) lesznek a vita tárgyai. Ha Hruscsov részt vesz ezen az értekezleten, ezt az amerikai elnök annak minősíti, hogy — visszavonta feltételeit. A sajtóház folyosóin megdöbbenéssel fogadták az amerikai nyilatkozatot, amely ismét azt bizonyította, hogy a Gatesek Amerikája görcsösen ragaszkodik álláspontjához és a közvélemény elítélő Moszkva (MTI): Kedden valamennyi szovjet központi lap első oldalán közli N. Sz. Hruscsov párizsi nyilatkozatának szövegét. A lapok párizsi tudósításaikban elemzik, miért került sor erre a nyilatkozatra, ismertetik, hogyan fogadta a világ közvéleménye Hruscsov szavait. A Pravda fejlécében közvetlenül a lap címe mellett, vastagbetűs szedéssel közli: a Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Minszkben, Rigában, Sztálingrádban és más városokban tegnap megtartott népes gyűléseken és összejöveteleken a szovjet emberek egységesen helyeselték a szovjet kormányfő párizsi nyilatkozatának szövegét. Nyikita Szergejevics Hruscsov- val együtt a szovjet emberek szilárdan és határozottan kijelentik: A csúcstalálkozót az Amerikai Egyesült Államok reakciós körei torpedózták meg, az amerikai katonai repülőgépek nek a Szovjetunió felett végzett provokációs repüléseivel. A szégyen és a felelősség háruljon ezért azokra, akik gonosztevő politikát hirdettek a Szovjetunióval szemben. A Pravda párizsi tudósítói J. Francev, G. Ratiani és V. Nyek- raszov hangsúlyozzák: a találkozót megelőző időszakban végrehajtott provokációkat előre megfontoltan hajtották végre, azzal a céllal, hogy megrontsák a normális államközi viszonyt, bonyolítsák a nemzetközi feszültséget, s megtorpedózzák a csúcsértekezletet. A lényeget tekintve, a Szovjetuniót megfosztották annak lehetőségétől, hogy részt vegyen a tanácskozásokon, mert csak egyenlő alapokon, egyenlő feltételekkel vehetünk azon részt, írják a tudósítók. Mindenféle tárgyaláshoz a résztvevők megegyezési készségére van szükség. Az USA kormányánál azonban nincs meg ez a készség. Bebizonyította ezt mind tevékenységével, mind pedig azokkal a nyilatkozataival, amelyeket a katonai repülőgépek a Szovjetunió és más szocialista országok légterében történő behatolásával kapcsolatban tett. A szovjetunió, híven a lenini külpolitika elveihez, a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés egymás mellett élése mellett foglal állást — írja a Pravda. — Mi következetesen megvalósítjuk a békés egymás mellett élés politikáját. Ahhoz, azonban, hogy ez politikai valósággá, államközi kapcsolatok mindennapi gyakorlatává váljék, arra van szükség, hogy az imperialisták lemondjanak a Szovjetunió ellen irányuló zsiványpoliti- káj ükről. A találkozóhoz vezető út továbbra is nyitva áll. Most az Egye sült Államok kormányának kell megtennie a magáét. így értékeli a tényeket minden józanul gondolkodó ember Párizsban. A szovjet politika lényegének kiforgatására irányuló kísérletek nem zavarják meg a közvéleményt — állapítja meg a Pravda. A cikk így fejeződik be: Sok nyugati ember számára különösen tanulságos volt a mai nap: hozzásegítette őket, hogy jobban megértsék, merre található a tartós és megbízható békéhez vezető út, ki akadályozza meg az emberiséget, hogy ezen az úton haladjon. Az Izvesztyija tudósítói — Ziállásfoglalása ellenére sem hajlandó megtagadni a légi banditizmust, nem akarja felelősségre vonni a kémkedésért felelőseket. Hruscsov — akit kirándulására valóságos újságíró-karaván kísért el: nyugati rádióállomások, hírügynökségek gépkocsijai követték árnyékként a szovjet kormányfőt és kíséretét — azzal válaszolt, hogy ilyen körülmények között nem vesz részt a délután 3 órára egybehívott értekezleten. A szovjet kormányfő a déli órákban visszatért Párizsba és a Szovjetunió nagykövetségére hajkov és Kraminov — értékelésükben rámutatnak: az amerikai agresszív körök, amelyek féltek a feszültség enyhülésétől, minden tőlük telhetőt megtettek a csúcstalálkozó felrobbantására. A Szovjetunió azt várta, hogy Washington elítéli ezt a provokációs politikát, intézkedéseket foganatosít, hogy csökkenjen a feszültség, amely az agresszív körök szovjetellenes tevékenysége következtében alakult ki. A legutóbbi napig ezt várta a világ minden népe, de hiába. A lap bírálja Eisenhower amerikai elnöknek az esti órákban közzétett nyilatkozatát. Az elnök nem ítélte el az USA katonai köreinek agresszív cselekedeteit — állapítják meg a lap tudósítói. — Ismét megmutatta, hogy nem akar normális és egészséges környezetben, egyenlő alapokon tárgyalni. A Trud tudósítói, Kotov, Kuz- nyecov és Grigorjev rámutatnak: A szovjet kormány és feje a csúcstalálkozó előkészületei során igen nagy türelmet tanúsítottak. Az utolsó pillanatig várt arra, hogy a washingtoni államférfiak kijózanodjanak. „N. Sz. Hruscsov tegnap de Gaulle-lal és Macmil- lan-nal folytatott kétoldalú megbeszélésein felvetette, hogy a találkozó sikere érdekében az ameri kai kormánynak le kell mondaV nia az agresszív tevékenység hitszegő politikájáról, a békevágy» gyal folytatott képmutató játékról. Az öntelt amerikai politikusok azonban nem vették tekintetbe ezt a jogos figyelmeztetést” — mutatnak rá a tudósítók, majd hangsúlyozzák, az amerikai politika agresszív irányzata olyan nemzetközi helyzetet teremtett, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a csúcstalálkozót, a döntésre érett nemzetközi kérdések megvitatását. Párizs: (MTI) Kedden reggel még a világvárosi forgalom zaját is túlharsogták a lapok főcímei. »Lehetetlen tárgyalni, ha az Egyesült Államok nem ítéli el határaink megsértését-« — idézi Hruscsovot főcímében az Huma- nité. —« Hruscsov azt követeli az amerikaiaktól, hogy ne repüljenek többé szovjet terület fölé és ismerjék be, hogy agressziót követtek el« — írja a Figaro — »Macmillan és de Gaulle megpróbálkozik a közvetítéssel“ — közli a Combat. A Times angol hidegvérrel a tizedik oldalon kéthasábos címmel közli: Mr. Hruscsov a konferencia elhalasztását javasolja. — Az Egyesült Államokat felszólítot- lák, ismerje be, hogy agressziót követett el“ — s a New York Herald Tribune szomorkás nyolchasábos címe: »Veszélyben a csúcs, mert Hruscsov bocsánatkérést követel az U-2-ért és Eisenhower megtagadja ezt“. A kifejezések nem egészen pontosak. A csúcs- értekezlet meg sem kezdődött s nem az a kérdéses, hogy megtartják-e, csupán az, hogy most tartják-e meg. De annyiban feltétlenül igaza van a New York Herald Tribune-nak, hogy Eisenhower kezében van a döntés. Walter Lippmann, a New York Herald Tribune keddi számában »U-2 Párizsban« címmel nyíltan beszél erről: A kérdés, amelyen a konferencia megfeneklett, az tatott. Ebéd után a Grenelle utcát özönlötte el az újságírók hada. Egy rádióállomás folyamatos helyszíni közvetítést adott onnan és igyekezett elsőnek beszámolni arról, amikor elindul Hruscsov gépkocsija. A Chaillot-palotában a szovjet küldöttség konferenciaterme már három óra után megtelt. Száz és száz újságíró várakozott az esetleges Hruscsov-saj tókonferenciára — másfél órai várakozás után közölte a hangosanbeszélő, hogy a sajtókonferenciára most nem kerül sor... A Szovjetunióban hétfőn az esti órákban kezdődtek meg a népes gyűlések, amelyeken a dolgozók megvitatták N. Sz. Hruscsov nyilatkozatát. Az esti és éjszakai műszakok dolgozói gyűléseiken egyöntetűen helyeselték, hogy a szovjet kormány határozottan követeli az agresszív politikai tevékenység beszüntetését. A gyűlések felszólalói hangsúlyozták: a Szovjetunió helyesen járt el, amikor ilyen körülmények között nem hajlandó a tárgyaló- asztal mellé ülni mindaddig, amíg nem biztosítják az agresszív politika megszüntetését. A szovjet emberek mélységes felháborodással ítélik el az amerikai agresszív körök szovjetellenes tevékenységét. Erről nemcsak a gyűlések tanúskodnak, hanem azok a nyílt levelek is, amelyeket a szovjet társadalom különböző rétegeinek képviselői intéztek ame rikai kollégáikhoz. A Lityeratur- naja Gazeta keddi számában több neves szovjet író, köztük Mihail Solohov, Borisz Polevoj, Sztyepan Scsipacsov, Valentin Katajev és mások nyílt levélben fordulnak amerikai kollégáikhoz. Felhívják figyelmüket arra a felelősségre, amely az írókra hárul a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A Szov- jetszkaja Kultúrában megjelent a szovjet kulturális élet számos kimagasló személyiségének hasonló jellegű nyílt levele. Ezt a levelet többek között Galina Ulanova, a viághírű balettművész, Dmit rij Sosztakovics zeneszerző, Szer- gej Jutkevics filmrendező, Kiril Kondrasin karmester és mások írták alá. A szovjet kulturális éhet vezető személyiségei felhívják amerikai kollégáikat: tegyenek meg mindent azért, hogy a két ország között baráti kapcsolatok alakuljanak ki, hogy a hidegháborús tevékenységet egyszer s mindenkorra megszüntessék. U-2 repülése, pontosabban az az álláspont, amelyet az elnök és kormánya ezzel, kapcsolatban elfoglalt. Amikor a gépeket megfogták, Hruscsov úr kitárta az ajtókat Eisenhowernek, hogy diplomatikus kiutat találjon saját zsákutcájából. A diplomatikus válasz az lett volna, ha Eisenhower nem szól semmit, vagy megígéri, hogy az egész ügyet megfelelően kivizsgálják. Eisenhower azonban ehelyett azt mondta, hogy ő a felelős a dologért. Kijelentette, hogy ilyen repülések szükségesek és sejttette a világgal, hogy ezek a berepülések folytatódnak. Ezzel becsukta az ajtót, amelyet Hruscsov kinyitott számára... Ez végzetes hiba volt. Lehetetlenné tette Hruscsovnak, hogy figyelmen kívül hagyja az ügyet. Ha Hruscsov ezt elfogadja, ezzel kapitulált volna az Egyesült Államok előtt és megadta volna a jogot, hogy megsértse a szovjet határokat. Ezt pedig a világon egyetlen államférfi sem engedheti meg. Lippmann szerint a kémrepülés szarvashiba volt. Eisenhower megkísérelte a visszavonulást, de ez »túl későn történt és valószínűleg túl kevés is volt«. Lippmann figyelmeztet, ez a politika fokozatosan elszigetelheti az Egyesüli Államokat szövetségeseitől ó- »semlegesítheti g külföldi p — r.’i- kai támaszpontok nagy részét.«. Az Humanité Pierre Courtade A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségével egyetértésben előterjesztett javaslata alapján Révész Géza honvédelmi minisztert — jó munkájának elismerése mellett — tisztsége alól felmentette, Czinege Lajos tartalékos alezredest kinevezte honvéd al- tábornaggyá és megválasztotta honvédelmi miniszterré. Az Elnöki Tanács Boldóczki János rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet e tisztsége, valamin* a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alól felmentette. Révész Gézát rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte és megbízta a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének vezetésével. CZINEGE LAJOS ÉLETRAJZA Czinege Lajos Karcagon született. Apja mezőgazdasági munMoszkva (TASZSZ): Vlagyimii I Hvosztov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a nemzetközi viszonyok történetének kiváló szovjet szakembere kedden cikket írt az Izvesztyijában. Hvosztov hangsúlyozza, hogy nemcsak a szovjet törvények, hanem az Egyesült Államokban 1938-ban elfogadott és a polgári repülésről szóló törvény is elismeri az állam teljes és kizárólagos szuverénitását saját légiterc felett. Ez nemcsak nemzetközi jogi norma, hanem a belső törvénykezés általánosan elterjedt elve is. Az általánosan elfogadott jogi normák úgy látszik,, elfogadhatat- lanoknak bizonyultak a hideghácikkét közli. Eisenhower kezében tartja az értekezlet sorsát — írja Courtade. — De válasza egyelőre az volt, hogy megpróbálja a kudarcért a felelősséget Hruscsovra hárítani. Courtade azt írja, hogy de Gaulle elnököt és Macmillan miniszterelnököt nagyon meglepte Eisenhower magatartása. Megpróbálták rendbehozni a dolgot »felejtsük el a múltat« alapon. Ez talán sikerülhetett volna, de csak azzal a feltétellel, ha a múltat ténylegesen fel is számolják — írja a cikkíró. — Végül is hideg fejjel vizsgálva az eseményeket, Eisenhower néhány hónap múlva nem lesz több, mint egy nyugalomba vonult tábornok, és ha pártja, a köztársasági párt elveszti az elnökválasztásokat, akkor az London: (MTI) Az angol lapok bőven foglalkoznak a csúcstalálkozó lehetőségével és a konferencia válságos fejleményeiért az amerikai kormányra hárítják a felelősséget. A Daily Herald írja: »Átkozott az amerikai hírszerző szolgálat őrültsége átkozott és ostobaság, amellyel az Egyesült Államok kormánya a történtek után az ügyet kezelte!« A Daily Telegraph ezeket írja: — Az Egyesült Államok mindeddig igazolni, sőt megerősíteni látszott a Szovjetunió területére való behatolás politikáját. Ez igazán nem hagyott más választást Hruscsovnak, minthogy félreérthetetlenül ennek a politikának a visszavonását követelje. — Minden más eljárással tűrhetetlen tekintélyveszteséget szenvedett volna. Az amerikaiak ebben az ügyben tisztességtelenül viselkedtek és az a k'*í:'lrt'"'k, hogy tisztességesnek akarnak mutatkás volt. 36 éves. Már 12 éves korában dolgozott, mint mezőgazdasági cseléd, majd kovács mesterséget tanult. 20 éves korában kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1945 óta tagja a pártnak. A felszabadulás után ő szervezte meg a karcagi ifjúságot. 1946- ban a karcagi rendezőgárda parancsnoka. 1947-től 1951-ig különböző pártfunkciókat töltött be. 1951-től 1954-ig hadseregben szolgált alezredesi rangban, közben katonai politikai akadémián tanult. 1954-től mint a párt Központi Bizottsága adminisztratív osztályának vezetője a fegyveres testületek elvi, szervezeti és személyi kérdéseivel foglalkozott. 1956 októberében részt vett az ellenforradalom fegyveres leverésében. Helytállásáért az Elnöki Tanács 1957-ben a Munka Vörös Zászló érdemrendjével tüntette ki. 1957 óta a Szolnok megyei párt- bizottság titkára. 1958-ban Szolnok megyében országgyűlési képviselővé választották. ború híveinek, állapítja meg Vlagyimir Hvosztov. Most szeretnének felesleges teherként a tengerbe dobálni minden jogi és erkölcsi elvet. A cikkíró felhívja a figyelmet az amerikai külügyminisztériumnak arra a nyilatkozatára, amelyben törvényesnek minősítette a kémtevékenységet. A szovjet dolgozók az elfogott kém szigorú megbüntetését várják, írja Hvosztov. Megvetéssel elítélik gazdáit, akik ilyen szégyenletes útra indították ügynöküket, nemcsak kémkedés céljából, hanem azért is, hogy bűnös módon meghiúsítsák a nemzetközi helyzet javítására, a béke megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. irányító apparátus összetétele Washingtonban teljesen megváltozik, beleértve a titkosszolgálatot is. A Chaillot-palotában és párizsi politikai körökben különbözőképpen kommentálják az eseményeket, de teljesen egységesek abban a meggyőződésben, hogy a konferenciák esetleges elnapolása csak diplomáciai nehézségeket, s elsősorban az Egyesült Államok számára belpolitikai nehézségeket okoz, de a nemzetközi helyzetet egyáltalán nem teszi feszültebbé. »Tárgyalni kényszerűség, amelyet az erőviszonyok szabnak meg és ezek nem változtak, ha csak az új szovjet űrhajó nem tolta el őket még inkább a Szovjetunió javára« — mondják józan nyugati újságíró-körökben. kozni, a vádlottak padjára ültette és valószínűleg megalázta őket. A Daily Mail szerint Hruscsov játszi könnyedséggel mért csapást az Egyesült Államokra a kémrepülés ügyében Miért vetette fel az ügyet ismét Párizsban? Az egyetlen magyarázat erre: Herter nyilatkozatát úgy lehet értelmezni, hogy folytatni szándékoznak a kémrepüléseket a Szovjetunió fölött. Senki sem védheti az amerikaiak viselkedését ebben az ügyben. Amerika ostoba és hazug volt és Hruscsovnak juttatta a diadalt. A Daily Mail New York-i tudósítója rámutat: az átlagember New Yorkban azt mondja, »Eisenhower minden idők legnépszerűtlenebb elnöke. Miért nem küldte el legalább a golfütőit cipelő szolgáját, vagy más valakit a hadügyminisztériumba, hogy figyelmeztesse a tábornokokat, ne okozzanak kihívást a csúcsérte» kéziét előestéjén?« fl szovjet sajtó Hruscsov nyilatkozatáról, a szovjet közvélemény állásfoglalásáról A párizsi események sajtóvisszhangja Szovjet nemzetközi jogász cikke az amerikai kémrepülőgép ügyéről Angol lapok az amerikai kormány felelősségéről
