Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-18 / 116. szám

I960 május 18. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Külföldi tudósok tanulmányozzák a szekszárdi dombvidéket Erről is beszélni kell A KISZ-titkár segített Az utóbbi időben világszerte megélénkült a tudósok érdeklő­dése a jégkorszakban keletkezett — vidékünkön sárga földnek ne­vezet — löszkőzet iránt, össze­függ ez azzal, hogy ez év nyarán lesz Stockholmban a földrajzi vi­lágkongresszus, amely többek közt a jégkorszakok és az azzal kap­csolatos löszproblémák tisztázását tűzte ki célul. A körülbelül 600 évig tartó jég­korszakban a szelek szárnyán fel­halmozódott poranyagból keletke. zett löszkőzet világszerte legis­mertebb, legjobban tanulmányo­zott feltárása a paksi téglagyár löszfala Az itteni közel 60 méter vastag löszköteg tanulmányozása alapján állapították meg a tudó­sok a jégkorszak időbeosztását (egyes fázisait). Ezt minden ha­zánkba kerülő külföldi tudós fel­keresi. Újabban azonban a paksi löszfal mellett, a szekszárdi Pa- rószta völgy is kezd európai hírű lenni, mert a szakemberek véle­ménye szerint itt tanulmányozha­tó legjobban a lösz lepusztulásá­Kibővített megyei notanács-ülés Szekszárdon Közel kétszáz asszony, lány részvételével tartottak tegnap Szekszárdon a városi tanács nagy­termében kibővített megyei nő- tanács-ülést. S mivel a napirendi pontban „A nők helyzete a mező- gazdaságban” szerepelt, túlnyo­mó többségben voltak a termelő­szövetkezeti nők. Részt vett és felszólalt az ér­tekezleten Prantner József elv- társ, a megyei pártbizottság első titkára is. A beszámolót Takács Mihályné, a nőtanács megyei tit­kára tartotta meg. Ismertette a nemzetközi nőr.ac 50. évfordulójának megünneplé­sét megyénkben, majd számos, nőtanácsok által szervezett tsz- és i egyenleg dolgozó parasztasszo­nyok közti találkozásról beszélt. I Kultr^s és eo^zséosisyi prol^Hiiro! íárryaltak a megyei tanács vii. íegiitóítói ülésén A Tolna megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága kedden délelőtt ülést tartott dr. Tuska Pál elvtárs elnökletével. A vb elfogadta dr. Tuska Pál elvtárs jelentését a le­járt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Ezt követően a Tamási Járási Tanács VB jelen­tését vitatták meg arról, hogyan hajtották végre a megyei tanács 22/1959. számú határozatát, ame­lyet az MSZMP művelődéspoliti­kai irányelveinek végrehajtása céljából hozott. A jelentést Vi- dóczi László, a járási tanács vb elnöke terjesztette elő. A jelentés többek között meg­állapította: „A Tamási Járási Tanács VB az MSZMP művelő­dési programja alapján kezdett hozzá a járás kulturális helyze­tének megjavításához. A járási tanács a múlt évben három alka­lommal tűzte ülésén napirendre a járás művelődési helyzetével kapcsolatos problémákat. A de­cemberi járási tanácsülés kötele­zővé tette a községi tanácsok szá­mára, hogy mindenütt tárgyalják meg az MSZMP Tamási Járási Bizottsága művelődési program­jának végrehajtását. Ezek a ta­nácsülések le is zajlottak minden községben és mindenütt megha­tározták a soronlévő feladatokat A Tolna megyei Tanács 22/1959. számú határozatát a tamási já­rásban különböző szintű értekez­leten vitatták meg.” Elsőrendű feladatként foglal­koztak a pedagógusok ideológiai nevelésével, az iskolák tanulmá­nyi munkájával, a népművelési munkával kapcsolatos problémák megoldásával. A beszámoló szám­adatokkal, kimutatásokkal il­lusztrálta az elért eredményeket. A napirendi pont vitája során elsőnek Mándi Gyula elvtárs, a megyei tanács művelődési osz­tályvezetője szólalt fel. Számos problémával foglalkozott. Az eredmények méltatása melleti nak minden változata és fejlődési fokozata. A Tolna megyei TIT Földrajzi Szakosztályának kezdeményezésé­re a múlt évben 150 budapesti földrajz tanár és tudományos ku­tató tanulmányozta a Parászta- völgy földrajzi különlegességeit. Az idén a budapesti és szegedi egyetem, valamint a Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Cso­portjának kutatóin kívül külföldi tudósok is felkeresték e völgyet. A Berlin-Gfeifswaldi egyetem há­rom kutatója után a múlt hetek­ben egy prágai egyetemi docens és Szabó Pál Zoltán, a Tudomá­nyos Akadémia Dunántúli Tudo­mányos Intézetének igazgatója, május 12-én pedig dr. Max Lincke a hallei (NDK) Luther Márton egyetem kutatója és 6 tagú cso­portja tekintette meg a Parászta- völgy löszformációit. E csoporto­kat dr. Pataki József szekszárdi tanár kalauzolta, akit nemrég tün­tetett ki a Tudományos Akadé­mia a szekszárdi dombvidékről szóló tanulmányáért. A nagy tapssal fogadott be­számoló után egymás után szó­laltak fel az asszonyok, kérdez tek, válaszoltak,, érveltek a kö­zös gazdaságokkal kapcsolatosan felvetődő problémákra. Prnntr.cx József elvtárs többek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy az asszonyok is vigyázzanak, a so- ronkövetkező munkák mindig időben el legyenek végezve. — A tapasztalat azt mutatja — mon­dotta —, hogy ha a lelkesedés így marad, sikeresebb lesz az év, mint tavaly. Számosán beszéltek büszkén eredményeikről és kértek segít­séget a további munkájukhoz. A felszólalásokra befejezésül Ta­kács elvtársnő adta meg a vá­laszt. több hiányosságot is felvetett, így többek között foglalkozott a tamási diákotthon helyzetével, amelynek tanulmányi eredménye alatta van az iskolai átlagnak. Ez az arány a legrosszabb a megyé­ben. Hangsúlyozta, hogy elisme­rés illeti a Tamási Járási Tanács vezetőit a cigánygyerekek okta­tása érdekében kifejtett tevé­kenységért. A felnőtt oktatással kapcsolatban arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy nagyobb gondol kell fordítani a tanulmányi szín­vonal növelésére. Walter János elvtárs, a megyei tanács vb el­nökhelyettese annak a szüksé­gességéről beszélt, hogy az álta­lános iskolák elvégzése után a pedagógusok segítsék a falusi fia­talokat abban, hogy elvégezhes­sék a különböző gazdatanfolya­mokat. Szalontai János elvtárs, a végrehajtó bizottság tagja ugyancsak a tanulmányi ered­mény javításáról és ezen belül a munkás-paraszt tanulók speciális problémáival foglalkozott. Fel­szólalt dr. Polgár Ferenc elvtárs, a végrehajtó bizottság titkára és Sári József elvtárs tsz-elnök, vég­rehajtó bizottsági tag. Több fon­tos problémával foglalkoztak. Dr. Tuska Pál elvtárs a vita tanulságainak összefoglalása so­rán az eredmények elismerése mellett bírálta a tamási járási ta­nács vezetőit, amiért nem isme­rik eléggé a művelődési politika terén adódó egyes problémákat. Ugyanakkor dicséret illeti őket többek között a könyvtár-hálózat fejlesztése érdekében végzett munkájukért. A következő napirendi pontban dr. Olay Andor, a KÖJÁLL ve­zetőjének beszámolóját vitatták meg. A közegészségügyi és jár­ványügyi állomás munkájáról és a megye egészségügyi helyzetéről tárgyaltak. Ezután folyó ügyeket tárgyaltak. A külföldi tudósok számtalan színes felvételben örökítették meg és viszik el küföldre is a szekszár di dombok földrajzi érdekességeit, amelyek a szekszárdiak számára természetesek és hétköznapiak, de az idegenek meglepődve és cso­dálattal fedezik fel e, máshol alig található löszfal szépségét és tu­dományos értékét. Május 19: fi Hazafias Népfront megyei küidöftériekezlste Megyénk Hazafias Népfront­bizottságainak hosszú hetek szí­vós félvilágosító, meggyőző mun­kája nyomán érkezünk el május 19-hez. Ekkor tartják a Hazafias Népfront megyei küldöttértekez­letét. Valóságos tömegtanácskozás volt • e küldöttértekezletre készü­lés, előkészület a kongresszusra. Megyénkben 107 falugyűlésen és a Szekszárd városi tanácskozá­son, valamint a járási küldöttér­tekezleteken összesen 19 167-cn vettek részt. Közel félezer felszó­laló mondotta el véleményét a népfront munkájáról, adott jó iavas'atokat a további munká­hoz. És megválasztották az új bi­zottságokat és küldötteket. így választották meg azt a 350 küldöttet, akik május 19-én ta­nácskoznak Szekszárdon. hogy elemezzék az ellenforradalom óta végzett munkát és megjelöljék a további feladatokat. A megyei népfront-bizottság beszámolóját a küldöttértekezle­ten Hunyadi i-ároly elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára mondja el. Kiegyelték n cukorrépát a döbröközi Új Elet Tsz-ben A döbröközi Uj Élet Tsz 175 holdon termel cukorrépát. A tsz tagjai és a családtagok lelkesen vesznek részt minden tavaszi munkában, így a cukorrépa-egye- lésen is, családtagokkal együtt több mint százhúszan munkál­kodtak. A jó munka nagyrészt a veze­tőség helyes szervező és irányító tevékenységének köszönhető. Horváth Lajos levelező Az első kérdésekre még köny- nyen válaszol Lösch Ferenc, a Hőgyészi Vegyes Ktsz elnöke, amikor a szövetkezet életéről, munkájáról érdeklődöm. 1952- ben alakult a szövetkezet, tizen­hatan kezdték a munkát, ma 42 tagja van a szövetkezetnek. De amikor már arra vagyok kíván­csi, hogy hány részlegük van, nem megy könnyen a felsorolás. Hol az egyik, hol a másik marad ki. Végül megállapodunk, tizen­három szakma van képviselve eb­ben a kis szövetkezetben, a fod­rásztól az ácsig, az órástól a bog­nárig, egyszóval amire a falunak szüksége van. De van a hőgyésziek nek egy olyan részlegük is, ami­lyennel kevés szövetkezet dicse­kedhet, tevékenysége pedig kiter­jed messze a megye határain túl­ra is, a rézműves részleg. Páczay Vilmos részlegvezető készséggel magyarázza el az ál­tala konstruált és a szövetkezet­ben elkészített pálinkafőző-beren­dezés működését. Még csak nem is kell Sióagárdra menni — ugyanis már negyedik éve mű­ködik az ottani szeszfőzdében a berendezés — mert Makrai Bé­la rézműves tanuló »vizsga-re­mekként« készíti el annak kicsi­nyített, de különben teljesen »üzemképes« mását. A cefrefőző­üst és a finomító-rész, a rektifi­A tamási Vörös Szikra Ter­melőszövetkezet KISZ titkára beszélt nekem egy fiúról, akiről már sokan lemondtak, s akit si­került megnevelni. A szóbanlévő fiú 17 éves. El­szakadt a szüleitől. Rendezetlen körülmények között élt. A mun­káján is meglátszott a zaklatott élet. Mindent félbeszakított. Sem­mit nem csinált végig, amibe belekezdett. Rendszertelenül dol­gozott. ' Vállalkozott színdarabban való szereplésre. Eljárogatott a pró­bákra. Aztán . fogta magát és a darab lejátszása előtt egyszerűen faképnél hagyta a színjátszókat. A határban hasonló dolog tör­tént vele. öt embert küldtek ki műtrágyát szórni, ő is közöttük volt. Délig csinálta rendesen a munkáját. Ebédszünet alatt »el­lógott«. A visszamaradó négy em­bernek este 8 óráig kellett dol­gozni, hogy a munkáját bepótolja. Cselekedetei miatt végül is ki­közösítették. Senki nem dolgozott vele szívesen. A szemébe mond­ták, hogy nincs rá szükség a bri­gádban. Negyvennyolcsoros új vetőgépek érkeztek a termelőszövetkezetbe. A fiúnak nagyon tetszettek a gé­pek. Felkereste a KISZ-titkárt és kérte, hogy osszák be a vetés­hez gépkezelőnek. A KISZ Tolna megyei Bízott- I sága és a Megyei Tanács Mező­gazdasági Osztálya az elmúlt na­pokban értékelte a tavaszi fásí­tásban elért eredményeket. Az ér­tékelés szerint megyénkben a fá­sítási hónap során 284 050 facse­metét és 39 950 suhángot ültettek el a KISZ-fiatalok és az úttörők. Legjelentősebb sikert a faddi Le­nin Termelőszövetkezet fiatalsá­ga érte el, 4600, a pári fiatalok 3800, a dombóvári községi KISZ- bizottság 3200, a bátaszéki Búza­kalász Termelőszövetkezet fiatal­jai pedig 2500 suhángot ültettek el. kátor zárt egységet képez. A di­rekt gőzzel fűtött üstből a párák a rektifikátorba kerülnek és a hűtés-hevítés olyan ötletesen van megoldva, hogy aránylag kevés vízzel és tüzelőanyaggal műkö­dik a berendezés. A hűtővizet használják fel a gőzkazán táplá­lására. Negyvenöt hektoliter víz­zel képes három napig működ­ni, 500—550 liter pálinkát kifőz­ni. A régi rendszerű pálinkafőző­berendezés naponta elfogyaszt 100 —120 hektó vizet 150 liter pá­linka főzéséhez. A szeszmérőgé­pet nem a cefrefőző üst után kap­csolták be, az nem az alszészt, hanem a finomítványt méri, így a feles főzést végeztető gazdák közvetlenül ellenőrizhetik, meny­nyi pálinka készült az általuk hozott cefréből. A műhely sarkában horpadt tejeskannák sorakoznak egy ké­szülék mellett. Mint megtudom, ez a gép is itt készült, arra, hogy vele »kivasalják« a tejeskanná­kat. Az alumínium tejeskannák ugyanis gyakran megsérülnek, behorpadnak. Véletlenül is, de néha szándékosan is behorpasz- szák azokat. Elég egy rúgás és máris egy, vagy félliterrel keve­sebb tej fér az eredetileg 25 li­teres kannába. Évente százezre­ket fizet rá emiatt a tejipari vál­lalat. Most, ahogy Béndek Jánps — a műhely egyik dolgozója —a A titkár megígérte, hogy teljed siti kívánságát, de csak. abban az esetben, ha helytáll a munkában, ha többé nem vallanak szégyent vele. A zetoros, aki a vetőgépet hú- zatta, tiltakozott az ellen, hogy a fiút mellé osszák munkára. Nem értett egyet a KISZ-titkárral. — Hosszas vita következett. Végül mégiscsak beleegyezett a dologba. A fiú arca sötétszürke volt a por­tól, amikor esténként hazatért. Ha fekete földbe vetettek Olyan lett, mint egy kéményseprő. A harmadik hét végén a zeto­ros, aki egyébként nagyon szigo­rú, rendtartó és köztiszteletben álló fiatalember, kijelentette, hogy nagyon meg van a fiúval elégedve, s ragaszkodik hozzá, hogy továbbra is mellette ma­radhasson. A KISZ-titkár, aki nekem a történetet elbeszélte, elárulta, hogy volt olyan időszak, amikor kissé ő is ingadozott, s majdnem lemondott már a fiúról. Kevesen múlott, hogy csaknem engedett azoknak, akik a KlSZ-ből való kizárását és a munkából való kiközösítését javasolták. Ma na­gyon örül annak, hogy erős volt a bizodalma, hogy a külső negatív jelenségek mögött meglátta a fiú­ban lévő rejtett értékeket. (H) A facsemete-ültetésben a tenge- lici termelőszövetkezeti fiatalok vitték el a pálmát, 100 000 facse­metét ültettek el. Jelentős a pak­si gimnázium 87 400-as és a cikói területi KISZ-szervezet fiataljai­nak 70 000-es teljesítménye. A megye fiataljai a fásítási hó­nap során mintegy 40 000 órát dolgoztak társadalmi munkában, amelynek hozzávetőleges értéke mintegy 120 000 forint. A KISZ Tolna megyei Bizott­sága kéri a fásításban kiváló eredményt elérő fiatalságot, hogy most, a nyári hónapokban gonA dozza az elültetett csemetéket és suhángokat. készülékbe helyezi a kannát, be­indítja a motort, pillanatok alatt »kivasalják« a kanna palástját a rugós görgők. Havonta kétezeröt­száz kannát hoznak így helyre. A további tervek? — Szeret­nénk mindig valami újat csinál­ni — mondja a részlegvezető. Most készítünk a csertői gyer­mekotthon részére egy olajfürdős főzőedényt. — A tervrajzra mu­tat, ahol az ötven literes, zárt edény metszete látható. Nyomás alatt lehet, főzni benne, mint a népszerű »fütyülőfazék«-ban, így rövid idő alatt puhul meg a leg­keményebb hús is. Az egyenle­tes hőátadást az edény dupla fala közti olaj biztosítja. Fával, szénnel lehet fűteni, de ugyan­olyan hatással, mintha gőzzel fű- tenék az edényt. Aztán szeretnék fokozottabb mértékben alkalmaz­ni a szeszfőzdéi berendezések ké­szítésénél a drága és csak import útján beszerezhető vörösréz he­lyett az alumíniumot, a »magyar ezüstöt«. Kipróbálták már, több üzemben működik alumíniumból készült szeszfőző-berendezés és jobb a réznél. — Csak az a baj, hogy nem mindenütt szeretik úgy az újat, mint nálunk, — mondja Páczay Vilmos — de talán sike­rül leküzdeni a maradiságot. »Adja isten«, hogy sikerüljön. J. J. Több mint 300 000 facsemetét és suhángot ültetett el megyénk fiatalsága a fásítási hónapban

Next

/
Thumbnails
Contents