Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-17 / 115. szám

1960. május 17. TOLNA MEGYÉT NfiPÜJSAO 3 Cseréljük ki tapasztalatainkat ! A dal ma mii Béke Tsz-ben prémiumrend­szerrel ösztönzik a kapások megművelését Dalmandon, a tsz-ben komoly munkaerőhiány van. A község nagy része az állami gazdaság­ban és a gépállomáson dolgozik. Az állami gazdaság is, meg a gépállomás is szilárd, fejlett szo­cialista nagyüzem, ahol a dolgo­zóknak biztos és jó a keresetük, így a fiatalság zöme, még szüleik egyéni gazdálkodása idején igye­kezett az egyéni gazdaságnál többet nyújtó állami szektorban munkát keresni. Legtöbb család­ból egy-két családtag a tsz-ben egy-kettő pedig az állami gazda­ságban, vagy a gépállomáson, vagy éppen a hibridüzemben dol­gozik. A tsz-nek elsőrendű feladata olyan munka- és kereseti lehető­séget teremteni tagjainak, hogy azok megtalálják a tsz-ben a szá­mításukat, elégedettek legyenek és ne kívánkozzanak el máshová. Ezeket a munka és kereseti lehe­tőségeket úgy lehet megteremte­ni Dalmandon is, hogy meg kell szilárdítani a közös gazdaságot. A két kérdést egymástól nem lehet elválasztani. Az egyén és a közös gazdaság érdekeinek összeegyeztetése ter­melőszövetkezetben a jövedelem- elosztás formáján keresztül jut legközvetlenebbül kifejezésre. — Keresni kellett a dalmandi tsz vezetőinek azt a jövedelemelosz­tási formát, amelyik a legjobban felel meg helyi sajátságaiknak és közelebb visz céljaik megvalósítá­sához. a növénytermelőké a fogatosoké a munkacsapatvezetőé a traktorosé a függetlenített vezetésé A prémium zömét tehát azok kapják rr?3, akik kézi munkát: kapálást, szedést, betakarítást, így jutottak el a premizálás gondolatához. A kapások megmű­velésére és az állattenyésztés ho­zamainak növelésére ösztönző prémiumrendszerrel továbbfej­lesztették Dalmandon is a mun­kaegység-rendszert. A kapások területét munkacsa­patokra, ezen belül egyénekre osztották fel. A különböző adott­ságok kiigazítására egy munka­csapat tagjai minden táblában vállalnak egy-egy növényből te­rületet. így elérik azt, hogy min­den egyes tsz-tag egyforma adott­ságok és lehetőségek között dol­gozik. Minden növényre megvan az átlagtermés terve. Aki saját par­celláján ezt a tervet túlteljesíti, prémiumot kap. Persze felismer­ték a dalmandiak, hogy helytelen lenne csak a gyalogmunkást pre­mizálni, mert a gyalogmunkás tervtúlteljesítésében szerepe van a traktoristának, a fogatosnak, sőt a munkacsapatvezetőnek és a függetlenített vezetésnek is. En­nek a felismerése nemcsak a premizálást teszi igazságosabbá, hanem egyben a traktorost, foga- tost és a vezetést is közvetlenül érdekeltté teszi a tervek túltel­jesítésében. A terven felül termelt tennék 60 százalékát osztják ki a dnl- mandi Békében prémium gya­nánt, a következő arányban: A terven felül termelt termékből .39 százalék 8 2,35 „ 3 7,65 „ Összesen: 60,00 százalék stb. végeznek. Ezek az úgyneve­zett növénytermelési gyalogmun­kások és a traktoros, a fogatos, Megnyitották a felszabadulási emlékkiállítást Szekszárdon Bensőséges ünnepség keretében nyi'.oaák meg vasárnap délelőtt Szekszárdon a Béri Balogh Ádám Múzeumban a felszabadulási kiál­lítást. Megnyitó beszédet Daradics Ferenc elvtárs, a megyei párt­bizottság titkára mondott, majd dr. Hadnagy Albert, a megyei le­véltár vezetője kalauzolta a meg­jelenteket a kiállításon, s ismer­tette annak főbb anyagait. A kiállítás részletes ismerteté­sére még visszatérünk. meg a munkacsapatvezető a pré­miumot természetben kapják, ki­véve a szerződéses növényeket (cukorrépa, napraforgó, stb.). A függetlenített vezetők azonban minden növényből pénzben kap­ják a prémiumot, a terven felül termelt termék értékének a 7,65 százalékát. A munkacsapatvezető nem füg­getlenített, ő maga is fizikai dol­gozó, s emellett látja el a rábí­zott 10—12 ember szervezését, irányítását, ellenőrzését. Ezen kí­vül ő jegyzi fel csapata tagjainak elvégzett munkáját, amelyet az­tán a központi bérelszámolás számfejt. Továbbfejlesztették a dalman­diak az állattenyésztésben már meglévő prémiumrendszert is. Itt is a tervtúlteljesítést premizálják. Például az egy tehénre eső át­lagos tejhozam egy évre 2700 li­ter. Minden ezen felül fejt liter tej után 30 fillér a prémium, amelyen a fejegulyás, a takar- mányos és az állattenyésztési brigádvezető osztozik 70—15—15 százalékos arányban. Prémiumot adnak az extrém minőségű mar­hák és a sertések takarmányér­tékesítése után is. A dalmandiak prémiumrend­szere figyelemre méltó. Sok érde­kes kérdés merül fel vele kap­csolatban. Például az, hogy he- lyes-e a függetlenített vezetőket premizálni és ha helyes, helyes-e ilyen arányban? Aztán nem sok-e terven felül termelt termék 60 százalékát prémiumként kioszta­ni? Nem kevés-e a gyalogmunká­sok 39 százalékos részesedése? Nem aprózzák-e fel túlságosan a területet azzal, hogy egy ember­nek egy növényből minden táb­lában adnak területet? A vita során ezekre a - kérdé­sekre jó lenne felfigyelni. To­vábbá tanácsokat is várnak a dal­mandiak: hogyan premizálják az aratást és a szénabetakarítást? — Ezt ők még nem döntötték el, nem találtak megfelelő formát. Várjuk tehát a témához a hoz­zászólásokat. Sírjuk az egész határ ERDÖSÁVOKKAL négyze­tekre SZABDALT, szelíd sí­kon emelkedik az egyszerű sír­emlék. Befödte már a moha, alig olvashatóak rajta a nevek. Né­hány lépésre tőle hatalmas gödör. Az alján víz áll, benne sás nőtt, a békák fújják tavaszi nótájukat. Ragyogó verőfénnyel süt a má­jusi nap. Mozdulatlan, békés a táj, valami megfoghatatlan, jóleső érzés árad szét a határt járó em­berbon Szemben a bátaszéki templom hegyes tornya, mögötte a furkói kendergyár fekete füstöt pipáló kéménye, jobbról a távolban hal­vány köddel takarva a bátaszéki szőlők, balról a Dunára vesző sík táj. Felriasztott vadkacsapár ír le néhány kört, rövid kiáltásokkal, és utána ismét visszacsobban vala hova, a vízre ... Csendes, békés a táj, csak a táblákat szegélyező erdősáv fiatal fái suhognak szelíden. Ilyen verőfényes, ragyogó volt a májusi nap akkor 15 évvel eze­lőtt is. Akkor is, amikor megtör­tént a szörnyű tragédia, amelynek emlékét őrzi a tábla szélén az egyszerű síremlék és a kerek gö­dör. Annyi esztendő után ismét bé­kés tavasz köszöntött az embe­rekre. Elhallgattak a fegyverek ... A gyerekek teheneket legeltet­tek akkor, pusztai gyerekek, akik ott laktak a hatalmas, urasági górék alatti nyomorúságos vis­kókban. Azon a tájon, ahol most a síremlék áll... Az ormótlan vaskorláthoz dű­lök, betűzöm a neveket.., ,,Horváth Juliska élt 12 évet, Felföldi Mária élt 14 évet. Verebi István élt 12 évet. Kovács Miklós élt 16 évet. Tatai Erzsi élt 12 évet. Lisztes Juliska élt 14 évet. Nagy István élt 15 évet. Varjú Gyula élt 11 évet. Varjú János élt 16 évet, Életüket itt vesztették. Emlék a szülőktől. 1945. V. hó 9.” Itt legeltették a teheneket tizen­öt évvel ezelőtt... Alacsony, vékony kis ember Tatai Sándor, az ő kislánya volt Tatai Erzsiké, akinek a neve ott áll a sírkövön. — Itt, a gödör helyén hevert a hatalmas bomba. Olyan volt, mint a bátaszéki tsz víztornya. Idomtalan, nagy jószág. A teste szétnyílott, sárgállott belőle az ekrazit. Ott, a kúton túl, ahol a föld világosabb színt mutat, ott hevertek a német repülőgép ron­csai. A front alatt itt körözött, on nan jött Bátaszék felől.. • Egyszer csak lezuhant.. ( MEGREMEG A HANGJA, aho­gyan a tizenöt év előtti, szörnyű tragédiát felemlíti. — A pusztában csak az irtóza­tos robbanást hallottuk... Jó másfél kilométer, de betört min­den ablak záporoztak a szilán­kok .. . Rohantunk kifelé. Csak a hatalmas gödröt találtuk. Kilenc gyerek egyszerűen semmivé vált. Meg velük a két vadászkutya, va­lamint kilenc tehén oda lett. — A Lisztes Karcsi valamivel távolabb belebútt egy gödörbe. A háta tele lett szilánkkal. A Vere­bi fia messzebb volt, térítette a teheneket hazafelé. Azok látták, hogy történt... — A cigánygyerek, a Kovács fiú, belegyújtott. A többiek ott áll tak mellette, lesték. A Varjú két fia meg ott ült a tetejében. — Semmi sem maradt belőlük. Csak egy darab zöld szalag, raj­ta néhány szál a kislányom hajá­ból. Huszonhét éves lenne ... Te­metni sem kellett, egyet se ... Megrendülve járom be a ször­nyű tragédia színhelyét. Hiszen sírhant, kilenc gyerek sírhantja minden göröngy, ahova csak lé­pek. Minden egyes rög a tizenöt év előtti szörnyű tragédia emlé­két őrzi. Még most, annyi év után is hatvan méternél több a robbanásvájta gödör kerülete. Ol­dalait mór benőtte a fű. — így is marad most már — mondja a bátaszéki ember, aki a tábla sarkában cukorrépát egyel. — Itt marad, örök emlékeztető­ként. Ezt tette a háború. Nézem a sírkövön a neveket. Felnőtt emberek lennének ma már, családanyák, családapák, Otvenfiéf termelőszövetkezet fejezte be a kukoricavetést, megyeszsrte megkezdődött A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának tegnapi jelentése szerint az elmúlt hét végén meg­gyorsult a kukoricavetés. így szombat estig 57 közös gazdaság­ban fejeződött be a kukoricave­tés. Elsőnek a jól működő ter­melőszövetkezetek jelentették, hogy végeztek e munkával. így a pálfai Egyetértés, a simontornyai Kossuth, a faddi Lenin, a duna- szentgyörgyi Ezüstkalász és így tovább. A kukoricavetéssel egyidejűleg jó ütemben haladt a korai nö­vényápolás is a szövetkezetekben. Ennek eredményeként megy esze r- te befejeződött a cukorrépa első sarabolása, az egyelésnek pedig mintegy 35 százalékát végezték eddig el. Az elmúlt héten i általánossá vált a növényápolás is. A gyönki gépállomás már traktorokkal ka­pálta a napraforgót és a korán el­vetett kukoricát. A dunaszent- györgyi Szabadság Tsz-ben pe­dig 50 pár lófogattal ekézték a kukoricát, s tegnap már megkez­dődött e növény kézi kapálása is. Értekezletet tartott a KIOSZ megyei választmánya A KIOSZ megyei választmánya hétfőn Szekszárdon értekezletet tartott. Részt vett a választmányi ülésén Dudás Antal, a megyei pártbizottság ipari előadója, Ke­lemen Sándor, a megyei tanács ipari műszaki osztályának veze­tője és Simon György, a KIOSZ országos vezetőségének munka­társa is. A megyei KISZÖV-öt Gyerő András elnök 'képviselte. A megyei vezetőség beszámoló­ját — amelyben az elmúlt félév munkájáról és a soronkö'vetkező feladatokról tájékoztatták a vá­lasztmány tagjait. — Simon Jó­zsef megyei titkár tartotta meg. A beszámolót vita követte, mely­ben tizenöt hozzászóló vett részt. A válaszok megadása után a vá­lasztmány egyhangúlag elfogadta a beszámolót és a határozati ja­vaslatot, majd sor került a vá­lasztmány és a megyei vezetőség kiegészítésére két új taggal a kü­lönböző okok miatt lemondott választmányi, illetve vezetőségi tag helyett. A választmányi értekezleten ismertették a KlOSZ-szervezetek közt folyó féléves és a felszabadu­lási verseny eredményeit, és jutal­mazták meg a legjobb szerveze­tek vezetőségeit. Bán Péter, a paksi helyi csoport titkára a »Könnyűipar kiváló dolgozója« jelvényt kapta meg, több kisipa­ros részesült "Jó munkáért« és -Jó minőségért« kitüntetésben. Az első fürdőzők megjelentek a Csörgén — Benépesült a Sör kert is Hivatalosan már jócskán a ta­vasz közepében járunk, de ez ideig nem sok örömünk telt ben­ne; kevés volt a verőfényes, me­leg tavaszi nap. Talán rrtost, má­jus közepén végre megembereli magát, úgy, ahogyan az embe­rek kívánják, i A sok esős nap után igazán szép vblt a hét vége, a szombat és a vasárnap. Kora reggel már csak úgy rajzottak ki a motorok a városból: ki horgászni, ki kirán­dulni, ki pedig rokonlátogatóba indult. ' A szekszárdiak kedvelt kirán­dulóhelyét, a Csörgét hivatalosan ugyan május elsején nyitották De gyerekek voltak még akkor, mit sém tudtak a háború ször­nyűségeiről, nem tudták, hogy mindenfelől halál leselkedik rá­juk. Honnan ismerék volna a szörnyű bombát? Játéknak vélték csupán, mint ahogyan felnőtt emberek — akik pedig tanulhattak volna a háború minden szenvedéséből — manap­ság is játékszernek néznek még szörnyűbb, még pusztítóbb fegy­vereket ... RÉG FELSZAKADT MÄR A KÖNNY a nyolc család szemén, elhalványult a katasztrófa emlé­ke. A sírkövön alig olvasható be­tűk. Halkan suttog a táblát, a ki­lenc fiatal sírját körülvevő erdő­sáv. Az élet békéjét suttogja ... Suttog a mai gyermekeknek, akik nem tudják, mi az, hogy: Háború ... Ne is tanulják meg soha. Suttog az eszteleneknek, akik a legszörnyűbb fegyverrel, a hidro­génbombával játszanak. Pedig is­merik a hatását. Tudják, hány emberélet válhat porrá, hamuvá általa... Elég volt. .. elég volt egyszer és mindörökre ... Nem akarunk ártatlan áldozatokat. Babát, mac­kót akarunk játékszerül gyerme­keink kezébe adni... Odatámaszkodtam az ormótlan vaskorlátra. Böngésztem a sírkö­vön a neveket... Soha, soha nem akarunk többé ilyen tragédiákat! Furkó, 1960, május 9. Bognár István meg, de vendég eddig gyéren ke­reste fel. ’ Vasárnap már más volt a helyzet... Természetesen még nem volt csúcsforgalom, de kezdetnek jó volt. Sőt, vízreszálltak az "első fecskék« is. Néhány edzett egyén már kipróbálta a délelőtti órák­ban a Csörge vizét, de fürdőruhá­ra vetkőzött csónakázókat is le­hetett látni. Ugyancsak május elsején »nyi­tották meg« a másik kedvelt szek­szárdi szórakozóhelyet, a sörker­tet is, de a rossz idő eddig távol­tartotta a vendégeket. A kellemes délutáni napsütésben az asztalok jó részét elfoglalták a békésen sörözgetők, de este is jó három­negyed ház volt. Itt adódott egy kis szépséghiba is — bizonyára azért. rr:rt a Vendéglátó nem számítóit ilyen látogatottságra. Este kilenc óra után már nem lehetett sört kap­ni. Legközelebb már bizonyára nem lesz ilyen fennakadás. Szép volt ez a vasárnap, most már várjuk a folytatást. MECSEK, B5KQHY, AGGTELEK az IBUSZ nyári programjában Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is sok kirándulást szervez az IBUSZ szekszárdi" kirendeltsége megyénk dolgozói részére. Elté­rően az előző években alkalma­zott olcsó vasúti közlekedés he­lyett az idén inkább az autóbusz utakat szervezi. Május 29-től kezdve a kora őszig, minden vasárnap autóbusz kirándulást szerveznek Harkány­ba. Ugyanide indul Nagydorogról különvonat is június 19-én. A tolnai dolgozók kérésére az IBUSZ június 21-én 96 személy részére túrát rendez a Bakonyba. n.z elmúlt évben is nagy si­kerrel zárult az IBUSZ észak­magyarországi túrája. Az idei túra legtávolabbi pontja Aggtelek lesz. A négynapos út június 12-én kezdődik. A nyári időszakban a fent említet'; 1 '- u a-idén is indíirn' b..... ’ ~t Fo­nyódra, Siófokra és a Mecsekbe,

Next

/
Thumbnails
Contents