Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-17 / 115. szám

4 TOT,WA MFC, TFT WFPFJSSO I960, május IT. 15 éves tervet dolgozott ki a tanyaközpont kiépítésére a kurdi Új Élet Tsz Ma tartja küldöttközgyűlését a Közalkalmazottak Szakszervezete Fent, a falutól nem messze, a dombtetőn már készen áll a száz férőhelyes, korszerű tehénistálló. Önitatásra berendezett, a későb­biek folyamán fejőgépet is be le­het szerelni. Ez az istálló nagy gondtól szabadította meg a kurdi Uj Élet "Tarmelőszöveikczetet; a szarvasmarhák a faluban szana­szét, tizenkilenc istállóban vol­tak elhelyezve. Ez az istálló volt a kialakuló majorság első épülete. Most már készül a 220 férőhelyes, szerfás hizlalda, majd ezt követően meg­építenek egy 250 férőhelyes sül­dőszállást, a befejezés előtt áll egy tíz vagonos kukoricagóré. — Most épül egy ötven férőhelyes növendékmarha-istálló is. A tanyaközpont teljes kiépíté­sére távlati tervet dolgozott ki a szövetkezet. A tizenöt év alatt teljesen kiépül a korszerű nagy­üzem. Megépül még egy száz fé­rőhelyes tehénistálló, 21 férőhe­lyes elletőistálló s egy borjúneve­lő. A jelenleg épülő góré mellé még másik öt épül, ugyancsak tíz-tíz vagonosak, és egy harminc vagonos magtár. Megépül a tej­ház is, amelyben egy óra alatt ezerötszáz liter tej hűtését, kan­názását tudják elvégezni. Itt, a majorban épül fel a szö­vetkezet gépeinek javításához, tá­rolásához egy ötszáz négyzetmé­ter alapterületű gépszín, és a kis­gépek részére egy 300 négyzet- méteres gépszín, azonfelül meg­felelően berendezett műhelyek és gépkocsigarázs. Az itt dolgozók részére ebédlő és irodahelyiség is épül. A vízvezetékhálózatot úgy bő­vítik, ahogyan az építkezések folynak. Jelenleg még a faluból nyomatják közvetlenül a vizet, de a következő években a majorban víztárolót is építenek, amellyel lényegesen könnyebb lesz a víz­ellátás. Egy téglagyár versenytársat keres „MEGELŐZZÜK A PALÁN- KIAKAT!" Ezzel a címmel ír­tam riportot Hőgyészről, három héttel ezelőtt. A hőgyészi tégla­gyár dolgozói szinte csodával ha­táros módon emelték a termelést már az 1959-es évben, s az idén a fejlődés nem állt meg, tovább versenyeznek, hogy minél több téglát tudjanak egy műszak alatt készíteni. Áprilisban már, nem egy napon 50 000 téglánál többet gyártottak, sőt egy-két napon 55 ezret is. S amikor az újságírónak félig tréfásan félig komolyan azt mondták, hogy „megelőzzük a pa- lánkiakat” kiérzett hangjukból, komolyan, nagyon lelkisimerete- sen készülnek erre.. j De mi történt a riport megje­lenés óta? „Felháborodás’’ Palánkon ..; Felkötötték az alsót? Mert csak úgy versenyzőnk velük — mond­ták a palánkiak. — Még hogy minket megelőznek? És amikor az újságban megje­lent a riport. 63 000 téglát gyár­tottak egy műszak alatt. Na tessék, előzzék meg őket a hőgyésziek! A téglagyári egyesülés igazgató­ja felhívott telefonon: — Kíváncsi vagyok a verseny­re, nem hiszem, hogy meg tudják őket előzni a hőgyésziek — kö­zölte, — de hát majd meglátjuk... A „hatvanháromezres műszak” Után két napig esett az eső. Vasz- kó Lajosné, a palánki gyár leg­A tengelic-szőlőhegyi Uj Élet Tsz-ben még tavaly elkészült egy ötven férőhelyes szarvasmarha­istálló. A létesítmény modern: gombnyomásra működne itt min­den. Ha teszem azt: egy tehén megszomjazik, hát lök egyet a fe­jével és az önitatóból olthatja szomját. Vagy: ha a jószággon­dozók végeztek a napi munkával a zuhanyozó alá állnak és lemo- sakszanak. Hát nem nagyszerű az ilyen? De még mennyire, hogy az! Lenne, ha... Igen, ha az önitatót, a zuha­nyozót, a villamossági berendezé­sékkel ellátott takarmányelőké- szitőt használni is lehetne. De nem lehet! Egyelőre mindez csak dísze a kifogástalanul megépített istállónak. Az történt ugyanis, hogy az építők dolguk végeztével elvonul­tak, bekaszírozták a 700 000 fo­rintot, és most építenek egy má­sik szövetkezetben. Amikor ők végeztek, még nem volt víz és villany. A szövetkezet vezetői le­velet írtak ide is, oda is, vízügy­ben. Ebbéli fáradozásuk sikerrel járt. A tél végén megjelentek a pusztán a geológusok, megállapí­tották, hogy lehet kutat fúrni, amelynek kitűzték a helyét is. — Nem sokkal később jöttek a kút­fúrók, akik 170 000 forintért fúr­tak egy kutat. Dolguk végeztével jobb lerakója, telefonon felhívta az egyesülés igazgatóját: — Igazgató elvtárs, ma esik az eső, adjon egy kocsit elmegyünk Hőgyészre, megnézzük ki akar velünk versenyezni. Kaptak egy Moszkvicsot, irány Hőgyész ... ■ HÖGYÉSZEN IS ESETT AZ ESŐ, ott sem dolgoztak. Csak a párttitkárt, meg a szak- szervezeti elnököt találták a ke­mencénél ..; Amikor meglátták a palánkia- kat, mindjárt tudták, mi ügyben jöttek, gyorsan válaszoltak is: — Hát mi nem úgy gondoltuk, csak a napi termelést vegyük ala­pul, at évest ne . .. — De mi már, a hatvanötezret akarjuk elérni — válaszolt Tor­nyai elvtárs, a palánki gyár veze­tője ..; — Akkor nem versenyzőnk, szó sem lehet róla, hisz már esélytelenül indulnánk a startnál, inkább a kölesdieket, vagy a bonyhádiakat hívjuk ki. .. És keresték a palánkiak a gyárvezetőt, egész nap várták, hogy beszéljenek vele, de az nem került elő. S így versenyző part­ner nélkül tértek vissza Palánk­ra. . Palánkon a lerakókkal, a mű­vezetővel. a gyárvezetővel beszél­tem a múlt hét végén . .. — Maga írta a hőgyészi ripor­tot? — Én. ők is elvonultak. Van tehát kút. van víz is. De most még jönni kell másik két vállalatnak. Az egyik arra lenne hivatva, hogy az istállótól 20 méterre lévő kút- tól bevezesse a vizet az épületbe. A másik vállalatnak az lenne a feladata, hogy bekösse ide a vil­lanyt- De e két vállalat képvise­lői ez ideig nem tették tisztele­tüket a szövetkezetben. Ennek hiá nyában most a mélyfúratú Icáiból kézzel pumpálják ki naponta a 24 hektó vizet, és nem önitatóból, hanem vályúból isznak a jószá­gok. Harmincöt lóerős szántó­traktorral szecskázzák minden nap a takarmányt, amit megold­hatnának egy kisteljesítményű villanymotorral is. Megoldhatnák, de mégse tud­ják megtenni. Es emiatt bizony nem éppen elismerő szavakkal il­letik a beruházások ügyeit inté­ző szerveket. Isten tudja hány­szor elmondták már a szövetke- | zeti tagok, hogy »adtál uram, de nincsen benne köszönet«. Bizony ez így van! Ez lesz a helyzet mindaddig, míg az illetékesek nem intézkednek. Hogy meddig kell erre várni? Annak csak a Ter­melőszövetkezetek Megyei Beru­házási Irodájánál vannak meg­mondhatói. D. — Nahát maga sem tud nekünk jó verseny-partnert keresni? — Miért, talán nem állják sza­vukat? — Hát azok, ha akármennyire is akarnák, nem tudnának ben­nünket utolérni — válaszolták. ÉS MEGTUDOM KÖZBEN AZT IS, hogy a hőgyészi gyárban nagyon szorgalmasak a munká­sok, az ottani körülményekhez képest, példátlanul szép eredmé­nyeket érnek el, de a technikai berendezés nem teszi alkalmassá a hőgyészi gyárat arra, hogy ver­senytársa legyen a palánkiaknak. Nem is tudom figyelmemet a lerakó asszonyok beszédére fordí­tani. gondolkodom, hogy honnan szerezzek a palánkiaknak méltó versenytársat, ha már a hőgyé­sziek sem vállalták. Sorolni kezdem a téglagyárakat: — Paks? — Az nem jó, ott Keller-szárí- tó van! — Máza? — Mázán is Keller-szárító van, nem azonosak a körülmények! — Kölesd? — Azt félkézzel lepipáljuk! — Békéscsaba? — Na. látja, talán, de az más megyében van, majd meglátjuk, hogy el kell-e mennünk olyan messzire versenypartnerért. És hiába az újságíróban á jóin­dulat. hiába keres a palánkiak­nak versenypartnert, nem talál a megyében, egy lehetőség volna megyei partner keresésére: ha a többi téglagyárban is olyan lenne a versenyzési kedv, mint Palán­kon. Pálkovács Jenő Befejeződtek a határszemlék Az elmúlt évek jól bevált gya­korlati tapasztalata alapján má­jus 1-étől 15-ig az idén is határ­szemlék voltak megyénk falvai­ban. A községi tanácsok elnökei, a termelőszövetkezetek agronó- musai, valamint a mezőgazdasági állandó bizottságok képviselői be­járták a határt, hogy megállapít­sák, elvégezték-e az időszerű me­zőgazdasági munkákat. A határ- szemlék másik célja az volt, hogy a bizottságok jelentése alapján a községi tanácsok kényszerhaszno­sításként adják ki a termelőszö­vetkezeteknek megművelésre azokat a területeket, amelyeket tulajdonosai május 15-ig nem műveltek meg. A határszemlék jegyzőkönyveit a járási, majd a megyei tanács mezőgazdasági osztályán összesí­tik. Ezután kiderül majd az is, hogy ebben az esztendőben az el­múlt évihez viszonyítva, milyen korán került földbe a kukorica­vetőmag. hogyan fejlődnek az őszi és tavaszi vetésű növények, mekkora területet kell kényszer- hasznosítással megműveltetni megyénk határában. cAdtál uram, clt ulnej hmnt köizaurt Ma kezdi még munkáját a Tolna megyei Közalkalmazottak Szakszervezete Területi Bizott­ságának küldöttközgyűlése, amely kétezerhatvannyolc szervezett dől gozó megbízásából tanácskozik. A küldöttközgyűlésen számot adnak az elmúlt négy év munkájáról. Megvitatják miként fejlődött a legutóbbi küldöttközgyűlés óta a területi bizottság és az alapszer­vezetek munkája, hogyan segí­tették a párt és a SZOT XIX. kongresszusa által megszabott feladatok végrehajtását. A SZOT XIX. kongresszusának határozata többek között kimond­ja, hogy a szakszervezetek segít­sék elő: a szocializmus anyagi alapjainak, a munkáshatalom gazdasági alapjainak erősítését, a politikai nevelőmunka javítását, a munkáshatalom politikai erő­sítését. Amellett, hogy a szak- szervezet segítette a gazdasági feladatok megoldását, nagy gon­dot fordít a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításá­ra a népi állam által alkotott tör­vények és rendeletek betartására. Foglalkozik a szakszervezeti ve­zetés további erősítésével és fej­lesztésével, valamint a szakszer­vezeti élet mozgalmi jellegének erősítésével és fejlesztésével. A Tolna megyei Közalkalma­zottak Szakszervezete Területi Bizottsága a helyi pártszerveze­tekkel karöltve tisztázta az ellen- forradalom okozta helytelen né­zetek káros hatását, megtette a szükséges intézkedéseket a szak- szervezeti tagság politikai tisz­tánlátásának biztosítására. Azo­kat a dolgozókat pedig, akik ma­gatartásukkal méltatlanná vál­tak munkakörük betöltésére, a hivatali vezetőkkel egyetértés­ben, eltávolította munkaköréből. Helyettük politikailag és szak­mailag megfelelő dolgozókkal erősítették meg az államappará­tus hivatalait. A területi bizottság és a szak- szervezeti vizottságok megtár­gyalták az MSZMP KB 1958. má­jus 6-i határozatát, amely a me­zőgazdaság átszervezését és a tsz-ek megerősítését tűzte ki fel­adatul. E határozat végrehajtásá­ra a területi bizottság irányításá­val a hivatalok jellegüknek meg­felelően jó munkát végeztek. Az aktivisták helyileg is részt vettek abban a nagy munkában, hogy az egyénileg dolgozó parasztságot átvigyék arra az útra, amely a nagyüzemi gazdálkodáson ke­resztül a parasztság felemelkedé­sét szolgálja. Ezen túlmenően di­cséretes munkát fejtettek ki a tanácstagok és országgyűlési kép­viselők 1958. évi választásának előkészítésében és lebonyolításá­ban. Az igazgatási munka meg­javítására mozgalmat indított a szakszervezet, amelynek ered­ményeként gyorsult az államigaz­gatásban az ügyintézés, javult az ügyfelekkel való bánásmód, csök­kent a korrupció. A közalkalma­zottak szakszervezete eredménye­sen vett részt a takarékossági mozgalomban, a községfejlesztési tervek végrehajtásában. A területi bizottság megvizs­gálta az államapparátusban dol­gozók iskolai végzettségét s a hiá­nyosságok pótlására továbbtanu­lásra ösztönözte a dolgozókat. Je­lenleg a tanácsi apparátusban dolgozó 267 vb. vezető közül hat­vanhétén tanulnak egyetemen, ta­nácsakadémián, illetve gimná­ziumban. Szorgalmazta az isme­retterjesztő előadások tartását, a könyvtármozgalom fejlesztését, a szakszervezeti dolgozók kultúr- színvonalának emelését. Az elmúlt évek során nőtt a hi­vatali szervek tekintélye a la­kosság előtt, amit bizonyít az is, hogy egyre többen fordulnak pa­naszaikkal a tanácshoz, a bíró­sághoz és egyéb szervekhez ügyük elintézése végett. Pár­tunk, kormányunk és a szakszer­vezet elismeri azt a munkát, amelyet az államhatalom erősí­tése érdekében végeztek a szak- szervezet tagjai. Ezt bizonyítja az is, hogy húsz dolgozó kapott kor­mány, illetve miniszteri kitünte­tést. A további feladatokat a párt VII. kongresszusának határozatai, a SZOT VII. teljes ülése, vala­mint a Központi Vezetőség 1960. március 2-i határozatai szabják meg. Eszerin a hivataloknál ja­vítani kell a vezetés színvonalát és tovább kell segíteni a tsz-ek megerősítését, meg kell gyorsíta­ni a dolgozók ügyeinek intézését, csökkenteni kell a bürokráciát. A szakszervezeti bizottságoknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy visszaélések ne fordulhassanak elő, és növelni kell a dolgozók szakmai képzett­ségét. A szakszervezet a hivatali munka megjavításán kívül nagy gondot fordított a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megja­vítására. E célból a területi bi­zottság az elmúlt években több vizsgálatot tartott a különböző hivatali munkahelyeken. Ha csak a tanácsi szerveket nézzük, lát­hatjuk, hogy a tanácsházak fel­újítására az 1959-es évben egy­millió négyszázhuszonkétezer fo­rintot fordítottak, erre az évre nyolcszázezer forint áll rendelke­zésre. Probléma a hivatalok túl­nyomó többségénél az SZTK, Statisztikai Hivatal, a megyei és járási tanácsoknál a hivatalok túl­zsúfoltsága a megyei tanácsnál, Dombóvárott. Szekszárdon és még néhány helyen a megkezdett építkezések befejezésével megol­dódik, de az SZTK-nál és a Sta­tisztikai Hivatalnál e problémák megoldásához a felsőbb szervek­től várnak segítséget. Az életkörülmények megjavítá­sát segítette elő az 1957-ben vég­rehajtott bérrendezés. Javult a dolgozók lakáshelyzete is. 1959- ben a szakszervezethez tartozó dolgozók közül kilencvenheten építettek OTP-kölcsönnel házat, 3 697 000 forintos hitel felhasz­nálásával. Tizenöt dolgozó álla­mi erőből épített házban kapott lakást Szekszárdon. A területi bizottság nagy gon­dot fordított az üzemi konyhák létesítésére, illetve fejlesztésére, korszerűsítésére. A szakszervezet igen komoly összegeket fordít a dolgozók üdültetésére. 1959-ben 171 felnőtt és 76 gyermek üdült kedvezményesen, ezenkívül a me­gyei tanács siófoki üdülőjében háromszázötven felnőttet és 46 gyermeket üdültettek. A területi bizottság és a szak- szervezeti bizottságok a SZOT Elnöksége 1958 márciusában ki­adott irányelvei alapján nagy gondot fordít a nődolgozók mun­kakörülményeinek megjavításá- sára. Segíti a nők politikai, szak­mai és általános műveltségének növelését. A háztartási munkák megkönnyítésére több alapszer­vezet háztartási kisgépeket vásá­rolt, amelyeket a rászorulóknak kölcsönöznek. Az alapszerveze­tekben nagy gondot fordítanak a különféle rendezvények megszer­vezésére és a tömegsport fellen­dítésére. Asztalitenisz, röplabda- és labdraúgó szakosztályokban helyi, járási és megyei szinten rendeztek versenyeket. A Közalkalmazottak Szakszer­vezete Tolna megyei Területi Bi­zottsága munkája végzésében nagy utat tett meg a legutóbbi küldöttközgyűlés óta. A továb­biakban minden szakszervezeti tagra az a feladat hárul, hogy a rhai küldöttközgyűlés határoza­tainak érvényt szerezzenek és minden erővel segítsék a hatá­rozat megvalósítását. Az eddigi eredmények köteleznek minden egyes szakszervezeti tagot arra, hogy továbbra Ms eredményes munkával készüljön a szakszer­vezet negyedik kongresszusára. , T ' " r —Pné—

Next

/
Thumbnails
Contents