Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-17 / 115. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 1960. május 17. Hruscsov elvtárs nyilatkozata az előzetes találkozón Vasárnap hajnal óta négy és fél tor. szovjet szpiítnyik-irhajó kering a Föld kuiiil (Folytatás az 1. oldalról.) nosan elismert szabályait és az ENSZ alapokmányának magasztos elveit, pedig az alapokmányon ott szerepel az Egyesült Államok aláírása is. A szovjet kormány és az egész szovjet nép felháborodással fo­gadta az amerikai vezető állam­férfiak szóbanforgó kijelentéseit. Ugyanúgy felháborodással fogadta minden becsületes ember, aki a szívén viseli a béke sorsát. Most, amikor a négy nagyhata­lom kormányfői Párizsba érkez­tek, hogy részt vegyenek egy ér­tekezleten, felvetődik a kérdés lehet-e eredményesen tárgyalni és megvitatni az értekezlet előtt ál­ló kérdéseket, amikor az Egye­sült Államok kormánya és maga az USA elnöke nem ítéli el azt a kihívó lépést, hogy egy ame­rikai katonai repülőgép a Szov­jetunió területe fölé hatolt, sőt ellenkezőleg, kijelenti: az ilyen cselekménynek továbbra is az Egyesült Államoknak a Szovjet­unióval kapcsolatos politikájához tartoznak. Miképpen lehet meg­egyezni egyik vagy másik kérdés­ben, amelynek rendezése szüksé­ges a feszültség enyhítése, az ál­lamok közötti gyanakvás és bi­zalmatlanság kiküszöbölése céljá­ból, amikor az egyik nagyhata­lom kormánya nyíltan kijelenti, hogy politikájához tartozik a be­hatolás egy másik nagyhatalom határai mögé kémkedés céljából, következésképpen a hatalmak kö­zötti feszültség fokozása céljából. Ilyen politikát csak akkor lehet folytatni, amikor az államok ha­diállapotban vannak egymással. Világos, tehát, hogy e politika meghirdetése eleve teljes kudarc­ra ítéli a csúcsértekezletet. Természetesen tudomásul vesz- szük, hogy az Egyesült Államok kormánya meghirdetett egy ilyen politikát és kijelentjük: ha meg­ismétlődik, hogy amerikai repü­lőgépek behatolnak a Szovjetunió határai mögé, lesújtunk az ilyen repülőgépekre. A .szovjet kormány fenntartja magának a jogot, hogy minden ilyen esetben megfelelő ellenintéz kedéseket tegyen azokkal szem­ben, akik megsértik a Szovjetunió állami szuverénitását, akik ilyen­fajta kém- és diverziós cselekmé­nyeket követnek el a Szovjetunió ellen. A szovjet kormány ismételten kijelenti: az amerikai katonai tá­maszpontok számára a területe­ket adó államokkal szemben, amelyek a Szovjetunió ellen irá­nyuló agresszív cselekedetek cin­kosaivá válnak, kellő intézkedése­ket tesz, egészen odáig, hogy csa­pást mér e támaszpontokra. Ezzel összefüggésben fel kell figyelni Eisenhower elnöknek ar­ra a kijelentésére, hogy az NDK- val kötendő békeszerződés létre­hozásának veszélye miatt nem ve hét részt a csúcsértekezleten, jól­lehet, amit ő veszélyesnek neve­zett nem egyéb, mint a szovjet kormánynak az a nyilatkozata, amely szerint szilárdan eltökélte, hogy véget vet az európai háború maradványainak, békét köt és ily módon az élet követelményeinek megfelelően, a béke és az európai népek biztonsága javára rendez­heti többek között Nyugat-Ber- linben a helyzetet. De miképpen vehet részt a szovjet kormány a tárgyalásokon, amikor fennforog az a tényleges veszély, amelyet az Egyesült Ál­lamok kormánya teremtett azzal a kijelentésével, hogy továbbra is megsérti a Szovjetunió határait, amerikai gépek repültek és repül­nek majd a Szovjetunió területe fölé? Ezzel az Egyesült Államok kormánya kijelentette, hogy foly­tatni szándékozik a szovjet állam szuverénitása ellen irányuló hal­latlan és példátlan akciókat, ho­lott a szuverénitás a nemzetközi kapcsolatok szent és sérthetetlen elve. Az elmondottakból következik, hogy rr, ' 'tokezlet sikere szem­pontjai:.' íontos: a konferencián képviselt valamennyi hatalom kormánya nyílt és becsületes po­litikát folytasson és ünnepélyesen jelentse ki, hogy nem követ el egymás ellen semmiféle az álla­mi szuverénitás megsértésével egyértelmű cselekményt. Ez azt jelenti, ha az Egyesült Államok kormánya valóban kész együtt­működni a többi hatalom kor­mányával a béke fenntartása és az államok közötti bizalom meg­szilárdítása érdekében, akkor elő­ször is el kell ítélnie az Egyesült Államok légihaderőinek a Szov­jetunióval szemben elkövetett megengedhetetlen provokációit, másodszor pedig le kell monda­nia arról, hogy a jövőben foly­tassa a Szovjetunióval szemben az Ilyen cselekményeket és az efféle politikát. Magától értető­dik: az Egyesült Államok . kor­mánya ebben az esetben köteles szigorúan felelősségre vonni azo­kat, akik közvetlenül vétkesek abban, hogy amerikai repülőgé­pek szándékosan megsértették a Szovjetunió államhatárait. Amíg az Egyesült Államok kor­mánya ezt nem teszi meg, addig a szovjet kormány nem lát lehe­tőséget, hogy eredményes tárgya­lásokat folytasson a csúcsértekez­leten az Egyesült Államok kor­mányával. A szovjet kormány nem vehet rés' olyan tárgyalá­sokon, ahol a felek egyike a hit- szegést tette a Szovjetunióval kapcsolatos politikájának alap­jává. Ha a szovjet kormány a jelen helyzetben részt venne az eleve kudarcra kárhoztatott tárgyalá­sokban, bűnrészesévé válna a né­pek megtévesztésének. A szov­jet kormánynak viszont ez ném szándéka. Magától értetődik, ha az Egye­sült Államok kormánya kijelen­tené, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem fogja repülőgépei­vel megsérteni a Szovjetunió ál­lamhatárait, továbbá elítélné a múltban történt provokációs cse­lekményeket és megbüntetné az ebben közvetlenül bűnös szemé­lyeket, s ezzel a Szovjetunió a többi hatalommal egyenlő hely­zetbe kerülne, akkor én, mint a szovjet kormány elnöke, hajlandó lennék részt venni az értekezle­ten és minden erőm latbavetésé- vel közreműködnék sikerében. Az amerikai katonai repülőgé­pek provokációs repüléseinek kö­vetkeztében és főleg emiatt, mert a provokációs repüléseket a jö­vőre nézve az Egyesült Államok részéről a szocialista országok el­len követendő nemzeti politikának nyilvánították, új feltételek álltak elő a nemzetközi helyzetben. Természetesen, ilyen feltételek közepette nem végezhetjük mun­kánkat az értekezleten, mégpedig azért nem, mert látjuk, milyen ál­láspontról akarnak velünk tár­gyalni: az agresszív kémrepülések fenyegetésnek árnyékában. Isme­retes, hogy kémrepüléseket felde­rítés céljából azért szoktak foly­tatni, hogy háborút indítsanak. Ennélfogva, elutasítjuk azokat a feltételeket, amelyeket az Egye­sült Államok szab meg számunk­ra. Nem vehetünk részt a tárgya­lásokon, még a megoldást sürgető kérdések rendezésében sem, nem vehetünk részt azért, mert látjuk, hogy az Egyesült Államok nem óhajtja a megegyezést. Az Egyesült Államokat vezető országnak tekintik a nyugati világ ban. így tehát az értekezlet jelen­leg haszontalan időfecsérlés és az országok közvéleményének félre­vezetése lenne. A jelen helyzetben nem vehetünk részt a tárgyaláso­kon. Mi csak egyenlő alapokon, mind két fél számára egyenlő lehető­ségek alapján vehetünk részt a tárgyalásokon. Szükségesnek tartjuk, hogy a világ minden népe, közvéleménye helyesen értsen bennünket. A Szovjetunió nem mond le a meg­egyezést célzó erőfeszítésekről és meggyőződésünk, hogy van lehe­tőség 32 ésszerű megegyezésre, de a jelek szerint nem most hanem egy másik időpontban. A megegyezéshez azonban elő­ször is szükséges, hogy az Egye­sült Államok ismerje el: elítélen­dő az a provokációs politika, ame­lyet az országunk feletti „szabad” repülések politikájának nyilvání­tott, mondjon le erről a politikáról és ismerje be, hogy agressziót kö­vetett el, jelentse ki, hogy sajnál­ja ezt. A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogyha nem a mostani amerikai kormány, ha­nem a másik, akkor a harmadik megérti majd, hogy nincs más ki­vezető út, mint a két rendszer, a kapitalista és a szocialista rend­szer békés együttélése. Vagy a békés együttélés, vagy a háború, amely pusztulásba sodorja azokat, akik most agresszív politikát kö­vetnek. Ezért nekünk az a vélemé­nyünk, hogy bizonyos időt kell hagyni a felvetődött kérdések le- higgadására és arra, hogy azok, akikre országuk politikájának meghatározásáért felelősség há­rul, elemezzék milyen felelőssé­get vállaltak, amikor agresszív irányvonalat hirdettek meg a Szovjetunióval és a többi szocia- liscta országggal szemben. Ennél­fogva véleményünk szerint nincs jobb kivezető út, mint az, hogy a kormányfői értekezletet hat­nyolc hónappal elhalasszuk. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is lankadatlan erőfeszí­téssel törekszik a megegyezésre. Azt hiszem, hogy a közlemény helyesen értelmezi álláspontun­kat, megérti: megfosztottak ben­nünket a lehetőségtől, hogy részt vegyünk a tárgyalásokon. Szilárdan hiszünk a békés együttélés szükségességében, mert ha elvesztenék hitünket a békés együttélésben, ez annyi lenne, mint az emberiséget 'háborúra kárhoztatni, mint beleegyezni a háborúk elkerülhetetlenségébe. Már pedig a jelen körülmények között világos, milyen szerencsét­lenséget zúdítana a háború min­den népre. Az Egyesült Államok népéhez kívánok szólam. Jártam az Egye­sült Államokban, találkoztam az amerikai nép különböző rétegei­vel és mély meggyőződésem, hogy az amerikai nép egyetlen rétege sem akar háborút. Kivételt csak a Pentagonban ülő fékevesztett kis csoport és az őt támogató militarista körök alkotnak, ame­lyek busás. hasznot húznak a fegyverkezési versenyből, sem­mibe veszik az amerikai nép és általában minden nép érdekeit, s kalandorpolitikát folytatnak. Köszönetét mondok de Gaulle elnöknek vendégszeretetéért és azért, hogy lehetővé tette találko­zásunkat Párizsban, Franciaor­szág, fővárosában. Becsüljük Nagy-Britannia kormányának és magának Macmillan miniszterel­nöknek az erőfeszítéseit is. Sajnáljuk, hogy e találkozót az Egyesült Államok reakciós körei az amerikai katonai repülőgépek- - nek a Szovjetunió felett végre­hajtott provokációs repüléseivel megtorpedózták. Sajnáljuk, hogy ez a találkozó nem vezetett azokra az eredmé­nyekre, amelyeket a világ népei vártak tőle. Ennek szégyene és felelőssége háruljon azokra, akik rablópoliti- kát hirdettek meg a Szovjet­unióval szemben. Mint ismeretes, Eisenhower amerikai elnökkel megállapod­tunk, hogy kölcsönösen ellátoga­tunk egymáshoz. Tavaly szep­temberben tettem is ilyen láto­gatást az Egyesült Államokban. Nagyon elégedettek voltunk ezzel a látogatással, azokkal a találko­zókkal és beszélgetésekkel, ame­lyeket az Egyesült Államokban folytattunk. Ezért köszönetét mondottunk. Most az Egyesült Államok el­nökén lenne a viszonílátogatás sora. Megegyeztünk, hogy június (Folytatás az 1. oldalról.) sége van a szputnyik hasznos ter­helésének. A műszerek súlyát lehet csök­kenteni miniatürizálással, az űrhajó súlyát azonban nem. Éppen ezért rendkívül nagy fon­tosságú, hogy a szovjet szputnyi- kok nagy hasznos súlyt tudnak magasba emelni. Rendszeresen fi­gyelik .. ; Kifogástalanul dolgoznak a „csúcslalálkozé-űriiaió“ Eserendezései Moszkva, május 15. (MTI) J. Fjodorov professzor, az is­mert szovjet rakétaszakértő, nyi­latkozatot adott a szovjet szput- nyik-űrhajóról. Fjodorov elmondotta, a felbo­csátott kísérleti szputnyik-űrha- jón lényegében ugyanazokat á berendezéseket helyezték el, ame­lyek az emberszállító űrhajón lesznek. A többi között beépítet­ték az oxigéncserére szolgáló be­rendezést amely az űrhajóst mindvégig megfelelő mennyiségű oxigénnel látja él. Automatikus berendezések, szabályozzák a hő­mérsékletet is. Ezek a berendezések — mint a hivatalos közleményből is kitűnik —, mindezideig kifo­gástalanul dologznak: az űrhajó fülkéjének belsejében a hőmérsékletet pontosan az elő­re megadott szinten tartják. A kísérleti űrhajóban elhelyez­ték azokat a berendezéseket is, amelyek biztosítják, hogy az űr­hajós a súlytalanság állapotában Is táplálékot tudjon magához venni. Természetesen — mivel a kísérletek célja az, hogy valósá­gos körülményeket teremtsenek —, ehhez szükség volt arra is, hogy különböző tápszerek tartá­lyait is elhelyezzék a fülkében. Az egyik legbonyolultabb beren­dezés az, amely f­lehetővé teszi a jövendő űr­hajósának, hogy elviselje a rakéta fellövésekor, illetve a leszálláskor keletkező rend­kívül nagy megterhelést, amely a gyorsulás következ­tében lép fel. Ezenkívül — mint az eddigi szput nyikokon és rakétákon — nagy­teljesítményű rádióberendezése­ket, különböző — kutatási célok­ra szolgáló — műszereket is elhe­lyeztek az űrhajó fülkéjében. Az űrhajózás gyakorlati meg­valósulásához ez az egy kí­sérlet természetesen nem ele­gendő. Mindenekelőtt olyan kísérletekkel folytatni a sorozatot, amelyek során teljes biztonsággal megold­ható a hermetikus fülke vissza­térítése. Lehetséges, hogy sor kerül újabb állatkísérletekre is. A moszkvaiak nagy örömmel fogadták annak hírét, hogy a csúcsértekezlet küszöbén a szov­jet tudomány újabb kimagasló si­kert ért el. Tréfásan, csúcstalálkozó-űrhajónak ne­vezték el a vasárnap fellőtt szputnyik-űrhajót, amely már keringése első napján érintette a csúcstalálkozón részt vevő négy ország legnagyobb vá­rosait Moszkvát, Párizst, New Yorkot és Londont, Rendszeresen figyelik az űrhajó jelzéseit A Szovjetunió tudományos megfigyelőállomásai rendszeresen veszik és magnetofon szalagra rögzítik az első űrhajó-szputnyik adóberendezéseinek jelzéseit. A magnetofonszalagra rögzített jel­zéseket azonnal megfejtik. Az esti órákban került sor a szputnyik vizuális megfigyelésé­re. A közzétett adatok szerint ugyanis moszkvai idő szerint 22 óra után az űrhajó Vlagyivosz­tok térségében optikai eszközök­kel is észlelhető lesz. Az űrhajó elrepült Moszkva, Párizs és New York felett, majd London felett is elszállt. A szovjet rádió naponta több­ször is közvetítette a szputnyik jelzéseit. A szovjet emberek örömmel fo­gadták, hogy — a csúcstalálkozó küszöbén — a szovjet tudomány és technika ismét bebizonyította kimagasló eredményeit, egyúttal megmutatta azt is, hogy a szov­jet tudomány eredményeit békés célokra akarják felhasználni. Közlemény a szovjet szpuinyik-űrhajó útjáról Moszkvai időszámítás szerint vasárnap délután 15 órakor (bu­dapesti idő szerint 13 órakor) a szovjet űrhajó-szputnyik befejez­te kilencedik fordulatát a Föld körül. Az űrhajó-szputnyik fedél­zetéről kapott telemetrikus ada­tok szerint a szputnyikon elhe­lyezett készülékek normálisan működnek. A műszérkamrában és a leválasztó fülkében a hőmér­séklet és a nyomás továbbra is a megállapított határok között mo-1 zog. Az űrhajó-szputnyik „Szig­nál” rádióadó-állomása, amely 19.995 megaherz hullámhosszon dolgozik, megszakítás nélkül mű­ködik mind távíró-, mind a tele- l'onadások vonalán. Az alábbiakban felsoroljuk, mi­lyen városok fölött haladt el az űrhajó-szputnyik május 15-én, moszkvai időszámítás szerint: San Francisco — 15.11 óra; Ren­don — 15.30 óra; Melbourne — 17.52 óra; Ottawa — 20.07 óra. 10-én érkezik hozzánk és arra I készültünk, hogy illően fogadjuk a magas vendéget. Sajnos, a Szovjetunió ellen el­követett provokációs, agressziós cselekmények következtében most olyan körülmények alakultak ki, hogy nem fogadhatjuk az elnököt a kellő örömmel, ahogyan a szov­jet emberek szokták fogadni a szívesen látott vendégeket. Ilyen örömöt az amerikai elnökkel szemben most nem tanúsítha­tunk, mert az amerikai katonai repülőgépek kémkedés céljából végrehajtott provokációs repülé­sei a látogatás szempontjából nyíl vánvalóan kedvezőtlen feltétele­ket teremtettek. A szovjet embe­rek viszont alakoskodni nem tud­nak és nem is akarnak. Ezért az a véleményem, hogy el kell hfűrsztarii az a r. éri kai el­nöknek a Szovjetunióban teendő I látogatását és akkor kell megálla­podni a látogatás időpontjában, amikor majd megérnek rá a fel­tételek. Akkor majd a szovjet nép kellő örömmel és vendégsze­retettel fogadhatja a magas ven­déget, annak a nagyhatalomnak a képviselőjét, amellyel mi őszin­tén békében és barátságban aka­runk élni. Azt hiszem. megért engem Eisenhpwer úr is, az amerikai nép is. A szovjet kormány kijelenti, hogy a maga részéről továbbra is minden lehetőt meglesz, hogy elő­segítse a nemzetközi feszültség enyhülését, a bennünket ma még elválasztó problémák megoldását. Ennek során a béke megszilárdí­tásának magasztos ügye vezérel majd bennünket a különböző tár- rdalmi rerd-ze-ő államok béke* együttélése alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents