Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

1960. május 15 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG __________ 3 C seréljük ki tapasztalatainkat! 0 jövedelmező gazdálkodás fontos feltétele a növényápolás és takarmánybetakaritás jó megszervezése Irta : WALTER JÁNOS, a megyei tanács vb. elnökhelyettese Szerkesztőségünk a »Minél több árut a népgazdaságnak« című vita hasznos tanulságai és tapasztalatai alapján új vitát indít •>Cseréljük ki tapasztalatainkat« címen. Az új vita célja az előző vita továbbfejlesztése. Az árutermelés fokozása összefügg a ter­melőszövetkezetek gazdasági meg szilárdításával, ; a tagok e'gyéfii gyarapodásával. Ennek érdekében jól kell megszervezni a mun­kát, a tagokat érdekeltté kell tenni a közös munkában való rész­vételben: Olyan üzem, munkaszer vezeti és jövedelemelosztási for­mákat kell kialakítani a termelőszövetkezetekben, amely formák helyesen kapcsolják össze az egyén érdekét a termelőszövetkezet érdekével és mindkettőt az össznépi, állami érdekekkel. Nagyon sok jó ötlet, tapasztalat van megyénkben. Ezeket az ötleteket és tavasztalatokat szere tnők a vita során nyilvánosságra hozni, népszerűsíteni, avagy bírá Ini. Lapunk hasábjain helyt adunk minden jó gondolatnak, s várjuk a mezőgazdasági szakemberek, közgaszdászok, tsz-vezetők, tsz-tagok és minden olyan ember hoz­zászólását, aki szívügyének tekinti a mezőgazdaság és a magyar falu felvirágoztatását. Vitánkat Walter János élvtárs cikkével nyitják meg. Közel száz forinttal csökkent a gyártási költség fél éx alatt — Eredményes a Furkópusztai Kendergyáriak önköltségcsökken* tési versenye — Termelőszövetkezeti mozgal­munk az elmúlt télen jelentős fej­lődésen ment keresztül. Megyénk területének 80 százaléka a szocia­lista nagyüzemek birtokában van. Ez az eredmény tükrözi dolgozó parasztságunknak, pártunk és kor mányunk iránti bizalmát. Ez a politikai bizalom azonban akkor lesz tartós és akkor szilárdul meg, ha a .nagyüzemek gazdasági eredményeivel is párosul. Megyénk mezőgazdasági ter­melésében folyó munkát értékel­vé, megállapíthatjuk, hogy a szebb, ' a gazdagabb paraszti élet megteremtéséért folyó küzdelem első szakaszát megnyertük. Ez az eredmény elsősorban szövetkezeti parasztságunk és gépállomási dol­gozóink áldozatkész munkájának köszönhető. E jó munka eredményeként a megye területe május első papjaira úgy meg volt művel­ve,' mint ahogy még sohasem. Még olyan területeken is, ahol hagyomány volt, hogy az új kuko rica vetése ott érte az előző évi szárat, ' ez év tavaszán, már már­cius végén fel volt szántva a terü­let és ezt a szár letakarítása meg­előzte. X tél és tavasz folyamán lehullott 350 milliméter csapadék elősegíti a tavaszi vetések jó ke­zelését és biztos alapot teremthet a szálastakarmányok, kapások és kalászosok jó terméséhez. Nagy­üzemeink a régi kisüzemi módsze­rektől eltérően az őszi mélyszán­tással és a most felfutott terüle­teken a kora tavaszi szántással, e szántások azonnali lezárásával biztosították ezen pótolhatatlan csapadék megőrzését a gazdasági növényeink számára. Rendkívül helytelen volna az elért eredményekből azt a követ­keztetést levonni, hogy az egés2 évben ránk háruló termelési fel­adatokat könnyűszerrel meg tud­juk oldani. Látnunk kell, hogy a koratavaszi szántási-vetési mun­kák zömét gépek végezték és a korai növényápolás csak kis mér­tékben vette igénybe a rendelke­zésre álló kézi. munkaerőt. E mun kák végzéséhez elegendő volt a tsz-tagok legöntudatosabb részé nek munkaereje is. Tsz-vezetőink közül sokan abból a tényből, hogy a tagok most követelik a mun­kát, azt a következtetést vonják le, hogy nem kell különösebben foglalkozni a növényápolás szer­vezésével, fog az menni spontán, magától is. A most munkát köve­telő tagok kevésbé öntudatos há­nyada az idő előrehaladásával in­kább a háztáji szőlőben és kuko­ricában fog magának munkát , ta­lálni és a közös gazdaságból reá háruló növényápolási feladatokat elhanyagolja. Gépállomásaink munkagép ellátottsága sem kielé­gítő még, így a kapálásoknak csak mintegy 40 százalékát tudják gép­pel végezni, a többi területre a íogatos kapálást kell igénybe ven­ni a kézikapálás mellett. A nö­vényápolással egyidőbén jelent­kezik a szénabetakarítás is. Eb­ből" is csak mintegy 40 százalékot tudunk géppel végezni. Ha mind­ezeket figyelembe vesszük s azt is, hogy egyes szövetkezetekben je-. • lentős a csökkent munkaképessé­gű tagok aránya, beláthatjuk, hogy ­a növényápolás maradéktalan elvégzése mellett a szénabe­takarítás jó minőségben való biztosítása nem kis feladat elé állítja szövetkezeti tagsá­gunkat és vezetőinket egya­ránt. A viszonylag rövid idő alatt és jó minőségben elvégzendő mun­kák nagysága szükségessé teszi a siker biztosítási" érdekében a feladatok végrehajtásához rendel­kezésre álló eszközök alapós fel­mérése alapján az eszközök leg­gazdaságosabb felhasználásának biztosítását. Ezért -tartottuk szük­ségesnek a munkaerő mérlegek elkészítését; hogy ezek alapján mezőgazdasági szakembereink a tsz vezetősége elé tárhassák gaz­daságuk tényleges helyzetét és az egész tagság bevonásával a szük­séges intézkedéseket még. a mun­kák megkezdése előtt megtehes­sék. Ha a munkaerő-mérleg elké­szítésében csak azt látják, hogy ez egy akta, amelyre jelentést kell adni, nem sok hasznát -vesszük a munka megszervezése során., De ha fontosságának megfele­lően kezeljük és használjuk fel, akkor feltárja a munka­csúcsokat és ha az egész tag­sággal a jelentkező problémá­kat Időben megbeszéljük, kö­zösen megtalálhatjuk ezek megoldásához szükséges esz­közöket is. Ha a viták alapján az eszközö­ket a feladat végrehajtásához megtaláltuk, gondoskodnunk kell azok előkészítéséről is. A fogatok­kal, a gépi kapálást jelentős mér­tékben helyettesíteni tudjuk, ezek bői elegendő áll rendelkezésre, gondoskodnunk kell a lókapák elő készítéséről is. Hasonlóképpen so­kat segíthetünk a szénabetakarí­tásnál a fűkaszákkal, ezek javítá­sában a gépállomások is segítsé­get adnak. Nehezebb feladatot jelent he­lyenként a kézi munkaerő bizto­sítása. Látnunk kell, hogy külö­nösen új tagjaink egy része nem küzdötte még le önmagában a kö­zös iránti bizalmatlanságát. Nem a közös gazdaságban, hanem a háztáji gazdaságban látja megél­hetésének biztosítását. Nem isme­rik kellően a munkaegységgel va­ló számolást, nem bíznak abban, hogy a munkaegység betervezett értékét év végén meg is kapják. Ezeken a gátlásokon nyugbdt,; okos felvilágosító szóval át kell segíteni új tagjainkat is. A poli­tikai felvilágosító munka mellett a munkafegyelmet lazító tagok­kal szemben az alapszabály adta lehetőségek felhasználásával kö­vetkezetesen el is kell járni. A szervezés során egy családból csak egy tag lépett be az esetek többségében a szövetkezetbe. Ko­rábban az egyéni gazdaság jöve­delme az egész család munkáján alapult, erre a munkára a közös gazdaságban is szükség van, hogy az egyéni gazdaságnál több jöve­delmet tudjon, osíírnt. A-.-esn- ládi munkaerő bevonását segíti elő a különböző ösztönző módsze­rek bevezetésének lehetősége. Ezek a szövetkezetek túlnyo­mó többségénél abban jutnak kifejezésre, hogy a. terven fe­lüli terménymennyiség 15— 60 százalékát a tagoknak ad­ják természetben. Ennél a módszernél. arra kell ügyelnünk, hogy a termésered­mény elérésében közreműködő valamennyi’ doigozó végzett mun­kája arányában részesüljön a pré­miumból,, a fogatos és traktorveze tő is. Elősegíti a családtagok be­vonását a. közös munkába a terü­let tagokra való szétosztása is. Ennél a módszernél azonban ügyelni kell arra, hogy a munka- szervezeteket ne bontsuk fel tel­jesén, mert ez azzal a veszéllyel járhat, hbgy a. széna betakarítása, idején, nem áll például a gyűjtés, vagy forgatás gyors végrehajtásá­hoz elegendő szervezett erő ren­delkezésre. Segíti a családi mun-, kaerő bevonását a közös munká­ba az is, ha idősebb tagok és gye- ■ rekes anyák részére, lehetőleg a faluhoz közeli területeket osztjuk ki. Segíti a -gyermekes anyák munkába, vonásét az is, ha a nő- tanács és; pedagógusok segítségéi igénybe véve gyermek-megőrző helyeket szervezünk a meglévő óvodák mellett a munkacsúcsok i idejére. Ennek fenntartásához á tsz szociális és kulturális' alapja terhére hozzá is járulhat. A terven félüli terményrrienriyi-' ség kisebb vagy nagyobb hánya­dának kiosztása elősegíti á háztá­ji gazdaság takarmányellátásának biztosítását is. Helyes, ha a széna jó minőségű betakarításában .is érdekeltté tesszük a . tagságot az­zal, hogy a betakarított termény­mennyiség bizonyos százalékát far mészetben már a gyűjtéskor, yég- zett munka" arányában á tagság között kiosztjuk. A természetbeni premizálásnál arra kell ügyel­nünk, hogy az a közös állatállo­mány takarmányéllátását a szemes, és szálastakarmány te­rén ne veszélyeztesse. • Helyes, ha a természetbeni premizálást a háztáji, a gaz­daság árutermelésének növe­lésével is összekapcsoljuk. Rendkívül káros volna a terme­lés megszervezésére azonos, a kü­lönböző. adottságokat figyelmen ki. vül hagyó sablonok bevezetése, emellett azonban szükséges a leg-, jobb módszerek' ' minél szélesebb körben váló elterjesztése. A leg­jobb módszer is értéktelen, ha nem tudjuk a tagságot annak végrehajtásához megnyerni. Ezért rendkívül fontos, hogy szakembe­reink számoljanak és a. számokon keresztül bizonyítsák be és mu­tassák meg, hogy az egyes "tagok is a munkák jó végrehajtásával áz egyes terményekből milyen ré­szesedésre számíthatnak. Ezek a módszerek nagymértékben növe­lik a tagság gazdasági biztonság- érzetét, ezen keresztül javul a munkafegyelem, á’- munkakedv, s így megyénk területén is megte­remtjük a boldog paraszti jöven­dő alapjait a magunk és egész dolgozó népünk , javára. május 22-én a szekszárdi Ba­bits Mihály Irodalmi,. Társaság­gal közösen irodalmi estet ren­dez, amelyen dunántúli írók művei szerepelnek. Az estet Le- tenyei György bevezető előadása nyitja meg, Csorba Győző, Ta- káts Gyula. Pákoli'tz István ver­seit paksi előadók tolmácsolják. Buni Géza novelláját olvassa fel, Cs’ányi László, Horváth Vera, Hatvani Dániái verseikből - min tatnak be. Az irodaAni est ér* A rostkikészítő vállalat legkisebb gyára a furkópusztai. A. hat gyár, melyek évek óta versenyben áll­nak egymással, évről évre jobb termelési eredményeket ér el. Különösen a furkópusztai gyár­ban értékes a termelés növeke­dése, különösen pedig a gyártási költségek csökkentésében elért eredmény. A furkópusztai gyár­ban jóformán semmit nem változott a feldolgozó technológia az utóbbi tíz év­ben, az erdmény, a munka- szervezés és a dolgozók mun- káversenyének következmé­nye. 1959-ben a terv, éves átlagban 1104,66 forint költség ráfordítást írt elő egy mázsa készáru eloál- uítására, a tényleges ráfordított összeg 1021,50 forint volt. A múlt év első negyedévében csak 742 mázsa kórót készí­tettek, ötvenegy kikcszkőmun- kással. az idén negyvennégy kikészítőmunkás már 850 má­zsát. A javulás a dolgozók munkaver­senyének eredményeképpen jött létre, és 935,54 forintot fordítot­tak egy mázsa készáru gyártásá­ra. A múlt évi tapasztalatok fel- használásával kezdték meg az idén a munkát a gyárban. Csök­kentették a karbantartók számát, az anyagellátást szervezettebbé tették es osztályozottan küldték a feldolgozó műhelyekbe a ken­Solcan titokról beszélnek, .mások találgatásokba bocsát­koznak, ha a palánki téglagyár dolgozóinak sikere kerül szóba. Négy csinos munkásnőt, a gyár legjobb dolgozóit kérdeztük meg ezzel kapcsolatban... — Nincs titkunk — mondja Vászkó Lajosné. — Ha. volna, azt is közölnénk másokkal, érdekünk, hogy a töb­bi gyár is kövessen bennünket — legalább lenne versenytársunk .— toldja meg Till Istvánná. — Nincs versenytársuk? — Tavaly még volt, az idén már nincs. Félnek tőlünk, azt mondják, hogy soha sem érnek bennünket utol. — Hogyan versenyeznek ak­kor? — Hogyan, hát így, nézze csak! És nézem. Huszonöt másod­perc alatt raknak le egy csille nyerstéglát. — Az idővel, meg magunkkal versenyezünk. Három percig nem jön csil­le. Megnyomkodják derekukat, kiegyenesednek, Till Klára el­szalad inni­Amikor a csilletoló gyerek a lerakókhoz ér, azzal fogadják: — Ki a keverő, alszik? Vagy mit csinálnak bent? dekessége, hogy fellépnek a pak­si művelődési ház irodalmi kö­rének tagjai is, Beck András, Czeidl István és Földesi János, a mádocsai népköltő is. Az est műsorát zeneszámok te­szik változatossá, s fellép a paksi művelődési ház közismert kó­rusa is. A május 22-i irodalmi est iránt nemesek Pakson, hanem a ker- nyf.mn is nagy érdeklődé» nyil­vánul meg. derkórót. A mostani siker, csak részben köszönhető ennek. A kongresszusi munkaverseny foly­tatása, a dolgozók mostani ver­senye a termelés legjobb segítője és ennek lett eredménye az is* hogy a hat kisüzem közül az első negyedéves versenyben má­sodikak lettek a fúrkópusz- taiak. Az idén az áztatás megkezdé­sekor már számítottak a jövő évi termelés felfutására. A tervezett tizenötezer mázsa kóró helyett tizennyolcezer mázsát áztatnak, így biztosít va lesz, hogy 1961-ben havon­ta átlagosan háromszáz má­zsa kórót tudjanak feldől gozni. Az idén jelentős eredményeket értek el a gyártási költségek csökkentésével, ennek ellenére a munkabér emelkedett, a bérala­pot felhasználták, (kevesebb dol­gozónak mint a múlt évben volt.) annyi bért fizettek mint 1959. ha­sonló időszakában, A gyárvezetés, a tömegszerve­zetek vezetői együtt a munkások­kal úgy határozott, hogy az idén, az éves eredményösszesítés idejé­re mór első helyet érik el á gyá­rak versenyében. Az eddigi ered­mények már azt igazolják, hogy jó úton haladnak, hogy megnyer­jék a versenyt.. P J. — Nem volt víz, leesett a szíj — mondja szeppenve a fiú... ' — Nahát siessetek, tegnap úgy is kevés téglát gyártottunk, kellett nektek magyar váloga­tott, most nyomhatjuk. — Szekszárdon voltak a. lab­darúgó-mérkőzésen ? — Mi nem, csak a férfiak, van nekünk otthon foci, három, gyerekkel — mondja Vaszkóné, —, de azért a hét végére nőtől- juk a kiesést. — Kell a pénz, meg a csokor Iádé is. — Csokoládé? Talán védő- ételnek kapják? — Á, dehogy — nevet mind a négy munkásnő — Várni elv­társ, az igazgatónk vett tegnap két kiló pralinét. — Talán nevenapja volt va- lame lyikőjüknek? — Nem, fogadtunk még áp­rilisban, hogy egymillió téglát gyáriunk, igazgatónk egy kiló pralinét ígért, ha meglesz a millió tégla. Tegnap ettük meg. Szeretnénk e hónap végén is nyerni. — Ismét fogadtak? — Most nem, de ha' túltelje­sítjük a tervet, biztosan ked­veskedik majd nekünk valami­vel... — Van valami különös titkujk: maguknak, hogy ilyen ered­ményt tudnak produkálni? — Hát maga sem hiszi el, hogy nincs? — Faragóné be­szél. — Nézze, két éve együtt vagyunk, mi is itt kint, meg bent a présnél is. Megszervez­ték jól a munkát, üzembiztosak a gépek, ha valamit ígérnek vezetőink, állják szavukat, mi meg dolgozunk, szeretnénk min­dig jobban. Ez a mi titkunk! Csak versenytársunk lenríe! — Akkor még több téglát készítenének? — Két-három ezerrel több lenne egy műszakban, mert. már hírünk van, és becsület, dolga ezt megtartani... Irodalmi estet rendez május 22-én a paksi művelődési ház A paksi járási művélődési. ház Interjú a gyár élenjáró munkásnőivel A palánk! titokról

Next

/
Thumbnails
Contents