Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
1960. május 15 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG __________ 3 C seréljük ki tapasztalatainkat! 0 jövedelmező gazdálkodás fontos feltétele a növényápolás és takarmánybetakaritás jó megszervezése Irta : WALTER JÁNOS, a megyei tanács vb. elnökhelyettese Szerkesztőségünk a »Minél több árut a népgazdaságnak« című vita hasznos tanulságai és tapasztalatai alapján új vitát indít •>Cseréljük ki tapasztalatainkat« címen. Az új vita célja az előző vita továbbfejlesztése. Az árutermelés fokozása összefügg a termelőszövetkezetek gazdasági meg szilárdításával, ; a tagok e'gyéfii gyarapodásával. Ennek érdekében jól kell megszervezni a munkát, a tagokat érdekeltté kell tenni a közös munkában való részvételben: Olyan üzem, munkaszer vezeti és jövedelemelosztási formákat kell kialakítani a termelőszövetkezetekben, amely formák helyesen kapcsolják össze az egyén érdekét a termelőszövetkezet érdekével és mindkettőt az össznépi, állami érdekekkel. Nagyon sok jó ötlet, tapasztalat van megyénkben. Ezeket az ötleteket és tavasztalatokat szere tnők a vita során nyilvánosságra hozni, népszerűsíteni, avagy bírá Ini. Lapunk hasábjain helyt adunk minden jó gondolatnak, s várjuk a mezőgazdasági szakemberek, közgaszdászok, tsz-vezetők, tsz-tagok és minden olyan ember hozzászólását, aki szívügyének tekinti a mezőgazdaság és a magyar falu felvirágoztatását. Vitánkat Walter János élvtárs cikkével nyitják meg. Közel száz forinttal csökkent a gyártási költség fél éx alatt — Eredményes a Furkópusztai Kendergyáriak önköltségcsökken* tési versenye — Termelőszövetkezeti mozgalmunk az elmúlt télen jelentős fejlődésen ment keresztül. Megyénk területének 80 százaléka a szocialista nagyüzemek birtokában van. Ez az eredmény tükrözi dolgozó parasztságunknak, pártunk és kor mányunk iránti bizalmát. Ez a politikai bizalom azonban akkor lesz tartós és akkor szilárdul meg, ha a .nagyüzemek gazdasági eredményeivel is párosul. Megyénk mezőgazdasági termelésében folyó munkát értékelvé, megállapíthatjuk, hogy a szebb, ' a gazdagabb paraszti élet megteremtéséért folyó küzdelem első szakaszát megnyertük. Ez az eredmény elsősorban szövetkezeti parasztságunk és gépállomási dolgozóink áldozatkész munkájának köszönhető. E jó munka eredményeként a megye területe május első papjaira úgy meg volt művelve,' mint ahogy még sohasem. Még olyan területeken is, ahol hagyomány volt, hogy az új kuko rica vetése ott érte az előző évi szárat, ' ez év tavaszán, már március végén fel volt szántva a terület és ezt a szár letakarítása megelőzte. X tél és tavasz folyamán lehullott 350 milliméter csapadék elősegíti a tavaszi vetések jó kezelését és biztos alapot teremthet a szálastakarmányok, kapások és kalászosok jó terméséhez. Nagyüzemeink a régi kisüzemi módszerektől eltérően az őszi mélyszántással és a most felfutott területeken a kora tavaszi szántással, e szántások azonnali lezárásával biztosították ezen pótolhatatlan csapadék megőrzését a gazdasági növényeink számára. Rendkívül helytelen volna az elért eredményekből azt a következtetést levonni, hogy az egés2 évben ránk háruló termelési feladatokat könnyűszerrel meg tudjuk oldani. Látnunk kell, hogy a koratavaszi szántási-vetési munkák zömét gépek végezték és a korai növényápolás csak kis mértékben vette igénybe a rendelkezésre álló kézi. munkaerőt. E mun kák végzéséhez elegendő volt a tsz-tagok legöntudatosabb részé nek munkaereje is. Tsz-vezetőink közül sokan abból a tényből, hogy a tagok most követelik a munkát, azt a következtetést vonják le, hogy nem kell különösebben foglalkozni a növényápolás szervezésével, fog az menni spontán, magától is. A most munkát követelő tagok kevésbé öntudatos hányada az idő előrehaladásával inkább a háztáji szőlőben és kukoricában fog magának munkát , találni és a közös gazdaságból reá háruló növényápolási feladatokat elhanyagolja. Gépállomásaink munkagép ellátottsága sem kielégítő még, így a kapálásoknak csak mintegy 40 százalékát tudják géppel végezni, a többi területre a íogatos kapálást kell igénybe venni a kézikapálás mellett. A növényápolással egyidőbén jelentkezik a szénabetakarítás is. Ebből" is csak mintegy 40 százalékot tudunk géppel végezni. Ha mindezeket figyelembe vesszük s azt is, hogy egyes szövetkezetekben je-. • lentős a csökkent munkaképességű tagok aránya, beláthatjuk, hogy a növényápolás maradéktalan elvégzése mellett a szénabetakarítás jó minőségben való biztosítása nem kis feladat elé állítja szövetkezeti tagságunkat és vezetőinket egyaránt. A viszonylag rövid idő alatt és jó minőségben elvégzendő munkák nagysága szükségessé teszi a siker biztosítási" érdekében a feladatok végrehajtásához rendelkezésre álló eszközök alapós felmérése alapján az eszközök leggazdaságosabb felhasználásának biztosítását. Ezért -tartottuk szükségesnek a munkaerő mérlegek elkészítését; hogy ezek alapján mezőgazdasági szakembereink a tsz vezetősége elé tárhassák gazdaságuk tényleges helyzetét és az egész tagság bevonásával a szükséges intézkedéseket még. a munkák megkezdése előtt megtehessék. Ha a munkaerő-mérleg elkészítésében csak azt látják, hogy ez egy akta, amelyre jelentést kell adni, nem sok hasznát -vesszük a munka megszervezése során., De ha fontosságának megfelelően kezeljük és használjuk fel, akkor feltárja a munkacsúcsokat és ha az egész tagsággal a jelentkező problémákat Időben megbeszéljük, közösen megtalálhatjuk ezek megoldásához szükséges eszközöket is. Ha a viták alapján az eszközöket a feladat végrehajtásához megtaláltuk, gondoskodnunk kell azok előkészítéséről is. A fogatokkal, a gépi kapálást jelentős mértékben helyettesíteni tudjuk, ezek bői elegendő áll rendelkezésre, gondoskodnunk kell a lókapák elő készítéséről is. Hasonlóképpen sokat segíthetünk a szénabetakarításnál a fűkaszákkal, ezek javításában a gépállomások is segítséget adnak. Nehezebb feladatot jelent helyenként a kézi munkaerő biztosítása. Látnunk kell, hogy különösen új tagjaink egy része nem küzdötte még le önmagában a közös iránti bizalmatlanságát. Nem a közös gazdaságban, hanem a háztáji gazdaságban látja megélhetésének biztosítását. Nem ismerik kellően a munkaegységgel való számolást, nem bíznak abban, hogy a munkaegység betervezett értékét év végén meg is kapják. Ezeken a gátlásokon nyugbdt,; okos felvilágosító szóval át kell segíteni új tagjainkat is. A politikai felvilágosító munka mellett a munkafegyelmet lazító tagokkal szemben az alapszabály adta lehetőségek felhasználásával következetesen el is kell járni. A szervezés során egy családból csak egy tag lépett be az esetek többségében a szövetkezetbe. Korábban az egyéni gazdaság jövedelme az egész család munkáján alapult, erre a munkára a közös gazdaságban is szükség van, hogy az egyéni gazdaságnál több jövedelmet tudjon, osíírnt. A-.-esn- ládi munkaerő bevonását segíti elő a különböző ösztönző módszerek bevezetésének lehetősége. Ezek a szövetkezetek túlnyomó többségénél abban jutnak kifejezésre, hogy a. terven felüli terménymennyiség 15— 60 százalékát a tagoknak adják természetben. Ennél a módszernél. arra kell ügyelnünk, hogy a terméseredmény elérésében közreműködő valamennyi’ doigozó végzett munkája arányában részesüljön a prémiumból,, a fogatos és traktorveze tő is. Elősegíti a családtagok bevonását a. közös munkába a terület tagokra való szétosztása is. Ennél a módszernél azonban ügyelni kell arra, hogy a munka- szervezeteket ne bontsuk fel teljesén, mert ez azzal a veszéllyel járhat, hbgy a. széna betakarítása, idején, nem áll például a gyűjtés, vagy forgatás gyors végrehajtásához elegendő szervezett erő rendelkezésre. Segíti a családi mun-, kaerő bevonását a közös munkába az is, ha idősebb tagok és gye- ■ rekes anyák részére, lehetőleg a faluhoz közeli területeket osztjuk ki. Segíti a -gyermekes anyák munkába, vonásét az is, ha a nő- tanács és; pedagógusok segítségéi igénybe véve gyermek-megőrző helyeket szervezünk a meglévő óvodák mellett a munkacsúcsok i idejére. Ennek fenntartásához á tsz szociális és kulturális' alapja terhére hozzá is járulhat. A terven félüli terményrrienriyi-' ség kisebb vagy nagyobb hányadának kiosztása elősegíti á háztáji gazdaság takarmányellátásának biztosítását is. Helyes, ha a széna jó minőségű betakarításában .is érdekeltté tesszük a . tagságot azzal, hogy a betakarított terménymennyiség bizonyos százalékát far mészetben már a gyűjtéskor, yég- zett munka" arányában á tagság között kiosztjuk. A természetbeni premizálásnál arra kell ügyelnünk, hogy az a közös állatállomány takarmányéllátását a szemes, és szálastakarmány terén ne veszélyeztesse. • Helyes, ha a természetbeni premizálást a háztáji, a gazdaság árutermelésének növelésével is összekapcsoljuk. Rendkívül káros volna a termelés megszervezésére azonos, a különböző. adottságokat figyelmen ki. vül hagyó sablonok bevezetése, emellett azonban szükséges a leg-, jobb módszerek' ' minél szélesebb körben váló elterjesztése. A legjobb módszer is értéktelen, ha nem tudjuk a tagságot annak végrehajtásához megnyerni. Ezért rendkívül fontos, hogy szakembereink számoljanak és a. számokon keresztül bizonyítsák be és mutassák meg, hogy az egyes "tagok is a munkák jó végrehajtásával áz egyes terményekből milyen részesedésre számíthatnak. Ezek a módszerek nagymértékben növelik a tagság gazdasági biztonság- érzetét, ezen keresztül javul a munkafegyelem, á’- munkakedv, s így megyénk területén is megteremtjük a boldog paraszti jövendő alapjait a magunk és egész dolgozó népünk , javára. május 22-én a szekszárdi Babits Mihály Irodalmi,. Társasággal közösen irodalmi estet rendez, amelyen dunántúli írók művei szerepelnek. Az estet Le- tenyei György bevezető előadása nyitja meg, Csorba Győző, Ta- káts Gyula. Pákoli'tz István verseit paksi előadók tolmácsolják. Buni Géza novelláját olvassa fel, Cs’ányi László, Horváth Vera, Hatvani Dániái verseikből - min tatnak be. Az irodaAni est ér* A rostkikészítő vállalat legkisebb gyára a furkópusztai. A. hat gyár, melyek évek óta versenyben állnak egymással, évről évre jobb termelési eredményeket ér el. Különösen a furkópusztai gyárban értékes a termelés növekedése, különösen pedig a gyártási költségek csökkentésében elért eredmény. A furkópusztai gyárban jóformán semmit nem változott a feldolgozó technológia az utóbbi tíz évben, az erdmény, a munka- szervezés és a dolgozók mun- káversenyének következménye. 1959-ben a terv, éves átlagban 1104,66 forint költség ráfordítást írt elő egy mázsa készáru eloál- uítására, a tényleges ráfordított összeg 1021,50 forint volt. A múlt év első negyedévében csak 742 mázsa kórót készítettek, ötvenegy kikcszkőmun- kással. az idén negyvennégy kikészítőmunkás már 850 mázsát. A javulás a dolgozók munkaversenyének eredményeképpen jött létre, és 935,54 forintot fordítottak egy mázsa készáru gyártására. A múlt évi tapasztalatok fel- használásával kezdték meg az idén a munkát a gyárban. Csökkentették a karbantartók számát, az anyagellátást szervezettebbé tették es osztályozottan küldték a feldolgozó műhelyekbe a kenSolcan titokról beszélnek, .mások találgatásokba bocsátkoznak, ha a palánki téglagyár dolgozóinak sikere kerül szóba. Négy csinos munkásnőt, a gyár legjobb dolgozóit kérdeztük meg ezzel kapcsolatban... — Nincs titkunk — mondja Vászkó Lajosné. — Ha. volna, azt is közölnénk másokkal, érdekünk, hogy a többi gyár is kövessen bennünket — legalább lenne versenytársunk .— toldja meg Till Istvánná. — Nincs versenytársuk? — Tavaly még volt, az idén már nincs. Félnek tőlünk, azt mondják, hogy soha sem érnek bennünket utol. — Hogyan versenyeznek akkor? — Hogyan, hát így, nézze csak! És nézem. Huszonöt másodperc alatt raknak le egy csille nyerstéglát. — Az idővel, meg magunkkal versenyezünk. Három percig nem jön csille. Megnyomkodják derekukat, kiegyenesednek, Till Klára elszalad inniAmikor a csilletoló gyerek a lerakókhoz ér, azzal fogadják: — Ki a keverő, alszik? Vagy mit csinálnak bent? dekessége, hogy fellépnek a paksi művelődési ház irodalmi körének tagjai is, Beck András, Czeidl István és Földesi János, a mádocsai népköltő is. Az est műsorát zeneszámok teszik változatossá, s fellép a paksi művelődési ház közismert kórusa is. A május 22-i irodalmi est iránt nemesek Pakson, hanem a ker- nyf.mn is nagy érdeklődé» nyilvánul meg. derkórót. A mostani siker, csak részben köszönhető ennek. A kongresszusi munkaverseny folytatása, a dolgozók mostani versenye a termelés legjobb segítője és ennek lett eredménye az is* hogy a hat kisüzem közül az első negyedéves versenyben másodikak lettek a fúrkópusz- taiak. Az idén az áztatás megkezdésekor már számítottak a jövő évi termelés felfutására. A tervezett tizenötezer mázsa kóró helyett tizennyolcezer mázsát áztatnak, így biztosít va lesz, hogy 1961-ben havonta átlagosan háromszáz mázsa kórót tudjanak feldől gozni. Az idén jelentős eredményeket értek el a gyártási költségek csökkentésével, ennek ellenére a munkabér emelkedett, a béralapot felhasználták, (kevesebb dolgozónak mint a múlt évben volt.) annyi bért fizettek mint 1959. hasonló időszakában, A gyárvezetés, a tömegszervezetek vezetői együtt a munkásokkal úgy határozott, hogy az idén, az éves eredményösszesítés idejére mór első helyet érik el á gyárak versenyében. Az eddigi eredmények már azt igazolják, hogy jó úton haladnak, hogy megnyerjék a versenyt.. P J. — Nem volt víz, leesett a szíj — mondja szeppenve a fiú... ' — Nahát siessetek, tegnap úgy is kevés téglát gyártottunk, kellett nektek magyar válogatott, most nyomhatjuk. — Szekszárdon voltak a. labdarúgó-mérkőzésen ? — Mi nem, csak a férfiak, van nekünk otthon foci, három, gyerekkel — mondja Vaszkóné, —, de azért a hét végére nőtől- juk a kiesést. — Kell a pénz, meg a csokor Iádé is. — Csokoládé? Talán védő- ételnek kapják? — Á, dehogy — nevet mind a négy munkásnő — Várni elvtárs, az igazgatónk vett tegnap két kiló pralinét. — Talán nevenapja volt va- lame lyikőjüknek? — Nem, fogadtunk még áprilisban, hogy egymillió téglát gyáriunk, igazgatónk egy kiló pralinét ígért, ha meglesz a millió tégla. Tegnap ettük meg. Szeretnénk e hónap végén is nyerni. — Ismét fogadtak? — Most nem, de ha' túlteljesítjük a tervet, biztosan kedveskedik majd nekünk valamivel... — Van valami különös titkujk: maguknak, hogy ilyen eredményt tudnak produkálni? — Hát maga sem hiszi el, hogy nincs? — Faragóné beszél. — Nézze, két éve együtt vagyunk, mi is itt kint, meg bent a présnél is. Megszervezték jól a munkát, üzembiztosak a gépek, ha valamit ígérnek vezetőink, állják szavukat, mi meg dolgozunk, szeretnénk mindig jobban. Ez a mi titkunk! Csak versenytársunk lenríe! — Akkor még több téglát készítenének? — Két-három ezerrel több lenne egy műszakban, mert. már hírünk van, és becsület, dolga ezt megtartani... Irodalmi estet rendez május 22-én a paksi művelődési ház A paksi járási művélődési. ház Interjú a gyár élenjáró munkásnőivel A palánk! titokról
