Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-13 / 112. szám
1960. május 13. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 3 Megyénk falvaiban láttuk—hallottuk Nyugat-Németországba exportált a faddi tsz Megyénk egyik legnagyobb közös gazdaságában, a faddi Lenin Termelőszövetkezetben jól jövedelmező állattenyésztés van. 1960- ban eddig 1 800 000 forint jövedelmet biztosított csak az állat- tenyésztési üzemág. Az év végéig pedig 8 700 000 forinttal járul hozzá az állattenyésztés a közös gazdaság jövedelméhez. Kiváló például a tehenészet. Jelenleg a 240 tehénnél 12,7 literes a fejési átlag. Szép jövedelmet biztosít a marhahizlalás is. Néhány nappal ezelőtt vittek el a szövetkezetből 60 hízott marhát. Valamennyit Nyugat-Németországba exportálták. A hízott marhák között volt egy több mint 10 mázsás is, Extrém minőségben vették át a többivel együtt. A 60 hízott marháért pontosan félmillió forintot kapott a szövetkezet. Négyszáz árusertést adnak háztáji gazdaságokból a tamási Uj Élet Tsz tagjai A tamási Uj Élet Termelőszövetkezet az elmúlt évben 450 hízott sertést adott közfogyasztásra. Jelentős volt szarvasmarha eladása is. Áruértékesítési tervét pedig a közös gazdaság tavaly 146 százalékra teljesítette, amiért 100 ezer forint kedvezményt kapott az államtól. A tamási Uj Élet Tsz tagjai éppen ezért az idén is nagy gondot fordítanak áruértékesítési tervük teljesítésére, sőt szeretnék ezt túlteljesíteni. Sertéshizlalási tervüket ezért emelték fel 1500-ra. A közös gazdaság mostani adottságai mellett viszont még nem tud ennyi sertést meghizlalni. Ezért kapcsolták be a háztáji gazdaságokat is a hizlalásba, amelyek 400 kövérdisznó értékesítésére kötöttek szerződést a szövetkezeten keresztül. Mivel a szerződéssel járó adminisztrációt, magát a szállítást is a tsz bonyolítja le, a tagok által egyénileg hizlalt sertések is beszámítanak a szövetkezet áruértékesítési tevébe. A közösség pedig minden módon elősegíti a tagok ilyen irányú munkáját. Mindenki, aki sertéshizlalást vállalt — a háztáji földön kívül — 30 négyszögöl lucernát kap a közösből. Négyszázezer naposcsirke negyedév alatt A Tolnai Baromfikeltető Állomás tavaly 700 000 naposcsirkét adott el termelőszövetkezeteknek és magántermelőknek. A kereslet ebben az évben növekedett a ra- poscsirkék iránt. Ezért a tolnai keltető állomás éves 1,ervét is fe1- emelték: 800 000-re. Legtöbbet — 400 000-et — az első negyedévben keltettek ki az állomáson. Ezzel a vállalat néhány százalékkal túlteljesítette a negyedévre előfrt tervét. De a munka most is folyik az állomáson. Minden szükséges feltétel biztosítva van ahhoz, hogy az év végéig átadják a 800 000 naposcsirkét az igénylőknek. Sőt, ha a kereslet nagy lesz, akkor 1 000 000 naposcsirkét is ki tudnak keltetni ebben az évben Tolnán. KISZ-hírek a gyönki járásból A járási KISZ-bizottság kukoricatermelő ifjúsági munkacsapatokat szervez a járás termelőszövetkezeteiben. Ezzel akarnak hozzájárulni a kukoricatermesztés fokozásához. Ezek a munkacsapatok 8—10 tagból állnak s köztük van egy-két idősebb szövetkezeti tag is, aki mindenekelőtt a munkafegyelemre és a jó minőségű munkára ügyel. Külön területet kapnak ezek az ifjúsági munkacsapatok és ezzel neveznek be az országos kukoricatermesztési versenybe, amelyet a KISZ Központi Bizottsága indított. A kistormúsi Dózsa, a simontornyai Kossuth és a felsőnánai Zöld Mező termelő szövetkezetben már megalakult az ifjúsági kukoricatermelő munkacsapat, de ezen kívül még öt termelőszövetkezetben szerveznek munkacsapatokat. * Gyönk községben 25 fővel megalakult az ifjú gárda: tagjai a legaktívabb KISZ fiatalok a különböző alapszervezetekből. Si- montornya községben a közeljövőben alakul meg az ifjú gárda, előreláthatólag 15 fővel. Az ifjú gárdának főként a különböző rendezvények előkészítésénél és lebonyolításánál lesz majd jelentős feladata. * Felnőtté avató ünnepélyt rendeznek Gyönk községben holnap, május 14-én. A 16 évesek közül mintegy hatvanan ezen a napon kapják meg személyi igazolványu kát. Ezen az ünnepélyen nem az egész járás, hanem csak Gyönk, Diósberény, Szakadát, Keszőhi- degkút, Belecska, Varsád községek 16 éves fiataljai vesznek részt. Az ünnepélyt a járási kultúrott- honban tartják. A gimnázium és a községi kultúrcsoport fiataljai adnak kultúrműsort. Minden fiatalnak a személyi igazolvány mellé egy oklevelet is adnak át. Az ünnepély után táncmulatságot rendeznek. * Körzeti ifjúsági találkozót rendeznek május 29-én Kölesd községben. A találkozót a Kossuth Termelőszövetkezet fiataljai rendezik, amelyen több község fiataljai vesznek részt. Komszomolis- tákat is meghívnak az ünnepélyre. Az ifjúsági ts' ”\ozónak gazdag programja lesz. A járás fiataljai igen nagy- mennyiségű társadalmi munkával segítik a különböző községekben a községfejlesztési tervek teljesítését. A diósberényi KISZ- fiatalok mintegy 1000 munkaórát vállaltak és ebből már körülbelül 300-at teljesítettek is. Fásítottak és különböző egyéb munkálatoknál segédkeztek. Segítették a tsz istálló építkezéseit is. A Simontornyai Bőrgyár kiszlstái tervbevették a községben egy ifjúsági Sertéstenyésztő tsz-tagok tartanak tapasztalatcserét Tengelicen A tengelici Petőfi Termelőszövetkezetnek országos hírű sertéstenyészete van. Az 500 férőhelyes hizlaldában futószalag-szerűen híznak a kocák. Amire elérik a 7 hónapos kort, 100—110 kilósak, s mint sonkasüldőt értékesíti valamennyit a szövetkezet. A hízó alapanyagot is a közös gazdaságban állítják elő, hiszen jelenleg 100 anyakocát tartanak. A termelőszövetkezet sertéstenyésztői módszereik átadása végett a jövő héten tapasztalatcserére hívták meg megyénk más közös gazdaságainak hasonló szakmában dolgozó tagjait. A tapasztalatcserére a jövő héten, csütörtökön kerül sor, amelynek a szervezeti lebonyolítását a megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya végzi el. Szekszárd és Dunnföldvár segítik cgvmást Kölcsönös, jó elvtársi kapcsolat alakult ki Szekszárd város és Du- naíöldvár nagyközség vezetői között. Legutóbb ez abban nyilvánult meg, hogy a szekszárdi városi pártbizottság és a városi tanács vezetői szervezési segítséget adtak a dunaföldváriaknak a község főtere fénycsöves világításának megoldásához. Viszonzásképpen a dunaföldvári községi tanács háromezer köbméter sódert adóit el Szekszárd városnak, amely, Szekszárd községfejlesztési terve megvalósításának elősegítését célozza. De kicserélik másbnn is tapasztalataikat a szekszárdi és a dunaföldvári vezetők. Pecsenyekacsa-neve’éssel is foglalkoznak a sársznttlőrinci Kossuth Tsz-ben A sárszentlőrinci Kossuth Termelőszövetkezetben az idén először foglalkoznak pecsenyebaromfi neveléssel. Kezdetben 1000 darab naposcsirkét vásárolt a szövetkezet, amelyek jelenleg 5 hetesek, átlagsúlyuk 40 deka. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a naposbaromfiaknak mindössze 4,5 százaléka hullott el, akkor a2 eredményt jónak mondhatjuk. A szövetkezeti tagok is jónak tartják s most újabban úgy döntöttek, hogy pecsenyekacsa-neveléssel is foglalkoznak. Megrendeltek már 500 naposkacsát, amelyeket kilenc Szent Johanna a Dunában A Magyar Rádióban hangzik el ez a mondat, pontosan így: szent Johanna a Dunában s a bemondónak nem is remeg a hangja az idegtépő hír közlésekor. No persze, amint lassan rájövünk, arról van szó, hogy a Szent Johanna című filmet a pesti Duna Moziban játsszák, egyéb baj nem történt. A rádió úgy látszik azt hiszi, hogy ezt a filmet véletlenül találták valahol, nem írt egy ilyen című drámát G. B. Shaw, s ezt a drámát nem írta át filmre Graham Green, a nálunk is jól ismert amerikai író. A többi szerző számára sincs irgalom, az Operában a Trisztán és Izoldát adják, csodálatosképp ennek sincs szerzője, a Nemzetiben a Sok hűhó semmiért megy, de szegény Shakespearenek még a nevét sem mondja senki. Pedig ennyi tiszteletet igazán megérdemelnének a szerzők, különösen akkor, amikor egyéb esetekben igazán nem fukarkodik a rádió a nevekkel. Egy vitatható értékű kabaréestnek nemcsak q szerzőit és szereplőit ismerhetjük meg, hanem megtudjuk a rendező, sőt a rendezösegéd nevét is. A dzsesszkomponisták is előnyben vannak, mert ritkán mulasztják el, hogy közöljék velünk, miszerint az Amikor virágba borultak az almafák című himnusz; Majláth és G. Dénes szerezte, amit ha nem tudhatnánk meg, feltétlenül boldogtalanok lennénk. A Mindig arra jár az árnyék című mestermű három szerző leleményességét és művészi erőkifejtését dicséri, a rádió nem is feledkezik meg egyikről sem, nem maradhatnak az ismeretlenség homályában. De a Trisztán az csak Trisztán, így szerző nélkül s a Hamletnek sincs írója. Mindez nemcsak nagyfokú tiszteletlenség a művészettel szemben, de veszedelmes például is szolgál. Nyilván ennek a gyakorlatnak is része van abban, hogy vidéki művelődési otthonok plakátiairól mind sűrűbben lemarad a szerző neve, de láttunk már olyan nyomtatott műsort is, amelyen egy-egy műsorszám jelzésére csak ennyi szolgált: szavalat. Olyant is hallottunk, amikor a műsorközlő így jelentette be a következő számot: Tengerihántás című költemény következik, elmondja Kovács Erzsiké. A rádió esetében mindez nem is logikus. Ma már ott tartunk, hogy a hírek felolvasói is bemondják saját nevüket, ami legalábbis furcsa. Még furcsább, hogy ugyanezek a bemondók például Wagner nevét már nem hajlandók bemondani. Vagy a híreket felolvasni nagyobb teljesítményt jelent, mint a Trisztánt megírni? (cs) ítélet cs felsőrénarl tsz megkárosítói park létesítését. Ezer munkaórát ajánlottak fel és segítik felaján- I hetes korukban 2 kilós átlagsúly lásuk teljesítése során a vár rés- lyal szerződésesen értékesítenek taurálását. I majd. A gyönki • járásbíróság dr. Kosztend Vilmos tanácsa a közelmúltban tárgyalta Streitenberger István gyönki lakos és társainak bűnügyét. Streitenberger Istvánt társadalmi . tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás, csalás és árutúllépés bűntette miatt 10 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 4000 forint pénz mellékbüntetésre, Homoki János felsőnánai lakost társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás és hanyag kezelés bűntette miatt 5 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 4000 forint kár megtérítésére, Csasznyi inri Okos ember újít! Iliim Okos ember újít! így vélekedik a Bátaszéki Fűtőházban nagyon sok munkás és vezető. Újításról vitatkoznak a mozdonyfelvigyázói irodában is, amikor Benedek Károlyt, a főnökhelyettest keresem. — Kutyagumit, barátom, ez így jó! Ennek így kell lenni, az embereknek pihenni kell, és előre kell velük közölni... Újításról vitatkoznak, mert itt Bátaszéken a csillogó acélgépek javító műhelyében nemcsak a vasasszakmába vágó dolgokról, hanem az adminisztrációs ügyvitelről is folyik az újítók vitája, és tevékenysége is... A fűtőházi dolgozók újítási feladatairól beszélgetünk az egyik irodában. Halmosi József, Gyarmati György és Benedek Károly a tájékoztatóm, és vitapartnerem is egyben, mert nekem is úgy mesélik újításaikat, mintha tőlem függne elfogadásuk vagy elutasításuk... — Nálunk mindenkinek ügye az újítás. Oktatáson, termelési tanácskozáson beszélünk róla — mondja Benedek Károly. — Két évvel ezelőtt igaz, még nem volt itt újítómozgalom, de már van. Hozzáértő emberek bírálják el javaslatainkat, az ügyintézés nem húzódik hónapokig. Három hét alatt a munkás már választ is kap javaslatára — told ja meg Halmosi elvtárs. Az újuások többsége nem nagy jelentőségű. Az évi megtakarítás nem rúg tízezer forintokra, de sokat nyernek az új módszer alkalmazásával időben, az ember kímélésében, és takarékosságban. Itt van például az olaj prések esete. Évtizedes szokás volt, ha egy gépet hidegen vontattak valahova, az olaj prést nem lehetett kikapcsolni és nyomta az olajat oda is, ahova nem kellett és egy úton tíz-tizenöt kiló ment veszendőbe... Vagy a másik újítás: hulladékba, öntőbe akartak küldeni egy kiselejtezett kazánt. A kazánkovácsok, szerelők, fűtők, mozdonyvezetők azt mondták: — Ne küldjük el, csináljunk belőle vízmelegítőt a fürdőhöz és fűttessük vele az irodákat. És megcsinálták. Hulladékcsövekből, hulladékanyagbóL.. A legjelentősebb újítás azonban a bőgő merevítése volt. A hetvenötös sorozatú mozdonyokat átalakították, az átalakítást végző gyárban a konstruktőrök úgy számolták, hogy a bőgő — a vezérlést szabályozó szerkezet húzódik benne, mint a cigány bőgőjén a vonó — kibírja a terhelést. A bőgő csak egy évig bírta, akkor eltörött egy gépen, és sorra jöttek a jelentések, hogy Fehérváron, Debrecenben, Egerben is törnek a bőgők. És itt Bátaszéken próbálkoztak először a merevítés- sel úgy, hogy az öntött ívre erősítőnek acéllemezt hegesztetlek villannyal, ez sem vált be, tovább törött a bőgő. Ekkor eszébe jutott az egyik újítónak, hogy a henger és a vezérlomű közé acél- rúdból merevítőt kellene tenni... A próbaút sikerült az újítással és a hetvenötös sorozatú ezres mozdonyok már az újítással szaladnak az országban... Újítás az is, amit Halmosi József készített. A gőzkúpfedelet és a vízszűrőt nehezen tudták a sok csavar közül kiemelni, sok baleset következetett a munka során, az ötletes szerkezet lehetetlenné teszi a balesetet és két ember könnyen leemeli a mozdonyról az ötvenegynéhány kilós öntöttvas alkatrészt... Természetes ezt az újítást is alkalmazták az ország Különböző fűtőházaiban... — A mi újításainkat átveszik, és mi is alkalmazzuk a másutt kitalált jó módszereket — mondja Gyarmati elvtárs. — Okos ember újít, és nálunk sok okos ember van! Nemcsak azért újítunk, mert díjat kapunk érte — eddig háromezernégyszáz forintot kaptam —, hanem az ész- szerűsítéssel könnyebb a munka és sok pénzt megtakarítunk az államnak. S így nemcsak Halmosi, Benedek, Darazsac, Bodoki és Somlai elvtársak vélekednek az újítómozgalomról, hanem rajtuk kívül nagyon sokan a Bátaszéki Fűtőházban. És talán ez a titka annak, hogy az idén három hónap alatt több újítást adtak be a dolgozók, mint előtte három évben... —pj— János felsőnánai lakost Uradalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás és hanyag kezelés bűntette miatt 4 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 4000 forint kártérítésre, Fodor János felsőnánai lakost társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett csalás és magánokirat hamisítás bűntette miatt 3 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre, 400 forint pénzbüntetésre és 551 forint kártérítésre, Dallos Lajos simontornyai lakost társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntette miatt 1000 forint pénzbüntetésre ítélte, majd az idevonatkozó törvényes rendelkezés értelmében rehabilitálta. Árkossy Dezső szekszárdi lakost társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hanyag kezelés bűntette miatt 3 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A felsőnánai Zöld Mező Tsz- ben 1958 nyarán 52 férőhelyes tehénistállót, s egyéb gazdasági épületeket építettek. A kivitelező Streitenberger István magánkisiparos volt, aki a költségvetést hamisan készítette el és túllépte a hivatalos árakat a számla.c benyújtásánál. Ezzel mintegy 7000 forinttal károsította meg a termelőszövetkezetet. A tsz-től szállítási -költség címén is felvett különböző összegeket, amelyet jogtalanul saját céljaira használt. Dallos Lajos, a járási tanács műszaki előadója és Árkossy Dezső, a Magyar Nemzeti Bank területi előadója a benyújtott dokumentumokat nem ellenőrizte és a kisiparos így károsíthatta meg a tsz-t. Homoki, a tsz e,lnöke és Csasznyi, a tsz könyvelője nem követelték meg az előírásoknak megfelelően a számlákat, a könyvelést pontatlanul vezették. Mulasztásukkal ugyancsak elősegítették a bűncselekményt. Fodor, a tsz pénztárosa volt és 1958-ban magánszemélyektől sertéseket vásárolt a tsz számára. A számlákat meghamisította és mintegy 550 forinttal többet számolt el a tsz-nek, mint amennyiért a valóságban vásárolta a sertéseket. A járási ügyészség Dallos Lajos és Árkossy Dezső ítéletét tudomásulvette, Streitenberger István és Homoki János ítéletével szemben súlyosbításért, Csasznyi János és Fodor János ítélete ellen pedig enyhítésért fellebbezett.
