Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-12 / 111. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1DG0. május 12. Dunántúl középiskolásai nagy lelkesedéssel készülnek a Helikoni Ünnepségekre : Nagyszerű kulturális eseményre készül Keszthely városa: a Vajda 'János Általános Gimnázium és a Nagyváthy János Mezőgazdasági Technikum KISZ alapszervezetei a Művelődésügyi Minisztériuminál és a KISZ KB Egyetemi és Középiskolai Osztályával egyetértésben az idén is megrendezi az elmúlt évben nagy sikert aratott Helikoni Ünnepségeket.- Mintegy 70 dunántúli középiskolának kb. kétezer tanulója szerepel aZ: ünnepségeken. Majdnem S0 szavaló versenyez, hogy melyikük tudja legszebben szavakba önteni nagy költőink mondanivalóját. A szólóénekesek, — szám szerint 55-en — olyan dalokat adnak elő. amelyek kifejezik népi demokráciánk fejlődését, dolgozó népünk békevágyát. Huszonöt énekkar, tizenöt zenekar szólaltatja meg a klasszikus zeneirodalom és a munkásmozgalom nemzetközi dalkincsét. Népitánc-csriportok színes előadásokon mutatják be letűnt népi hagyományok megőrzött emlékét, vagy művészeink új kreációit. Már 50 szerző küldte el pályaművét. Ezek a versek és tanulmányok — bár csak futólag nézhettük ót — azt a gyökeres változást tükrözik, amely népünk életében a felszabadulással vette kezdetét, s népi demokratikus rendszerünkben megvalósult. Jóleső érzéssel közölhetjük, hogy a beküldött képzőművészeti alkotások is a pályázók jó téma- választásáról tanúskodnak. Ábrázolásuk középpontjában a munkásember áll. Az élet anyjának, a munka lendületének szépsége ragadta magával az ifjú alkotókat, amikor például építkezést ábrázolnak, vagy a hansági KlSZ-tá- borról festenek képet. Sok alkotáson látszik még bizonyos kezdetlegesség. de az sem lehetetlen, hogy nem egy nagy realista művész fejlődik ki a helikoni versenyzőkből. Az elmúlt Helikoni Ünnepséj gekhez viszonyítva nagy jelentő- 1 ségű egy új versenyszám: az iparművészet és technika beindítása. A rendezőbizottság ezzel azt akarja látni, milyen fejlődést értek el bizonyos középiskolák a munkára nevelés területén. Figyelemre méltó iparművészeti ás technikai tárgyak érkeztek. Fafaragások. hímzések, néni díszítőművészeti gyűjtemények várnak kiállításra a Balátoni Múzeumban. Hasznos célokat szolgáló alkotások is jelzik egy-egy dunántúli középiskola fejlett politechnikai oktatását. Nagv ielentőségűek ezek az ünnepségek, mert emelik a kulturális színvonalat, munkára, tanulásra, önálló alkotásokra ösztönzik a középiskolás ifjúságot. Nagy jelentőségűek azért is mert nagyban hozzájárulnak tanulóink szocialista világnézetének kialakításához, hiszen olyan alkotók műveit tanulják, hallják, akik a mi boldog, szocialista társadalmunkról álmodoztak, harcoltak, vagy harcolnak. A két középiskola KISZ- szervezete kezdeményezésének nagy jelentőséget kölcsönöz az a körülmény is. hogy az 1960. évi Helikon Ünnepségek egyben a középiskolánként megrendezésre kerülő Felszabadulási Kulturális Szemle dunántúli döntőiéként is szerepel. (Baranyai János) I négy évi munka tapasztalatairól, a lövi feladatairól tanácskozik ma a KPVDSZ küldöttértekezlete Hatvan éves jubileumát ünnepli a Kereskedelmi, Pénzügyi, és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete. 1900. november negyedikén alakult meg a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakegylete, s annak utódja a KPVDSZ végzi a szakszervezet tagságának érdekvédelmét, segíti hazánkban a szocializmus építését. A hatvan éves jubileum, az egyre fejlődő szocialista hazánk győzelmei jegyében tartják ma Tolna megye kereskedelmi pénzügyi és vendéglátóipari dolgozóinak szakszervezeti küldöttei tanácskozásukat. Négy évvel ezelőtt tartottak küldöttgyűlést a szakszervezet me gyei tagjai és most adnak számot a négy év eredményeiről, a hibák ról és határoznak a feladatokról. 4500 szakszervezeti tag 150 küldöttje tanácskozik ma Szekszár- dón. A hat járási székhely, a megye községei kereskedelmi dolgozóinak problémáiról tanácskoznak. A szakszervezet az elmúlt négy év alatt jelentős segítséget nyújtott a szocializmus építésében, A különböző szakmák dolgozói hozzájárultak területükön, hogy ellássák a dolgozókat megfelelő mennyiségű és minőségű áruval, segítették a pénzügyi dolgozók különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítását. * Megmentettek a fagykártól a szedresiek tizenöt hold fűszerpaprikát, 10 hold dohányt, 5 hold paradicsomot és csemegepaprikát Hatvan holdon kertészednek idén a szedresi Petőfi Tsz-ben. Még a fagy előtt kipalántáztak kertjükbe 15 hold fűszerpaprikát, 5 hold paradicsomot és csemege- gepaprikát, ezenkívül 10 hold dohányt is. Az éjszakai fagyok nagy kárt tehettek volna a kiültetett palántákban, azonban a szedresiek állandó ügyeletet tartottak, ködgyertyákat gyújtottak és ezzel megakadályozták a fagykárokat. A kertészetben most tovább folyik a munka, jelenleg 10 hold fűszerpaprika kiültetését végzik. A szakszervezetek előtt álló feladatokat az elmúlt négy évben sikeresen oldották meg Tolna megyében. Jelentős eredményeket értek el a törvényesség betartásában, biztosították a szakszervezeti tagság kulturális igényeinek kielégítését, nagy szerepet játszott a szakszervezet abban, hogy a kongresszusi verseny sikerrel zárult, hogy a felszabadulási munkaverseny még a kongresszusi versenynél is eredményesebb volt. A szakszervezet javaslatára, húsz földművesszövetkezeti dolgo zót tüntettek ki kiváló dolgozó jelvénnyel, két megyei vállalat a kiváló vállalat címet kapta meg. A kongresszusi verseny idején, csak a földművesszövetkezetek 4 és félmillió forint megtakarítást értek el. A megye vállalatai jelen, tősen' túlteljesítették terveiket és csaknem kétmillió forint nyereségrészesedést fizettek a dolgozók nak. A KPVDSZ mai tanácskozásán, számot vetnek arról is, mit tett a szakszervezet annak érdekében, hogy fő feladatukat, a dolgozók érdekvédelmét hogyan látták el. A szakszervezet vezetői az elmúlt négy évben számos alkalommal bizonyították be. hogy a dolgozók érdekét a törvényesség figyelem- bevételével megvédik. A szakszervezet segítségével közel húsz jogtalanul elbocsátott dolgozót állított vissza a Területi Egyeztető Bizottság munkájába. Legtöbb községben biztosították a boltokban, a különböző vendéglátóipari egységekben a dolgozók munkavédelmét; a szakszervezet közbenjárására számos alkalommal bérvitákban adtak igazat a dolgozóknak. Hazánkban különösen 1959-ben országos jelentőségű mozgalommá vált a tsz-ek fejlődése és megszilárdítása. A szakszervezet tagsága úgy is mint népnevelő és úgy is mint aktív segítő részt vett ebben a nagy munkában. A pénzügyi vállalatok dolgozói számos alkalommal keresték fel az új tsz-eket, hogy betanítsák az ott dolgozókat az ügyvitelre, tervezési és egyéb adminisztrációs munkában nyújtottak segítséget. Amikor a négy év munkáját vitatja meg ma a KPVDSZ küldöttértekezletén, szólni kell a szakszervezet előtt álló feladatok, ról is. A 4500 tagot számláló szak- szervezet tagságának a jövőben még nagyobbak lesznek feladatai, gazdagodik, gyarapodik az ország, a lakosság igénye egyre nő és ezt kielégíteni, elsősorban új feladata a szakszervezet tagságának, hogy kulturált módon biztosítsa a megfelelő mennyiségű és választékú árubőséget, a legkeresettebb cikkekből is juttassák el a szükséges mennyiséget a kis falusi bolttól kezdve a nagy áruházakig. Tovább a megkezdett úton. Ez a szakszervezet előtti feladat egy mondatba sűrítve. És ez alatt értendő az — főleg az —, hogy tovább a párt által javasolt úton, a dolgozó nép életszínvonalának, szociális és kulturális ellátottságának állandó és rendszeres emeléséért. Bankok és boltok dolgozói tanácskoznak ma a hogyan tovább- ról, a küldöttértekezlet a szak- szervezeti tagság véleményét mond ja ma el a 4 év tapasztalatairól, nagyszerű utunk feladatai megoldásának módjáról, az új lehetőségek felhasználásával. A vezetés színvonalának további emelésével, a dolgozók, a szakszervezeti tagság véleményének figyelembevételével a KPVDSZ tagsága képes a nagy feladatok megoldására. — P — Vőaiizá az át az ideqenliqiétól hazáig ízelítő az idegenlégió hétköznapjaiból Ólomlábakon járt az idő, kínos lassúsággal múltak a napok a mascara-i pokolban. Hány ember dőlt ki a nyolc hónap alatt? Egy jó szakaszra való. Nem sokkal kevesebb szökés közben eltűnt,. vagy „hősi halott” vált belőle. — Ennél már a pokol se lehet rosszabb. Ami ezután következik, legyen az bármi, megváltás Mascara-hoz képest. Ezzel búcsúztak Nagy József és társai a kiképzőtábortól. S ahogy kiléptek a kapun, legtöbben még vissza se néztek. Örök emléket hagyott bennük ez a nyolc hónap. A test, amire korbács sújtott, amit az altisztek rúgása ért, vagy a tűző nap égetett sebesre, előbb-utóbb begyógyul, de itt törték össze ezeknek a fiataloknak a lelkét, amiről elfeledkezni még évek, évtizedek múltán se lehet. Nem lehet rosszabb a pokol sem? Az igazi pokol még csak ezután következett. A jelen esetben a Tebessa, majd a Bir-el- Ater nevet viseli, mert Nagy József éppen ezeken a helyeken ismerkedett meg a légióval, mos1 már nem kiképzés során, hanem a mindennapi gyakorlat, a harc, a francia kultúra terjesztése közben. Persze a többi városokban, községekben, vidékeken is hasonló a helyzet, kinek-kinek megtenni a maga poklát az algériai sivatag. Bir-el-Ater. Erődítmény a sivatagban. Kővár az égető napsütésben, izzó homoktenger közepén. Perzsel a nap, szikrázik a levegő, a légionáriusok csak csoportosan merik elhagyni az erődöt, mert a gyűlölet is szikrázik az arabok körében. A látvány szörnyű, amely az alig néhány napja itt tartózkodó Nagy Jóskáékat fogadja. Egy légionista tisztet hoz be a járőr. Beretvaéles késsel vágták át a torkát, csak a nyakcsigolyák tartják a testen a véres fejet. Az erődítmény udvarán fektetik le, s máris felharsan a kürt: — Riadó! — Megint riadó. Az ezred büntető expedícióvá, vagy inkább hóhérbandává alakul át. Pár perc múlva jaj kiáltásoktól hangos a közeli város, ártatlan emberek, férfiak, nők, gyermekek esnek áldozatul az esztelen vérengzésnek. Másnap nem büntetni vezénylik ki őket, hanem nagyobb felkelő csapat közeledtét jelzik a megfigyelő készülékek. Az erődben a légió az úr, a környéket már a felkelők tartják ellenőrzésük alatt. Az autók kigördülnek a laktanya kapuján és néhány perc múlva csattognak a puskalövések. S a felkelők jól céloznak modern amerikai Thompson puskáikkal. Nagy Jóska így biztatja mellette fekvő barátját: — Csak nem félni, mert aki fél, annak vége. Pedig milyen rettenetesen fél ő maga is. Hazagondol, fiatalságára, s megint arra, mint napjában annyiszor: miért kellett neki beállnia az idegenlégióba? Az idegenlégióba, ebbe a szörnyű hadseregbe? De ki válaszolna erre, legfeljebb a csattogó puskák és géppisztolyok. S azoknak szava a halál ígéretét kínálja az áldozatoknak és leendő áldozatoknak. A csata, első csatája. Végiggondolja az elmúlt napokat és heteket. A bélyegekre gondol, amit eddig összegyűjtött. Ö azzal szórakozik szabadidejében. Nagyon sokan kutyákat vesznek és azokat idomítják. Olvasnivaló ritkán akad. Párizsból érkezik néha-néha csomag kalandregényekkel, érzelgős szerelmes regényekkel tele. De az is nagyon kevés. Hihetetlen árat fizetnek egy-egy szerencsésnek, aki valamilyen módon könyvhöz jut, csak olvasni adja azt kölcsön. Mert az unalom a legrosszabb. Olyankor rászakad a gond az emberekre, megelevenedik a múlt és látni engedi magát a jövő. Gondolkodni nem szabad, mert aki sokat gondolkodik, az megőrül, mint a múltkorában az a svéd gyerek, aki letépte magáról a ruhát és puszta kézzel rohant a kapuőrségnek. Siettek eltemetni, mert a hőségben gyorsan bomlik a hulla és a mérhetetlen sok légy megfertőzné az egész ezredet. Fél, hogy az arabok kezébe kerül. Igaz. azok csak az altiszteket bántják, meg a tiszteket, de már arra is volt példa, hogy közlegényt lőttek agyon, amikor éjszaka igyekezett az erőd felé. S vele ugyan miért tennének kivételt? Ha meg harcban fogják el. vajon ismernek-e irgalmat? Levelekre gondol, amelyeket elküldött, s levelekre, amelyeket soha nem kapott meg. Mi lehet most otthon? Aztán eszébe jut, amire tanították. Mert tanítják is a légionistákat. Gyűlölje az arabokat, akik gyilkosok, rablók, megölik az idegeneket. Tanultak a légió dicsőségéről, megtanították történetére. Hogyan is van? „Az idegenlégió, a légion ét- rangére 1830-ban alakult minden nemzetbéli menekültekből... számtalanszor kitüntette magát a harcokban .. . Algériában hal • latlan nagy érdemeket szerzett és nagy szolgálatokat tett Francia- országnak ...” Dicsőség? Mit ér a dicsőség, ha itt kell elpusztulni? Mert szörnyű a halál otthon is, de százszorosán szörnyű itt idegenben. S érdemes-e élni? Amikor a napi apró örömöket is csak úgy lopják maguknak. Ha már kibírhatatlan a hőség, titokban leeregetik egymást az erőd nyolc méter mély kútjába és ott fürdenek annak amúgy is ihatatlan vizében. így jutnak néha egy kis hűsöléshez. A nők? Kik jutnak a légionistáknak? Az alja. Az a bordélyház, amit a parancsnokság tart fenn, s micsoda nőkkel. De nem is csoda, ki az, aki már arra kényszerül, hogy a légionistákat lássa estéről estére vendégül? Bir-el-Ater a pokol. Vagy talán a poklok pokla. A fényképre gondol, amit még Sidi-bel-Ab- bes-ban készítettek róla. Hogyan feszített a díszruhában az erőd kapuja előtt. Ha ma látná valaki, talán rá sem ismerne. Vasárnap a misén, mert minden vasárnap háröm felekezet részére tartanak istentiszteletet, nagy gondot fordítva arra, hogy részt is vegyenek azon a légionisták, a pap a könyörületesség- ről prédikált, de nem mulasztotta el utána tenni, hogy azzal szemben nincs könyörület, aki fellázad a francia uralom ellen. S istennek tetsző cselekedet irtani az arab lázadókat. Mert az idegenlégiónak azt a megtisztelő feladatot szánta isten, hogy terjessze a kultúrát'' és civilizációt. Hát még ebbe se kell beleőrüi- ni? Az ütközetnek vége. Nagy Jóska jószerint el sé sütötte a puskáját. Most csodálkozva néz végig magán. Megint életben maradt. Meddig? Meddig tart még az élet? Holnap? . . . holnapután éri a halált hozó golyó, amit tévedhetetlen pontossággal lőnek ki a Thompson fegyverekből? A halottakat eltemetik, a sebesülteket autók szállítják el. ők pedig bevánszorognak az erdőbe. Pihenésre nincs sok idő, mert néhány óra múlva parancsot kap a szakasz, amelybe Nagy József is tartozik. Egy törzsőrmester szólítja őket: — Vételezzenek fel a raktárból ásókat és köteleket. Azután sorakozó az udvaron, az autó mellett. Ki-ki egy ásót vett magához, egy köteg kötelet pedig feldobtak az autóra. Közben odajött . egy hadnagy is és intett: — Felülni! Azt hitték megint munkába vi. szik őket. mert a légionista szabad idejében dolgozik. Panaszkodni nem mertek, mert köztük volt a törzsőrmester is, csak magukban dohogtak: „Megint munka, egy percre sincs megállás.” Az autó kigördül a rajjal a bin. el-ater-i erőd kapuján. Ki az éj- szakába. Következő riportunk: Razzia légionista niósUv*
