Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

i i960, május 8. TÖLNA MErtTET NEPTT.»« VITA 1ANUISA6ÁÍ A „Minél több árut a népgazdaságnak“ című vita zárócikke Tanulságos vita indult meg la­punkban március 30-án. Azóta hetenként több cikk jelent meg a »Minél több árut a népgazdaság­nak« fejcím alatt, s e cikkekben szövetkezeti vezetők, agrárszak­emberek, tanácsi vezetők, párt­munkások mondották el vélemé­nyüket, ismertettek hasznos, pél­dás módszereket és tettek ésszerű, reális, megvalósítható javaslato­kat. Sok ezer olvasónk kísérte fi­gyelemmel a vitát és vonta le be­lőle a tanulságokat. összefoglalónkban sok újat mondani nem tudunk, hisz a vi­tában az árutermeléssel kapcso­latos összes kérdést, a probléma minden oldalát érintettük. Leg­főbb feladatunk az lehet, hogy levonjuk a vitából adódó egyes tanulságokat. A vita minden egyes részvevő­je arról írt vagy beszélt: reális lehetőségei vannak an­nak, hogy idén több árut ad­jon az államnak megyénk mezőgazdasága, mint ameny- nyit az elmúlt években adott. Azokban a községekben, ahol ősszel, télen, vagy tavasszal lép­tek a nagyüzemi gazdálkodás út­jára, már az idén több áru meg­termelésére és értékesítésére van lehetőség, mint akkor volt, ami­kor még egyénileg gazdálkodtak a gazdák. A pálfai Egyetértés Tsz elnöke, Lakos József elvtárs arról ir, hogy Pálfán az idén a tsz kétszer annyi hízott sertést értékesít, mint a falu gazdái azelőtt, egyéni korukban értékesítet­tek. A régi tsz-ek több árut termeltek idén, mint amennyit tavaly ter­meltek. A dunaföldvári Alkot­mány Tsz, tavaly 100 holdanként 165 ezer forint értékű árut adott el, idén 200 ezer forint értékű árut .tervez eladni az államnak. A dombóvári Alkotmány Tsz is. holdanként 700—800 forinttal több árut értékesít a tavalyinál- ­A termelőszövetkezetek felis­merték az árutermelés fokozásá­nak lehetőségét, másrészt pedig ennek kettős hasznát. Ez történt meg a legtöbb tsz-ben, amikor tervükben felültervezték a járási tanács mezőgazdasági osztályá­nak javaslatát A tamási Széche­nyi Tsz-nek a járási tanács me­zőgazdasági osztálya 133 ezer fo­rint értékű áru értékesítését ja­vasolta 100 holdanként, ök vi­szont 100 holdanként 147 ezer fo­rint értékű áru értékesítésére ké­szítettek ellentervet. Milyen lehetőségei vannak az árutermelés fokozásának, milyen módszereket használnak a tsz-ek ennek érdekében és reálisak-e vajon, a termelőszövetkezetek ter­vei? Ezekre a kérdésekre is rész­letes válaszokat kaptunk a vitá­ból. Az árutermelés fokozásának legfőbb lehetőségét a nagyüzemi, vagy a nagyüzemivé váló gaz­— Mennyi hőenergiát termel a Nap? Ahhoz, hogy a Nap által egyetlen perc alatt termelt hő­mennyiséget a Földön előállít­sunk, egyszerre kellene eléget­nünk' a világ bányáiban másfél év alatt termelt szénmennyiséget. Ennek a:. mérhetetlen hőmennyi­ségnek csupán kétezer milliomod része jut el a Földre. — Egy kékvérű élőlény. A feu­dális kor főnemesei azzal büsz­kéi! hogy „kék vér” csör­gedezik ereikben. Ha ez nem is fele1' meg a valóságnak, az vi- szer.' igaz, hogy vannak olyan élőlények, amelyeknek kék szí­nű p, vérük. Egy ausztráliai tenge­rekben élő medúza-fajta, az egyet­len élőlény, amely valóban kék- vérüséggel dicsekedhetik. — Tőzegből és nádból készült épít?"' "nyagot kísérleicztck ki Me- 'in' 1500 kilogramm nád­ból - ''■'romszoba. konyhás ház ér'. hez elegendő panel ké­szíthető. I dálkodás adja meg. Az a tény ad­ja meg, hogy a nagyüzem többet termel mennyiségileg, sőt többet ter­mel már a nagyüzemivé váló gazdaság is. A nagyüzem lehetővé teszi a fej­lett agro- és zootechnikai mód­szerek bevezetését, a gépesítést, ezáltal a termelékenység emelé­sét, a szakirányítás színvonalá­nak növelését, a jobb munkaszer­vezést és így tovább. A vitában részvevők hangsú­lyozzák a fejlett agro- és zoo­technikai módszerek nagy fon­tosságát a többtermelésben, így a több áru megtermelésében is. Több fejlett módszert ismertet­tünk, többek között a mestersé­ges borjúnevelést, a korszerű hiz­lalás módjait, a zöldfutószalag biztosítását, a növénytermelés ho­zamainak, az átlagtermelés növe­lésének módjait. Amilyen mértékben használ­ják ki a nagyüzem adta lehe­tőségeket a fejlett módsze­rek alkalmazásával, olyan mértékben lehet fokozni az árutermelést. Örömmel vehetjük tudomásul, hogy nagyon sok termelőszövet­kezetünk ismerte fel ezt az össze, függést, él a lehetőségekkel, így bízhatunk a tervek realitásában. Az árutermelési terv teljesíté­se érdeke a tsz-nék is, de érdeke minden egyes tsz-tagnak is, hi­szen az árutermelésből származó bevételek jelentik a tsz-ek gazdálkodásának realizálását, ezek a bevételek képezik alap­ját az egyéni jövedelmeknek is. Minél több árut értékesít a tsz, annál több lesz a pén­ze, következésképpen, annál több részesedést tud osztani a tagoknak. Az árutermelési terv teljesítése és túlteljesítése biztos garancia az égy munkaegység értéke tervei­nek teljesítésére, illetve túltelje­sítésére, akkor, ha egyéb feltéte­lek is. adva vannak. Amelyik tsz teljesíti árutermelési tervét, vagy azt túlteljesíti, komoly ked­vezményeket kap az államtól hi­telelengedés formájában. Éz is a tsz gazdálkodásának jövedelme ■ zőségét javítja. Kiderül a vitából az is, hogy az árutermelési tervek tel­jesítéséért folytatott harc szorosan összefügg a terme­lőszövetkezetek gazdálkodár sának megjavításával, a jö­vedelmezőségért folytatott harccal, a hibák kiküszöbö­lésével és a jó módszerek ál­talánosításával. összefügg az árutermelés kér­dése például a közös állatállo­mány elhelyezésének a kérdésé­vel . Az állatok elhelyezése, a nagyüzemi állattenyésztés kiala­kítása, így az állattenyésztés áru­termelése, a tenj'észtősből szár­mazó jövedelmek döntő feli étele. A tamási Széchenyi Tsz, a gyn- laji Uj Barázda Tsz és sok más tsz is felismerte ezt az összefüg­gést és olcsó, szerfás építkezések­kel, saját erejéből törekszik a probléma megoldására. Sok érté­kes, előremutató és követendő tapasztalat van ma megyénkben ezen a téren is. Helyesen foglaltak .állást a vi­tában azok, akik a tej- és zöld­ségfélék nagybani szerződéses ér­tékesítése medált szálltak síkra. Még a dunaföldvári Alkotmány és a dombóvári Alkotmány Tsz is emellett tört pálcát, holott mind­két községben nagy lehetőségei vannak a szabadpiaci értékesí­tésnek. Sok olyan kérdés is felme­rült a vitában, amire eddig kevés figyelmet fordítottunk. Ilyen péld-'ul a- háztáji gazda­ságok áruiért»ele: ánek a le­hetősége is. Balogh István, a szekszárdi Béke Tsz tagja elmondotta, hogy a múlt évben a háztáji gazdaságá­ból hízott disznókat, kacsákat, csirkéket adott, el a szerződéses értékesítés keretében. Elmondotta idei évi terveit is, amelyek fi­gyelemre méltóak. Újszerű volt a számviteli munka szerepének hangsú­lyozása is. Kálai József, a bátaszéki Búza­kalász Tsz főkönyvelője ismertet­te ez irányú értékes tapasztala­tait és módszeréit. Továbbá sok hozzászóló hangsúlyozta á tagok egyéni, anyagi érdekeli végének fontosságát, így a termelési ter­vek teljesítését, az új jövedelem- elosztási . rendszerekkel összefüg­gésben elemezte. Még egy érdekes jelenségre hív­ta fel a figyelmet ez a vita: Ne­vezetesen arra, hogy a termelés és az árutermelés szerkezetében kialakulnak á megyénk' adottsá­gainak megfelelő egészséges ará­nyok. A növénytermelés szerke­zetében növekedik a belterjes kultúrák aránya és a gazdálko­dásban mind nagyobb szerepet kap az állattenyésztés. A vita hasznos. volt. Az is egy fonto-.. tanulság, hogy érdemes lesz a jövőben is ilyen vitákat szervezni A gondolatok, vélemé­nyek, tapasztalatok, módszerek kicserélése és megismerése csak el.őreviheti mindannyiunk közös ügyét. itfriiiiinniirpw'miiiin AD MfiiOREM CLíRí LUŰKÜM... Régi magyar szerzők köny­veiben sűrűn találkozunk »az papok tsalafintaságával«, a ba­rátok szemfényvesztésével. A ieles Bornemissza Péter leírja, hogy milyen ravasz szerkezetet készítettek egyes papok, amely- 1 nek segítségével különböző szentek jelentek meg a hiszé­keny hívők előtt. Bornemissza Péter jeles könyvében, az ör­dögi kísértésekben megannyi papi csalárdságról számol be, Hermányi Dienes József, a Nagyenyedi Dcmokritosz szer­zője pedig arról tudósít, hogy egy csaló pap rákok hátára gyertyát szerelt s az esti ho­mályban botorkáló állatokról 1 azt mondta híveinek, hogy kár­hozott lelkek s csak kegyes ado­mány mentheti meg őket az örök pokoltól. Az üzlet mind­addig jól jövedelmezett, amíg ki nem derült, hogy a kárhozott : lelkek rák képében jelentek I meg a becsapott hívőknek. Most másfajta megtévesztés­ről olvashattunk. Az egyház, amely évszázadokon át küzdött a tudományos előrehaladás el­len, most az ájtatosságot a mo­dern technika vívmányaival is igyekszik elősegíteni. A római Viale Morgagni Szűz Mária szobra előtt különös gépezetet szereltek fel, amely száz líra bedobása ellenében meggyújtja a fogadalmi villanygyertyát. Ahány százlírás, annyi gyertya gyullad ki, ami ilyen örök dol­gokban is behozhatatlan előnyt biztosít a gazdagoknak. A figyelem mindenre kiter­jed. A pénz az oltár alatt elhe­lyezett tartályba ömlik az elektronikus masinából, a pénz­szekrényt viszont villamos riasztóberendezés védi, amire nyilván azért van szükség, mert vannak hitetlenek, akik ráadá­sul szegények is, s ekként sze­retnék kárpótolni magukat a földi nyomorúságukért. A technika egyházi körökben mind jobban tért hódít. A Má- ria-szobor gyertyagyújtogató automatája ma már nem az egyetlen templomi gépezet Ró­mában. Arról is olvashatunk, hogy a Santa Maria degli An- geli templomban egy audiofónt szereltek fel, amelybe ugyan­csak száz lírát kell bedobni s ezért ájtatos hangon elrebegi a templom történetét, a szenteli legendáit és csodatévő hatalmu­kat. Sajna, a gazdagok itt is előnyben vannak. Nem vagyunk illetékesek eb­ben a kérdésben, de lenne egy további javaslatunk is. Most már csak olyan gépezeteire van szükség, amely kellő díja­zás ellenében bűnbánatot tart, imádkozik, esetleg bőjtöl is, hogy így tiszta lélekkel foly­tathassák különböző üzelmei- ket azok, akik pénzért akarják megvásárolni a bűnbocsánatot. Hogy teológiai terminológiával éljünk: ad maiorem Dei gló­riám, vagyis isten nagyobb di­csőségére. S tegyük hozzá: ad maiorem eléri lucrum. Vagyis, a papság nagyobb hasznára.... (cs) Hat vagon parajt, 4 és fél vagon sóskát vásárolt fel a dunaföldvári földniiivesszöveikezet Az idei tavaszon 6 vagon pa­rajt és 4 és fél vagon sóskát szál­lított a dunaföldvári íöldműves- ' szövetkezet Budapestre, Tatára és Szegedre. Parajból előreláthatóan további másfél vagont vásárol fér a földművesszövetkezet. A dunaföldvári földművesszö­vetkezet felvásárlási terve alap­ján a II. negyedévben 8 vagon cseresznyét és 438 hold zöldborsó termését vásárolja fel az egyéni termelőktől. Á munkatársak féltő gondoskodása A tamási kisipari termelőszö­vetkezet asztalos részlegének ve­zetőjével és egy társával, aki szintén a ktsz-nél dolgozik, ül­tem együtt a napokban, a pince­helyi étkezdében. Ebéd után újdonsült ismerőseim megható történetkét mondtak el egyik társukkal kapcsolatban. K. Józsefnek, a kisipari szövet­kezet dolgozójának munka közben »szilánk« ment a szemébe négy évvel ezelőtt. Orvoshoz fordult. Megnőtt a tanácstagi munka becsülete — JSAGYSZOKOLYí JÉGYZET— Egy kis könyvecske akadt a ke­zembe a nagyszokolyi tanácshá- zán, rajta: 17-es körzet, Szántó György tanácstag. Ez mindjárt két dolgot is tisztáz. A nagyszo­kolyi tanácstagok — mert a töb­bieknek is van ilyen könyvecské­jük — rendszeresen megtartják beszámolóikat és fogadóóráikat, s az ott tárgyalt ügyekről, panaszok­ról, javaslatokról, nevek feltün­tetésével. feljegyzés található. Ezt a feljegyzést a tanácstag átadja a tanács végrehajtó bizottságának. Ott ezeket megtárgyalják, s a dön­tésről értesítik a tanácstagot, hogy beszámolhasson választóinak az elintézésről. Szántó György könyvét éppen ott nyitottam ki, ahol egy csomó név után járdaépítési kérelem van. Dravecz elvtárs, a titkár könyvében pedig olvasható rá a felelet. ■— Ebben az évben leg­alább három kilométer járdát építünk, s ebben a kérelmezők házatája is beleesik. — Ötvös István, egy más természe­tű probléma megoldását javasol­ta. Az Ady Endre utcaiak szeret­nék. ha zsákutcájukat a másik fő­út felé is megnyitnák. Eddig ugyanis a határba kellett kike­rülni, ha a község másik részébe akarnak menni. S mindezt ' egy 15—20 méter hosszú üres telek miatt. A végrehajtó bizottság megbe­széli az ügyét, s kártalanítás el­lenében az üres telekből biztosí­tanak egy úthoz elegendő terüle­tet. Kisbéri Péter könyvében pél­dául az olvasható, hogy a körze­tében egy segélyre nagyon rászo­ruló család lakik. Dravecz elvtárs könyvében egy levelet látni, má­solata annak, amit a tanácstag is megkapott. Lényege, Hutvágner Lajos 300 forint segélyt kapott. Természetesen azt is ellenőrizték, hogy a gyermekellnek ruhát vásá­roltak-e rajta. Ezek a tapasztalatok sok min­denre választ adnak. Felszabadu­lásunk 15. évfordulójának ünne­pén avatták fel például Nngyszo- kolyon az új mozihelyiséget. Kö­zös erőfeszítések eredménye ez is. A községfejlesztésből, megyei se­gítséggel, s a község lakóinak tár­sadalmi munkájával épült fel. Több mint húszezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a község lakói. Fuvarozták az anya­got Iregszemcséről, s akiknek nem volt kocsijuk, lovuk, a se­gédmunkásoknál szorgoskodtak. Még az asszonyokat is ott lehetett látni a bontásnál (egy régi, rossz épület helyén létesítették a mozit) amint szedték össze, tisztították le a még használható téglákat. Gulyás Lajosné pedig idős asz- szony, olyan őszinte természetes­séggel beszélt társadalmi munká­járól, mintha ez így lett volna örök időktől fogva. De Győri Jó- zsefné és a többiek is így gondol­kodtak. A tanács dolgozói, a pe­dagógusok is ott voltak a falu lakosai közt a munkában. Miként sikerült e nagy össze­fogás? Dravecz Lajos elvtárs, a tanácstitkár egy mondattal felel: „Megnőtt a tanácstagi munka be­csülete”. A társadalmi munkát ugyanis körzetenként a tanácsta­gok, összefogva a tömegszerveze­tekkel szervezték. Természetesen nem a könyvecs­ke a titok nyitja,- hanem az a fá­radhatatlan, pontos munka, em­berséges magatartás, amellyel a tanácstagok szívükön viselik vá­lasztóik érdekeit. Néhány példa ez csak. de úgy gondoljuk • elég szemléletesen mutatja munkájuk és eredményeik összefüggését. (Sz) Az orvos kezelte a sérült szemet, majd, amikor úgy látta, hogy meggyógyult, figyelmeztette a beteget, hogy fél év múlva jelent­kezzék felülvizsgálatra. K. József elmulasztotta a je­lentkezést. Fertőzést kapott a szeme. A fertőzés átterjedt az egészéges szemre is. Mindkét szeme gyulladásba jött. A munkatársak felfigyeltek a betegszemű emberre. Küldték az orvoshoz. Nem ment. Bizalmat­lanná lett. Saját pénzén akarta gyógyittatni magát, de nem volt annyi pénze, hogy ezt megtegye. Megmagyarázták neki, hogy nem helyes a bizalmatlanság az SZTK orvossal szemben. Saját hibájá­ból súlyosbodott el a szembaja, mem akarta megérteni. Közben napról napra rosszab­bodott az állapota. A munkatár­sak egyre jobban aggódtak miat­ta. Éppen nyereségrészesedés osz­tás volt. Munkatársai közül ti­zenöten azt mondták: ha nem akarsz az SZTK-hoz fordulni, ak­kor a nyereségrészesedésünkből összeadunk tizenkétezer forintot és menj el »maszek alapon« az orvoshoz. Nem fogadta el a felajánlott pénzt. Váratlanul megváltoztatta eredeti elhatározását és elment az SZTK rendelésre. Azóta kórházban van. A szeme állítólag napról napra javul. — Munkatársai körében a részleg- vezető felvetette, hogy meg kel­lene látogatni. Négy motoros je­lentkezett, s nyolcán határozták el, hogy elindulnak meglátogatni. —h— — Avar sirt találtak a Szek- szárd-csatári téglagyár dolgozói az üzem területén. A leleteket Ko_ vács Károly üzemi gépész, mú­zeum bizottsági tag vette gondjai­ba és a szekszárdi múzeumba szál- . lította. A múzeum a nyári anyag­kitermelési szünet alatt leletmer»* tést végez a lelőhelyen,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents