Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-27 / 124. szám

4

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1960. május 27.

Asszonyoknak — lányoknak Esküvő régen és ma

Megemlékezés Koch Róbertról halálának 50. évfordulóján

Talán mát álomba is ringatott volna a dombóvári motoros, ha a csikóstöttösi állomáson fel nem szállt volna az az öreg harcsabajszú, nagyon idős pa- rasztbácsika. Az ember társas lény, szívesen barátkozik. Rövid két percnyi beszélgetés után jórészt mindent tudtam róla.

Amikor meglátta, hogy táskámból egy Népújság kandikál ki, elkérte. Nagy komótosan kezdett az olvasáshoz, nem úgy mint más, elől kezdte a böngészést. És amikor a harmadik oldalra ért, nagyot hümmögött s fiatalosan megpödörte bajszát.

— Lám megint egy KISZ-la- kodalom, bárcsak én is lehetnék még egyszer ilyen fiatal, én is ilyen egész falura szóló esküvőt csapnék. S ezek után hirtelen elborult tekintete, s nagyon komoly lett az öreg. — Nem tudtam rögtön felfogni, hogy vajon mi lehet az oka. Hanem a bácsika mereven bámult ki az ablakon, állandóan csak egy pontra szegezte

tekintetét, s mégsem látott semmit a tájból.

Arcát valami megmagyarázhatatlan belső érzés szántotta. Majd mint nyáron a gyors zivatar esőáradata ömlik, úgy buggyantak ki az öregből az emlékezés keserű szavai.

— Régen volt, nagyon régen. A mi esküvőnk. Az istállóban az utolsó ló elé dobtam éppen a szénát, amikor fiz úr belépett. Esküvőnk nappalán úgy négy óra tájt. Amikor előrukkoltam kérésemmel, hogy engedjen el ma engem, mert nősülni szeretnék, bizony nagyon rám mordult R. úr. Büdös parasztja, te is szaporodni akarsz! Nem látjátok, hogy megfultok kínotokba! — Ez volt az én menyegzői köszöntőm!

. Aztán elmentem Julcsáért a másik tanyára. Az egy nagykendőbe csomagolta össze teljes vagyonát, amelyet nagy spórolással szorítottam ki neki kevéske béremből. Aztán... igen, a paphoz mentünk. Mindenféle jóról prédikált nekünk.

Szeressük egymást, meg aztán, hogy dolgozzunk szorgalmasan, mert miénk a munka, majd a túlvilágon miénk lesz a jók, a boldogok paradicsoma.

Aztán elmentünk az én kis cselédszobámba. Megettük a tegnapról megtakarított paprikásszalonnát. Igaz, hogy íze- sebb volt, mint a többi alkalmakkor. így zajlott le a mi esküvői kétfogásos nem is tudom vacsoránk, vagy ebédünk.

— És ma arany az ifjúság élete. Higyje meg nekem — mondta az öreg. — Nekem az élet nem sokat nyújtott. Ez a jónéhány év negyvenöt után úgy elszállt, mint egy szép álom. Nagyon szeretnék még sokáig élni. Most van az életnek céljp, értelme. Maguk fiatalok nem tudják, hogy mi a rossz és ne haragudjon, hogy így oktatom, de ez a valóság, mert ezt csali mi tudjuk igazán, mi öregek, a régmúlt keservébe beleöregedett emberek.

(b)

Ernyő, kesztyű, táska

Hosszúnyelű ernyő a divat... Az ernyő anyaga, színe összhangban van a ruhával és a kabáttal, vagy a ruhával és a kesztyűvel.

Kesztyű: estélyi ruhához hosz- szúszárú, nylon vagy jersey. Kabáthoz, kosztümhöz vagy hosszú ujjú ruhához pedig rövidszárú kesztyű a divatos, jerseyből, nylonból vagy mosóanyagból egyaránt.

A tavaszi és nyári hónapokra főleg a nagyalakú táska a divatos, anyaga s színe harmonizáljon a ruha anyagával. Estére a »kis- esti táska«, formája kicsi, anyaga brokát, vagy bársony.

Bemutatták a nemzetközi divatkongresszusra készült ruhákat

Az elmúlt héten a Gundel-étte- remben mutatták be a szakembereknek azt a 72 öltözéket, amelyet a Ruhaipari Tervező Vállalat és a kötszövő ipari mintázó készített a Szófiában június 6-án megnyíló divatkongresszusra. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok ruházati iparának ez már a tizenegyedik találkozója, tapasztalatcseréje lesz. A kongresszuson több mint ötszáz modellt mutatnak majd be a részt vevő országok és kisebb kollekciót visz a Kínai Népköztársaság ruházati ipara is.

GYERMEKEKRŐL

ÜRES LAKÁSÉRT GYEREKET ADUNK!

Chester grófság munkáspárti nőszervezete aggodalmának adott kifejezést amiatt, hogy egyre több szülő ajánlja fel csecsemőjét házért vagy lakásért cserébe. Southsea-ben a munkáspárti nőszövetség országos konferenciája határozatot fogadott el, amelyb.en felszólítja a kormányt büntesse az olyan törvényes házasságban élő asszonyokat, akik anyagi ellenszolgáltatásért eladják gyermeküket. A konferencián az egyik felszólaló kijelentette, hogy >ya szülők manapság gyermekeiket házért adják, de ha ezt eltűrjük, rövidesen akadhat olyan is, aki pl. egy televíziós készülékért kínálja cserébe a gyermeVirágok a szobában

Az emberiség legmaradandóbb, legelterjedtebb kedvteléseinek egyi ke a virágkultusz. Legalábbis a rajongók tábora ezt bizonyítja.

Virággal foglalkozni hálás dolog. A virág az öröm, a szépség, a frisseség, a fiatalság illúzióját adja. Az ember nem is elégedett meg azzal, hogy csak a kertben legyenek virágai, a lakásba is behozta őket. Persze, nem mindegyi két, csak amelyik a szobaéletre alkalmas.-Asztalt virággal díszíteni már a régiek is szerettek. A rómaiak lakomáin a házigazda egyik büszkesége az volt, ha asztalára minél különlegesebb virágokat helyezhe tett. A nagy bankettek, ünnepi vacsorák asztalát virág nélkül el sem lehet képzelni. Virágkoszorú díszíti a győztesek homlokát, a menyasszonyi fátyolt, virágot adnak egymásnak az emberek ünnepélyes alkalmakkor. A virág beletartozik életünkbe és elkísér bennünket hétköznapjainkba.

ge, hanem attól á módtól, ahogyan a virágot elrendezzük, elhelyezzük.

Egy csokorra való fehér margaréta zöld vázában szépen mutat. Szép az egyszerű cserépváza is. Benne jól mutat a kert néhány virága. Liliom, harangvirág, margaréta, égy-két fűszál, kaporvirág. Rendezetlenül, úgy ahogy a kertben egymás mellett nőttek. Talán éppen azért olyan mutatós a kis együttes, mert úgy hagytuk, ahogyan a természetben voltak.

A háziasszony éppen úgy szereti, éppen úgy gondozza a virágok legszerényebbjét, mint ahogyan szereti a drága, kényes orchideákat, a bódító illatú liliomokat. Szereti és gondozza őket. Éz a gondozás nem jelent különösebb fáradságot nyáron, amikor a hervadt virágokat hamar pótolhatjuk frissel.

két!«

TIZENÖTEZER NYUGATBERLINI GYERMEK ÜDÜLHET AZ NDK-BAN Mint az ADN hírügynökség jelenti, az idén 15 000 nyugat-berlini gyermeknek megvan a lehetősége, hogy vidám vakációt tölthessen az NDK területén. Nagy- Berlin magisztrátusa felhívással fordult a nyugat-berlini dolgozó szülőkhöz, küldjék gyermekeiket a városi tanács által különböző tengerparti üdülőkben létesített nyári táborokba, ahol a gyermekek a legkitűnőbb ellátásban részesülnek.

TELEVÍZIÓS OKTATÁS A SVÉD ISKOLÁKBAN Svédországban 1961 tavaszán kísérletképpen bevezetik az iskolákban a televíziós oktatást. Az első tankönyvnek, amelyet a svéd rádió angol televíziós nyelvtanfolyamhoz adott ki, igen nagy sikere volt. A televíziós oktatásban alkalmazott pedagógiai módszerek nagy figyelmet keltettek.

• •

Öregségi nyugdíj

A vidéki parasztházak kis ablakaiban ott virítanak a piros muskátlik, a városi házak erkélyeinek faládáiból kidugják fejüket a színes petúniák és szobáinkban cserépben, vázában ott látjuk a tulipánt, jácintot, a hóvirágot, az ibolyát, a tátikát, a rózsát, a szarkalábot és a krizantémot. Minden évszak meghozza a maga virágát, a mi teendőnk csak az, hogy a neki illő vázába tegyük. Mert nem mindegy, hogy virágainkat mibe tesszük. Majdnem azt mondhatnánk, ahány virág, annyi váza. Rövid szárú hóvirág nem mutat alacsony, fehér vázában, mint ahogyan rózsát, szekfűt sem tehetünk szűknyakú, alacsony vázába. Nem a virág fajtájától függ a díszítés szépséAz öregségi nyugdíj megállapításának egyik feltétele férfi dolgozónál a 60, nő dolgozónál az 55. életév betöltése, másik feltétele a legalább 10 évi szolgálati idő igazolása.

Az öregségi nyugdíj lehet teljes nyugdíj vagy résznyugdíj attól függően, hogy a nyugdíjas rendelkezik-e a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (1960- ban 15 év), vagy ennél kevesebb, de legalább 10 évi szolgálati idővel.

A nyugdíj összege törzsnyugdíj ból és nyugdíjkiegészítésből tevődik össze. A teljes nyugdíjra jogosult törzsnyugdíja a munkabér 50 százaléka, a résznyugdíjra jogosult törzsnyugdíja pedig ennél annyiszor 2—2 százalékkal kevesebb, ahány év a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből hiányzik. (Például 1960-ban 10 évi szolgálati idő alapján megállapításra kerülő öregségi résznyugdíjból a törzsnyugdíj összege a munkabér 40 százaléka.)

A nyugdíjkiegészítés az 1929. óta megszerzett szolgálati idő minden éve után a törzsnyugdíj 1 százaléka. A nyugdíj legkisebb összege 500 forint. A 10 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező nyugdíjas legkisebb nyugdíja annyiszor 5 forinttal magasabb az 500 forintnál, ahány évvel a szolgálati ideje a 10 évet meghaladja. (Például 12 évi szolgálati idő igazolása esetén 510 forint.)

A nyugdíj összegének megállapítása 1960-ban az utolsó 3 évi ke reset alapján történik,

ötven éve, 1910. május 27-én halt meg Koch Róbert, aki a gümőkór kórokozóját fedezte fel. Apja bányaalkalmazott volt, Roberten kívül még tizenkét gyermeke volt, kiknek neveltetése szűkös köörülmények között történt. Koch Róbert fizika-matematika tanár lett. majd a göttingai egyetemen 27 éves korában orvosi oklevelet szerzett. Ezt követően sokáig körzeti orvosi munkát vég. zett egy porosz, majd egy lengyel faluban. Erre az időre esik első házassága, melyből egy leány- gyermekük született. Koch Róbert idejében sok betegség keletkezésének okát még homály fedte. A gümőkórról már tudták, hogy fér. tőző, de a kórokozó baktériumot nem ismerték. Koch vidéki rendelőjében laboratóriumot rendezett be, ahol szorgalmas munkával önmagát a legnagyobb veszélynek kitéve előbb a lépfene. majd a gümőkór okozóját is sikerült fel. fedeznie a beteg emberek, állatok váladékainak és szerveinek vizsgálatával. A véletlen is segítségére volt, egyik vizsgálati anyaga sokáig bentmaradt a festékben és megszínezte a bacillust, mely így a mikroszkóp alatt látható lett. Különleges feltételek biztosításával úgynevezett táptalajon sikerült kitenyésztenie a tbc kórokozóját és ezekkel meg tudta fertőz, ni és megbetegíteni a kísérleti állatokat.

Koch, a Berlini Élettani Társaság egyik értekezletén, 1882-ben ismertette kutatásait és bejelen, tette felfedezését. Korabeli nagynevű tudósok elismerték felfedezésének jelentőségét és meghívták Berlinbe, ahol egy jól felszerelt kutató laboratóriumot biztosítottak számára. Koch lázas buzgalommal dolgozott tovább és fel.

derítette a kolera okozóját is az egyiptomi és indiai kolera járványok helyszíni tanulmányozása során. A német császártól az elérhető legnagyobb kitüntetést, a Korona Rend csillagát kapta meg és 1905-ben a Nobel-díjat is el. nyerte.

Első házassága boldogtalan volt, de második felesége hű munkatársa lett, mindenhova elkísérte a sok fáradságot és szenvedést jelentő trópusi útjaira is. Koch Róbert meg nem szűnő buzga. lommal dolgozott 67 éves koráig, midőn a halál koszorúér betegségben, váratlan hirtelenséggel véget vetett termékeny életének,

Koch Róbert nagy érdeme, hogy tömegpusztító népbetegségek kórokozóit ismerte fel. Ezzel az emberiség kezébe adta addig ismeretlen ellenségeit, melyek ellen most már céltudatosan fel lehetett venni a küzdelmet. Koch a tbc baktérium mérgét is előállította, melyet tuberculinnak nevezett. Ezt a gümőkór gyógyításában vélte felhasználni, de az ilyen irányú reménységek nem váltak be. A tuberculin azonban mint kórmegállapító anyag nagy szolgálatot tett évtizedekig és még ma is legfőbb eszközünk a fertőzött ember és állat nem fér. tőzöttől való elkülönítésében,

Koch Róbert életműve példaadó minden tudományos kutató és minden gyakorló orvos számára is. Egyéniségét átható, mély emberszeretettel és tudással, szorga. lommal nemcsak a már beteg ember gyógyítását tekintette feladatának, hanem a betegség esi. ráinak a felismerésével mindenek előtt a betegségek megelőzését szolgálta.

Életünk árán is meg védjük áj életünket

Győri Lajos, tamási lakos, a Tejipar kiváló dolgozója. Nem az üzemben kerestem fel, hogy érdeklődjem élete iránt, hanem otthon.

Két szoba, konyha az otthona, tele annyi melegséggel, amely azt mutatja, nagyon szeretheti családját. De azt is, hogy a munkáját is becsüli. Legalábbis a berendezések gazdagsága, finomsága erre enged következtetni: Ragyogó tisztaság mindenütt, s ez a háziasszonyt dicséri, meg az is, hogy dísznövények, apró dísztárgyak mindenfele a lakásban.

De nem volt ez mindig így, erről tanúskodik Győri Lajos története. Először nehezen indul meg a szava, csak annyit mond: — Bizony nem lett volna ilyen lakásom azelőtt.

Úgy látszik csak a kezdet volt nehéz, mert most már szinte ömlik belőle a szó. — Korán rákényszerültem, hogy munkába álljak. Apám meghalt, s anyám nehezen tartott el hármonkat. Amint annyira felcseperedtünk, hogy dolgozni tudtunk, már elmentünk a szülői háztól.

— Cseléd voltam. Tíz évig — teszi hozzá felsóhajtva — ej, de hosszú idő. A magamformájúnak csak az istállóban volt a helye. Ott laktam éjjel-nappal, ha a munka, no meg a gazda nem szólított a mezőre. Még jobb is volt a tiszta, szabad levegőn lenni.

Közben egy fiatal leányka lép be. Illedelmesen köszön, s máris veszi a könyveit, átvonul a másik szobába. — A lányom — mondja Győri Lajos — gimnáziumba jár — teszi hozzá egy kis büszkeséggel a hangjában. — Nekem bezzeg nem futotta, csak a hat elemi. De így van ez jól, mármint az, hogy ők tanulhassanak, művelődhessenek.

Most újra visszakanyarodik beszélgetésünk fonala a múltba. Nem volt elég a tengernyi szenvedés a cselédsorban, jött a háború. Mindenünk odaveszett. —• Amit itt lát, már azóta gyűjtöttük — mutat a modern bútorokra. — Dolgoztunk szorgalmasan, de nem éhbérért, mint azelőtt.

És utána még egyszer a rémes időle napjai: az ellenforradalom. — Szinte belebetegedtem az eseményekbe — mondja. — Nem leit volna mindegy újra visszasüllyedni a cselédsorba. — Éppen ezért nem betegség lett a dolog vége, hanem az, hogy Pesten még folyt a harc, de Tamásiban már szervezkedtek a népi hatalom hívei, köztük Győri Lajos is.

Munkásőr lett. A fogadalom benne is oly erősen él, akár a többiben: életünk árán is meg- védjük új életünket. — Nincs olyan nap, hogy eszembe ne jutna a múlt — mondja — hisz nem kell más csak hazajönni. S látom magam előtt az istállótól megtett utat.

— Ezért egyik szenvedélyemmé vált a lakás szépítése. — Másik szenvedélye a természet, s ami ezzel szorosan összefügg, a motor. Munkás lett, de a szabad természet szeretete nem veszett ki belőle.

Búcsúzóul jóleső érzéssel állapítom meg, így változott meg egy munkásember élete nálunk.

— Sz ^