Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-27 / 124. szám
I960, május 27. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 A pártoktatás tapasztalatai A z 1959—60-as év pártoktatásainak tapasztalatait tárgyalta a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. Az általános megállapításokat, az eredményeket és hiányosságokat értékelve röviden úgy összegezhetjük: a pártoktatás közelebb került az élethez, az emberekhez. Ez azt jelenti, hogy a pártoktatásban egyrészt megszűnt az öncélúság, másrészt az ideológiai munka szorosan kapcsolódott a gyakorlathoz. A pártoktatás keretében nem általános szólamok hangzottak el, hanem az elmélet segítette a napi feladatok végrehajtását. Az elmúlt év pártoktatásában központi helyet foglalt el pártunk VII. kongresszusa anyagának ismertetése, illetve feldolgozása. Mint ahogy politikai életünk minden területén, így a pártpropagandát is nagy részben a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos kérdések foglalkoztatták. A párt politikai, illetve propaganda jellegű összejöveteleit a szocializmus építése iránti lelkesedés és bizalom hangulata töltötte be. A foglalkozásokon nem egyoldalúan beszéltek az elkövetett hibákról, hanem mindenütt helyesen értékelték, mi volt a jó, amelyet a jövőben is alkalmazni kell, és mi volt a rossz, amit el kell kerülni. Nőtt a hallgatók körében az aktivitás és sok helyen maguk a hallgatók állapították meg, hogy a szemináriumokon eltöltött idő nem volt hiábavaló, mert sok gyakorlati segítséget adott helyileg is a problémák megoldására. Az elmúlt év oktatásának kezdetén nagy érdeklődéssel tanulmányozták a párt és a pártpolitikai munka kérdéseit. A párt- szervezetek nagy többsége helyesen tárgyalta a pártegység problémáit, s vonatkoztatták saját párt- szervezetük életére. A propr"™.- disták többségében meg tudták értetni, hogy a pártegység nem egy adott valami, hanem nap mint nap harcban kell azt megvalósítani. Mindenütt szó volt az ideológiai egység jelentőségéről és hatásairól, s amikor az ellen- forradalom kérdéseit tárgyalták, újra és újra elítélték mind a revizionista, mint a szektáns törekvéseket. A z év folyamán ismét visz- szatértek az SZKP XX. és XXI. kongresszusa összefüggéseinek és az ellenforradalom négy fő okának egységes, dialektikus értelmezésének magyarázatára. A propagandának hatása volt a párttagok és pártonkívüliek viszonyának javulására is. Széles körben, nagy visszhangra talált az a megállapítás, hogy a párttagság nem jelenthet kiváltságot, sem hátrányt és hogy nem személyek, hanem nézetek ellen kell harcolni. Ennek eredményeként sok helyen növekedett az egymás hibáival szembeni fellépés, a nyíltság és az őszinteség. A propaganda munkában a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos elvi és politikai feladatokra fordították a legtöbb időt és a figyelmet. A mezőgazdaság átszervezésében eredményesen léptek fel a pártszervezetek a különböző ferde és ellen séges nézetekkel szemben. A tsz- szervezéssel kapcsolatos vitákban foglalkoztak a szegényparasztok, a középparasztok és a kulákok együttműködésének kérdésével és sok helyütt helytelenül, dogmatikusan foglalkoztak az osztályharccal. Másutt a föld- járadék és a nyugdíj-problémákkal, a részesedéssel, valamint a háztáji területek kérdéseivel foglalkoztak, amelyekre a propagandisták többsége elvileg és politikailag határozott választ tudott adni. Jó agitációs érvanyagot adott az öreg tsz-tagok nyugdíjára vonatkozó kormányrendelkezés. amely az idős parasztembereket bizakodással töltötte el. A népgazdaság fejlődésére vonatkozó tanulmányok során megállapítható, hogy mindenütt helyesen értelmezik a párt iparosítási politikáját. Foglalkoztak a beruházások elosztásának, a műszaki' színvonal, a termelékenységnövelés és az önköltségcsökkentés stb. kérdéseivel. Az államhatalom és a szocializmus építése című téma tanulmányozása során, tisztázódtak a hibás nézetek, a párt és a kormányba vetett bizalom jutott kifejezésre. E kérdések során elítélték a jugoszláv revizionista nézeteket. A kultúrpolitikai kérdések ta^ nulmányozása során mindenütt foglalkoztak a megye és a járások kultúrprogramjaival Általában nagy volt az érdeklődés e téma tanulmányozása iránt. Foglalkoztak a kultúrmunka helyi eredményeivel, a kulturális színvonal emelkedésével, a községek szociális ellátottságával stb.-vel. A nemzetközi helyzet eseményeinek változása szinte állandóan az érdeklődés középpontjában állt. Általában mindenütt elismerik a szovjet tudomány és diplomácia sikereit, amelyeket többen, büszkén a saját eredményeiknek is vallanak, kimondva, vagy kimondatlanul, egyre többen elismerik, hogy a Szovjetunió az egész emberiség nevében beszél és cselekszik. Több tanfolyamon elemezték a nemzetiségi és a vallási problémák alakulását. Megállapították, hogy a községek életében szűnőben van a vallási, vagy nemzetiségi alapokon való kapcsolat. A fiatalok ma már összeházasodnak anélkül, hogy figyelembe vennék a nemzetiségi, vagy felekezeti különbségeket, amelyek korábban megvoltak. Az 1959—60-as pártoktatási évben nagy lépést tettünk előre a pártpropaganda munkában, s az eredményekben nem kis részük van azoknak a propagandistáknak, akik lelkiismeretesen látták el ezt a pártfeladatot. A párttagság zöme nagy érdeklődést tanúsít az oktatás iránt, s a párttagokon kívül szép számmal vesznek részt pártonkívüliek is. Közel 2 ezer hallgatója van a különböző tanfolyamoknak. 108 községünkben 274 tanfolyam működik, jó eredménnyel. Nemhiába olyan szép a sióagárdi határ SZÉP A SIÖAGÁRDI HATÄR. Benne különösen szépek a Béke Termelőszövetkezet földjei. Ezt azok is kénytelenek elismerni, akik az elmúlt években kárörömmel vegyes rosszindulattal szemlélték a tsz akkori gazdasági nehézségeit. A széles sióagrádi határban elsőnek végeztek a cukorrépa, a krumpli, a napraforgó kapálásával. Néhány nappal ezelőtt hozkozott arra, hogy legalább egy évig termelőszövetkezetben dolgozik. NEM NAGY IDŐ MÁSFÉL HÚ NAP. Különösen nem nagy idő a mezőgazdaságban, ahol a termés betakarítása után lehet csak beszélni az eredményekről. Arra azonban elég volt e rövid másfél hónap is, hogy a tsz-tagokat megismerje és megnyerje és hozzáfogjanak a munkák jó megszervenak a falubeliek. Ma már nem rejtik véka alá véleményüket sem, bár nem lelkendeznek különösképpen, de egyre gyakrabban lehet hallani: „Ez már nem amolyan propaganda, hanem a valóság”. Mintahogy valóság az is, hogy az idén 100 sertés hizlalására kötöttek szerződést. Sióagárdon a ma még egyénileg dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel figyelik saját községük és a Erről is beszélni kell A falusi versenytáblákról Divatban volt az elmúlt években a községi tanácsházak előtt díszes versenytáblákon népszerűsíteni az élenjáró dolgozó parasztokat. Mikor aztán termelőszövetkezetivé vált a község, a falusi versenytáblákra közérdekű hirdetések és egyéb közlemények kerültek. Megszűnt a versenytáblák eredeti hivatása, elszürkült a tartalmuk. Napjainkban, amikor verseny indul a termelőszövetkezetek között, amikor a termelőszövetkezeten belül is verseny bontakozik ki az egyének, a munkacsapatok és a brigádok között, jó lenne újra eredeti rendeltetésüknek megfelelően használni a falusi versenytáblákat. Nem akarjuk azt mondani: azon múlik a verseny sikere, hogy táblára írják a járás, vagy a megye legjobb termelőszövetkezetét és annak eredményeit minden faluban, hogy mindenki láthassa . és megismerhesse. A termelőszövetkezeten belül folyó verseny sem azon múlik elsősorban, hogy a legjobb munkát végzőket és a legjobb eredményt elérőket kiírjuk a táblára. Nem ezen múlik a verseny, mert van a versenynek elégséges gazdasági és politikai ösztönzője. De versenytáblára kerülni dicsőség! Az ipari üzemekben is kitüntetés az, hogy valakinek a nevét felírják a dicsőségtáblára. A falusi embereknek is jólesik, ha az egész falu látja, ki a legjobb dolgozó, a legjobb eredményeket elérő gazda a termelőszövetkezetben. És ösztönző az is, ha egy faluban a termelőszövetkezet tagjai nap mint nap láthatják, melyik az a tsz, amely legjobb a járásban, a megyében és ennek milyen eredményei vannak. Ekkor össze tudja hasonlítani a község termelőszövetkezetének a tagja a saját termelőszövetkezete és az élenjáró tsz eredményeit. A különbség felismerése jobb munkára, jobb eredmények elérésére ösztönzi. Megérdemlik jogosan a jó tsz- ek és a tsz-ek jól dolgozó gazdái azt, hogy kitüntessük őket a népszerűsítéssel, hogy dicsőségtáblára írjuk a nevüket és eredményeiket. Hadd lássa az egész falu, hadd tudja meg mindenki a faluban, kik a legkülönb emberek. Sokat beszélünk arról, hogy a termelőszövetkezetekben egyetlen különbség van az emberek között: jó munkát végeznek-e* avagy rossz munkát. Becsüljük hát meg a jó munkásokat azzal is, hogy népszerűsítjük őket, hogy dicsőségtáblára írjuk a nevüket. Díszítsük fel újra a megkopott falusi versenytáblákat. Fessük ki őket szépen, üvegezzük újra és szedjük le róluk a megsárgult* poros közleményeket, elavult hirdetéseket. Hirdessék ezek a táblák a közös munka, az új típusú munka, és az új típusúvá váló parasztemberek, a szövetkezeti gazdák és a termelőszövetkezetek dicsőségét. (gyenis) REKORD PALÁNKON! A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben, a csapadékos idő megszűntével egyre-más- ra közelítik meg a napra, bontott tervet. Az egyesülés öt gyárában csak alig teljesítik túl néhány száz téglával a napi tervet, a szekszárd-palánlci gyárban minden nap rekorderedményt érnek el. A múlt héten például — amikor eső nem akadályozta a munkát — 80—100 százalékos túlteljesítést értek el egy-egy műszak alatt. A múlt hét péntekjén rekord eredményt értek el: még nem volt a gyár fennállása óta példa arra, hogy egy . műszak alatt — kilenc órás — hatvanhatezer téglát gyártottak volna. A kiváló termelési eredmény a nagyfokú szervezettségnek, a dolgozók munkaversenyének eredményeként jött létre. A héten is minden nap hatvanezer téglánál többet gyártottak. Azt a távolabbi célt tűzték maguk elé a dolgozók, hogy még az idén* — a munkaidő teljes kihasználásával, a még pontosabb szetvezé- si munkával — elérik egy műszak alatt a hetvenezer darabos termelést. Nemcsak a nyerstéglakészítök érnek el kiváló eredményeket a palánki gyárban, hanem a kemencénél dolgozó brigádok is. A kemencénél dolgozó brigádok tagjai elhatározták, hogy az idén — termelési eredményeik növelésével és a többi versenypontok teljesítésével — a szocialista munkabrigád címet veszik fel. Május első húsz napjában az országos átlagnál jobb eredményt értek el a kemence kihasználását illetően. A hatszáz légköbméteres kemencéből májusban 860 000 téglát hordanak ki. Az országos átlagnál ez jobb, mert Palánkon légköbméterenként 55 téglát, mig országos átlagban csak 45 téglát hordanak ki egy légköbméterből. zó fogtak a kukorica kapálásához zéséhez. környező — falujuk határával is, annak ellenére, hogy sokan úgy vélekedtek, hogy ez még korai. Vezetőségi ülésen már megbeszélték az aratásra való felkészülést is, amelyet majd még taggyűlésen megtárgyalnak, hogy a gabonabetakarítás minél kisebb szemveszteséggel történjék. — Nincs a tsz-nek melléküzem- ága. A növénytermelésből és az állattenyésztésből kell kigazdálkodnunk a 100 holdra betervezett 245 ezer forint áruértékesítést — mondja Igari János, a tsz újdonsült agronómusa. Igari elvtárs nemrég — mindössze másfél hónap óta — látja el a sióagárdi Béke Tsz-ben az agro- nómusi teendőket. Azelőtt, éveken keresztül a MÉK osztályvezetője volt. Másfél hónappal ezelőtt az 1008-os rendelet értelmében, mint mezőgazdasági szakember vállalA tagokkal való közvetlen kapcsolat, a jó munkaszervezés nyomán első eredményként könyvelhető el, hogy a falu határában a tsz fogott hozzá — még a legjobban gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztokat is megelőzve — a növényápoláshoz. Levágták a lucernát is és 120 köbméter takarmány keveréket már lesilóztak. — Nem lesz könnyű az idei év — hangoztatja szüntelenül az ag- ronómus: 208 hold földet kell megművelni a maroknyi közösség nek. De ha összefogunk, és valamilyen elemi kár nem ér bennünket, megnyerjük a csatát, bebizonyíthatjuk Sióagárdon is — barátnak és ellenségnek egyaránt — a termelőszövetkezet fölényét. Ezt már a többség is látja a faluban. Szép a tsz szarvasmarha- állománya, amelyet a kihajtások alkalmával, szinte naponta láthat .szomszédos — termelőszövetkezetek munkáját. Tudják azt is például, hogy mi történik Szedres, Medina és Mözs termelőszövetkezeti községekben. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK nagy számbeli növekedése és a tavaszi munkák idejében való elvégzése pozitív hatással van a sióagárdi egyénileg dolgozó parasztokra. A közhangulatban már eldöntött kérdés az, Sióagárd is eljut a fejlődésben addig, hogy termelőszövetkezeti községgé ala kuljon majd át. Többen tudatosan felismerték, hogy ez a helyes út és ilyen értelemben már beszélgetnek is egymás között a jövőről. Közben pedig bizonytalankodás és kapkodás nélkül végzik a soronlévő mezőgazdasági munkákat. Nemhiába olyan szép a sió - agárdi határ. Pozsonyiné Gazolják az erdőt... a leendő erdőt, amely még csak most bújik ki a földből. A tolnai csemetekertben lányok., fiatalasszonyok nagy csapata a most kelő bárom hektárnyi fehér nyár gazolását végzi.
