Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-27 / 124. szám

I960, május 27. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 A pártoktatás tapasztalatai A z 1959—60-as év pártokta­tásainak tapasztalatait tár­gyalta a legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésén az MSZMP Tolna megyei Bizottsága. Az általános megállapításokat, az eredménye­ket és hiányosságokat értékelve röviden úgy összegezhetjük: a pártoktatás közelebb került az élethez, az emberekhez. Ez azt jelenti, hogy a pártok­tatásban egyrészt megszűnt az öncélúság, másrészt az ideológiai munka szorosan kapcsolódott a gyakorlathoz. A pártoktatás ke­retében nem általános szólamok hangzottak el, hanem az elmélet segítette a napi feladatok vég­rehajtását. Az elmúlt év pártoktatásában központi helyet foglalt el pár­tunk VII. kongresszusa anyagá­nak ismertetése, illetve feldolgo­zása. Mint ahogy politikai éle­tünk minden területén, így a pártpropagandát is nagy részben a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatos kérdések foglalkoz­tatták. A párt politikai, illetve propaganda jellegű összejövete­leit a szocializmus építése iránti lelkesedés és bizalom hangulata töltötte be. A foglalkozásokon nem egyoldalúan beszéltek az el­követett hibákról, hanem minde­nütt helyesen értékelték, mi volt a jó, amelyet a jövőben is alkal­mazni kell, és mi volt a rossz, amit el kell kerülni. Nőtt a hallgatók körében az aktivitás és sok helyen maguk a hallgatók állapították meg, hogy a szemináriumokon eltöltött idő nem volt hiábavaló, mert sok gyakorlati segítséget adott helyi­leg is a problémák megoldására. Az elmúlt év oktatásának kez­detén nagy érdeklődéssel tanul­mányozták a párt és a pártpoli­tikai munka kérdéseit. A párt- szervezetek nagy többsége helye­sen tárgyalta a pártegység problé­máit, s vonatkoztatták saját párt- szervezetük életére. A propr"™.- disták többségében meg tudták értetni, hogy a pártegység nem egy adott valami, hanem nap mint nap harcban kell azt meg­valósítani. Mindenütt szó volt az ideológiai egység jelentőségéről és hatásairól, s amikor az ellen- forradalom kérdéseit tárgyalták, újra és újra elítélték mind a re­vizionista, mint a szektáns tö­rekvéseket. A z év folyamán ismét visz- szatértek az SZKP XX. és XXI. kongresszusa összefüggései­nek és az ellenforradalom négy fő okának egységes, dialektikus értelmezésének magyarázatára. A propagandának hatása volt a párttagok és pártonkívüliek vi­szonyának javulására is. Széles körben, nagy visszhangra talált az a megállapítás, hogy a párt­tagság nem jelenthet kiváltságot, sem hátrányt és hogy nem sze­mélyek, hanem nézetek ellen kell harcolni. Ennek eredménye­ként sok helyen növekedett az egymás hibáival szembeni fellé­pés, a nyíltság és az őszinteség. A propaganda munkában a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sével kapcsolatos elvi és politi­kai feladatokra fordították a leg­több időt és a figyelmet. A me­zőgazdaság átszervezésében ered­ményesen léptek fel a pártszer­vezetek a különböző ferde és ellen séges nézetekkel szemben. A tsz- szervezéssel kapcsolatos viták­ban foglalkoztak a szegénypa­rasztok, a középparasztok és a kulákok együttműködésének kér­désével és sok helyütt helytele­nül, dogmatikusan foglalkoztak az osztályharccal. Másutt a föld- járadék és a nyugdíj-problémák­kal, a részesedéssel, valamint a háztáji területek kérdéseivel fog­lalkoztak, amelyekre a propagan­disták többsége elvileg és poli­tikailag határozott választ tu­dott adni. Jó agitációs érvanyagot adott az öreg tsz-tagok nyugdíjá­ra vonatkozó kormányrendelke­zés. amely az idős parasztembere­ket bizakodással töltötte el. A népgazdaság fejlődésére vo­natkozó tanulmányok során meg­állapítható, hogy mindenütt he­lyesen értelmezik a párt iparosí­tási politikáját. Foglalkoztak a beruházások elosztásának, a mű­szaki' színvonal, a termelékeny­ségnövelés és az önköltségcsök­kentés stb. kérdéseivel. Az államhatalom és a szocia­lizmus építése című téma tanul­mányozása során, tisztázódtak a hibás nézetek, a párt és a kor­mányba vetett bizalom jutott ki­fejezésre. E kérdések során elítél­ték a jugoszláv revizionista néze­teket. A kultúrpolitikai kérdések ta­^ nulmányozása során min­denütt foglalkoztak a megye és a járások kultúrprogramjaival Általában nagy volt az érdeklő­dés e téma tanulmányozása iránt. Foglalkoztak a kultúrmunka he­lyi eredményeivel, a kulturális színvonal emelkedésével, a köz­ségek szociális ellátottságával stb.-vel. A nemzetközi helyzet esemé­nyeinek változása szinte állan­dóan az érdeklődés középpontjá­ban állt. Általában mindenütt el­ismerik a szovjet tudomány és diplomácia sikereit, amelyeket többen, büszkén a saját eredmé­nyeiknek is vallanak, kimondva, vagy kimondatlanul, egyre töb­ben elismerik, hogy a Szovjet­unió az egész emberiség nevében beszél és cselekszik. Több tan­folyamon elemezték a nemzetisé­gi és a vallási problémák alaku­lását. Megállapították, hogy a községek életében szűnőben van a vallási, vagy nemzetiségi ala­pokon való kapcsolat. A fiatalok ma már összeházasodnak anél­kül, hogy figyelembe vennék a nemzetiségi, vagy felekezeti kü­lönbségeket, amelyek korábban megvoltak. Az 1959—60-as pártoktatási év­ben nagy lépést tettünk előre a pártpropaganda munkában, s az eredményekben nem kis részük van azoknak a propagandisták­nak, akik lelkiismeretesen látták el ezt a pártfeladatot. A párttag­ság zöme nagy érdeklődést tanú­sít az oktatás iránt, s a párttago­kon kívül szép számmal vesz­nek részt pártonkívüliek is. Kö­zel 2 ezer hallgatója van a kü­lönböző tanfolyamoknak. 108 községünkben 274 tanfolyam mű­ködik, jó eredménnyel. Nemhiába olyan szép a sióagárdi határ SZÉP A SIÖAGÁRDI HATÄR. Benne különösen szépek a Béke Termelőszövetkezet földjei. Ezt azok is kénytelenek elismerni, akik az elmúlt években káröröm­mel vegyes rosszindulattal szem­lélték a tsz akkori gazdasági ne­hézségeit. A széles sióagrádi határban el­sőnek végeztek a cukorrépa, a krumpli, a napraforgó kapálásá­val. Néhány nappal ezelőtt hoz­kozott arra, hogy legalább egy évig termelőszövetkezetben dolgo­zik. NEM NAGY IDŐ MÁSFÉL HÚ NAP. Különösen nem nagy idő a mezőgazdaságban, ahol a termés betakarítása után lehet csak be­szélni az eredményekről. Arra azonban elég volt e rövid másfél hónap is, hogy a tsz-tagokat meg­ismerje és megnyerje és hozzá­fogjanak a munkák jó megszerve­nak a falubeliek. Ma már nem rejtik véka alá véleményüket sem, bár nem lelkendeznek különös­képpen, de egyre gyakrabban le­het hallani: „Ez már nem amo­lyan propaganda, hanem a való­ság”. Mintahogy valóság az is, hogy az idén 100 sertés hizlalására kötöttek szerződést. Sióagárdon a ma még egyénileg dolgozó parasztok nagy érdeklő­déssel figyelik saját községük és a Erről is beszélni kell A falusi versenytáblákról Divatban volt az elmúlt évek­ben a községi tanácsházak előtt díszes versenytáblákon népsze­rűsíteni az élenjáró dolgozó pa­rasztokat. Mikor aztán termelő­szövetkezetivé vált a község, a falusi versenytáblákra közérdekű hirdetések és egyéb közlemények kerültek. Megszűnt a verseny­táblák eredeti hivatása, elszür­kült a tartalmuk. Napjainkban, amikor verseny indul a termelőszövetkezetek kö­zött, amikor a termelőszövetkeze­ten belül is verseny bontakozik ki az egyének, a munkacsapa­tok és a brigádok között, jó len­ne újra eredeti rendeltetésüknek megfelelően használni a falusi versenytáblákat. Nem akarjuk azt mondani: azon múlik a verseny sikere, hogy táblára írják a járás, vagy a megye legjobb termelőszövet­kezetét és annak eredményeit minden faluban, hogy mindenki láthassa . és megismerhesse. A termelőszövetkezeten belül folyó verseny sem azon múlik elsősor­ban, hogy a legjobb munkát vég­zőket és a legjobb eredményt el­érőket kiírjuk a táblára. Nem ezen múlik a verseny, mert van a versenynek elégséges gazdasági és politikai ösztönzője. De ver­senytáblára kerülni dicsőség! Az ipari üzemekben is kitüntetés az, hogy valakinek a nevét felírják a dicsőségtáblára. A falusi em­bereknek is jólesik, ha az egész falu látja, ki a legjobb dolgozó, a legjobb eredményeket elérő gazda a termelőszövetkezetben. És ösztönző az is, ha egy fa­luban a termelőszövetkezet tag­jai nap mint nap láthatják, me­lyik az a tsz, amely legjobb a járásban, a megyében és ennek milyen eredményei vannak. Ek­kor össze tudja hasonlítani a köz­ség termelőszövetkezetének a tagja a saját termelőszövetkezete és az élenjáró tsz eredménye­it. A különbség felismerése jobb munkára, jobb eredmények el­érésére ösztönzi. Megérdemlik jogosan a jó tsz- ek és a tsz-ek jól dolgozó gazdái azt, hogy kitüntessük őket a népszerűsítéssel, hogy dicsőség­táblára írjuk a nevüket és ered­ményeiket. Hadd lássa az egész falu, hadd tudja meg mindenki a faluban, kik a legkülönb em­berek. Sokat beszélünk arról, hogy a termelőszövetkezetekben egyet­len különbség van az emberek között: jó munkát végeznek-e* avagy rossz munkát. Becsüljük hát meg a jó munkásokat azzal is, hogy népszerűsítjük őket, hogy dicsőségtáblára írjuk a nevüket. Díszítsük fel újra a megkopott falusi versenytáblákat. Fessük ki őket szépen, üvegezzük újra és szedjük le róluk a megsárgult* poros közleményeket, elavult hir­detéseket. Hirdessék ezek a táb­lák a közös munka, az új típusú munka, és az új típusúvá váló parasztemberek, a szövetkezeti gazdák és a termelőszövetkezetek dicsőségét. (gyenis) REKORD PALÁNKON! A Tolna megyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben, a csapadé­kos idő megszűntével egyre-más- ra közelítik meg a napra, bon­tott tervet. Az egyesülés öt gyá­rában csak alig teljesítik túl néhány száz téglával a napi ter­vet, a szekszárd-palánlci gyárban minden nap rekorderedményt ér­nek el. A múlt héten például — ami­kor eső nem akadályozta a mun­kát — 80—100 százalékos túltel­jesítést értek el egy-egy műszak alatt. A múlt hét péntekjén re­kord eredményt értek el: még nem volt a gyár fennállása óta példa arra, hogy egy . műszak alatt — kilenc órás — hatvan­hatezer téglát gyártottak volna. A kiváló termelési eredmény a nagyfokú szervezettségnek, a dol­gozók munkaversenyének ered­ményeként jött létre. A héten is minden nap hatvanezer tég­lánál többet gyártottak. Azt a távolabbi célt tűzték maguk elé a dolgozók, hogy még az idén* — a munkaidő teljes kihasználá­sával, a még pontosabb szetvezé- si munkával — elérik egy mű­szak alatt a hetvenezer darabos termelést. Nemcsak a nyerstéglakészítök érnek el kiváló eredményeket a palánki gyárban, hanem a ke­mencénél dolgozó brigádok is. A kemencénél dolgozó brigádok tagjai elhatározták, hogy az idén — termelési eredményeik növelésével és a többi verseny­pontok teljesítésével — a szoci­alista munkabrigád címet ve­szik fel. Május első húsz napjá­ban az országos átlagnál jobb eredményt értek el a kemence kihasználását illetően. A hatszáz légköbméteres kemencéből má­jusban 860 000 téglát hordanak ki. Az országos átlagnál ez jobb, mert Palánkon légköbméteren­ként 55 téglát, mig országos át­lagban csak 45 téglát hordanak ki egy légköbméterből. zó fogtak a kukorica kapálásához zéséhez. környező — falujuk határával is, annak ellenére, hogy sokan úgy vélekedtek, hogy ez még ko­rai. Vezetőségi ülésen már meg­beszélték az aratásra való felké­szülést is, amelyet majd még tag­gyűlésen megtárgyalnak, hogy a gabonabetakarítás minél kisebb szemveszteséggel történjék. — Nincs a tsz-nek melléküzem- ága. A növénytermelésből és az állattenyésztésből kell kigazdál­kodnunk a 100 holdra betervezett 245 ezer forint áruértékesítést — mondja Igari János, a tsz újdon­sült agronómusa. Igari elvtárs nemrég — mind­össze másfél hónap óta — látja el a sióagárdi Béke Tsz-ben az agro- nómusi teendőket. Azelőtt, éveken keresztül a MÉK osztályvezetője volt. Másfél hónappal ezelőtt az 1008-os rendelet értelmében, mint mezőgazdasági szakember vállal­A tagokkal való közvetlen kap­csolat, a jó munkaszervezés nyo­mán első eredményként könyvel­hető el, hogy a falu határában a tsz fogott hozzá — még a legjob­ban gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztokat is megelőzve — a nö­vényápoláshoz. Levágták a lucer­nát is és 120 köbméter takarmány keveréket már lesilóztak. — Nem lesz könnyű az idei év — hangoztatja szüntelenül az ag- ronómus: 208 hold földet kell megművelni a maroknyi közösség nek. De ha összefogunk, és vala­milyen elemi kár nem ér bennün­ket, megnyerjük a csatát, bebizo­nyíthatjuk Sióagárdon is — ba­rátnak és ellenségnek egyaránt — a termelőszövetkezet fölényét. Ezt már a többség is látja a fa­luban. Szép a tsz szarvasmarha- állománya, amelyet a kihajtások alkalmával, szinte naponta láthat .szomszédos — termelőszövetkeze­tek munkáját. Tudják azt is pél­dául, hogy mi történik Szedres, Medina és Mözs termelőszövetke­zeti községekben. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK nagy számbeli növekedése és a tavaszi munkák idejében való elvégzése pozitív hatással van a sióagárdi egyénileg dolgozó pa­rasztokra. A közhangulatban már eldöntött kérdés az, Sióagárd is eljut a fejlődésben addig, hogy termelőszövetkezeti községgé ala kuljon majd át. Többen tudatosan felismerték, hogy ez a helyes út és ilyen értelemben már beszél­getnek is egymás között a jövő­ről. Közben pedig bizonytalanko­dás és kapkodás nélkül végzik a soronlévő mezőgazdasági munká­kat. Nemhiába olyan szép a sió - agárdi határ. Pozsonyiné Gazolják az erdőt... a leendő erdőt, amely még csak most bújik ki a földből. A tolnai csemetekertben lányok., fiatalasszonyok nagy csapata a most kelő bárom hektárnyi fehér nyár gazolását végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents