Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-26 / 123. szám
I960, május 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Cseréljük ki tapasztalatainkat i Ez évi tapasztalataink is cáfolják a dunakömlődi Szabadság Tsz prémiumellenes érveit Ettig László agrármérnök, a majosi Aranykalász Tsz elnöke mondja el véleményét Mwtfkcrtrédelst&i hét Egy percig sem tudok egyetérteni a dunakömlődiekkel abban, hogy nem fejlesztik tovább a munkaegység-rendszert, hogy nem vezetik be a tervtúlteljesi- tések premizálását. Amint az elgondolásaikat ismertető „A duna kömlődi Szabadság Tsz megmarad a prémium nélküli munkaegység-rendszer mellett” című cikkből — amely a Tolna megyei Népújság vitacikk-sorozatában május 24-én jelent meg — kiderül, a dunakömlődieknek rossz ta pasz.alataik vannak a premizálás terén. Biztos vagyok abban, hogy nem a prémiumrendszerben volt a hiba, hanem annak alkalmazásában. Jó módszereket is lehet a helyi sajátosságok és adottságok kellő figyelembevétele nélkül helytelenül alkalmazni. Első probléma az, hogy mi tői függ az állattenyésztés hozama, mennyire befolyásolja az állattenyésztés eredményeit az állattenyésztők munkája? Ugyanis a cikk arra hivatkozik, hogy az állattenyésztők azért nem szeretik a prémiumrendszert, mert az állattenyésztés hozamai sok eset’ben függetlenek az állattenyésztők munkájától, inkább például a takarmányellátottságtól függenek. Az tény, hogy a takarmányellátottság döntő szerepet játszik az állattenyésztés hozamaiban. A pre mizúlás azonban nem az állattenyésztés hozamaira terjed ki álta. Iában, hanem a terven felüli ho zamokat premizálják. A hozamok tervét a takarmánymérlegből állapítjuk meg, így tehát már a tervezésnél figyelembevesszük, hogy az állattenyésztésnek mennyi takarmányt tudunk biztosítani. Akkor, ha kevesebb, rosszabb minőségű takarmányt tudunk termelni, kisebb, ha sck és jó minőségű takarmány- termelésre van lehetőségünk, nagyobb hozamokat tervezünk. Tehát az állattenyésztés terve függ a növénytermesztés tervétől. Ezt a reális, a gazdaság adottságait tükröző tervet az állattenyésztők jó munkájukkal, az előírt takarmányozási rendszer, az idő:;ndiség betartásával, a jó gon dozással, bánásmóddal, tisztán tartással stb. túl tudják teljesíteni. És ezért a tervtúlteljesítésért nemcsak jogos, de hasznos is a prémium. mert még jobb eredmények elérésére ösztönöz. Nehéz elképzelni azt, hogy az állattenyésztők elégedetlenek lennének azért, mert jó munkájukat jutalmazzák. A növénytermelés területére tei jed ki az érvek második csoportja. A dunakömlődieknek az a problémájuk, hogy különböze" adottságú talajokkal rendelkeznek, így ugyanaz a kapás, vagy egyéb növény a különböző talajon már eleve különböző esélyekkel indul. A talaj különbözősége jelenleg majdnem minden községben fennáll. A modern agrotechnikai eljárásokkal azonban csökkenteni lehet a talajok közötti különbséget. Például a gyenge területre több műtrágyát szórunk, aztán a szükséges műtrágyaféleségekkel talajerő utánpótlást végzünk. Amennyiben azonban nem tudjuk a talajok közötti különbséget teljes egészében megszüntetni, a különböző adottságú talajokra különböző terveket lehet készíteni. Mi is így teszünk. A tervezett termésmennyiséget dűlőnként, a talaj minőségének megfelelően dife renciáljuk. A kapásnövényeknél például a különböző talaj és egyéb adottságoknak megfelelően különböző kategóriákat határozunk meg. A rosszabb minőségű talajon tehát alacsonyabb tervet, a jobb minőségű talajon magasabb tervet kell túlteljesíteni. Ezt a dunakömlődiek is megtehetnék, hisz a tsz üzemi terve ezekből a részletekből tevődik össze. A dunakömlődieknek az a véleményük, hogy könnyebb a mun kaszervezés akkor, ha a tagokat nem kötik le egy területre, s az, hogy a területre való lekötés elvonja a figyelmet a csak közösen végezhető munkákról. A területkiosztás és a kiosztott területen elért eredmények premizálása nem vonja el a figyelmet a közösen végzendő munkáról akkor, ha a csak közösen végezhető munkákat is premizálják. Mi premizáljuk a szénabetakarítást is. Egy hold rétiszéna lekaszálásáért, szárításáért és teljes betakarításáért például 100 öl rét szénatermését a tagnak adjuk. Aztán premizáljuk a cséplést is. A napi cséplési norma túlteljesítése után a munkaegységen kívül prémiumot adunk a cséplőcsapatnak. Felmerült a munka minőségének a gondolata is az említett cikkben. A dunakömlődiek úgy akarják biztosítani a munka minőségének megfelelő színvonalát, hogy a munkacsapatvezető, a brigádvezető és az agronómus ellenőrzi menetközben a. munkát. Az a véleményem, hogy az adminisztratív intézkedés soha nem pótolhatja a gazdasági ösztönzést, a tagok anyagi érdekeltségét. Nem ösztönzi-e a tervtúlteljesítés premizálása alacsany hozamok tervezésére a tsz-t, hogy e hozamokat könnyen túl tudják teljesíteni? Ez érdekes kérdés. Mindenesetre a terveket a járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osztálya hagyja jóvá, olyan szakemberek, akik ismerik a területet és nincsenek érdekelve a tervek lazításában. Ez ellensúlyozza a termelőszövetkezetben esetleg jelentkező tervlazítási törekvést. Még felvetnék egy-két gondolatot, amelyek ugyancsak az említett cikk érveiből adódnak. Egyik gondolat az, hogy nem jelent-e visszalépést a nagyüzemi—zálási formákat. gazdálkodásban a területnek egyénekre való felosztása? Azt mondom nem jelent visszalépést. Ugyanis kapások esetében a szántás, vetés, talajerő visszapótlás, a kártevők elleni védekezés, a betakarítás nagy része, a kapálás egy része, a szállítás teljes egészében nagyüzemi módon, modern gépekkel történik. Éppen csak a kézi növényápolás apró- zódik fel. A kézi munka felapró- zása ebben az esetben óriási előnyökkel jár. Például mindenki közvetlenül érzi a rábízott parcelláért a felelősséget és anyagilag érdekelt az ott elért eredményekben. A meghatározott parcellán dolgozó emberek nincsenek időhöz kötve, akkor mennek ki területükre dolgozni, amikor nekik a legalkalmasabb. A kiugró teljesítményű munkásokat nem tartják vissza a lemaradók, mint ahogy ez a csoportosan végzett munka esetén történik, ahol senki sem akar többet dolgozni, mint a másik. így növekszik a munka termelékenysége. Egyébként a szocialista iparról senki sem tételezi fel, hogy kisüzemi termelést folytat, pedig ott is mindenki önállóan dolgozik, külön gépen és mindenkit az önállóan elért eredményei szerint béreznek. Tudom, hogy a dunakömlődiek eddig is szép eredményeket értek el a termelőszövetkezetben. Lehet, hogy a prémium nélküli munkaegység-rendszer náluk ideig-óráig megfelel. Ennek ellenére az a véleményem, ha prémiumrendszert alkalmaznának, még jobb eredményeket érnének el, még jobban érdekeltté tudnák tenni a tsz-tagokat a közös munkában. Még nincs elkésve sem a prémiumrendszer bevezetése, sem a területnek egyénekre való felosztása. Például a kukoricatermelésnél, az aratásnál, cséplés- nél, állattenyésztésben, sőt talán még a szénabetakarításban, a cukorrépa-termelésben és egyéb területeken is végre lehetne hajtani az új munkaszervezeti és premiMájus 23-án országos munka- védelmi hét kezdődött. Szükséges, hogy ez alkalommal a sajtó nyilvánosságán keresztül is foglalkozzunk néhány időszerű munkavédelmi kérdéssel. A szakszervezetek tíz éve vették át a munkavédelmi felügyeletet. 1960 a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet jubileumi esztendeje, és ha vannak is még kijavításra szoruló hiányosságaink, nincs miért szégyenkeznünk a jubileumi esztendőben. Az elmúlt 10 év alatt óriási eredményeket értünk el, különösen ipari üzemeinkben. A munkahelyek kultúráltságát, műszaki fejlettségét, védőberendezéseit össze sem lehet hasonlítani a felszabadulás előtti állapotokkal. Üzemegészségügyi berendezéseink és létesítményeink különösen az ipari üzemekben, de már sok mezőgazdasági üzemben is korszerűek. A foglalkozási megbetegedésekkel a legkorszerűbben vettül fel a harcot. A gépi megoldás sokat könnyített az embereken. Most már a gép kiszolgálja az embert. Szocializmust építő államunk a dolgozók munkahelyével, munkakörülményeivel, egészségügyi viszonyaival való törődése, minden irányú gondoskodása mindenütt tapasztalható. Ezt a költséget nem kímélő gondoskodást, védelmet azonban még sokan, vezetők, dolgozók egyaránt, nem értékelik kellően. — Helytelen szemlélet következtében némelyik helyen egyszerűen nem fogadják el, nem élnek vele, különösen mezőgazdasági üzemeinkben. Vannak vezetők, akik nem követelik meg a .yédelmi előírások betartását és nagyon sok az olyan dolgozó, aki nem tartja be a védelmi, vagy egészségügyi előírásokat. Például a Sárközi Állami Gazdaságban a közelmúltban is észleltünk védőburkolat nélküli erőgépét. Vagy például SZOT és a kormányrendelet ellenére nincs mindenütt biztonsági havi szemle, hiába vannak mindenütt biztonsági megbízottak. Gépállomásainkon az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, duplájára emelkedett a balesetek száma. Ezért a vezetők is felelősek, akik sok esetben hozzá nem értő embereket ültetnek a gépre, de elmulasztják a dolgozók kellő nevelését és ellenőrzését is. Látjuk tehát, hogy vannak még hiányosságaink is, amelyeket ki kell javítani. Szükség van a munkavédelmi hétre, amikor ezek a kérdések gyakrabban előtérbe kerülnek, mint máskor. Sőt az állandó tisztasági mozgalomhoz hasonlóan szükség volna állandó munkavédelmi mozgalomra is. Vezetőnek, dolgozónak egyaránt összefogva kutatni, keresni kell a veszély-forrásokat, azoknak okait és újításokkal, okos javaslatokkal, ésszerűsítésekkel el kell érni az MSZMP VII. kongresszusának a technika fejlesztésére, a dolgozók munkakörülményeinek javítására vonatkozó célkitűzéseit. dr. Kosztolányi György szekszárdi járási főorvos, a megyei munkavédelmi bizottság tagja I Bonyhádi Ruházati és Szoliáitatá RÍSZ élűéből Kettéválik a szövetkezet A megye második legnagyobb kisipari szövetkezete a Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató Ktsz. A szövetkezetnek jelenleg 205 tagja van. Alakulása óta mindegyik részlege sokat fejlődött, de legjobban a cipész és bőripari részleg, ahol a 205 tagból mintegy száz dolgozik. Ezért a közelmúltban elhatározták a szövetkezet kettéválasztását, így július 1-étől »Bonyhádi Bőripari Ktsz« néven önálló szövetkezetként fog működni e részleg. Megkezdődtek Szekszárdon az első félévi tanácsi ági beszámolók A városi tanács április 15-i ják, hogy határozott javulás van nács felhívása nyomán rendezik, ülésén tárgyalta a tanácstagok tevékenységét. Megállapította, hogy az elmúlt évben bizonyos mértékben csökkent a” tanácstagok aktivitása. Ez megnyilvánult abban is, hogy egyesek rendszeresen elmaradoztak a tanácsülésekről, elhanyagolták a tanácstagi beszámolók megtartását, holott azt a tanácstörvény kötelezőnek írja elő. Az elmúlt év első felében a tanácstagok nagy többsége elmulasztotta beszámolója megtartáa múlt évhez képest — a látogatottságban is. Beszámolóját eddig öt tanácstag tartotta meg. Szabópál Antal, az MSZMP városi bizottságának titkára és Kalmár József, a városi tanács elnöke közösen tartott beszámolót az újvárosi gazdakörben, amelyet száznál többen hallgattak' végig. Rábóczky György beszámolóján negyven, Szomo- ri Ferenc beszámolóján 27 volt a jelenlévők száma. virágokkal ültetik be a előtti útszakaszokat. házak Ugyancsak társadalmi munkával való hozzájárulást ajánlottak fel a többi beszámoló résztvevői is. Joó Sándor körzetében a Kölcsey utcaiak kérték, miután tavaly részben lekövezték az utcát, kövezzék le teljes hosszában. A földmunkákat elvégzi az utca lakossága. Szomori Ferenc beszámolóján a Remete utcaiak kérték a Séd Elsősorban a város múlt évben sát, annak ellenére, hogy a végre- tett előrehaladásáról szóltak a be- támfalának magasítását, mert a hajtó bizottságtól segítséget, meg- számolók, és az idei eredmények- nagy esőzések után lezúduló víz felelő anyagot is kapott. A máso- kel, a városfejlesztés feladatairól több házat fenyeget. Azt is kérés a jövő terveiről. Ä megjelent hallgatóság részéről a beszámolót követően sok kérés hangzott el. Szabópál és Kalmár elvtárs beszámolóján dik félévben már javult a helyzet. A jövőben a végrehajtó bizottság a tanácstagi beszámolók eredményesebbé tétele érdekében életre kívánja hívni a választó- kerületi bizottságokat, amelyek a az újvárosiak többek között azt szükséges szervező munkát elvé- kérték, hogy a helyi autóbuszjágeznék. Ilyen és hasonló megállapítások hangzottak el akkor, és a tanácsülés határozatot hozott a tanácstagi beszámolók megtartására vonatkozóan. Ennek megfelelően a vb. ütemtervet készített, a beszámolók megtartásának idejére. A tanácstagi beszámolók a közelmúltban már megkezdődtek. Az eddigi beszámolók azt mulatratba kapcsolják be az újvárost is, úgy hogy az autóbusz járjon ki a palánki téglagyárig. Ez megkönnyítené a téglagyár, az állami gazdaság dolgozóinak, a termelő- szövetkezet tagjainak munkáját, könnyebben kijuthatnának munkahelyükre. Kérték még az Újváros földes utcáinak rendezését, s mint mondották, ehhez társadalmi munkával is hozzájárulnak. Elmondották, hogy a városi taték, hogy a felsővárosban is létesítsenek nyilvános távbeszélő állomást. Szinte valamennyi beszámolón szóvá tették a közvilágítás javítását. A beszámolókon elhangzott javaslatokkal, kérésekkel kapcsolatban máris több intézkedést tett a vb. A műszaki csoport a DÉDÁSZ-szal közösen felmérést végzett, hol kell elsősorban javítani a közvilágítást a város területén. A vb. a támfal-kérdéssel is megbízta a műszaki csoportot. Ugyanígy sor kerül majd a többi kérés, javaslat — és a következő beszámolókon elhangzó javaslatok, kérések — elbírálására, elintézésére is. 2500 pár export-cipő Lengyelország részére A szövetkezetben az első negyedévben ezerötszáz pár cipőt készítettek — a Nemet De.'.kra- tikus Köztársaság részére. A második negyedévben ezer párral megnövelték az exporttervet, ezúttal a Lengyel Népköztársaság megrendelésére gyártanak kétezerötszáz pár cipőt. A női sportfélcipők felsőrészét szürke és kék borjúbox bőrből készítik, a felsőrészkészítő üzemben az exportmunkán dolgoznak az ipari tanulók is. Az aljaüzemben tizenhattagú exportbrigád alakult. A külkereskedelem minőségi ellenőrei 600 párat már átvettek export-cipőkből, a negyedév végéig elkészül a többi 1900 púi' is. Új gyárímány: A szeged! papucs, amely csak nevében „szegedi” A szövetkezet vezetőit és dolgozóit már régóta foglalkoztatja a szegedi papucs gyártásának terve. Eddig csak »őshazájában«, Szegeden gyártották ezt az igen keresett, főként a hazánkban járó külföldiek által kedvelt, művészi kivitelű papucsot. Az év elején a bonyhádiak ellátogattak a szegedi papucskászítő szövetkezetbe, ahol a szegediek készségesen megmutatták a papucsgyártás »műhelytitkait«. Szegedről jött át egy szakember is — Kozár János — akinek vezetése alatt most hatan készítik Bonyhádon a szegedi papucsokat. Szalmái továbbképző tanfolyam a szövetkezeti tagok részére n. cipész részleg fejlődése, főként az export-termelés növelése egyre nagyobb követelményeket támaszt a részleg dolgozói iránt. Ezért indították be az év elején a szakmai továbbképző tanfolyamot, ahol huszonnégy szövetkezeti dolgozó hetenként egy napon öt órán keresztül ismerkedik a tanfolyam anyagával. Szakmai ismereteket, anyagismeretet, szak rajzot tanulnak a tanfolyam részt vevői. A tanfolyamot az OKISZ irányítja, vezetőjét, Boros Istvánt is az OKISZ küldte ki. A jövő hónap első felében kerül sor a tanfolyam befejezésére.
