Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-25 / 122. szám

I960, május 25. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 3 Követendő kezdeményezések A dunasxentgyörgyi Eziistkalás* Tsz-hon leelletik egyszer a 60 hízónak valót A dunaszentgyörgyi Ezüstka­lász Termelőszövetkezet ebben az esztendőben alakult meg. Itt is, mint más hasonló kö­zös gazdaságokban, a sertéste­nyésztés és sertéshizlalás fellen­dítését tűzte maga elé a tagság. A hízónak való süldőket gazdaságon belül akarják előállítani Duna- szentgyörgyön. S mivel jelenleg még kevés az anyadisznó, a szö­vetkezet kollektívája úgy hatá­rozott, hogy 60 hízórtak vásárolt süldőt bebúgátnak, egyszer leel­letnek, s csak utána hizlalnak meg. így Dunaszentgyörgyön — szerényen számolva is — 300 kis­malac születik terven felül, ame­lyeket még az idén hízóba fog­nak. A dunaszentgyörgyiek el­határozását jónak tartjuk, más szövetkezetnek is ajánljuk. Közös legelőn tartják a háztáji nüvaniiék-szarvasniarhákat Hagykónyiban A nagykónyi Haladás Termelő- szövetkezet közös szarvasmarha­állománya kialakításában számí­tásba vette a háztáji gazdaságo­kat is. Az a terv, hogy a háztáji­ban születő kisborjúkat a közös gazdaság megvásárolja. Hogy a háztáji szarvasmarhák egyönte­tűbbek legyenek, közös legelőn tartják azokat. A szövetkezet házi építőbrigádja 100 férőhelyes szabadtartásos karámot épített á közös legelőn. A tagok háztáji növendék-szarvasmarhái egész nyáron át itt lesznek s egy biká­val fedeztetik őket. így olcsóbba kerül a tagoknak a háztáji szarvasmarhatartás, az utódok pedig egyöntetűek, fajtiszták lesz­nek. Egy utca, egy brigád A pálfai Egyetértés Termelő- szövetkezetben 4 növénytermesz­tési brigád van. A brigádokat — nagyon helyesen — utcánként szervezték meg. Vagyis: a Kos­suth utcában, ahol 49 család la­kik, egy brigádhoz tartoznak azok, akik egész éven át részt vesznek a növénytermelésben. A Kossuth utcai brigád — a másik brigádokhoz hasonlóan — jegy­zőkönyvileg vette át a területet, amelyet egész éven át művel, s a terven felül előállított termésből pénz, illetve természetbeni része­sedést kap. Ennek előnye az, hogy a brigád tagjai — mert egy utcá­ban laknak — minden este meg­beszélhetik. meg is beszélik a másnap részletes munkaprogram­ját, s együtt indulnak reggel a mezőre. így Pálfán nincsenek reg­gelenként munkaelosztások, mert ezt az utcabeliek maguk között megbeszélik. Az Egyetértés Termelőszövet­kezetben az eddigi eredmények igazolják, hogy a brigádok szer­vezésének ez a módja bevált. A növénytermesztési brigádok kö­zött ugyanis élénk munkaverseny alakult ki, amit a vezetőség ér­tékel. Az év végén aztán kevés adminisztrációval ki tudják majd mutatni, hogy melyik utca bri­gádja érte el a legjobb ered­ményt. Százéves dédnagymama özvegy Taksonyi János né száz éves. Száz súlyos év nyomja a vál­lát. Fáradt már. Nehéz napok, küzdelmes, gonddal teli évek tar­kítják ezt a százéves életet, amelyben azért a boldogságnak is jutott hely. Két éve már csak fekszik. Nem beteg, csak fáradt, a lábai nem bírják. Sok-sok százezer kilomé­ter van mögöttük. Mindezt a menye, Hauszknecht Ferencné mondja el, aki ott sürgölődik, va­csorát készít a nyárikonyhában. — Nem csoda, ha belefáradt az életbe — mondja. — Sokat dol­gozott. Árván nevelődött föl, ne­héz munkával kereste a kenye­rét... — Volt-e beteg? — kérdezem. Életében csak egyszer. Az egyik lányának volt az esküvője s ak­kor megfázott, akkor volt csak orvosnál. Azóta sem. Most sem beteg, soha nem panaszkodik, csak a lába fáj... Jókedélyü asszony volt egész életében. Legutóbb, amikor a déd­unoka — most hatéves — énekel­te a »Száz forintnak ötven a fe­le*< című dalt, ő is énekelt. Tanít- gatta az unokát régi nótákra... Akkor énekelt utoljára. Lehet, vagy két-három éve... Néhány évvel ezelőtt még el- járogatott megnézni az épülő-szé- pülő Szekszárdot. Szokta mesél­ni, hogy ahol most a kertváros épül, ott, az ő fiatal éveiben víz, legelő volt. Ott szokta legeltetni a teheneket. — Az uram eltévedne már ott... — mondta amikor hazaért város­néző sétájáról. Tőle kérdezem, hogy mi a hosszú élet titka, örökség-e ez a családban, vagy az ő esete kivé­tel? Nem tud válaszolni, csak a vállát mozdítja jelezve, hogy nem tudja megfejteni hosszú éle­tének titkát... Sokat dolgozott, nem kerülte az élet nehezét., a sok pihenés tehát nem nyújtotta ily hosszúra az életét... Négy gyermeknek adott életet. Közülük kettő még él. Testvérei is mind meghaltak már... Néha, amikor átérzi tehetetlen séget, lesújtó fáradtságát, mond' gat ja, hogy jobb lenne már meg halni, hisz caalc az ágynak él, de amikor a beszélgetés a jövőre te­relődik, neki is vannak még ter­vei, vár még valamit a holnaptól. Ha nem is a maga számára, de a környezetéhez tartozóknak: bol­dogságot, aminek ő is szeretne ré­szese, tanúja lenni. Amikor a második dédunoka, Ferike hat évvel ezelőtt megszü­letett, ölébe vette a pöttömnyi embert, s így beszélgetett hozzá: — Szép volt a keresztelőd kis­fiam, de szeretném megérni a la­kodalmadat is. Tudni szeretném, hogy rendes, becsületes asszonyt hozol-e a házhoz... Tizennyolc-húsz év múlva a mai Ferike nősülni fog. Milyen különös és felemelő érzés lenne, — ha karosszékben is —, de ott lenne a menyasszonytáncnál a dédnagymama... Egészséget hoz­zá... (buni) ■ HMIHUIIBM» Háztáji sertéshizlalásra is ösztönzi tagjait a tamási Vörös Szikra Tsz A tamási Vörös Szikra Terme­lőszövetkezet minden tagja anya­kocát tart a háztáji gazdaságban. Az idén — mivel a tavalyinál is több húsárut vár a népgazdaság a Vörös Szikra Termelőszövetke­zettől — a vezetőség elhatározta, hogy a közfogyasztásra szánt ser­téshizlalásba szervezetten kap­csolja be a háztáji gazdaságokat is. A háztáji sertéshizlalásra ked­vezményekkel ösztönzi tagjait a szövetkezet. Az a helyzet ugyan­is, hogy az a család, amely a ház­táji gazdaságból legalább 2 hí­zott sertést értékesít a szövetke­zeten keresztül és 2 hold kukori­ca megművelését vállalja a szö­vetkezettől — a terven felül még­termelt kukoricát ellenszolgálta­tás nélkül teljes egészében meg­kapja. Munkások, parasztok összefogása TEVELEN A községfejlesztés területén Tevelen is számos létesítmény megvalósítását tervezik az idén. Ebben nagy segítséget kap a köz­ség lakossága az őket patronáló Lágymányosi Dohánygyár lelkes kollektívájától. A fejlesztési tervben például szerepel egy autóbusz váróterem építése. A rendszeresen minden hónapban lelátogató patronálok legutóbb a tervrajzokat hozták le. Ezeket a gyár tervezői társa­dalmi munkában készítették el a község számára. __________________ E zen kívül Ígéretet tettek ar« ra, hogy az anyagbeszerzésben is segítenek, sőt asztalosaik az aj­tókat, ablakokat elkészítve szál­lítják a községbe. Van a községben egy rozoga fa híd is. A megnövekedett forga­lom szükségessé tette, hogy egy biztonságosabb betonhidat épít­senek helyébe. A patronálok eb­ben is segítenek a község lakók nak. így gyümölcsözik a munkások és parasztok összefogása Tévéién; Csütörtökön indulnak a küldöttek a Hazafias Népfront II. kongresszusára Mint ismeretes, legutóbb a Ha­zafias Népfront megyei küldöttér­tekezletén megválasztották azo­kat a küldötteket is, akik részt vesznek a kongresszuson és kép­viselik megyénk dolgozóit. A pénteken, május 27-én kez­dődő II. kongresszuson részt ve­vők csoportja csütörtökön dél­után a 14 óra 58 perces vonattal indul el Szekszárdról. Délben a 2 975 000 facsemetét ültettek el ai idén a bátaszéki erdészet dolgozói A Duna-ártéri Állami Erdő- gazdaság bátaszéki erdészetének dolgozói az idén 2 975 000 facse­metét ültettek el. Az erdészet területén ebben az évben 86 hektárnyi területen vé­geztek erdőfelújítást, pótlást és „alátelepítést”. Az eddig kihasználatlan, mere­dek parlag területek betelepítése terén is jelentős eredményeket ért el az erdőgazdaság. 61 hektár parlagot telepítettek be és 44 hek­tár az előző években beültetelt parlagon végeztek pótültetést. Legnagyobb arányú fásítási munkálatok Bátsspáti határában folytak. A község meredek hegy­oldalain 60 hektár területet erdő­sítettek. A gazdaságnak ebben az évben 561 ezer forint nyereséget tervez­tek be. A dolgozók felajánlották, hogy a betervezett nyereséget 60 ezer forinttal túlteljesítik. megyei népfront irodában össze­ülnek, hogy megbeszéljék a prog­ramot. A tervek szerint megtár­gyalják, hogy mint munkacsoport tagjai dolgoznak majd. A SZOT üdülőben együtt lesz a szállásuk; így a látottakat és hallottakat rendszeresen meg tudják beszél­ni, vitatni. Ezzel is biztosítani akarják, hogy választóik bizal­mára rászolgálva minél részlete­sebben be tudjanak számolni a kongresszusról. Megyénk dolgozóit a Hazafias Népfront II. kongresszusán 22 küldött és hat vendég képviseli; nők, férfiak, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. A kül­döttségben például hét nő van; Megyénk dolgozó parasztságát — megyénk megváltozott jellegének megfelelően — nyolc tsz-tag és két egyénileg dolgozó parasztkül­dött képviseli. Vendégí át óipari dolgo%éh a város csinosításáért Mint ismeretes Szekszárd la­kói az elmúlt évben több mint 770 000 forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a város csinosításéhoz. Az idén a tavalyi­nál is nagyobb mennyiségű tár­A bátaszéki tsz-ben bevezetik az önetetéses sertéshizlalást Az állattenyésztési kutató inté­zetekben régebb óta folynak kísér letek önetetéses sertéshizlalással. Az eddigi eredmények arról győz­ték meg az állattenyésztőket, hogy nagyüzemekben jelentős megtakarítást lehet elérni az em­lített hizlalási módszerrel. A bá­taszéki Búzakalász Tsz főállatte­nyésztője Kolozs István —, aki ennek előtte az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Tanszé­kének tudományos munkatársa volt — személyesen is tapasztalta ezt. HMII A minap elmondotta Kolozs István, hogy az egyetemen szer­zett tapasztalatai alapján a báta­széki Búzakalász Tsz-ben még az idén bevezeti a önetetéses sertés­hizlalást. Ennek előnye, hogy 3 héttel előbb kés alá érik a hízó, mint a szokásos hizlalási módszer­rel és 3 ember napi munkáját el­végzi egy ember. Az önetetés megvalósítása Bátaszéken nem is kerül sokba, mert a szövetkezet­nek építő-brigádja van, amely a sertéshizlaldák szükséges átalakí­tásait elvégzi. Spenótfeldolgozás a Paksi Konzervgyárban Öt vagon parajkré met készítenek — belföldi fogyasz­tásra — a Paksi Konzervgyárban. Képünk a paraj- „vonal" első állo­másán készült, ahol átalakított uborka-mosó gé. pen mossák a spe­nótot. Kilencszer) mosás után kerül a spenót az előfőző- be, majd a paszí- rozóha, ahol sóslé­vel való összefőzés tán töltik üvegek be. sadalmi hozzájárulásra van szüki ség, mert a tervek is jóval na­gyobbak. Az eddigiek azt mulat­ják, hogy a tervek valósággá vál­nak. mert a társadalom minden rétege szívesen kapcsolódik be a város fejlesztésébe. Sajnálatos jelenség, hogy a me­gyeszékhely vendéglátóipari üze- ihei meglehetősen elhanyarv '' ál­lapotban vannak. A venchgiútó- ipari dolgozók ezért is határozták el, hogy társadalmi munka kere­tében elsősorban ezen próbálnak javítani. A vállalat 350 dolgozója közül 120-an laknak Szekszárdon, akik 3300 munkaórát ajánlottak fel, amivel az idei városfej leszté si tervek megvalósulásét segítik elő. Munkájuk első eredménye az újjáépített Kispipa étterem és a Sörkert, amit május elsején nyi­tottak meg Ebben a két vendég­látóipar! üzemben 536 munkaórát dolgoztak, 64 órán át pedig a sport pályához vezető utat építették a vállalat sportkedvelő dolgozói. A munka természetesen még nem ért véget, s az üzemek, vál­lalatok hivatalok dolgozóival kö­zösen a vendéglátóipariak is meg­teszik a magukét, hogy az óv-vé­gére szebb, csinosabb legyen Szekszárd, kulturáltabb szórakozó helyek várják esténként a város lakóit. __________________ (MM) H atszáz tagja van a faddi könyvtárnak Képzőművész-szakkör is műkö­dött az ŐS2Í, téli és tavaszi hóna­pokban a faddi községi kultúrház keretében. A szakkörnek átlago­san 14—15 látogatója volt. A szak kör munkája iránt már ebben az évben élénk érdeklődés nyilvá­nult meg a kívülállók részéről is, akik a jövő évben szándékoznak bekapcsolódni a kör munkájába. * 2500 kötetes könyvtár áll a fad­di olvasók rendelkezésére, amely­ből kiválaszthatják kedvelt olvas­mányaikat. A könyvtárt mintegy 600 olvasó látogatja rendszeresen; Hetenként háromszor kölcsönöz­nek könyvet,_ egy-egy alkalommal 50—60 olvasó keresi fel a köl­csönzőt.

Next

/
Thumbnails
Contents