Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-19 / 117. szám
A MAQYAR SZOCIALISTA MUNK ÁSP'ART TOLNA M‘E%Yt l' BÍZÓT 1 SÁG A ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAP] A Szovjetunió szilárdan a békés együttélés, a tárgyalások, a kölcsönösen elfogadható ésszerű megállapodások híve Hruscsov elvtárs párizsi sajtóértekezlete VTT tr. PROTFTÄR.I4T PCTFSfT„TTTFK? Csütörtök 1960. május 19. V. évfolyam 117. szám Párizs: (MTI) Párizsban a szerdai nap eseménye Hruscsov sajtóértekezlete volt. Már a déli órákban megkezdődtek az előkészületek a „sajtóházban”. Mivel előre látható volt, hogy az egyenkint nyolcszáz személyes konferenciatermek egyike sem tudná befogadni az újságírókat, az Eiffel toronyra és a Szajnára néző üvegfalú csarnokot jelölték ki a szovjet kormányfő sajtóértekezletének színhelyéül. Ez egymaga akkora, mint a négy terem együttvéve. Már fél három órakor majd nem megtelt az óriási csarnok. Külön csoportok helyezkedtek el a terem sarkában felállított televíziós készülékek körül is. Rendőrfüttyök, motoros rendőrök szirénajelzései jelezték, hogy a Chaillot-palotához egymás után érkeznek a diplomáciai rendszám- táblával ellátott gépkocsik. Amerikai terepszínű autók, »diplomáciai megfigyelőket« hoztak. Valamennyi nyugati nagykövetség több taggal képviseltette magát. Ott volt a NATO sajtófőnöke is. Kevéssel három óra előtt a Szajna hídjára kanyarodott a Hruscsovot és a szovjet küldöttség többi tagját hozó gépkocsika- ráván. A Chaillot-palotával szemben -rakozott csoportok tapssal, éljenzéssel köszöntötték a szovjet kormányfőt. Hruscsov nyitott gépkocsijában foglalt helyet Malinovszkij marisad, a Szovjetunió hadügyminisztere és Gromiko külügyminiszter is. Percekig fényképezték a »sajtóház« előcsarnokában, folyosóin a szovjet kormányfőt, miközben a világ valamennyi számottevő rádióállomása és televíziója is megörökítette ezeket a perceket. Hruscsov elfoglalta helyét az emelvény asztalánál Malinovszkij és Gromiko között. Gromiko külügyminiszter nyitotta meg a sajtóértekezletet. Amikor Hruscsov szólásra emelkedett, nagy taps köszöntötte, amelybe ellenséges kiáltások is vegyültek. Hruscsov felolvasta nyilatkozatát, majd a hatalmas tömegben megbúvó provokátorok ellenséges hangulatkeltésére utalva, hozzáfűzte, hogy Adenauer »néhány derék emberi« küldött ide, ugyanazokat, akik annakidején Sztálingrádnál is megfordultak. Hruscsov emelt hangon, nagy taps közepette jelentette ki, hogy a nagy szovjet népet képviseli, Lenin országát, amely a kommunizmus felé halad. Ha provokátor elemek hűhót csinálnak, ez még inkább bizonyítja, hogy helyesen jártunk el — mondotta. Hruscsov nyilatkozata párizsi saj tóértekezletén Hruscsov bevezetőül utalt arra a nyilatkozatra, amelyet május 16-án tett de Gaulle francia köz- társasági elnök, Macmillan angol miniszterelnök és Eisenhower amerikai elnök jelenlétében, majd kijelentette: Közismertek azok a körülmények, amelyek miatt a szovjet kormány szükségesnek tartotta, hogy e nyilatkozatot megtegye. Arra gondolok, amerikai katonai repülőgépek a Szovjetunió fölött a csúcsértekezletet közvetlenül megelőzően agresszív repüléseket hajtottak végre, továbbá gondolok az amerikai kormánynak arra a nyilatkozatára, hogy az ilyen repülések politikájának keretébe tartoznak. Most azzal vádolnak bennünket, hogy a Szovjetunió — úgymond — megtagadja az értekezleten való részvételét és valamiféle ultimátumokat nyújt be az Egyesült Államoknak. Mi azonban hangoztattuk és most is kijelentjük, hogy készek vagyunk részt venni az értekezleten, ha az Egyesült Államok kormánya nyilvánosan visszavonja azt a sértést, amely a hazánk ellen elkövetett agresszív cselekményekben jutott kifejezésre. De máig sem bizonyosodtunk meg róla, hogy az Egyesült Államok kémrepülései többé nem ismétlődnek meg. Május 5-én, amikor a világ megtudta, hogy szovjet terület fölött lelőttek egy amerikai katonai repülőgépet, az amerikai külügyminisztérium azt állította, hogy ez a repülőgép török terület fölött meteorológiai adatokat gyűjtött. Azt is hozzáfűzték, hogy a pilóta az oxigén-berendezés zavarára panaszkodott. — Emiatt — mint mondták — hamarosan elvesztette eszméletét, s így a repülőgép az együttműködő vezérlőberendezés segítségével még hosszú ideig folytatta útját és véletlenül esetleg szovjet légitérbe került. Mint közölték, török területen, a Van-tó hegyes vidékén keresik a gépet. Amikor mi közöltük, hogy az amerikai repülőgépet lelőtték Szverdlovszk körzetében és a foglyul ejtett repülő beismerte a kémtevékenységet, Herter, az Egyesült Államok külügyminisztere május 9-én .kijelentene, hogy ez valóban kémrepülőgép volt. Sőt, mi több, azt mondotta, hogy ilyen repüléseket az elnök utasítása alapján végeznek annak a programnak megfelelően, amely magában foglalja »a széleskörű légi megfigyeléseket« többek közt olymódon, hogy »behatolnak« a Szovjetunió légiterébe. Ez volt Herter úr arcátlan kijelentése. Május 11-én, maga Eisenhower elnök erősítette meg Herter nyilatkozatát. Május 12-én az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége a szovjet kormányhoz intézett jegyzékében ismét kijelentette, hogy az agresszív kémrepülések az Egyesült Államok átgondolt politikájához tartoznak. Most Párizsban az Egyesült Államok elnöke olyan nyilatkozatot tett, hogy az Egyesült Államok »megszüntette repüléseit« és ezeket nem fogja felújítani. Akadhat valaki, aki most erre a frázisra hivatkozva azt kérdezi: »mi 1 kell még a Szovjetuniónak? Hiszen megszűnik az a veszély, hogy amerikai katonai gépek repülnek majd a Szovjetunió fölött«. Lehet, hogy ez a nyilatkozat kielégítheti az imperializmus kiszolgálóit. Az imperialisták megszokták, hogy úgy cselekedjenek, mint régen az orosz kereskedők: bekenték lakájaik száját mustárral, ezek pedig mélyen meghajoltak és azt mondták: »Köszönöm«. Mi nem tűrhetjük el a sértéseket, nekünk megvan a büszkeségünk és méltóságunk. Mi a hatalmas szocialista államot képviseljük. Nos tovább. A május 16-i előzetes találkozón Eisenhower kijelentette, mindazt amit az amerikai katonai gépek repülésének megszüntetéséről mondott, úgy kell értelmezni, hogy „e repüléseket nem folytatják mindaddig, ameddig ő köztársasági elnök marad”. — „Természetesen, nem tudom, milyen elhatározásra jut a következő elnök” — mondotta Eisenhower. Ilyenformán az amerikai elnök nem az agresszív politika feladását ígéri, hanem csupán azt, hogy a repüléseket átmenetileg 1961. januárig megszüntetik. Ami a kémrepülések provokációs politikájának mégszüntetését illeti, az elnök úr nem valami hosz- szú időszakot ígér nekünk. A nemzetközi kapcsolatokat azonban nem lehet valamely felelős személy felhatalmazásának idejéhez kötni, mert különben mit érne bármely nemzetközi egyezmény. TirrA 63 & ZQ60Z III S2PUTNYIK 1958 V-151 H. SIQUWYtK 195? KI-3 I S’PUTunK 1957X9 1 5083. 9000 3SOO 3000 2500 2000 1500 1000 500 9590 kg, 1960. május 15-én a Szovjetunió ban 4540 kg súlyú szputnyik-űr- hajót bocsátottak fel, amelynek hozzávetőleges pályáját a mellékelt térkép ábrázolja. A több mint 4,5 tonnás, mintegy 320 kilométer magasságban száguldó űrhajó kezdeti keringési ideje a Föld körül 91 perc. pályájának az Egyenlítő síkjához viszonyított hajtása 65 fok. Az űrhajó a Földről irányítható. Fedélzetére mintegy 2500 kg súlyú légmentesen záródó fülkét építettek, amelynek műszerei segítségével az ember űrrepüléséhez szükséges feltételeket tanulmányozzák. Ha az amerikai elnök logikáját követnénk, lehetetlen lenne például tárgyalni a leszerelésről. Tegyük fel, hogy ma aláírjuk az egyezményt, de az holnap hatályát veszítheti és szemétkosárba kerül, mert az a személy lemond hivataláról, aki aláírta. Eisenhower elnök nyilatkozatából az derül ki. hogy annak a kérdésnek az eldöntése, repülnek-e vagy sem amerikai katonai repülőgépek a Szovjetunió fölött, csak tőle függ. Lám micsoda önbizalom! Most kijelenti, hogy nem fognak repülni. Micsoda nagylel- lűség. Azt persze Eisenhower elnök dönti el, hogy küld-e repülőgépet a Szovjetunió fölé, vagy som. Más kérdés, hogy ezek a repülőgépek a levegőben maradnak-e. Ezt már mi döntjük el, mégpedig a legnagyobb határozottsággal: lelőjük a gépeket' megsemmisítő csapást mérünk támaszpontjukra és azokra is, akik a támaszpontokat létrehozzák és igazgatják. így tehát nem arról van szó, hogy Eisenhower elnök „kegyel gyakoroljon" a Szovjetunió iráni. Mi nem kegyelmet kérünk az Egyesült Államok kormányától, hanem azt követeljük, hogy nyíltan ítélje el az amerikai felderítő repülőgépek haramia-repüléseit. Eisenhower elnök viszont egyetlen szóval sem ítélte el azt a szovjetellenes provokációs politikát, amely alapja a kémrepüléseknek. Nos, kielégíthet-e az elnök nyilat kozatá bárkit is, hacsak nem magát az agresszort? Eisenhowernek az a bejelentése, hogy elnöki megbízatásának lejártáig felfüggesztette a provokációs repüléseket, se nem beismerés, se nem fél-beismerés, hanem kibúvó a beismerés alól, következésképpen saját agresszív cselekményei és a felelősség alól. De a politikusok kibúvói, sőt fél-beismerései sohasem tették lehetővé, hogy megszabaduljanak a történelem előtt viselt felelősségükről. Még a gyerekeknek is azt szokták mondani: „Ha rossz fát tettél a tűzre, valid be és ígérd meg, hogy többé nem teszel ilyesmit”. Mennyivel fontosabb, hogy államügyekben is nyíltan beismer jék az elkövetett hibákat és levonják az összes szükséges következtetéseket! Nem értene meg bennünket sem a szovjet nép, sem egyetlen ország közvéleménye, ha beérnénk az Egyesült Államok elnökének kibúvóival és azzal a »kegyével«, hogy 1961 januárjáig a Szovjetunió fölött szüneteltetik a repüléseket. Csak csodálkozhatunk Eisenhower fenyegetéshez hasonló nyilatkozatán, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete elé szándékszik terjesztené »nyílt ég«-tervét. Miután a Pentagonban meggyőződtek róla, hogy a szovjet ég felé vezető út zárva van az amerikai kémrepülőgépek számára, szemmel láthatólag elhatározták, hogy ugyanilyen célból az ENSZ lobogója alatt kül(Folytatás a 2. oldalon.)
