Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG W60. május 19. Hruscsov elvtárs párizsi sajtóértekezlete flz amerikai külpolitika kudarca (Folytatás az 1. oldalról.) denek majd repülőgépeket. Úgy véljük, az Egyesült Nemzetek Szervezete nem az Egyesült Ál­lamok egyik állama, nem a Pen­tagon fiókintézete és vissza fog­ja utasítani ezt a megalázó sze­repet. önök közül többen azt írják cikkeikben, hogy az amerikai légikalózok repülései a Szovjet­unió felett csupán »-kis incidenst« jelentenek, önök itt különböző ál­lamok sajtóját képviselik, én pe­dig megkérdezném Önöktől: ho­gyan tekintenének kormányukra, ha az közömbösen, nemtörődöm módon szemlélné, hogy olyan or­szágok katonai repülőgépei röp­ködnek városaik felett, amelyek­ről önök időnként mint esetleges háborús ellenfélről írnak? Tisz­telnék Önök az ilyen kormányt? Talán önök vagy családjuk nyu­godtak lennének, ha idegen ka­tonai repülőgép zúgna el a fejük felett? A szovjet embereknek is joguk van ugyanígy gondolkodni, an­nál is inkább, mert hazánk népei két kívülről ránk erőszakolt vé­res háborúra emlékeznek, két olyan háborúra, amely az em­berek tízmillióit ragadta el! Tanulságos, hogy azok a kor­mányok, amelyek eléggé meggon­dolatlanul odaadták országuk te­rületét a szovjetellenes agresszív kémrepülések előkészítésére és le bonyolítására, most kénytelenek ilyen vagy olyan mértékben men­tegetőzni a .közvélemény előtt és elhatárolni magukat az amerikai szoldateszka tetteitől. Úgy látszik, kezdik érteni — s meggyőződésünk, hogy a közel­jövőben mindenki meg fogja ér­teni, aki amerikai támaszpontok- I hoz területet engedett át — , hogy ilyen dolgokban nem ismerünk tréfát. A szovjet kormány sajnálja, hogy most nem sikerült megtar­tani a csúcsértekezletet, de — amint már mondottam — nem helyezkedhettünk más álláspont­ra. Mindent megtettünk, hogy jól előkészítsük a négyhatalmi kor­mányfői találkozót, de egyes forró fejű amerikaiak megtorpedózták ezt, mielőtt még megkezdődhetett volna. Ismétlem uraim, a Szovjetunió szilárdan a bé­kés együttélés, a tárgyalások, a kölcsönösen elfogadható ésszerű megállapodások híve. Továbbra is ebben az irányban dolgozunk s az a meggyőződésünk, hogy valamennyi nép megérti bé­keszerető politikánkat és azzal együttérez. Szeretnék hinni, hogy a nyugati hatalmak vezetői is erre törekednek majd s hat—nyolc hónap múlva, új kedvezőbb kö­rülmények között, isrrtét találkoz­hatunk partnereinkkel. Ha őket érdekli a találkozó és beleegyez­nek ebbe, akkor megteremtik az ehhez szükséges politikai légkört. Vagyis nem hajtanak végre pro­vokációkat a szocialista országok ellen és arra törekednek, hogy megvitassuk és megoldjuk a ren­dezésre megérett nemzetközi problémákat. Ez az időpont hamarabb elér­kezhet, ha mindenki megérti, hogy senkinek sem sikerülhet semmiféle provokációval megfé­lemlíteni sem a Szovjetuniót, sem a szocialista országokat. Velünk csak egyenlő alapon, fenyegetés és zsarolás nélkül lehet és kell beszélni. Meg szeretném köszönni de Ga­ulle tábornok, francia köztársasá­gi elnöknek, hogy lehetővé tette a kormányfőknek a párizsi találko­zót, s hogy erőfeszítéseket tett a csúcsértekezlet megtartásáért, to­vábbá azért, hogy találkozóink program szerint folyjanak le és megfeleljenek azoknak a célok­nak, amelyek idehoztak bennün­ket. Ma búcsúlátogatást tettem Fran ciaország elnökénél. Eszmecserénk során örömmel láttam, hogy kö­zösen törekszünk újabb erőfeszí­téseket tenni kapcsolataink min­den irányú fejlesztésére és szi- szilárdítására. Üdvözlöm ezt a tö- törekvést és megelégedéssel nyug­tázom, hogy e fontos kérdésben egy véleményen vagyunk az el­nökkel. Elismeréssel kell szólnom Mac­millan brit muniszterelnök úrról is, aki buzgalommal és szorgalom­mal rajta volt, hogy a csúcsérte­kezlet megvalósuljon. Igaz ugyan, hogy bizonyos saj­nálkozásnak is hangot kell ad­nom. Ha ugyanis Franciaország elnöke és Nagy-Britannia minisz­terelnöke a szövetségesi kapcsola­tok helyett a tényeket tárgyilago­san értékelte volna és nagyobb akaraterőt tanúsított volna, lehet­séges, hogy az Egyesült Államok vezetői kénytelenek lettek volna elítélni agresszív cselekményeiket, ez pedig lehetővé tette volna a csúcsértekezlet megtartását s azt, hogy az értekezlet meghozza a vi­lág népei által oly nagy remény­kedéssel várt hasznos eredmé­nyeit. Hruscsov befejezésül megkö­szönte a résztvevők figyelmét, majd a feltett kérdésekre vála­szolt. A szovjet dolgozók egyöntetűen helyeslik Hruscsov erélyes fellépését Moszkva: (TASZSZ) A szovjet városokban és falvakban, ipari üzemekben, hivatalokban és kü­lönböző intézményekben a szov­jet dolgozók milliói biztosítják támogatásukról Hruscsov szovjet kormányfőt, aki Párizsban a négy hatalmi előzetes találkozón eré­lyesen állást foglalt a csúcsérte­kezlet megtartása feltételeinek kérdésében. Kedden Moszkvában közgyűlést tartott a Szovjet Tudományos Akadémia, Alekszandr Nyeszme- janov, az akadémia elnöke hang­súlyozta, hogy »a szovjet tudósok mélységes felháborodással szerez­tek tudomást az Egyesült Álla­mok hidegháború, sőt talán forró háború kirobbantására irányuló provokációiról, és kijelentik, hogy eltökélt szándékuk minden erejü­ket a szocialista haza védelmére összpontosítani. A Szovjet Tudo­mányos Akadémia a világ tudó­saihoz intézett felhívásában ki­jelenti, hogy a népek és a tudó­sok lelkiismerete nem érthet egyet a militarista körök akciói­val, amelyek ismét a háború pe­remére viszik a világot. Mi, szov­jet tudósok azon a véleményen vagyunk, hogy ilyen veszélyes militarista akciók láttán, n-jm maradhatnak közömbösek egyet­len ország, így az Egyesült Álla­mok tudósai sem. Szilárd meg­győződésünk, hogy minden be­csületes tudós összefog minden jóakaratú emberrel és megzabo­lázzák a háború megszállottáit«. Pjotr Dobrlj lakatos a szverd- lovszki Turbina-motorgyár mun­kásgyűlésén kijelentette: »Helyeseljük Hruscsov párizsi határozott és bátor állásfoglalá­sát. Tudja meg a Szovjetunió minden ellensége, hogy velünk, a szabad szocialista világ emberei­vel nem lehet az erő pozíciójából beszélni. Az agresszorok mester­kedéseire válaszolva, megsokszo­rozzuk erőfeszítéseinket cs önfel­áldozó munkával, újabb nagysze­rű gépekkel erősítjük hazánk ha­talmát«. Akarkagyij Leonyenko dnyepro petrovszki kohász a fémművek munkásgyűlésén tartott beszédé­ben mondotta:' »Kijelentjük Eisenhower, Her­ter, Dulles uraknak, és a többi amerikai politikusnak, hogy a fe­nyegetőzés, a kémkedés és a pro­vokációk politikájával legjobban az amerikai nép érdekeinek és törekvéseinek ártanak. Az ilyen politika előbb vagy utóbb teljes kudarcot vall. A mi népünk aka­rata viszont az egész szovjet nép akarata. Ez az akarat megingat­hatatlan, és a föld minden béke­szerető népének • támogtásában részesül«. »Hruscsovnak teljesen igaza van, amikor azt mondja, hogy a jelenlegi helyzetben a csúcsérte­kezlet nem végezhet eredményes munkát a béke javára« — jelen­tette ki Mardan Gaszanov laka­tos, az egyik bakui olajfinomító munkásainak gyűlésén. — »Nixon elment az arcátlanság legvégső határáig, amikor a Szovjetunió el­len irányuló folyamatos kémke­dési program szükségességéről beszélt, — mondotta ugyanezen a gyűlésen Ivan Bozska munkás. — Amíg az amerikai kormány nem mond le a kémrepülőgépek kikül­déséről, és nem bünteti meg a vétkeseket, semmi megállapodni- valónk nincs vele« — fűzte hoz­zá. A Szovjetunió magatartása támogatásra talál a világ közvéleményében Peking (MTI): Kuo Mo-zso, a kínai békebizottság elnöke kije­lentette, Hruscsov miniszterelnök jogosan követelte, hogy az ame­rikai kormány ismerje el hibáját, szüntesse meg provokációs politi­káját és büntesse meg a repülő­gépincidensért felelős személye­ket. A kínai nép határozottan el­lenzi az amerikai imperialisták agresszív politikáját, és szilárdan támogatja a szovjet kormány fe­lelősségteljes és jogos álláspont­ját — mondotta Kou Mo-zso. TOKIO Szaburo Eda, a Japán Szocialis­ta Párt főtitkára hangsúlyozta, hogy a japán nép helyteleníti az Egyesült Államoknak a kémrepü­lőgép ügyében tanúsított maga­tartását és megérti a szovjet nép felháborodását, továbbá azt, aho­gyan ezek után Hruscsov Párizs­ban fellépett. A főtitkár hozzátet­te, hogy a japán népnek ezentúl még erélyesebben kell követelnie, hogy az Egyesült Államok von.ia ki Japánból U—2 mintájú repülő­gépeit, BELGRAD Tito jugoszláv köztársasági el­nök kedden nyilatkozatot adott a Tanjugnak a párizsi értekezlet­ről. Elítélte az amerikai gép be­repülését a Szovjetunió légiteré­be, továbbá azt, hogy az Egyesült I Államok ezeket a berepüléseket jogosnak igyekszik feltüntetni. [Tito hangoztatta, hogy a felelős államférfiaknak meg kell talál- niok a tényleges megoldás mód­ját és azt a véleményét fejezte ki, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének kellene valamilyen mó­don akcióba lépnie. Hruscsov nyilatkozatá­nak kínai visszhangja Peking (TASZSZ): A pekingi la­pok szerdai számukban vezető he. lyen közük Hruscsov nyilatko­zatát, amelyet a négy kormányfő előzetes tanácskozásán Párizsban tett. A Renmin Ribao beszámolója címében hangsúlyozza, hogy a kí­nai nép támogatja a Szovjetunió szilárd álláspontját és a szovjet néppel együtt következetesen har­col az amerikai imperializmus el­len. Cseng Sao-kuang, a kínai or­szágos népi gyűlés képviselője, aki a kínai—szovjet baráti társaság aktivistáinak csoportjával Moszk­vába érkezett, kedden a moszkvai központi kultúrparkban találko­zott a moszkvaiakkal. Beszédében hangsúlyozta, a kí­nai nép úgy véli, hogy a Szovjet­unió ellen elkövetett amerikai pro vokáció, egyszersmind a 650 mii- ; liós kínai nép és az egész szocia­lista tábor elleni kihívás is. Kije­lentette Kína támogatja Hruscsov álláspontját a nemzetközi helyzet értékelésében, Az egész világ közvéleménye érthető érdeklődéssel fordult a párizsi tanácskozások elé. Kétség­bevonhatatlan történelmi tény, hogy a Szovjetunióé az érdem azért, hogy új szellemet honosí­tott meg a diplomáciai életben, hogy a vitás kérdések békés, tár­gyalások útján történő megoldá­sáért harcolt és harcol ma is. A kormányfői tanácskozást is a szovjet kormány szorgalmazta, híven ahhoz a politikához, amit a Szovjetunió fennállása óta foly­tat. A tárgyalásra való hajlam, a tárgyalások előkészítése azonban nem jelent és nem is jelenthet minden áron való tárgyalást, nem jelentheti azt, hogy a Szovjetunió olyan elvi engedményeket tegyen, amelyek nemzeti szuverénitását sértik. De a tárgyalások azt sem jelenthetik, hogy port hintsenek a világ szemébe, hogy az embe­rek százmilliói elől elrejtsék azo­kat a nehézségeket, amelyek eb­ben a pillanatban még megaka­dályozzák számos vitás kérdés megoldását. Az az álláspont, amit az Egye­sült Államok kormánya akart képviselni a párizsi tárgyaláso­kon, eleve kudarcra volt- ítélve. Az Egyesült Államok amíg egy­részt hangzatos szavakat mondott a békéről, másrészt olyan gya­korlatot folytatott, ami eleve le­hetetlenné tette azt, hogy a Pá­rizsban tervezett csúcsértekezlet bármiféle eredménnyel is járhas­son. Mert képmutatás, a világ közvéleményének megtévesztése lenne békéről beszélni, a nemzet­közi feszültség enyhítésén fára­dozni, amikor az Egyesült Álla­mok nemzeti politikája szerves részének tekinti, hogy megsértse független országok határait, di- verziós cselekedetet hajtson vég­re, amivel felrúgja az ENSZ alap­okmányát is. A »nyílt ég« elmé­let ugyanis az ENSZ alapokmá­nya ellen irányul, amikor terv­szerű kémtevékenységet akar folytatni, sőt ezt a kémtevékeny­séget szentesíttetni akarja a vi­lág közvéleményével. A Szovjetunió, amint ezt Hrus­csov elvtárs Párizsban kifejtette, ilyen csalárd, a népieket megté­vesztő politikába nem mehet bele. A Szovjetunió történelmi érdeme, hogy nyíltan, becsülete­sen a világ elé tárta azokat az akadályokat, amelyek jelenleg a vitás kérdések megoldásának út­jában állnak, de ugyanakkor nem zárta el a tárgyalásokhoz vezető utat, sőt továbbra is lankadatlan erővel küzd a vitás kérdések bé­kés rendezéséért. De ilyen lég­körben értelmetlen lenne min­den tanácskozás. A Szovjetunió ismételten kijelentette békés szán dékait s ennek megfelelően cse­lekedett is. Ugyanakkor az Egye­sült Államok kormánya békés frázisok mögé igyekszik rejteni agresszív szándékait, sőt a békés jelszavakkal akarja továbbra is fenntartani diverziós cselekede­teit. A párizsi előzetes tanácskozás után a Szovjetunió s vele együtt a szocialista tábor helyzete erő­sebb, mint valaha. Az Egyesült Államok hidegháborús körei ön­magukat leplezték le akkor, ami­kor nem voltak hajlandók meg­adni azokat a garanciákat, ame­lyek a tárgyalások eredményes­ségéhez szükségesek voltak. Erő, higgadtság és biztonság sugárzik a Szovjetunió külpolitikájából, ugyanakkor, amikor az amerikai külpolitika határozatlan és této­va, s a megegyezést elősegítő ki­jelentések helyett csak általános­ságokkal, kétértelmű kijelenté­sekkel próbálja menteni erősen megcsappant nemzetközi presz­tízsét. A Szovjetunió továbbra is a csúcstalálkozó, a vitás kérdé­sek békés megoldása mellett van és ezért küzd is, de mindaddig, amíg az Egyesült Államok is nem mutat hasonló hajlandósá­got, amíg tettek nem bizonyítják békés szándékát, nincs és nem is lehet miről tárgyalni. A magyar nép lelkesen helyes­li és támogatja ezt a politikát, amely az elmúlt évek sötét hi­degháborús időszakaiban is képes volt elhárítani az emberiség feje fölül a háború rémét. Nem kétsé­ges, hogy ma is csak ez a politi­ka, amely épp a párizsi tárgyalá­sok után egyértelművé vált a be­csülettel és tisztességgel, csak ez a politika biztosíthatja a békét, biztosíthatja azt, hogy a hideg­háború szítói, az agressziók elkö­vetői mindjobban elszigetelődje­nek, a béke erői pedig hatalmas lépésekkel haladjanak előre. Kém-szputnyikok, rakétarepülőgépek es Fold körüli roppalyan mozgo bombák a Pentagon katonai tervében Moszkva: (TASZSZ) A Kom- szomolszkaja Pravda cikket kö­zöl arról, hogy az amerikai had­vezetőség a kozmikus háború, a kémkedés és a világűr háborús célokra való felhasználása végett újabb és újabb terveket dolgoz ki. Az amerikai katonai szakem­berek komolyan mérlegelik an­nak lehetőségét, hogy sajátos szputnyikot készítsenek, amely segítségével a világűrt harctérré lehet változtatni. Az Egyesült Ál­lamokban lázas kutatómunkát folytatnak a »Diana Sore« elneve­zésű rakétarepülőgép elkészíté­sére. Ennek segítségével a világ­űrből bombát lehetne ledobni vagy rakétát lehetne kilőni földi támaszpontokra. A Pentagon szakértői szerint a rakétarepülő­gépet később rakétatámaszpontul is fel lehetne használni. Kimondottan katonai jelentősé­gű a Midas és Samos szputnyikok létrehozása. Az elsővel az ellen­fél rakétakilövő helyeit lehet fel­fedezni, a második pedig fényké­pező és televíziós berendezések segítségével kémértesüléseket to­vábbít az ellenfél objektumairól. A sajtó beszámol róla, hogy ez év áprilisában kísérletképpen kilőt­tek egy Samos típusú kém-szput- nyikot. A Komszomolszkaja Pravda hangsúlyozza, hogy nem is olyan régen, 1949-ben hasonló tervek fogantak meg az őrült Forrestal amerikai hadügyminiszter agyá­ban. Walter Ulbricht nyilatkozata Berlin (ADN): Walter Ulbricht, a NESZP Központi Bizottságának első titkára azon a fogadáson ame­lyet az NDK kormánya adott a nemzetközi kerékpáros békever­seny résztvevőinek tiszteletére, ki jelentette: „A béke biztosításának feltétele azoknak a diverziós cse­lekedeteknek és annak a kémte­vékenységnek az elítélése, amelyet az Egyesült Államok és Nyugat- Németország uralkodó körei vég­rehajtottak. Csak az ENSZ alap­okmányának és az egyes államok szuverenitásának tiszteletben tar­tása biztosíthatja a békét.” „Azt akarjuk — mondotta —, hogy a háború mr.. - ü ányainok felszámolásával, az atomfegyve­rek eltiltásával, a német békeszer ződés megkötésével és a nyugat­berlini kérdés megoldásával lehe­tetlenné tegyék a nyugat-német­országi revanspolitikusok műkö­dését és előmozdítsák, hogy Né­metország a német konföderáció alapján újra egyesüljön, mint bé­keszerető. demokratikus állam. Minden törekvésünk ennek a nagy célnak az elérésére irányul.” A békeverseny résztvevőinek ün­neplésére utalva Ulbricht a kö­vetkező szavakkal fejezte be nyi­latkozatát: „A béke követeit az emberek milliói a barátság és a béke éltetésével üdvözölték, ugyanakkor milliók tiltakozása hangzott el, követe’ " rz mi eri­kái provokátorok féken tar iását,”

Next

/
Thumbnails
Contents