Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-18 / 116. szám
s 4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, május 18. Működik az új szekszárdi tejüzem Külsőre nem valami mutatós az üzem* meglátszik, hogy eredetileg nem erre a célra építették. Belül azonban egészen más a kép. Keramitkocka padlóburkolat, esempézett falak, modern fénycsővilágítás, csővezetékek, szivattyúk, gépek. Nem is akármilyen gépek, hanem a legkorszerűbb tejipari berendezések működnek az űj szekszárdi tejüzemben* Az alagút kannamosógép — miután kicsurgatja a bennmaradt tejet a kannákból, fertőtleníti cs tisztára mossa az alumínium kannákat. Az automata lemez- pasztőrgépen nem kell állandóan felügyelni a hőmérsékletre, rá- dióelektrorúkus vezérlés biztosítja, hogy az előre beállított hőfok állandó legyen. Csővezetékeken jut a tejszín a tartályokba, majd a modern dán „Kobus” kocka- alakú köpülőbe, amiből kettő van az országban — egyik a szekszárdi. A fölözött tejet a bolygó. keverős sajtkádakban dolgozzák fel sajttá. tíz társával együtt — a majosi üzemből került ide, a busz reggelenként Majosról egészen az üzemig elhozza. Majosról hozták át Szekszárdra a vajgyártást, ugyanúgy, mint a város fogyasztási tejjel való ellátása is már Majos helyett az új szekszárdi üzemből történik. Amikor a minőség felől érdeklődöm, Budai Miklós vajmester büszkén mondja, hogy az első naptól kezdve kizárólag első osztályú vaj készül az üzemben. Ez nemcsak a kitűnő berendezésnek, hanem az alapos felkészülésnek is köszönhető. Eddig csak belföldi vajat gyártottak, — innét látják el az egész megyét vajjal — de a napokban megkezdik az export-vaj készítését is. Kilencvenezer kiló húscsirke értékesítésére kötöttek szerződést megyénkben A termelőszövetkezeti és egyéni parasztgazdaságokban nagyarányú az idén a pecsenyecsirke nevelés. Illetékes helyen közölték, hogy a két szektor eddig ösz- szesen 90 000 kiló húscsirke értékesítésére kötött szerződést. Ennek nagyobbik részét, több mint 70 000 kilót a termelőszövetkezetek adják át az államnak. A csirkenevelésen kívül nagy az érdeklődés a liba, a kacsa és a pulykanevelés iránt is. Eddig a szövetkezetek és egyéni parasztok 14 000 liba, 17 000 kacsa és közel 5000 pulyka értékesítésére kötöttek szerződést. (J. J.) 1 Madarak és fák napja a faddi általános iskolában Rácz János: az üzem villany- szerelője a kapcsolószobát mutatja meg. Olyan, mint egy automata telefonközpont, csak kicsit nagyobbak a védőrács mögött elhelyezett kapcsoló-egységek, vastagabbak a vezetékek. A balesetelhárítást szolgálja ez a megoldás, hogy az üzemhelyiségekben lévő motor- és világítási kapcsolók 24 voltos alacsony feszültséggel működnek, ezen, a veszélymentes hálózaton jutnak ide a kapcsolási »parancsok«, itt működnek a távvezérlésű kapcsolók. A vaj-részlegnél éppen csomagolják az adagológépből kijövő vajat. A tízdekás adagokat egyelőre »Majosi teavaj« címkéjű papírba csomagolják, — mint Bara- nyi Jánosné csomagolótói megtudom — még felhasználják a megmaradt majosi csomagolópapírokat, de nyomják az új szekszárdi címkéket is, nemsokára abba csomagolják a vajat. Baranyiné — A régi, háború előtti dalos, táncos ünnepséget idézték a minap a faddi általános iskolások és nevelőik. Madarak és fák napját tartottak. E kedves esemény színhelyéül a közel 10 000 holdas helybeli Lenin Tsz-t választották. Egésznapos kirándulást tettek itt a gyerekek és nevelőik. A szövetkezet vezetősége pedig uzsonnát adott vendégeinek. Az egésznapos program keretében a pedagógusok és a tanulók kirándulást tettek a közös gazdaság üzemegységeiben. Elkísérte őket Homok István elnök és Eigner György, a párttitkár is. Az egésznapos kirándulás alkalmából sok érdekeset láttak és hallottak a pedagógusok. De nézzük ezt sorjában. A Kossuth üzemegységben két gép paprikapalántát ültetett. Ez új! Nézzük meg! S máris megállt a teherautó. Mert autón járta be a pedagógus társaság a 18 kilométeres átmérőjű faddi határt. A kedves vendéglátók gondoskodtak gyermekeik nevelőinek kényelméről. A kertészet megtekintése után már nem is csodálkozom, hogy az a pedagógus féjtegeti a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, akiről álmaimban sem gondoltam volna ezt. És még mi mindent láthatott a mindjobban lelkesedő társaság. A 8000 holdas határt a vaj kai növendékjószágokat, csirkéket, a dombori hízómarhákat, anyadisznókat, malacokat, birkákat és így tovább. »Faddiak vagyunk, de nem ismertük Faddot« — mondta Sopo- nyai János tanár a kirándulás végén. Ábel Mihály tanár már azért ostromolja Eigner elvtársat — hogyan ismerhetnék meg jobban a tsz életét? Este a pedagógusok nótaszóval érkeztek meg a faluba. Balogh András I A1U6ÄS Százötven szekszárdi érettségiző diák búcsúzott szombaton az iskolától. A városi pártbizottság a régi megyeháza nagytermében fogadást adott a „bal lagók” részére. Felső képünkön Szabópál Antal elv- társ, a városi párt- bizottság titkára üdvözli a fiatalo kát. Kalmár József elv társsal, a váror tanács elnökévc koccintanak a: érettségizők. Előzzük meg a baleseteket Ebben az évben lesz tíz éve annak, hogy a szakszervezetek pártunk és államunk megbízásából átvették a munkavédelem felügyeletét. Az eltelt tíz év eredményei igazolták az intézkedés helyességét. Ezen a téren is, mint az élet egyéb területén, számottevő eredményeink vannak megyénk üzemeiben. Ezek az eredmények mindenekelőtt a balesetek számának csökkenésénél, az egészségtelen és veszélyes munkakörülmények megszüntetésénél jutnak kifejezésre. Államunk az eltelt évek során igen jelentős összegeket fordított munkavédelem fejlesztésére. Ezentúl az a harc, melyet szakszervezeteink a sokszor megnyilvánuló értetlenséggel, a munkavédelmi feladatok lebecsülőivei szemben folytattak, nem volt hiábavaló. Megyénk üzemeiben a szak- szervezetek segítségével a gazdasági vezetők többsége felelősségük teljes tudatában a munkavédelem műszaki fejlesztésében törekednek jobb eredmények elérésére. Üzemeink gépi berendezéseit mindenütt ellátták általában hatásos védőeszközökkel. A munkavédelem műszaki fejlesztése mellett üzemegészségügyi létesítmények hálózata (öltöző, mosdó, fürdő, üzemi konyha stb.) évről évre bővül. Ma már az ipari munkások kedvező munkakörülményei mellett felsorakoznak a mezőgazdasági üzemek kedvező munkakörülményei, szemben a felszabadulás előtti embertelen munkakörülményekkel. mellyel párosultak a2 elviselhetetlen hosszú munkaidők is. A tőkés idők üzemi állapotai számos dolgozó családot földönfutóvá tettek azáltal, hogy a dolgozó megrokkant, munkaképtelenné vált, nem volt. aki róla és családjáról gondoskodjék. A tőkés kapzsiság nem kímélte az embert, sok áldozatot követelt mindenütt. Dolgozóink közül sokan nagyon is természetesnek veszik né pi államunk erőfeszítéseit, a kedvező munkafeltételek megteremtéséért és közben gyakran megfeledkeznek arról, hogy milyen volt a munkások sorsa a Horthy- uralom éveiben. A munkanélküliség fenyegető 'réme, amely ránehezedett a dolgozók vállaira, aránytalanul olcsó munkaerőhöz juttatta a tőkést. Ezért a munkások erejével szinte elképzelhetetlen pazarlást folytathattak. Ilyen körülmények között nem csodálatos, hogy a legtöbb üzemben a legelemibb biztonsági berendezések, egészségügyi feltételek hiányoztak, sőt a dolgozókat egyenesen rákényszerítették a legveszélyesebb munkák minden óvintézkedés nélküli végzésére, Ma már sem Simontornyán, sem pedig Bonyhádon — ahol régen a védőberendezések is ritka számba mentek — nem sötét, nedves pinceműhelyekben dolgoznak az üzemek dolgozói. A mezőgazdasági üzemeinkben sem kell a piszkos pajtákban meghúzódni dolgozóinknak és a hazulról hozott szegényes napi kosztot a piszkos munkahelyen elfogyasztani, mint ezt akkor tették. Mindez ma már a múlté. A legtöbb üzemünk korszerű, egészséges munkatermei második otthona dolgozóinknak. A tények tömege bizonyítja, hogy az elmúlt tíz évben megyénk üzemeiben a munkavédelemmel való foglalkozás a gazdasági szervek rendszeres tevékenységét képzi és ennek a tevékenységnek a munkafeltételek javulásában számottevő eredményei mutatkoznak meg. Csakis a szocializmust építő országban alakulhat ki olyan légkör, amelyben a dolgozókról való mindenirányú gondoskodás a vezetők természetes és állandóan számonkért kötelességévé válik. Ilyen körülmények között a dolgozók ezreinek éber felügyelete kíséri a központi intézkedések végrehajtását és a közösség követeli meg azoknak a felelösség- revonását, akik hanyagságból* kényelmességből, vagy éppen tudatlanságból vétkeznek a dolgozók munkavédelmével kapcsolatos alapvető érdekei ellen. Helytelen lenne azonban azt képzelni, hogy a szocializmus építése közben a munkavédelem fejlődése spontánul, minden akadálytól, zavaró körülménytől mentesen megy végbe. Számos zavaró körülmény nehezíti még ma is üzemeinkben a munkavédelem tömeges kibontakozását, azt a nemes célt, hogy a munka- védelem a társadalom valameny- nyi tagjának közvetlen érdeke legyen. A gátló körülmények elsősorban az emberek gondolkodásmódjáról, a régi, elavult módszerekhez való ragaszkodásból erednek. Igen nehéz megváltoztatni sok munkás és vezető helytelen szemléletét, amely gyakran abban nyilvánul meg, hogy lebecsülik a munkavédelmi intézkedések fontosságát. A termelést elvonatkoztatják a biztonságos és egészséges munkakörülményektől. Vagy számos dolgozónál a túlzott magabiztosság, mondva azt, hogy engem úgysem ér baleset, az úgynevezett bravúroskodás, amely napjainkban igen érezteti hatását és számos balesetnek okozója. A túlzott magabiztosság a munkában arra készteti az embereket, hogy mellőzzék a védőfelszerelések használatát. Az elmúlt év csonkulásos és halálos balesetei csaknem kivétel nélkül az említett figyelmetlenségből, nem kellő körültekintésből származnak. Élénk bizonyítékul szolgál a Dalmandi Gépállomás egyik traktorosának halálesete, aki munka közben traktorával szarvasvadászatra indult és eközben traktora felborult és maga alá temette. Ugyancsak számos gazdasági vezetőnél tapasztalható, hogy vélt termelési érdekek, vagy helytelenül értelmezett takarékosság címén megszegik a különböző munkavédelmi előírásokat, vagy azok mellőzését elnézik. Ezek a körülmények még napjainkban is a baleseteknek melegágyai. Pártunk VII. kongresszusának a dolgozók munkakörülményeinek javítására vonatkozó célkitűzései világos perspektívát nyújtanak minden vezető számára, hogy a maga munkaterületén a lehető legtöbbet tegyen a veszélyes és egészségtelen munkakörülményeknek megszüntetéséért. Ezért a Szakszervezetek Országos Tanácsa szükségesnek tartja, hogy az üzemekben, intézményekben a dolgozók bevonásával mindenütt fel kell kutatnunk mindennemű baleseti veszélyforrást. Ennek érdekében ebben a hónapban az üzemek országosan munkavédelmi hetet tartanak. A munkavédelmi hét feladata, hogy fokozottabb mértékben keressék annak lehetőségét, hogy az eddiginél is jobbak legyenek üzemeink munkavédelmi felkészültségei. Ezért mindenki, munkahelyén maradéktalanul bekell, hogy tartsa a biztonsági előírásokat és dolgozóink újításaikkal növeljék a munkavédelmi berendezések hatékonyságát. El kell érnünk, hogy ezen nemes feladatnak végzése minden üzemben, minden munkahelyen lényeges eredményhez vezesse a balesetek számának megelőzését. Ezért nem kell sajnálni az időt, fáradságot, mert hiszen ennek a munkának a gyümölcse a legdrágább: dolgozóink egészsége, testi épségének védelme. Zrínyi János SZMT munkavédelmi xeliigyelő •r!" n r
