Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

I960. május 19. TOLNA MEGYEI VÉPÜJSAG ít Cseréljük ki tapasztalatainkat! Dunaszentgyörgyön tagokra osztották ki a kapásokat, prémiummal ösztönöznek a többtermelésre A dunaszentgyörgyi Ezüstka­lász Termelőszövetkezet a paksi járás egyik legnagyobb közös gaz­dasága. A legutóbbi télen alakult ter­melőszövetkezet gazdái több mint 1800 holdon termelnek kapásnövényeket. A többi között 1000 holdat kuko­ricával, 300 holdat napraforgóval vetettek be, de termelnek a közös gazdaságban maghozó kendert, amit szintén kapálni kell, több mint 100 hold burgonya, van bor­só, takarmányrépa és ezen felül 100 hold közös művelésű szőlő, ami szintén munkaigényes. Kapá­iét tehát van bőven az Ezüstka­lászban. Hogyan oldják ezt meg? E kér désre kért és kapott választ lapunk munkatársa a szövet­kezeti faluban. A tapasztalatokat közzétesszük, mert — véleményünk szerint — fel lehet azokat használni más, most alakult szövetkezetben is. Azzal kell kezdeni, hogy Duna­szentgyörgyön az állami gazdasá­gi példa alapján alakították ki a munkaszervezeteket. Két üzemegy ség van, amelynek élén oklevél­lel rendelkező gazda áll, aki egy­ben elnökhelyettes is a közös gaz­daságban. Szakmai irányítónak mindkét üzemegységbe agronó- must állított a közgyűlés. Az üzemegységekben — mindkettő­ben — két növénytermesztési brigád van, s tőlük teljesen különál­ló, a szőlészeti brigád. A brigádokon belül — megyénk más közös gazdaságainak gyakor­latától eltérően — munkacsapato­kat hoztak létre. A kapálni való területet ellenben — a közgyűlési határozat alapján — a vezetőség brigádokra osztotta fel. A brigád- területet munkacsapatokra, mun­kacsapatokon belül pedig egyé­nekre osztották szét. Látszólag ez így elég komplikált, de csak lát­szólag. A helyzet ugyanis az, hogy a ' - ’""dolinák kiadott terü­let megműveléséért — a köz­gyűlésnek — a brigád egész kollektívája felelősséggel tar­tozik. Ezzel a közösségi szellem kiala­kítását is elő kívánják segíteni Dunaszentgyörgyön. Más közös gazdaságokhoz ha­sonlóan az Ezüstkalász Terme­lőszövetkezetben is prémiummal ösztönöznek a kapásnövények termésének fokozására. Ez gyakorlatilag a következőkép­pen valósul meg: a saját felhasz­nálásra tervezett kapásnövények terven felül előállított termésé­nek 30 százalékát természetben megkapja, aki előállította. Ez a kukoricára és a takarmányrépára vonatkozik. Az áruértékesítésre termelt növényeknél pénzbeli premizálás van. Vagyis a terven felül előállított termény pénzér­tékének 30 százalékát kapja meg a tag. A szőlészeti brigád pedig 40 százalékát kapja prémium cí­mén a terven felül előállított ter­mésnek. Ezek után jogos a kérdés: ho­gyan állnak jelenleg a kapálások­kal Dunaszentgyörgyön? Erre vo­natkozóan a következőket mond­hatjuk el: a. több ezer holdas határ szép. a közepesnél jobb termést Ígér. A háromszáz hold napraforgó, a burgonya, a kender és a répa első kapálását már befejezték. A korán elvetett kukoricát 50 pár ló_ fogat ekézi naponta és mintegy 200 növénytermelő végzi a kapá­lást. Jelenleg a szőlő gyommentes. A szövetkezeti parasztok munka­kedve Dunaszentgyörgyön jónak mondható. íme ennek bizonyításá­ra néhány számadat: februárban 201, márciusban 487, áprilisban pedig 570 szö­vetkezeti tag, illetve család­tag vett részt a közös mun­kában. Jelenleg pedig több mint 600-an dolgoznak a gazdaságban. A mun­kákkal ütemtervszerűen halad­nak. Péksütemény-kiállítás Tamásiban Falun is mind több péksüte­ményt igényel a lakosság. A fa­lusi háziasszonyok is többnyire abbahagyták már a házi kenyér­sütést, boltból vásárolják a »min­dennapit«. A lakosság igényeinek, ízlésének megfelelően a sütőipari vállalatok mindent elkövetnek, hogy bőségesen, jó minőségű ke­nyér kerüljön minden falusi ház asztalára. A Tamási Sütőipari Vállalat ál­tal rendezett kiállításnak is rész­ben ez volt a célja. A pékek be­mutatták termékeiket, hogy mit tudnak készíteni. S a kiállítás, amely egy hétig volt nyitva, meg­tetszett a tamásiaknak. Minden nap a látogatók százai keresték fel a kiállítást, megtekintették a A tolnai gimnázium hajója a Budapesti Ipari Vásáron A tolnai gimnázium hajó- modellje, melyet az iskola tanu­lói készítették — lemásolva, kicsi­nyített formában a Lenin atom­jégtörőt — látható lesz a főváros­ban a városligeti tavon. A hajót az ipari vásár keretében mutat­ják be. A hajót — melynek mű­szaki leírását lapunkban már ko­rábban közöltük, — az iskola rá­diós szakköre készítette Kappel- mayer Mátyás tanár vezetésével, A kiállítás ideje alatt felváltva állandóan néhány tanuló is Bu­dapesten tartózkodik, azok a ta­nulók, akik részt vettek a hajó építésében. Az iskola ilyen for­mában is jutalmazni kívánja a diákok dicséretre méltó munká­ját. A hajót ma szállítják Buda­pestre. szép, ízletes sütemények kiállítá­sát a járás vezetői is. A tamási vállalat lehetőséget adott arra is, hogy a kiállított sü­teményeket a látogatók megkós­tolják. Különösen a laposvajas, a bordás, a Stefánia-kifli, s a fonott kalács nyerte meg a harminckét fajta sütemény közül a látogatók tetszését, ízlését. A tamási pékek kiállításon mu­tatták be mit tudnak készíteni, a termékek kiváló minőségéről a fogyasztók is meggyőződtek, most már a vendéglátóiparon és a ke­reskedelmi szerveken múlik, hogy rendeljenek árut, hogy vásárol­hasson a lakosság a kiállítás után is a bemutatott árukból. Amikor Dunaszentgyörgyön jár­tunk, több szövetkezeti paraszttal beszélgettünk. A vélemények meg egyeztek abban, hogy a mostani munkaszervezést, valamint a pérmiumrendszert a szövetkezeti parasztok jó­nak tartják, de nem végleges­nek. Majd az évvégi zárszámadás után döntik el, hogy a mostani munka- szervezés és a prémiumrendszer jövőre is megmarad-e a jelenlegi formában. Az idén azonban már nem lesz változás. Öt szocialista brigád lesz a Palánk! Téglagyárban Amikor országszerte híre ment a szocialista brigád címért való versenynek, a Palánki Téglagyár­ban elsők között határozták el, hogy csatlakoznak a mozgalom­hoz. A múlt évben, technikai okok miatt a brigádok nem kap­hatták meg a, kitüntető címet, de többen Kiváló Dolgozó jelvényt és oklevelet kaptak. Az idén tavasszal, amikor meg­kezdték a téglagyártást, négy munkabrigád határozta el, hogy folytatja a versenyt a szocialista munkabrigád címért. A kemen­cében dolgozó munkások három brigádot alakítottak, a nyerstégla gyártóknál pedig egy brigád je­lentette be részvételét a verseny­ben. A négy brigád, már ez ideig is bebizonyította, hogy termelé­sével az átlag fölé emelkedik, tel­jesítik rendszeresen vállalásukat is, amely még több mint a gyári dolgozók éves munkaversenyének összessége. A napokban a földkitermelő brigád öt tagja is kérte a gyár vezetőjét, a pártszervezetet és szakszervezetet, hogy részükre is dolgozzák ki a szocialista brigád cím elnyerésének feltételeit. A gyári vezetők még aznap meg­kezdték a jellegzetes feladatok ki­dolgozását, és a hét végén tár­gyalják majd meg mit kell telje­síteni a brigád öt tagjának, hogy a kitüntető címet elnyerjék. öt brigád vesz részt a nemes vetélkedésben. A téglagyártási szezon befejezéséig — ha úgy dolgoznak mint eddig —, elnyerik a szocialista munkabrigád címet. Felszabsdalásl kiállítás Szekszárdin FÉNYKÉPEK ÉS A PLAKÄ- TOK, a levelek és a megsárgult 15 éves újságok a szabadság első hó­napjairól beszélnek. A felszaba­dult Szekszárd és az egész megye kíváncsian várta azokban a na­pokban a közleményeket, amelyek az új életről adtak hírt. Akkor mindez, amit most dokumentum­ként láthat az ember, a meglepe­tés erejével hatott. Ahogy a szekszárdi Béri Ba­logh Ádám Múzeum emeleti ter­mébe lépek, az első tablón gyászlevelek bukkannak elém. Megdöbbentő feketeszélű levelek! Az egyiken kibetűzöm a gyász­értesítést: „Fülöp Andor — meg­halt 34 éves korában — 1944. de­cember” — A fasiszta úri őrület utolsó áldozatainak egyike! Egy a sok közül, akiket belehajszoltak egy igazságtalan, népellenes, pusz tító háborúba. A gyászlevelek mellett egy ki­csiny újság. A mai újságnagyság­nak csak a fele. Négy oldalon je­lent meg. Az „Uj Dunántúl" 1945. Sorozatban gyártják a répafejelő gépet A tavalyi sikeres kísérletek alapján ebben az évben meg­kezdték a répafejelő gép sorozat- gyártását a Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Az első példányok már elkészültek, egyet bemutatnak a Budapesti Ipari Vásáron. Az őszre, mire megkezdődik a répa betakarítása, négyszáz gépet kapnak az állami gazdaságok, gépállomások és cukorgyári gaz­daságok. Az új mezőgazdasági gép Zetor. vagy más hasonló típusú traktor­ra szerelve a még földben levő répáról eltávolítja a levélzetet, feleslegessé teszi a hosszadalmas kézi fejelést és a hozzákapcsolt ekevassal fellazítja a talajt, majd kifordítja a földből a répát. február 4-én adta ki a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Az újság szenzációs dolgokkal van tele. Az első oldalon olvasható, hogy a szovjet csapatok Budapes­ten 23 háztömböt szabadítottak fel. A kiállítás látogatója a „bony­hádi hűségmozgalomról” is láthat dokumentációkat. A hazához hű Bonvhád környéki németajkú la­kosok közül sokat letartóztatott és elcipelt a Gestapo. EGY CERUZÁVAL IRT, kusza levél is magára vonja a figyelmet. Szabó Kovács János; honvéd írta a szüleinek: „Ha földosztás lesz maguknál, részemre is Írassanak földet. Hivatkozzanak arra, hogy a demokratikus hadsereg katoná­ja vagyok. Kint vagyunk a harc­ban. Maradok hű gyermeki és testvéri s'”rc/.''t ’: Je«',” — írja a helyes útra rátalált katona szü­leinek. Az egyik sarokban 'kék, fehér és zöld felhívások. Aláírás: Davidov gárdakapitány Szekszárd város és Tolna megye katonai, pa­rancsnoka. Az egyik plakát kijá­rási tilalmat hii'det, a másik alig egy hónappal később feloldja a tilalmat. 1945. június 9-én kelt plakát a strandfürdő megnyitásáról ad hírt, mellette egy sárga plakát azt hirdeti, hogy július 9-én Szék szárdon sárközi aratóünnep lesz. Egy kisebb plakátról megtudhat­juk, hogy Dunaföldváron 1945. június 17-én táncestet rendeztek. Tehát megindult az élet! A 25 esztendős rágalomhadjárat okoz­ta lélektani kábultságot már az első hónapok feloldották. Május hónapban ért véget a második világháború és júniusban, július­ban már sportnapok, táncestély és aratási ünnep szórakoztatta a Tolna megyeieket. Elődünk, a Tolna megyei Nép­lap 1945. június 20-i számában a népbíróság ítéleteit hozza. Az el­sárgult kis újság megdöbbentő dolgok krónikása. A bűnösöknek a nép előtt kellett felelni gaztet­teikért. Egy 1945. augusztusi plakát alatt már a megyei rendőrkapi­tány aláírása olvasható. A sza­vak magabiztos hangon adnak rendelkezéseket. Ez már az egyre erősödő demokratikus karhatalom hangja. A VITRINEK EGYIKÉBEN belépőjegy látható. A belépőjegy az MKP első megyei konferenciá­jára szól. A konferencia 1946. február 23—24-én zajlott le. A 25 esztendőn keresztül üldözött; ri asztással tizedelt párt talpra- állt és újabb győzelmekre ké­szült. A konferencián a tömegek meghódításának és az újjáépítés­nek kérdése szerepelt. Aztán megint a Tolna megyei Néplap példányszámai bukkannak a kiállítás látogatójának szeme elé. Az újságok az infláció, a fe- ketézés és a jobboldal elleni har­cot tükrözik. A földreformról, tö­meggyűlésekről, feketézők lelep­lezéséről, fasiszta provokációk el­hárításáról számolnak be. Mielőtt a múzeumot elhagytam volna, megnéztem a látogatási könyvet. Alig egy órája, hogy megkezdődött a kiállítás és máris több száz látogató neve sorako­zik egymás alatt. A felszabadulási kiállítás anyagát összegyűjtők di­csérendő, hasznos munkát végez­tek. Aki meglátogatja a kiállí­tást, élményekkel gazdagodva hagyja el a termet. —h— Nők a kosos földeken Bátran el lehet mondani, me­gyénk határa az előző éveknél sokkal jobban néz ki. És ebben Megalakult a Közalkalmazottak Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága Nagy érdeklődés mellett tartot­ta meg a Közalkalmazottak Szak- szervezete megyei küldöttgyűlését május 17-én Szekszárdon, a köz- alkalmazottak klubjában. Elnöki megnyitót dr. Vigh De­zső elvtárs, a megyei tanács szak- szervezeti bizottságának vezető­ségi tagja mondott, amelyben is­mertette Hruscsov elvtárs nyilat­kozatát, amely előzetes találkozón hangzott el. Az elnöki megnyitó után Földes Imréné, a Közalkal­mazottak Szakszervezete Területi Bizottságának titkára mondott beszámolót, amelyben értékelte a területi bizottság, illetve a szak- szervezeti bizottságok munkáját. A beszámoló elemző és őszinte hangú volt. Éppen ezért megfele­lő alapot adóív a vi' 'ra. A nyolc­van küldött közül tizenhatan mondták el véleményüket a terü­leti bizottság munkájáról és a szakszervezeti munka eredmé­nyeiről, hiányosságairól. A küldöttgyűlésen részt vett és felszólalt Huber Lajos elvtárs, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének főtitkára, aki a szakszer­vezet üdvözletét tolmácsolta, majd a következőket mondotta: — A szakszervezeti mozgalom sokat fejlődött az utóbbi években és nem túlozunk akkor, amikor azt mondjuk, hogy az egyik leg­fontosabb tömegszervezet. Ennek eredményeként a dolgozók becsü­lik is. örömmel tapasztaltam azt Tolna megyében is, hogy az idő­sebb aktivisták mellett, ott van­nak a fiatalok is, akikre a moz­galom méltán számíthat. A be­számoló őszinte hangja után jó volt hallani a felszólalásokat, amelyek azt igazolták, hogy a Közalkalmazottak Szakszerveze­tében szívesen vállalnak munkát az értelmiségiek, jogászok, tudo­mányos kutatók, közgazdászok, lényegében mindazok az embe­rek, akik a szakszervezeten ke­resztül jutottak el a szervezettség gondolatához. Huber elvtárs fel­szólalásának befejező részében jó munkát kívánt a Tolna megyei Közalkalmazottak Szakszervezete minden tagjának. A küldöttközgyűlés második napirendjeként megválasztották a 11 tagú megyebizottságot és a küldötteket az MSZT küldöttköz­gyűlésére, illetve a Közalkalma­zottak IV. kongresszusára. benne van a nők megnövekedett akitvitása is a közös munkák végzésében. Mözsön már a 38 hold előcsí- ráztatott burgonyát kapálják, amelyből úgy számítják, június közepén piacra is tudnak vinni. Utána takarmányt vetnek, így kétszeres hasznot hoz a föld. A kölesdi asszonyok példája nem egyedülálló. Másfél nap alatt 35 hold földön szórták el a mű­trágyát. A nők ügyességét és szorgalmát bizonyítja a várdom­bi asszonyok munkája is. Érke­zett a tsz-nek 2 vagon műtrágya. Sok gondolkodásra nem volt idő, hogy kit küldjenek érte. Három asszony, köztük Kishontiné, a nő­tanács titkára, azonnal indultak az állomásra, s kirakták, nehogy fekbért kelljen fizetni a tsz-nek. Ez csak néhány példa, de le­hetne sorolni a többi, bátaszéki, faddi, tolnai, sárszentlőrinci, fel­sőnyéki közös gazdaságok asz- szonyait is, akik nap mint nap munkájukkal bizonyítják munka­szeretetüket, segíteni akarásukat

Next

/
Thumbnails
Contents