Tolna Megyei Népújság, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

4 TOI,IVA MEGYEI NEPÜJSÄG i960. május 19, A termelőszövetkezetek pénzügyi fegyelméről ,,l j alapokra kell helyezni a KISZ -munkát... ” — Tapasztalatok a kurdi KISZ-szervezetről — — Kevés a fiatal itt Kurdon. Sokan dolgoznak vidéken, csupán harmincegynéhány tagja van a KISZ-szervezetnek. És éppen a termelőszövetkezetben dolgozó fiatalok közt van kevés KISZ-tag, holott a szervezet mint termelő­szövetkezeti KISZ-szervezet mű­ködik, Diákok, iparosfiatalok a legtöbben — ezzel kezdi a be­vezetőt Siklósi János, a kurdi Uj Elet Termelőszövetkezet fiatal állattenyésztője, arra a kérdésre, hogyan foglalkoztatja a falusi fiatalokat az ifjúsági szövetség. Siklósi János az év elején ke­rült a faluba, a termelőszövetke­zetbe, a honvédségtől való lesze­relés után. ö maga is KISZ-tag, és a néhány hónap alatt eléggé megismerte az itteni fiatalokat, ez itteni körülményeket. — Elsősorban is azért mentek el innen a fiatalok — mondja —, mert kevés a szórakozási lehető­ség. De még kevesebb volt... Az egyetlen mozi és egyéb semmi. Nem is volt megfelelő gazdasági alap több szórakozási lehetőség­hez. Vasárnap futball és mozi. De mit csináljon az a fiatal, aki nem futballozik? Mi kösse lé a lányokat? Tizenöt lánytagja van jelenleg a KISZ-nek. A szórakozási lehetőségek az Idén már bővültek valamelyest. Felépült a pártház, van ott tele­vízió, az is nyújt szórakozást a fiataloknak. A pártszervezet ren­delkezésükre bocsátotta a tanács­termet. Viszont igaz, hogy nem­csak a fiatalok kaptak ott helyet, hanem az iskolásoktól kezdve az öregekig mindenki. Ez az első televíziós készülék a községben, így érthetően mindenki kíváncsi a közvetítésekre. — Amikor az emberek végez­nek a napi munkával, mennek televíziót nézni. Nagyon tetsze­nek a színházi közvetítések ... — Csak legalább lenne a KISZ- nek helyisége — veti közbe Illés Vége a műszaknak. Leállítják a gépeket. Kitakarítják a munka­termeket. A tilósok lemérik a na­pi teljesítményt. A munkások fü­rödni mennek. De egy vidám lány-csapat még nem megy az öltözőbe. A tűzoltó-szertárnál nyolc lány egy idős. őszülő hajú tapasztalt tűzoltó köré csoportosulnak* — Megpróbálhatjuk ma is lá­nyok, talán lefaragunk egy-két másodpercet... Kinyitják a szertár ajtaját, ki­tolják a négyszáz percliteres kis­motorfecskendőt, szerelést gya­korolnak. — Most maga adja a vezény­szót! — szól a tűzoltó a lány­csapat parancsnokának. Kismotorfecskendőhöz, sugarat szerelj tekercstömlővel, táplálás négy darab szívótömlővel a fecs­kendő mögött feltételezett kút- ból. Irány egyenes! Rajta! Es felbomlik a fecskendő mö­gött álló sor, futnak a lányok a tömlővel, gurítják a gyepen, te­kerik össze a tömlőket és még egy perc sem telik el, oltásra ké­szen állnak... A hagyományos tűzoltóver­senyt évenként járásonként és megyénként rendezik meg. A leg­jobbak kerülnek tovább a területi versenyre és az országos bajnok­ságra. Az önkéntes tűzoltók egy hét óta készülnek a szekszárdi kendergyárban a nagy versenyre. Helyezést akarnak elérni. Tit­kolt vágyuk, hogy elsők lesznek. Ezer forint jutalmat kapnak majd akkor a tűzoltóságtól, amit ruha- , vásárlásra fordítanak, és a gyár i György, ö is tagja a KISZ-nek, a szövetkezetben állattenyésztési brigádvezető. — Az önkéntes tűzoltótestület­nek van egy kis klubhelyisége, oda járnak leginkább. A testület tagjai főleg a fiatalokból kerül­tek ki. Többször szerepeltek már sikerrel járási, megyei versenye­ken, többször voltak elsők. Ezért vett a testület egy mikrobarázdás lemezjátszót. Azt hallgatják, arra táncolnak, néha éjfélig, mert a lányok is elmennek oda. Nem is lenne ebben semmi kivetnivaló, viszont más szórakozást meggá­tol. így valahomran elvész a KISZ szerepe. Elsősorban a KISZ-nek kellene foglalkoztatni a fiatalo­kat — így vélekedik Illés György. Boda Anna a lányok nevében ezt mondja: — Jobb összhangot kellene te­remteni a pártszervezettel, .meg a szövetkezet vezetőségével is, mert azok a sok egyéb munka mellett elhanyagolják a fiatalokat. Van néhány fiatal, aki nem hallgat ránk. Az idősebbeknek kellene velük beszélni... A KISZ-t meg sem hívták a május elsejei ün­nepség előkészítésére. Véletlenül tudtuk meg, mikor tartják az elő­készítő ülést. Persze, mindezek mellett arról is kell beszélni, hogy a kurdi KISZ-szervezet ilyen körülmé­nyek között is tudott eredménye­ket elérni. — Valamennyi KISZ-tag meg­felelt az „Ifjúság a szocializmu­sért" próba követelményeinek. A szavalókör tagjai rendszeresen szerepeltek különféle rendezvé­nyeken. Hasonlóan a lány-tánc- csoport is — sorolják. — Az idén elkészül a kultúr- ház, ott az ifjúság is helyet kap. Lesz olyan helyiség, ahol asztali­teniszezni, rexezni lehet. Olvasó­szoba is lesz. A legutóbbi taggyű­igazgatójától egy hordó sört! Má­jus huszonkilencedikén a sióagár­di járási versenyen majd meg­tudjuk, hogy a kendergyári lány­tűzoltók sok fáradozását milyen siker koronázta... Körülöttünk kátrányszagú, frissen telített talpfák össze­zsúfolt tömege képez valóságos »hegyeket", Távolabb gombá­sodás elleni sóstelítéssel ellátott sárga szőlőkarók, a szomszéd­ságunkban pedig néhány csil­lében bánya részére készült béléspadló látható. Az ötven méter hosszú, tíz tonnás híddarú árnyékában be­szélgetek a darus brigád né­hány tagjával, Puskás József­fel, Lukács Sándorral és Keceli Lajossal. Miért nevezte Somogyi elv­társ, a Dombóvári Talpfatelítő párttitkára a darus brigádot a legjobbnak? Miért hallottam a telepen járva mindenkitől jót róla? Mi tette ezt a brigádot szocialista brigáddá? Ezekre a kérdésekre várok fe­leletet, miközben a brigád tag­jait ezernyi kérdéssel árasztom el. A válaszok során elém tá­rulnak azok az új vonások, amelyek arról tanúskodnak, hogy a darus brigád tagjainak gondolkodásmódjában gyökeret vert a szocializmus. A legfigyelemreméltóbbnak tartom a munkához és a terme­léshez való új viszonyt. lésen meg szóba került, hogy a lányok részére főző és szabás­varrás tanfolyamot kéne indítani. Most nehéz lenne a munkák miatt összehozni, de az ősszel biztosan sikerül. — Szekeres Ede ugyanakkor felajánlotta, hogy fotó-szakkört alakít azokkal a fiatalokkal, akik­nek gépük van. — A diákok bevonásával lehet­ne irodalmi szakkört is alakíta­ni ... — Ha a termelőszövetkezet gazdaságilag jobban megerősödik, az ifjúságot is jobban tudja anya­gilag támogatni. — Ha megfelelő helyiség lesz. tanulhatunk színdarabot, abból bevételünk is származna ... így sorolja a három fiatal, mi mindennel foglalkozhatna — és bizonyára foglalkozik is majd — a KISZ-szervezet, és ezekkel ho­gyan teremthetne több lehetősé­get a fiatalok számára. — Meg kell teremteni egy bi­zonyos gazdasági alapot a szer­vezet működéséhez — összegezi találóan a véleményeket Siklósi János. — Az kell, hogy tovább erősödjön a szövetkezet, nagyobb anyagi segítséget adhasson, ugyanúgy, mint az ipari üzemek. De ez természetesen nem elég. Meg kell találni minden fiatallal a közös nyelvet. Olyan körülmé­nyeket kell teremtenünk —egye­lőre azokkal a fiatalokkal, akik­re mindenkor alapozhatunk —, hogy a KISZ-ben minden fiatal megtalálhassa a szórakozási, ta­nulási lehetőséget. El kell érnünk azt is, hogy valóban termelőszö­vetkezeti KISZ legyen, a szövet­kezetben dolgozó fiatalok bevo­násával. Most mi is hasonló hely­zetben vagyunk. tmint tavaly a község lakossága, amely tavaly elindult egy új úton. Nekünk most kell új alapokra helyezni a KISZ-munkát úgy, hogy az az egész falu fiatalságát foglalkoz­tassa. Ha majd látják, hogy jól lehet keresni a szövetkezetben, ha látják, hogy sokkal több a szó­rakozási lehetőség — ha nem is annyi, mint akár Szekszárdon. vagy Dombóvárott —, visszajön­nek azok a fiatalok is, akik el­mentek más vidékre dolgozni. Akkor majd nem azon gondolko­dik a VII. általános iskolás: „Jö­vőre, ha végeztem, hova menjek, a vasúthoz, vagy a cementüzem­hez?” B. I. Tekintettel arra, hogy a da­rus brigád tagjai nehéz fizikai munkát végeznek senki nem biztatja őket a havi terv túltel­jesítésére. Ugyanis túlteljesítés esetén is maximálisan csak százöt százalékos teljesítményt lehet számukra kifizetni. Ennek ellenére a darus bri­gád éveken keresztül száztizen- nyolc-százhúsz százalékra tel­jesíti tervét. — Ha tudják, hogy csak száz­öt százalékos teljesítmény után kapják a bért, akkor mi ösztön­zi a brigádot arra, hogy száz­húsz százalékot teljesítsen? — Az ösztönöz bennünket — válaszol Puskás elvtárs, a bri­gád egyik legidősebb tagja —, hogy tisztában vagyunk azzal, amit mi többletképpen adunk a népgazdaságnak, az az egész nép jólétét gyarapítja, s a nép­ben mi is benne vagyunk. Rövid számításokat végzünk ott a daru árnyékában, s kide­rül, hogy a nyolctagú darus brigád ezzel az önként vállalt »társadalmi többletmunkával« tizennégyezernégyszáz forint évi munkabér megtakarítást nyújt a Talpfatelítőnek. A brigádon belül három év óta nincs igazolatlan hiányzás A mezőgazdasági nagyüzem szervesen belekapcsolódik nép­gazdaságunk vérkeringésébe és így alapvető követelmény pontos, tervszerű pénzgazdálkodása. A pénzügyi rendszere és az ezt meghatározó szabályokon, rende­leteken keresztül jutnak érvény­re a termelőszövetkezet népgaz­dasági kapcsolatai. Éppen ezért ezeknek a pénzügyi szabályoknak, rendeleteknek a betartása alap­vető érdeke a népgazdaságnak és a termelőszövetkezeteknek is. A pénzügyi fegyelem megsérté­se nemcsak a tsz gazdálkodásá­ban idézhet elő zavarokat, ha­nem más vállalatok gazdálkodá­sában is. Zavarok keletkezhetnek azoknak a vállalatoknak a gaz­dálkodásában. amelyekkel a tsz kapcsolatban áll, sőt továbbter­jedhet a zavar más vállalatokhoz, amelyek csak közvetett úton van­nak kapcsolatban a termelőszö­vetkezettel: a termelőszövetkezet közvetlen partnerein keresztül. — így tehát a tsz tervszerűtlen, fe­gyelmezetlen pénzgazdálkodásá­nak minden túlzás nélkül állít­hatjuk: népgazdasági kihatásai vannak. Nagyon fontos éppen ezért a termelőszövetkezetek számvitelé­nek jó megszervezése, az ott dol­gozók szakmai színvonalának ál­landó emelése, a rendeletek is­merete és ezek szigorú betartása. Megyénk termelőszövetkezetei ezen a téren is fejlődtek. Idén kevesebb a hiba mint tavaly, vagy az elmúlt években volt. Az inkasszók benyújtása általában időben történik és kisebb szám­szaki, adminisztrációs hibáktól eltekintve a tsz-ek időben és he­lyesen érvényesítik követelésüket partnereikkel szemben. Ez gyor­sítja a pénz forgási sebességét és elősegíti a tsz bevételeinek idő­beni megszerzését. Hibát inkább a hitelezés, a házi pénztárkezelés és a bevételek ke­zelése területén találunk. Például előfordult egyik termelőszövetke­zetben, hogy szabadon értékesí­tették a sertéseket és a bevételt nem fizették be banki egyszám­lájukra, hanem azonnal felhasz­nálták vásárlásokra. Ugyanakkor az illető tsz-nek, esedékes hitel­A sertésállomány növelése cél­jából az Állatforgalmi Vállalat a szövetkezeti tagoknak süldőkoca szerződési akció keretében kilón­ként 16.50 forintos árban süldő­éi késés. A legfiatalabb brigád­tag két és fel évvel ezelőtt ke­rült a brigádba. A múltkoriban az egyik bri­gádtagnak lakás-problémája volt. Az egész brigád összedug­ta a fejét, s mindenki igyeke­zett segíteni. Puskás József bri­gádtag családi házának építke­zésénél, három vasárnapon ke­resztül segédkezett az egész brigád. A nyolc brigádtag közül négy rendszeresen végez pártmunkát, a másik négy pártonkivüli, tö­megszervezetekben dolgozik. Az egyik szakszervezeti bizalmi, a másik MHS-titkár, a harmadik sajtótudósító, a negyedik sport­lövész. Miközben beszélgetünk, hír érkezik a pártirodáról: Estére pártnap lesz. Egy pedagógus tart majd előadást a Talpfate- lítő munkásainak a vallás ke­letkezéséről. — Hányán mennek el a párt­napra? — Mind elmegyünk — vála­szol a pártonkivüli, Keceli La­jos. — A mi brigádunknak még egyetlen tagja sem hiányzott soha pártnapról. HAYPÁL tartozása van és tartozik más vál­lalatnak is. Se a bank, se más vállalat nem tudja érvényesíteni követelését a tsz-el szemben, mert a tsz szabálytalanul járt el, megkerülte, kijátszotta a bankot. Ez igen súlyos hiba, és komoly következményeket vonhat maga után. A fennálló rendelkezések értelmében azonnal fel lehet mon dani a termelőszövetkezet hite­leit. A házipénztár keretének betar­tása körül is akadnak hibák. Túl sok készpénzt tartanak a tsz-ek otthon, legtöbb helyen egyáltalán nem biztonságos körülmények kö­zött. A pénztárkönyv adatai nem egyeznek a tényleges készpénz mennyiségével, a nyilvántartás nem felel meg a valóságnak. Ez az állapot alkalmat adhat sikkasz­tásra, csalásra. Előfordul néha még ma is olyan eset, hogy a tsz bizonyos árukat megvásárol, azt már a szállító vállalat át is adta neki, s az adás­vétel lebonyolítása után megy a termelőszövetkezet a bankhoz, az illető áru megvásárlására hitelt kérni. Ez is szabálytalan dolog, hitelt a vásárlás előtt kell kérni, mert előfordulhat az, hogy a tsz- nek nincs fedezete, így hitelt nem kaphat és az áruvásárlást ne|m valósíthatja meg. A termelőszövetkezetek sokszor nem veszik jó néven az ellenőr­zést és azt, hogy a pénzügyi fe­gyelem megsértéséért szankció­kat, büntetéseket foganatosít a Magyar Nemzeti Bank. Minden tsz-nek, a tsz-ek vezetőinek és tagjainak is meg kell érteniök, hogy nagyüzemi keretek között csak fegyelmezetten, tervszerűen lehet úgy gazdálkodni, hogy ez a gazdálkodás jó eredményekre ve­zessen. Százezres, milliós tételek­ről van itt szó, tehát nem mind­egy, hogy ezt. a pénzt hogyan ke­zeli és mire költi a tsz. Az állam csak úgy tud hitelt adni, ha a hi­telnek fedezete van, a bank csak úgy tud meggyőződni a fedezetről, ha á rendes nyilván­tartáson, a rendeletek és szabá­lyok betartásán keresztül belete­kinthet a tsz gazdálkodásába.- Gy ­kocát bocsát rendelkezésére. A süldőkoca árát a vállalat a szer­ződő szövetkezeti tagoknak hitel formájában előlegezi. Az elszámo. lás a koca szaporulatából a bebú- gatás után 10 hónapon belül há­rom darab 40—60 kiló, továbbte- nyésztésre alkalmas süldő leszál­lításakor történik. A három süldő átvételi ára a mindenkori állami szabad árnál 50 fillérrel maga­sabb. A három süldőn felüli sza­porulat és az anyakoca a szövet­kezeti tag tulajdonában marad. A süldőkoca hitelezési szerző­dés iránt megyeszerte nagy az ér­deklődés, ez érthető is, mert igen előnyös feltételeket állapítottak meg. A sertésállomány szaporítását segíti elő az a rendelkezés is, amely kimondja, hogy az Állatfor galmi Vállalattal hízósertés szál­lítására kötött szerződés felbont­ható, ha a szövetkezeti tag anya­kocának kívánja megtartani. A szerződéskötés felbontásakor új szerződést írnak alá, amelyben a szövetkezeti tag vállalja, hogy a búgatástól számított 6—7 hónap után a szaporulatból legalább két 40—60 kilós továbbtenyésztésre alkalmas sertést ad át a vállalat­nak. A szövetkezeti tag ekkor számol el a vállalattal. — A kurdi Uj Élet Termelő- szövetkezet — ugyanúgy, mint több más szövetkezet a megyé­ben — a nyári munkák idfcjére gyermekmegőrzőt létesít. Itt egész napon keresztül felügyelet alatt lesznek a tsz-tagok gyerekei. Tűzoltóversenyre készülnek a kendergyári lányok A ssocialista brigád Nagy az érdeklődés megyénkben a sertéstenyésztési akció iránt

Next

/
Thumbnails
Contents