Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-17 / 91. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. április 17. Afrikai vendégek a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben A megyei nőtanács meghívásá- I kíséretében tehergépkocsikon jár ra csütörtökön egész napos látó- I ták végig az üzemegységeket. A giftást. tettek a bátaszéki Búza- kaíáse-: Tsz-ben a megyénket patronáló Budapest XI. kerületi üzemek r-ődolgozói. A budapesti asszonyokat elkísérte a tsz-láto- gatásra ■ két Budapesten tanuló afrikai -egyetemista is a szudáni Apollo T. .Toda orvostanhallgató és Kaba -Ibrahim guineai óllat- orvostahhallgató.- Részt vettek a látogatáson a nagydorogi-Uj Ba- rár.da .Tsz tagjai közül is vagy harmincán férfiak, asszonyok. A tsz klubjában Báli Zoltán elytár?; a tsz elnöke rövid tájékoztatóban ismertette a tsz tízéves,.’fejlődését. — Tíz .évvei ezelőtt tizennyolc alapító 4ag 308 holdon kezdte meg a közös munkát. Jelenleg 824 tagunk több mint ötezer hold földön gazdálkodik. Tizenegymillió forint tehermentes tiszta vagyona van tsz-ünknek, hétszáz szarvasmarha, nyolcszáz sertés, ezenkíviibijuh- és baromfiállományunk-iá-van— mondotta többek között« .„ , At vendégek e rövid bevezető után Németh- Béla főagroriómus látottak alapján mindenki meggyőződhetett arról; hogy az immár. országos - hírnevű . bátaszéki Búzakalász Tsz - valóban árutermelő mezőgazdasági nagyüzem. Senki sem ^kételkedett a tsz-elpök által elmondottakban, -hogy - az évi egymillió liter. ..tej és .Ai--, hétszáz hízottsertés, értékesítési fgrv teljesítve lesz, mert megvannak a reális feltételek, A budapesti üzemi, asszonyokat elsősorban az érdekelte, hogy a harmincezer rántanivaló csibéből és a tízezer pecsenye kacsából, a spárgából, eperből és málnából — amelyek a tsz terveiben - szerepelnek, mikor ,kerül majd a -budapesti piacokra,, KÖZÉRT-ekbe. A nagydorogiakon bizakodás és optimizmus, látszott., ,. — Sok mindent meg lehet valósítani nálunk is — mondogatták egymásnak. — De mikor- lesz ilyen modern istállónk, sertésfiaztatónk ■ —r. ..lehetett hallani a türelmetlenebbektől. .- i A külföldi egyetemisták pedig szorgalmasan jegyezgették a számokat — mert, mint tört magyarsággal megértették velünk — a külföldiek - kollégiumában — fk Búcsúztatás — negyven évi munka után Pénteken ^reggel sürgősen hívtak a meszős műhely öltözőjébe. Arra gondolnám, hogy á meszesben valami rendkívüli esemény „történt, „ amelynek kivizsgálása Apo5K2fS IÄÄ,rSn A tsz-tagok mindenütt ’ nagy egy h**van »oszésmu helyi szeretettel fogadták a vendégeket és készségesen adtak választ a feltett kérdésekre. A két afrikai egyetemistára pedig nem úgy néztek, mint más világrészből ideszakadt kuriózumra, ha« nem mint ply an emberekre, dolgozó várakozott csendes izgalommal. Még jól körül sem tudtam nézni, hogy megállapítsam, mi az ünnepi hangulat oka, amikor Palásti Lajos szakszervezeti bizottsági tag üdvözölte Németh Lajos szaktársat a műhely dolT- Ti Ú„,,.í,u,’-tgozói'nevélsenÍebbóL az alkalom££ ÄH« munka- kitan nyugalomba vonul. hogy tanuljanak tőlük. Az egyik tsz-tag — idős paraszt bácsi — már internacionalista felfogásáról tett tanúságot, akkor amikor a következőket mondta: — Milyen szégyene századunknak, az afrikai fajüldözés, menynyire igaza volt Hruscsov elvtársnak, mikor azt mondta: véget kell vetni a fajüldözésnek, az egész világon és véget ■ kell vetni a dél-afrikai vérengzéseknek. Ez így is- van, hisz a-színesbőrűek nek is éppen olyan joguk van a szabad élethez, mint a fehérbőrű embereknek.' ■ Pozsonyi Ignácné új cipömodeilek Uj technológiát kísérleteztek ki az elmúlt évben a Bonyhádi Cipőgyárban. Az új gyártmány a „ke- resztségben” a „Goysex” nevet kapta. A könnyített goyser eljárássál készített cipők tartósságban sémiéivel sem maradnak el a régi goy- ser cipőktől, de sokkal szebbek és könnyebbek. Képünkön 10 új ci- pőmodellt mutálunk be, amelyek nagybani gyártását a következő negyedévben kezdik meg a gyárban. A műhely dolgozói egy üveg pezsgővel, és- ggy likőröskészlet- tel ajándékozták meg a nyugdíjba. vonuló Németh szaktársat. A szakszéivezet ‘ és a vállalat nevében Szabó László SZB-titkár helyettes búcsúztatta Németh Lajost, a pártszervezet nevében pedig .Benkő Jáh'os elvtárs búcsúzott tőié,., Németh Lajos meghatottan köszönte -meg az iránta megnyilvánuló szeretetet és megbecsülést, ígéretet tett arra, hogy -munkatársaival a jóbaráti viszonyt továbbra is fenntartja: Simontornyán úgy tudja mindenki, hogy a meszesben kemény munkában megedzett dolgozók vannak. De ezen a kis ünnepségen megmutatkozott az is, hogy jó munkatársak, akik érző szívvel vannak mindazok iránt, akik hozzájuk nőttek, akikkel együtt dolgoztak. Nem hangzottalt; el nagy szavak ezen a búcsúztatón, de a meghatottság látszott mindenkin, olyan szeretettel búcsúztak szaktársuktól, mint nagyon kevés embertől. Németh Lajos megérdemli ezt a szeretetet és megbecsülést. Negyven éves munkája során, amit a meszes műhelyben eltöltött, nem volt egyetlen olyan alkalom sem, amikor megtagadta volna valakitől a segítséget. Mindenkinek szívesen adta ót négyévtizedes komoly tapasztalatait. A Simontomyai Bőrgyár dolgozói azt kívánják Németh Lajos szaktársnak, hogy nyugdíját hosszú éveken át használja fel erőben, egészségben és amikor szükségünk lesz rá — ebben biztosak vagyunk — adja meg azt a segítséget, amit eddig is megkaptunk tőle. Deli György üzemíendész Új istállókat építtet a felsőnyéki Zöld Mező Tsz .. felsőnyék!' Zöld Mező Ter- , melőszövetkéZet jelentős mértékben fejleszti az idén állatállományát! s ez szükségessé teszi, hogy nagyárányú istállóépítési mun- Kálatokba kezdjen. ÁS idén 120 férőhelyes hizlal1 dát építenek-. Az,építkezés költségeinek 70 százalékát állami, támogatásból fedezik, 30 százalékát pedig a szövetkezet »saját erőből« állítja elő. Rövidesen megkezdik egy 20 férőhelyes sertésfiaztató és 50 férőhelyes növendékmarha-istálló építését. A sertésfiaztató a tervezés szerint 40 000 forint, a növendékmarha-istálló pedig 180 Ö0O forint állami támogatóssal épül. Húsvéti ajándék kérte, hogy nekem" írt leveleit továbbítsák Vansittarthoz. Kéré. sét azonban minden alaalommal elutasították. El tudtam képzelni, milyen, nehéz soruk van most odahaza. De boldog voltam, hogy legalább élnek, és újból érintkezhetünk egymással. Walterral ezután minden héten fogjuk egymást látni. Néhány angol cigarettán kívül semmi ajándékot nem tudtam neki adni. AZ ANGOL ÖVEZET A Schelswig-Holstein-i miniszterelnöki hivatal a kiéli kastélyban rendezkedett be. A kastély — mint általában az egész város — romokban hevert. Egyik szárnya valamennyire épségben maradt, itf berendeztek néhány irodát, a többi hivatali helyiség pedig a kastélyudvaron felállított két szükség-barakkban kapott helyet. Steltzer doktor keresett szívélyességgel fogadott. Külsőleg és belsőleg. Is. .konzervatív és felette keresztényi -mber volt, bizonyára példaszerű porosz egyháztaná- csös vált volna belőle. Saját hivatali tevékenységem céljaira kiutaltak részemre a főépületben egy íróasztalt és egy széket. Alkalmilag kaptam is egy-egy aktát elintézés végett. Többnyire olyan ügyek voltak, melyeket egy átlagos képességű hivatalsegéd is el tudott volna intézni. Ezek nagyon kevéssé vették igénybe az időmét. Gyakrabban vontak be tol- mácsi szolgálatokra, mert Steltzer doktor, aki parancsait az angol katonai kormányzótól kapta, alig beszélt egy szót is angolul. Rendszerint tétlenül ültem íróasztalomnál, vártam az ügyeket, me- lyejfc-*2 ni .jöttek.- Mint az elnöki hivatal kor- mányfötanácsosának, á lakáshivatal viszonylag jó- szobát utalt ki részémre egy tanító-családnál. Két\ áblaka közül az egyik teljesembe volt üvegezve, a másikon is csak két táblának a helye volt keménypapírral beszögezve. A te. tő nem ázott be,- és-még-egy kis vaskályha is állt'- a szobában: igaz, a kályhacsövet az előző bérlő leszerelte.- De nem is hiányzott; mert szenet vagy fát úgysem tudtam volna szerezni — és különben is a tavasz már az ajtónkon- kopogtatóit:' ■ ' A tanító felesége becsületesen igyekezett megkönnyíteni' az életemet. Minthogy - naponta csak két óra hosszat, az ebédfőzés idején volt -gáz, * héjában főtt krumplit; készített- nekerfi, melyet és-te hidegen-is el tudtam fogyasztani. Néha gyertyát is sikerült szereznie, úgyhogy az esti órákban, amikor - - rendszerint áramszünet volt, nem kellett fhjn- dig sötétben üldögélnem. A feketepiachoz, sajnos, nem volt kapcsolata, így a jegyre kiosztott adagokból kellett élnem, öt szelet kenyér jutott egy napra, s ha a jegyekre kiadott, húst, margarint, cukrot, .lekvárt á normális szükségleteknek .megfelelően fogyasztottuk el, .mindez csak három napra volt elég, s a. dekád többi, hét napján felkopott az állunk. Háziasszonyom összevásárolta a legkülönösebb dolgokat, s ehető fogásokat készített belőlük. De valószínűleg, még így is éhen haltam volna, ha Waltgr.fivérem nem látott volna ; el ,burgonyával. Igaza volt Dick White-nak: az itteni állapotok nyomorúsága felül, múlt - minden képzeletet.- ■ ■ •— Bőröndjeim élvesztése után angol és amerikai barátaimtól-kértem .fehérfiéműt és ruhafélét. Minthogy a csomagok igen nagy késéssel érkeznek, megérdeklődtem, nincs-e 'itt valamilyen segélyezési akció vagy szervezet a fasizmus kárvallottjai javára. Az elnöki-hivatalban közölték velem, hogy a városi közigazgatásnál működik ilyesféle iroda. De mindjárt hozzáfűzték, hogy az valami kommunista ügy. A városházán érdeklődésemre egy hivatalsegéd a szuterénhelyiségbe utasított. Egy félhomályos helyiségben két, meglehetősen kiéhezettnek látszó embert találtam, maguk előtt tányérral, azon héjában főtt burgonya. Előadtam az esetemet. Meghallgattak s egyikük ^megkérdezte: — Ha a háború előtt a londoni nagykövetségen működött, akkor bizonyára ismert egy Mittelhaus nevű urat, nem? , Igenlően válaszoltam, de nem tettem -említést róla,. hogy Mittelhaus Rihbentroonak második Gestapo-főnöke volt. — Rendben yan — mondta a másik —, akkor, könnyen tisztázhatjuk a helyzetet. Majd értesíteni fogjuk. Az értesítés sohasem jött. meg. De két nappal az eset után ko- pogtatak lakásom ajtaján, s Mit- ! telhaus úr örömében csaknem a karjaimba repült. l — Nahát,, ez aztán a meglepetés! Amióta rna délelőtt meghallottam, hogy Putlitz úr itt van,1 sehol nem találtam a helyem, szerettem volna már mielőbb itt lenni és önt üdvözölni. (Folytatjuk.) A z 1939-es év "húsvétiára na- Övön jól, emlékezem. Virágoztak a szilvafák a kertben és | élénken sárgult a rét zöldjében a i kikerics. Itt volt a gólya is, elmélázva ácsorgóit féllábon, a templomtorony keresztjén. Szombat délután túróslepényt ettem éppen, amikor Varga Gyurka baráibrri, első elemista osztálytársam felkeresett és jelentőségteljesen felszólított: fészket kell csinálni a húsvéti nyúlnak, valami’ igen szép fészket, hogy szívesen tegye bele a várt ajándékot. A Gyurka talicskát várt, mert egyik osztálytársunknak nagyon szép; pirosra festett talicskája volt, s ezzel -nagy sikereket ért el a falusi gyermekek társadalmában. Én mén- képes meséskönyvet vártam-, feketebetűs, merész mesékkel; sárkányokkal, királylányokkal, bátor katonákkal. » Csináltuk hát a fészket, sok-sok zöld füvet, kikericset, virágos szilvafa ágat hordtunk a pajtába össze. Tisztára söpörtük a kiválasztott sarkot; szépen fészekké rendeztük áz összegyűjtött füvet és virágot. Először nálunk, azután a Gyurkáéknál csináltuk meg a fészket? Majd könyörgő hangú levelei' írtunk: megírtuk a nyuszinak, hogy mit várunk a fészekbe. Vasárnap reggel harangok zúgására ébredtem. A nap már e'ő- mászott a dombok mögül, anyám tisztára seperte és szépen fellocsolta az udvart. Apám pedig borotválkozott a gangon. A pajtába . siettem dobogó szívvel és kitörő örömmel észleltem, hogy a kért ajándék ott van a fészekben.,Hozott a nyuszi me- sískönyvet, .almát, egy zacskó tojáscukrot és két szép hímestojást. Az ajándékot magamhoz szorítottam, . s rohantam Vargáékhoz. Gyurka szomorúan ült a pitvar- ajtóban és könnyezett. Milyen szép .fészket csináltunk, levelet írtunk és mégsem hozott talicskát a Gyurkának a nyuszika! Csak két pirostojást és négy almát tett a csinos fészekbe. Varga néni a nyuszit szidta, hanyag állatnak nevezte, hogy nem hozott talicskát. Varga bácsi meg ült égy lócán, újságpapírba sodort torokkaparó dohányt szívott, csendesen, hangtalanul. — Csak gyakori köhögése zörgött a szép tavaszi reggelen. • Huszonegy esztendő múlott el azóta. Gyurka barátomból, a szegény napszámos fiából traktoros lett, családot alapított, nagy lánya van, most éppen első elemista. Egy héttel ezelőtt otthon voltam és említettem anyámnak: jó lenne régi pajtásom, legjobb gyermekkori barátom kislányát megajándékozni húsvétkor. Lemegyek — mondom — o boltba és veszek valami ajándékot. Anyám jelentőségteljesen figyelmeztetett, ne ám akármit vegyek, mert a kis Jutka rengeteg értékes ajándékot leap az idei húsvéton. A kérész.szülei vetítőgépet vesznek neki, a nagynénije egy teljes öltöny ruhát, egyik rokona aktatáskát, az apja meg egy valódi karórát és egy töltőtollai... A kis Jutka úgy tudom nem csinál fészket ezen a húsvéton. Azt mondja, hogy ő nem hisz a nyuszi mesében. Ez nem is nagy baj. Nem baj, mert az ő apjának nincs már szüksége arra, hogy a nyuszi hanyagságával menteg$- tödzék. — A műszaki fejlesztésről tárgyaltak a közelmúltban a Dombóvári Fatelítő Vállalat művezetői, brigádvezetői és a szocialista brigádok tagjai. Az értekezleten több mint százan tárgyaltak az aktuális feladatokról.
