Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-17 / 91. szám

*; Hím r. i f í % V. , i, \ 1 I960.' április 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Újabb 45 jdl képzett szakembert kapnak megyénk termelőszövetkezetei Az elmúlt év eleje óta 206, a politikai munkában jártas, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező szakember ment a pártappará­tusból,'vállalatoktól és a közigaz­gatásból megyénk termelőszövet­kezeteibe elnöknek, agronómes- nak és Könyvelőnek. Az említett szakemberek, szinte kivétel nél­kül' mégállták';hélyület a közös gazdaságokban. Sajnos, ennek el­lenére az a helyzet, hogy több termelőszövetkezetből hiányoz­nák szakemberek. Ezért a kor­mány 1006-oS számú rendelete értelmében újabb káderátcsopor- tosítá"- történt. 'E legújabb kor­mányrendelet alapján 45 szak­ember foglalja el helyét a jövő héten megyénk termelőszövetke­zetéiben; Tizenhatan a földmű­velésügyi, a pénzügyi és az 'élel­mezésügyi minisztériumtól, vala­mi# a SZÖVOSZ-tól jönnek me­gyénkbe. 29-en pedig az említett minisztériumok, illetve SZÖVOSZ megyei vállalataitól mennek át a közös gazdaságokba. A szövetkezetekbe induló szak­emberek egy csoportja tegnap megbeszélést tartott a fnegyei ta­nácsnál. A mezőgazdasági osztály vezetője, Szűcs Lajos ismertette a szakemberekkel, hogy számuk­ra milyen bérezést ír elő a -Ren­delet, munkájúkért kinék- tarfoz- íele’ősséggel. A szakemberéi egyben átvették az új munkate­rületükhöz szükséges megbízó- leveleket. Mecseki János pénz­ügyőr főhadnagy a szekszárdi já­ráshoz került termelőszövetkeze­ti könyvelőnek. Igari János agro- nómus, a MÉSZÖV főellenőre a sióagárdi Béke Tsz-ben dolgozik egy évig. Réti Pál agrármérnököt pedig a tamási járási tanács me­zőgazdasági osztályára nevezték ki. Minél több árui a népgazdaságnak Jövedelmünk fő forrása az állattenyésztés .Már. az első esztendőben arra amíg a növénytermelés 45 törekszünk, hogy jövedelmünk százalékkal, addig az állatte- többségét — amelynek alapvető nycsztés 55 százalékkal szere­forrása az óruértékesítssi tervék pel az áruértékesítési tervben, teljesítése — lehetőleg az állatte- A növénytermelésnél a cukorrépa nyésztés adja. Az állattenyésztés és a rostkender; az állattenyész- — ugyanolyan mérvű munkaerő tésnél a sertés és a -Szarvasmarha felhasználása mellett - nagyobb W“«* szövetkezetnek a ... , , r c- x /i. •*. * legfőbb bevételt. ■ \ jövedelmet biztosít, mint a nd- Ebben M 1075 | vény termelés. Ezt jól tudják a sertést és 300 szarvasmarhát döbrököziek. Éppen ezért hizlalunk 'f. • • * S . .' ' - j A családtagok munkája a kapásnövények megművelésének 'biztosítéka A tervek megvalósításához mái hozzáfogtunk. Sikeresen halad á növénytermesztés. Pillanatnyilag itt -az ad gondos-hogyan műveljük meg a kapásnövényeket. A veze­tőség terve alapján a brigádveze­tők összeírták ki mekkora terület megművelését vállalja. A vitától való félelem és egyéb fonákságok Az utóbbi hetekben sok szöv etkezeti taggal folytattam esz­mecserét. Számos jó .és dicsérő esetről hálíottam, de egy-két hi­bás és káros dolgot is felvetettek, s úgy gondolom, fontos feladat, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében szó­ban és írásbán, elméletben és gy akorlatban egyaránt felvegyük a harcot a helytelen módszerek ellen. jék ki az állattenyésztő szövetke­zeti emberek véleményét is. Mert szép ugyan ez áz istálló annak, aki csak úgy látogatóba jön ide. De nézze csak. Az abrakosra nem ott kívülről kellett volna aj­tót vágni, mert ezáltal tizenöt méterrel kell többet cepekedni az abrakkal és az istálló fekvése sem jó, mert a szél végigjár raj­ta. Huzatos. Embernek, állatnak egyaránt kárára van. Miért nem kérdeztek meg bennünket? Mi ismerjük a széljárást is, meg azt is tudjuk nagyon jól, hogy mivel lehetne könnyebbé tenni a mun­kát. Az abrakos ajtaját semmi esetre sem engedtük volna arra az oldalra tenni. Az összeírás adatai szerint a kapások összterületének eddig 90 százalékát kérték a tagok. A vezetőség most lebontja bri­gádokra és Ragokra a kapások területét. Ez elősegíti majd a. családtagok bevonását a közös , munkába. - j. !.,,, i A családtagok bevonását teszi le­hetővé az is, hogy tagjainkat .a premizálással is érdekeltté tesszük a kapások , gondos megművelésé­ben. Tervtúlteljesítés esetén a ter­ven felül elért eredmény rötven százalékát kapja meg kukoricá­ból prémiumként az, aki rendsze­resen, becsületesen dolgozott: ­A tervteljesítés feltételei Az állattenyésztési és értékest tési terv teljesítéséhez jó feltéte­leket kell biztosítani. Azt akarjuk hogy már ebben az esztendőben nagy számban legyen saját tenyész tésű szarvasmarhánk, állandóan emelkedjék az állatok hozama, és hízóba is beállíthassunk 300 szarvasmarhát. Tervünk teljesíté­sének két alapfeltétele van. Az egyik: a felvásárlásnál főként olyan hasasüszőket veszünk, amelyek még ebben a félévben leelle- nek. Az eddig felvásároltak közül több már leellett, egészséges borjakkal szaporodott az állatállományunk. A tervteljesítés másik döntő fel­tétele a takarmánybázis kialakítása már a közös gazdálkodás meg­kezdése utáni hetekben. Ez sikerrel járt. Minden szövetke zeti tag térítés nélkül, a behozott föld minden holdja után 25 kiló kukoricát és 30 kiló szénát adott a közös állattenyésztés megkezdé­séhez, ha valaki nem tudott ter­ményt biztosítani, akkor — figye lembevéve a szabadpiaci árakat — pénzzel járult a közös állatte­nyésztéshez. Így gyűlt össze kukoricából 532, árpából 17,49, zabból 33.62, cirokból 8.29 szénából 340 mázsa és 60 000 forint. Ez a mennyiség ele­gendő az újig. zavartalanul megkezdhettük a hizlalást. A héten megkezdtük a szarvas- marhák hizlalását, ugyanakkor már 250 sertés hízik, amelyek ér­tékesítésére május első felében kerül sor. RöSszul sikerült *furfangosság“ Az egyik termelőszövetkezeti tag kevésnek ,találta a munkaegy­ség-előleget és ezért a vezetősé­get okolta. Beszéltem az elnökkel, s ő el­magyarázta részletesen, hogy pil­lanatnyilag azért fizetnek kevés előleget,» mert jelentős beruházá­sokat csináltak. Hitéit vettek fel például üszővásárlásra, hogy megteremtsék a törzsállatállo­mányt, amelynek eredményeként majd nem is olyan npgy idő .el­telte után megkétszerezhetik az előleg nagyságát. Megkérdeztem az elnököt, meg- beszélték-e vajon a tagsággal, hogy hitelt szándékoznak felven­ni? Az elnök .nevetett a kérdésen, és dicsekedni kezdett. Arról be­szélt, hogy ők sokkal okosabbon csinálták a, dolgokat. A vezető­ség elhatározta a hiteligénylést, s a tagságnak csak akkor jelentet­ték be. amikor .mát megvolt a pénz, s így elkerülték az órákig tartó »felesleges« vitát, amely akkor keletkezett volna, .ha előre bejelentik szándékukat a közgyű­lésen. Helyesen pslnáltakre? Egyál­talán nem! Ha nem rettennek vissza az ellenvéleményektől és a nagyközösség előtti vitában győzik meg a más véleményen lévőket, s a tagság megszavazza a hitelt, akkor most sokkol jobb tenne szövetkezetükön belül a hangulat. Az állattenyésztő véleménye ' jGv M.-el, a sertésgondozóval etetés közben találkoztam. A ser- tésszállást nemrég építtette a szövetkezet.., Dicsértem a tágas istállót. G. M. káromkodott. — írja. meg az elvtárs — mondta —, hogyha ezután vala­hol .istállót építenek, akkor ker- m m ^ w • m » ......— A vezetők közötti munkamegosztás Régi mezőgazdász ismerősöm bánatosnak látszott találkozá­sunkkor. Faggatni kezdtem. Vé­gül is kitört belőle a panasz. Az elnökkel volt elégedetlen, aki folyton keresztezi a munká­ját. Nem enged semmi önállósá­got. Van úgy, hogy a délelőtt kiadott utasítását délután meg­másítja az elnök anélkül, Hogy vele megbeszélné. Beszéltem a termelőszövetke­zetben brigádvezetőkkel is, ők szintén panaszkodtak. Kiderült, hogy az elnök ahelyett, hogy ön­álló munkára nevelné a körülötte lévő vezető embereket, mind­egyik helyett ő maga akarja a feladatokat megoldani. Legutoljára az elnökkel be­széltem. Panaszkodott ő is. Nya­kig ült a munkában. A könyvelő­nek segített, éppen este kilenc óra körül a!z irodán. Számokat diktált egy papírról. Amikor arról beszéltem neki, hogy egy hatalmasra növekedett gazdaságot csak úgy lehet vezet­ni, ha megvan a kellő munka­megosztás a vezetők között, s hogy a jelenlegi munkastílusa fé­kezi a mezőgazdász és a brigád­vezetők munkájának önálló ki­bontakozását, nagyokat sóhajtott. Egy szóval sem ismerte el, hogy igazam van. Mégis megváltozott a helyzet. Az agronómus, meg a brigádvezetők ma önálló mun­kát végeznek munkaterületükön. Ez azt bizonyítja, hogy az elnök mégiscsak rájött a hélyes,•—mód­szerre, s ez többet ér, mintha nagy szavakkal tett volna ígé­retet munkastílusa megjavítására. A „kényelmes" álláspont Közgyűlésen történt. A felszá laló a vezetőség rendelkezését ki fogásolta. Erre felállt az elriöl és rászólt: — Ne minket okoljon, ez kot mányrendelet és kész! Nincs ér telme, hogy ezt feszegessük. •/ pártbizottságon is mondták, hog; ezen nem lehet változtatni!1 ' " A felszólaló leült, A dolog lát szólag el volt intézve. ‘Dé csál látszólag és nagyon rosszul! t rendeletekre való magyaráza nélküli hivatkozás nemcsak ke nyelmes, hanem káros dolog is. Mi lett volna a feladat? Az, hogy az elnök részletese:, elmagyarázza, miért hozta a kór mány a rendeletet, s mindent megértette volna. Ezt azért my rém ilyen bátran állítani, rrtei gyűlés után beszéltem a felszótr lóval; s amikor hosszasan ma, gyaraztam neki a rendelkezés úr telmét, megértőén bólogatott. A pártszervezetek kötelessége hogy a fonákságok, az eltorzuld1 sok, az elégedetlenséget és joger felháborodást keltő legkisebb est lekedetek ellen is bátran felér gyek a harcot. Ahol erős pár szervezet működik, ott egyre "rit­kábban fordulnak elő a fent öb­lített problémák. Egyik rúg! melószövetkezeti párttitkár * bs' rá tóm, amikor a napokban: meg látogattam, találóan azt mondta' »Amióta felélesztettük a párt- munkát haldoklanak a hibák, ck ha megengedtük volna, hogy el­hatalmasodjanak rajtunk, akkor most a pártszervezet fuldokolna- H. T. PUTLITZ: Nem etországból—) C Németországba 2116 forint értékű áru holdanként A fentiekben részletezett áru- értékesítési terv megvalósulása lehetővé teszi számunkra, hogy az 1330 forintos járási normát messze felülmúljuk az egy holdra jutó termék értékesítésében. Mi — ha tervünket maradék nélkül meg tudjuk valósítani, — akkor holdanként 2116 forint értékű árut adunk a népgazdaságnak, ami járási szinten 153 száza­lékos tervteljcsítést jelent. A mezőgazdaságban több ténye­ző együttes hatására alakulnak a termésátlagok. Előfordulhat, hogy a terv egyik, vagy másik tétele nem valósul meg teljesen. A me­netközben! ellenőrzés, a megfelelői intézkedés, a „rejtett"' tartalékok felhasználása, mind-mind hasznos tényező lehet az elmaradt jöve­delem pótlására. Tervünket reá­lisnak tartjuk, mert figyelembe vettük a tényeket, s néhány, a ter­vezés időszakában még nem telje­sen biztos bevételi forrást nem je­löltünk meg, de amelyek azóta már rendelkezésünkre állnak. így például nem szerepel a tervünk­ben a mintegy 3 és fél mázsa gyapjú értékesítése, amely a terv- készítés óta létrehozott juhállo­mányunk terven felüli hozzájáru­lása lesz elképzeléseink megvaló­sításához. Elmondotta: Gelencsér Lajos könyvelő. Dübrököz Zöld Mező Tsz 87 Bizonyos mértékben feszélye­zett ugyan, hogy az angolok ven­dégeként én most az ő szépen be­rendezett házukban lakom, de azért mégis meglátogattam Frau von Studnltzot. Nagyon megörült a látogatásomnak, mert legalább beszámolhattam neki, milyen bú­tordarabok állnak az egyes szo­bákban. Megkönnyebülten vette tudomásul, hogy semmi sem hi­ányzik, minden jó állapotban van. Igyekeztem minél hamarabb el. kerülni innert. Berlinbe nem me­hettem, így hát az angol övezet­ben kellett állást keresnem. Már két nap múlva sikerült a környé­ken" felkutatni egy másod-unoka- húgomat, akinek a véletlen foly­tán tudomására jutott, hogy Wal­ter öcsém hazatért Olaszország - bői, s egy idő óta Holsteinből tartózkodik. Holsteint még a hamburgi időmből viszonylag jól ismertem, sőt még az ottani platt­deutsch nyelvjárást is megtanul­tam. Minden körülmény ame'lett szólt, hogy igyekezzek minél előbb odajutni. Az. angoloktól értesültem, hogy Holsteinben egy dr. Theodor Stsltzer nevezetű urat tettek meg miniszterelnöknek. Nem ismei'- tem őt, s így kértem, hozzanak vele kapcsolatba. Anélkül, hogy. valaha is látott volna, Steltzer kormányfőtanácsosi minőségben beosztott kiéli elnöki hivatalához. Kis táskámmal a kezemben tehát odautaztam. Előbb azonban meg­látogattam Walter fivéremet, aki Philipp von Hessen birtokán tar­tózkodott, Lütjenburg közelében, mintegy haszonöt kilométerre Kiéitől délre. Waltemak a szava - is elállt, amikor váratlanul, meglátott az ajtaja előtt. — Wolfgang, te élsz?! Olyan régen nem adtál magadról élet­jelt, hogy mi már meg is gyá­szoltunk — -Rólad meg azt hittem, hogy Olaszországban elestél. Volt mit mesélni egymásnak. Waltert több mint féléven át egy olasz nartizán családja rej­tegette, így nem került hadifog­ságba, s hamarosan visszatért Németországba. Feleségét és gyermekeit egy oldenburgi zár­dában találta meg: 1945 áprilisá­ban menekültek oda. Szerencsés véletlen folytán Walter hamar elhelyezkedett, a hesseni Philipp herceg holsteini birtokainak lett a gondnoka. A herceg maga — Victor Emanuel olasz király veje, az utolsó német császár nővér'- nek a fia és hosszú éveken át Hermann Göring kebelbarátja — a náci korszakban egészen a gau- luiteségig vitte, s most lakat alatt ült, . Walter az erdészházban lakott, s- két szobája a kastélybeli-hér-: cégi bútorokkal, ha nem is túlsá-- gosan ízlésesen, de kényelmesen be volt rendezve. Pár napot töl­töttem nála, s tőle aztán részle-. tesebben megtudtam, mi történt, a • családdal a háború kitörése óta, Közvetlenül szökésem után a Gestapo több ízben házkutatást rendezett és kihallgatásokat foga-., natosított Laaskéban, de senki# nem tartóztattak ]e. Engem, mint­áz állam. ellenségét, in contumac ciam halálra ítéltek, és a tulojdp. nomat képező két laaskei tanyát az állam javára kisajátították. Minthogy . azonban később Gebhard kibérelte azokat az, ál-. Iámtól, lényegében semmi sem . változott a gazdaságban. Anyámat és Gebhardot 1944> nyarán valamilyen feljelentés­alapján letartóztatták,. és a- potsdami Gestapo-fogházba zár-, ták. Armgard húgomnak azonban ügyes közbenjárásokkal sikerült a különböző felsőbb instanciák­nál elintéznie, hogy karácsonyra már szabadon is bocsátották őkel. A Vörös Hadsereg 1945 tavasz,!' bevonulása idején Waltér család­ján kívül senki sem menekült él: Gebhardot, akiért nemcsak 'Levi»'' úr vállalt kezességet, hanem ..a náciknak sok más üldözöttje is, akikért öcsém annak idején ki­állt, még a kommunista pár'tbp is felvették. A birtokok kisajátítása után putlitzburghofi saját lakását is megtarthatta. Lnaske kisajátí­tása után Armgard, akinek ott saját tulajdona sohasem volt, har. mine holdat kapott, a birfokból s- ott élt. anyánkkal a gazdatiszti la­kájban. 1945 nyarán Armgard is- . mételten felkereste Berlinben az angol katonai kormányzóságot, $

Next

/
Thumbnails
Contents