Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-17 / 91. szám
TOLNA MEGTEL NÉPÚJSÁG 1960. április 1T s Nagygyűlésen találkozott dr. Ssukarno elnök a budapesti dolgosókkal Dr. Ssukarno elnök bessétle (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Szukarno lépett ezután a mikrofon elé: Meleg szavakkal emlékezett meg arról, hogy a magyar nép rendkívül kedvesen és mély rokonszenvvel fogadta. Szólott arról, hogy közös harcunk csak akkor ér majd véget, ha a világon mindenütt béke uralkodik, ha mindenütt virágzásnak indult az élet, s ha uralomra jut mindenfelé az emberek testvérisége. A továbbiakban méltatta az indonéz nép forradalmi harcának jelentőségét. Mi indonézek — folytatta — igen messze élünk más országoktól, mégis meghallottuk a szabadság hangját, amely annyi más országban megszólalt. Meghallottuk, hogy szabadságért kiáltanak a népek Európában és másutt a világon, — és felébredtünk. Elnyomatást és kizsákmányolást szenvedett nép voltunk. Olyan országgá váltunk, amelyet egy holland professzor a kulik népének és a népek kulijának nevezett. Szegény nép voltunk, szegényebbek, mint sok más nép. Megosztott nép voltunk, mert reánk is alkalmaztak az imperialisták az oszd meg, uralkodjál elvet. Vázolta Indonézia történelmi múltját, rámutatott, hogy Indonézia éppen természeti kincseinek gazdagsága miatt igen korán vonzotta a gyarmatosítókat. Már a XVI. században és különösen a XIX. században, az imperialisták elárasztották egész Indonéziát. A XVI. és XVII. században, amikor a spanyol, portugál, holland'kereskedők keresték a tengeri utakat, eljöttek Indonéziába és politikailag kirabolták. A XIX. században a rr)o- dem imperializmus is behatolt Indonéziába és elvesztették gazdasági függetlenségüket is. Kulik népévé és nemzetek kulijává váltak. Harcoltak ez ellen, de akkor még nem volt egység a szumát- rai, borneói, jáwai, szulavézi-szi- geti és más szigetek lakosai között. A XX. század elején azonban rádöbbentek arra, hogy ha ismét szabadok akarnak lenni, minden erőt egyesíteni kell és egyesítet-. ték is erőiket. És 1945 augusztus 17-én széjjelverték hazájuk földjén a holland imperializmust. Ez a nap a mi Indonéz Köztársaságunk születésének napja — mondotta. (Taps.) Állami címerünkön a jelszó: »Egység a sokféleségben«. (Taps.) Igen, mi közöttünk, . indonézek között sokféle ember él, de egységesek vagyunk ennek a jelszónak a szellemében. Nagyon boldog vagyok, hogy Dobi István elnök úr tegnap azt mondotta: az »egység a sokféleségben« elvet nemcsak Indonézia lakossága különböző nemzeti csoportjainak együttélésére lehet alkalmazni, hanem a nemzetek együttélésére is, arra is, hogy a világ valamennyi nemzete egyetlen emberi, testvéri közösségben egyesüljön. (Nagy taps.) Miért vagyunk erősek testvéreim? Bízunk jövőnkben, bízunk abban, hogy elérjük céljainkat és ez erőt ad nekünk. A holland imperialisták indonéz vezetők ezreit és ezreit bör- tönözték be, sok indonéz vezetőt Magyar küldöttség utazóit az európai gazdasági bizottság ülésszakára Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével magyar küldöttség utazott Genf- be az ENSZ európai gazdasági bizottsága 15, ülésszakára, felakasztottak. 1947-ben, majd 1948-ban ismét hadsereggel törtek ránk. Mi mégsem tettük le a fegyvert, nem szüntettük meg a harcot, s 1950-ben a hollandok arra kényszerültek, hogy elismerjék Indonézia szabadságát. (Nagy taps.) Nemcsak azért bízunk a jövőben mi indonézek, mert egységesek vagyunk, nemcsak azért bízunk, mert van erőnk, bátorságunk, nemes céljaink vannak, hanem azért is, mert tudjuk, hogy szerte a világon vannak barátaink. (Taps.) Barátaink, akik ugyanazokért az eszményekért harcolnak, akiknek ugyanazok a céljaik, mint nekünk, s akik segítenek bennünket céljaink megvalósításában. Nem egyedül harcolunk. Mi szerveztük meg a bandungi értekezletet. amelyen huszonkilenc ázsiai és afrikai ország 1 600 000 000 lakosának képviselői vettek részt. Azóta — 1955 óta — még főbb afrikai nép vált szabaddá, illetve harcol szabadságáért. Most már nem 1 600 000 000, hanem 1 700 000 000—1 800 000 000 emberről van szó. És vegyük számításba a szocialista országok népeinek hatalmas erejét. (Nagy I taps.) És ehhez még hozzá kell számolni a nyugat-európai, amerikai, latin-amerikai, munkásokat és haladó gondolkodású embereket! S mindezt az, erőt összegezve két és félmilliárd ember harcol velünk. (Nagy taps,) Amikor 1947-ben és 1948-ban a hollandok bombákkal. árasztottak el bennünket, s amikor reánk szegezték ágyúi.: csöveit, amikor tűzzel borítottak el bennünket, azt mondottam a népemnek, ne veszítsük el bátorságunkat, semmiképpen se felejtsük el, hogy a szabadság mindenható. Most, mikor világkörúton járok, amikor megismertem a népek sza- badságszeretetét, azt is hozzáte- hetem: a szabadság vágya nemcsak mindenható, hanem mindenütt jelenlévő is. Ott találjuk a szabadság szc- retetét mindenütt, az én szívemben, az önök szívében, mindegyikünk szívében, minden ember szívében. Holnap, barátaim elhagyom Magyarországot, hogy tovább folytassam a barátságnak azt a világkörüli útját, amelyre indultam. Világkörüli utam során, képviselem az Indonéz Köztársaság külpolitikáját, amely nemcsak a békés együttélés, hanem az aktív, tevékeny békés együttélés politi kaja. Azért megyek s i’ágkürüli utamra, hory beszéllek a szabadságról és a szabadságért. két követeljek az egész világnál:. (Nagy taps.) Sőt ennél is többet: mi nemcsak a világbékét, hanem az emberek testvériségét is követeljük, ezért harcolunk, ezért dolgozunk — fejezte be beszédét Szukarno. Dr. Ortntay Gyula zárszava után a himnusszal ért véget a lelkeshangú sportcsarnoki nagy* I gyűlés. \ Legújabb jelentés©k « dél-afrlka! eseményekről NEW YORK Lowenstein New York-i ügyvéd pénteken átadta az ENSZ-ben tizennyolc dél-afrikai hitelesített nyilatkozatát, amely szerint a dél. afrikai rendőrség a március 21-í vérengzés idején minden figyelj meztetés, nélkül lőtt a tömegbe. A nyilatkozatokat Reeves johannss- burgi anglikán püspök juttatta el az ügyvédnek. Lowenstein az okmányokat Wiesehoffnak, az ENSZ gyámsági osztálya igazgatójának adta át és kérte őt, hogy a Biztonsági Tanács — amennyiben újból ülést tart a dél-afrikai kérdésben — vizsgálja meg azokat. ' BRÜSSZEL Olden Broek, a szabad szak- szervezetek nemzetközi szövetségének főtitkára üzenetet intézett Dél-Áfrika népéhez. Hangsúlyozta, a szövetség továbbra is küzd Lelkes tömegek fogadták Cseu En-lajt Burmában Rangun (MTI): Valamennyi búr mai lap vezető helyen számol be Csőit En-laj megérkezéséről. A sajtó kiemeli, hogy a fogadtatás mindenütt rendkívüli szívélyes volt. Még az AP-hírügynökség is csupán egyetlen «incidensről» tud beszámolni. Egy alkalommal a lelkes tömeg a kínai miniszter- elnök közelébe akart jutni. A rendőrség- gumibottal igyekezett távoltartani a tömeget, mire. a burmaiak szandáljaikkal dobálták meg a rendőröket. Burmában most. tartják a víz ünnepét. Ez alkalomból — mint az AP jelenti — Rangunban éppen úgy locsolkodnak vízzel, mint ahogy a nizzai karnevál idején az olaszok konfettiket dobálnak. A kínai miniszterelnöknek Rangunban kristályserleget adtak, hogy ő is részt vehessen a kedves ünnepségen. A Rangoon Daily a kínai miniszterelnök burmai látogatásáról a következőket írja: — A azért, hogy Dél-Afrikában véget vessenek a faji megkülönböztetés politikájának. KAVA LPINDI A pakisztáni szakszervezeti -zö vétség elnöksége a dél-afrikai árucikkek bojkottjára szólított félj tiltakozásul Dél-Afrika fajgyűlölő politikája ellen. LONDON Az angol újságírók szövetségének értekezlete határozatot fogadott el, amely felkéri a nemzetközi újságíró szövetséget, hasson oda, hogy Dél-Afrikában helyreállítsák a sajtószabadságot. STANLEY VILLE Stanley Viliében a hatóságok a választások előtt - nyugtalanság miatt betiltottak minden gyűlést és tíznél több személy csoportosulását két ország ragaszkodása a békés együttélés öt alapelvéhez, erősíti az afro-ázsiai országok egységét és megszilárdítja az egyetemes békét A Zin Min Pao vezércikkben üdvözli Csou En-lajt és rámutat, hogy Kína és Burma jó szomszédok. A Kínai Népköztársaság kikiálltása után a két ország kapcsolataiban új fejezet kezdődött. 1954 júniusában a két ország miniszterelnöke együtt fektette le a békés együttélés öt alapelvét. Azóta Burma és Kína viszonya napról-napra javul. 1960. januárjában — folytatódik a cikk — Csou En-laj és Né Vin volt burmai miniszterelnök aláírta a kínai-burmai barátsági és kölcsönös megnemtámadási szerződést és a kínai-burmai határkérdésekről szóló megegyezést. Ez a megállapodás végeredményben az első békeszerződés, amelyet ázsiai országok kötöttek egymással, Egy hét d külpolitikában Egy hónap múlva kezdődik a párizsi csúcsértekezlet, s ez a tény érthetően rányomja bélyegét a nemzetközi élet eseményeire. A NYUGATI KÜLÜGYMINISZTEREK ÜLÉSE is ennek jegyében zajlott le.'Céljuk az volt, hogy közös, nevezőre hozzák a nyugati hatalmak álláspontját. a csúcsértekezleten, ta nácskozásukon azonban nem született semmi olyan . terv, ' amely előreviheíné majd a legmagasabb szintű tárgyalásokat. A New York Times véleménye szerint , a lég- fonosabb kérdést .a nyugati hatalmakat megosztó véleménykülönbségek vizsgálata jelentette. A világ közvéleménye természe- tesen fokozott érdeklődéssel tekint a párizsi csúcstalálkozó-.elé, annyival is inkább, mert-sokkal enyhébb, tisztultabb nemzetközi légkörben kerül erre sor, mint 1955-ben Genfben. Enne): a tisztább, békés légkörnek kialakulása elsősorban a Szovjetunió kövfethezetes bt-' •' kepoli Ilkájához fűződik. Hruscsov fáradhatatlanul .járta a világot á nemzetközi enyhülés érdekében, s amerikai és francia- országi utazása, — hogy' céak;,'á legfontosabbakat említsük — nagy lépéssel vitte előre a vitás kérdések megoldását, a jobb megértést. Nem kis részben áz ő ,érdeme, hogy a május 1,6-án• kezdődő párizsi .értekezlet . már nemcsak ' a véleménykülönbségek tisztázására ülhet össze, hanem célul tűzhet i ki azt is, hogy konkrét eredmények szülessenek. HRtISCSOV -1 most tölti be hatvanadik évét. A szovjet kormányfőt szeretettel köszöntik ezen a napon a, világ minden táján élő dolgozók, * kommunisták és nem kommunisták egy- aráiit, mert a béke igaz, tántoríthatatlan harcosát ismerték meg benne. Hruscsov mindenütt személyes "barátokat szerzett magának, Magyar országtól Indonéziáig ’ nemcsak a vezető politikusokkal, hanem az egyszerű dolgozókkal is találkozott. Április 17-i születésnapján' így külön is, a személyes találkozás emlékével * köszöntik a világ minden táján élő dolgozók. A CONAKRYI-I TANÁCSKOZÁS Ázsia és Afrika másfél milliárdnyi lakosságának véleményét-juttatta kifejezésre, amikor deklarálta, hogy a két földrész népe szabadságban élő, egyenjogú részese akar, lenni az emberi haladásnak. A tanácskozáson hozott határozat 1962-re valamennyi afrikai országnak függetlenséget követel, de ugyanakkor a békés együttműködés mellett foglalt állást. A tanácskozás éles hangon ítélte el azt a fajüldöző politikát, ami a Délafrikai Unióban folyik, s ami a Biztonsági Tanács határozata ellenére sem szűnt meg. Az ellentétek mindjobban, kiélesednek Dél- Afrikában, s ennek volt egyik következménye a Verwoerd miniszterelnök ellen elkövetett merénylet is. Bár a világ közvéleménye sajnálkozással vette tudomásul a merénylet tényét, ugyanakkor azonban lehetetlen észre nem venni az erőszak mögött.azt az elvakult, világszerte felháborodást kiváltott politikát, amit a Délafrikai Unió kormánya folytat. Azóta a fajüldözés fokozódott, a né- , gsr lakosságot minden - eszközzel elnyomják, házkutatások, törvénytelen Ipebiirtönzések jelzik a 1 ÍJStórlltai Unió poHH'-.é jónak embertelenségét. A dél-afrikai kor Hiány.',,, magatartáséra jellemző, hogy azokat a sajtótudósííókat is bebörtönözte, akik a gyilkosságokról beszámoltak, s ezzel az egész világ előtt leleplezék a kormány bűnös tevékenységét. Csou Fn-lai, a Kínai Ncóköz- táfsnság Államtanácsának elnöke, pénteken MEGÉRKEZETT RANGUNBA. U Nu hatalomrajutása óta ő az első magasrangú kínai politikai személyiség, aki Burmába látogat, .-s' ez burmai tanácskozásainak külön is jelentőséget ad. A Kína— Burma közötti baráti kapcsolatok az elmúlt évek során zökkenőmentesen fejlődtek és erősödtek s ez fontos szerepet játszik nemcsak Ázsia,>-hanem az egész. világ békéjének fenntartásában is, hiszen az ázsiai országok szolidaritása és a világbéke fenntartása, szoros kapcsolatban van egymással. . ' Csou En-laj -ötnapos burmai látogatása után folytatja útját Indiába. ahol Nehru miniszterelnök vendége lesz, Nagygyűlés Kairóban Afrika napja alkalmából Kairó. (TASZSZ) Kairóban pénteken késő estig tartott az Afrika napja -alkalmából rendezett nagygyűlés. A gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták afrikai szövet- ség deklarációját, amely egyebek ] vott harcban. között kimondja: »Támogatjuk a bapdungi, a kairói, az akkrai és a tuniszi határozatokat. Felhívunk minden afrikai országot, erősítse a szolidaritást e határozatok megvalósításáért és az, Afrika teljes felszabadításáért ' víA feveli KISZ-fiatalok kozott Bensőséges ünnepség keretében vették át a teveli KISZ-fiatalok az „Ifjúság a szocializmusárt” próbajelvényt. Az ünnepségen részt vett Daradics Ferenc elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Talaber elvtárs, a KISZ központ küldötte, Tatár Lajos elvtárs megyei KISZ titkár, valamint a járás ifjúsági vezetői. Az ünnepséget Rápolti László, a tévéiig pártszervezet titkára nyitotta meg, majd Dekin- ger István, a gépállomás KISZszervezetének titkára tartotta meg i beszámolóját, amelyben megemlékezett április 4-e történelmi jelentőségéről. Tatár Lajos elvtárs, a KISZ megyei végrehajtó bizottság titkára az „Ifjúság a szocializmusért” próba jel vény megszerzésének jelentőségéről beszélt. Ezután János Jeromos, a KISZ járási titkára átadta a fiataloknak a jelvényt és az oklevelet.' Az ünnepélyt kultúrműsor követte. Ankét a Virrad című filmről Bonyhádon Oobozy Imre résivéteiével Bonyhádon április 18—19— 20-án mutatják be a Virrad című nagysikerű magyar filmet. A bemutató kapcsán április 19-én a községi pártbizottság ankétot ren dez a filmről a járási művelődési házban. AZ ankéten megjelenik a film" forgatókönyvének írója Dobozy Imre, a Magyar Iftik Szövetségének főtitkára is.
