Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-17 / 91. szám

AEgyüttes, közös erőnk legyőzhetetlen erő a béke védelmében

Nagygyűlésen találkozott dr. Ssukarno elnök a budapesti dolgosokkal

Dr. Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke szombaton délelőtt a Sportcsarnokban nagygyűlésen találkozott a budapesti dolgozókkal. A nagygyűlést a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte.

A feldíszített Sportcsarnokban hosszantartó taps, éljenzés fogadta a kedves vendégeket.

Dr. Szukarno elnökön kívül a nagygyűlés elnökségében foglalt helyet dr. Szubandrio külügyminiszter, dr. Szubarto helyiipari miniszter, dr. Tamzil, a köztársasági elnök kabinetfőnöke, valamint B. M. Diah, az Indonéz

A magyar dolgozó nép minden rétegét magában foglaló Hazafias Népfront-mozgalom nevében meleg szeretettel köszöntőm dr. Szukarno elnök urat — mondotta Kállai Gyula, (taps) — az indonéz nemzet kiemelkedő képviselőjét és a kíséretében megjelent többi indonéz barátunkat.

Nagy öröm számunkra, hogy önök ellátogattak hazánkba. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy tárgyalásokat folytassunk és újabb szálakkal fonjuk szoro- rabbra a magyar és az indonéz nép barátságát. Népünkben mély rokonszenvet, s nagy örömet keltettek Szukarno elnök úrnak a repülőtéren elmondott szavai: »Azért jöttem, hogy hozzájáruljak az indonéz és a magyar nép barátságának erősítéséhez«. (Viharos taps.) Ugyanakkor ön arra kért bennünket, hogy az igazi barátság jeleként önt ne kegyelmes úrnak, hanem Karno testvérnek szólítsuk. (Taps.) Tiszta szívvel üdvözöljük Bung Karno, Karno testvér e szavait. Kijelenthetem,

a magyar nép és annak vezetői maguk is mindent megtesz nek, hogy tovább erősítsék kapcsolataikat és barátságukat, a szabadságszerető indonéz néppel és vezetőivel.

Az Indonéz Köztársaság sok ezer kilométerre fekszik a Magyar Népköztársaságtól, sok hegy és tenger választja el egymástól országainkat. De ismerős előttünk az indonéz nép mély tartalmú mondása: lehet a szemünktől messze, de közel a szívünkhöz. Teljesen egyetértünk ezzel a bölcs mondással.

Más a nyelvünk, mások a szokásaink, más a társadalmi berendezésünk, de népeink múltját, jelenét és jövőjét megannyi közös vonás . jellemzi és ami a legfontosabb:

korunk nagy, alapvető kérdéseinél; megítélésében egyetértés vai) közöttünk.

Népei rket cgybefűzi a nemzeti függc!):i égért és a felemelkedésért feli'"tóit évszázados harc. Az Indonéz Köztársaság népei

Köztársaság budapesti nagykövete.

Az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság I Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kiss Károly és Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnök- helyettesei, Marosán György, az Elnöki Tanács tagja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fótit- l

csaknem négy évszázadon keresztül sínylődtek a gyarmattartó ki- zsákmányolók uralma alatt, miként Magyarország is négyszáz éven keresztül szenvedte a félgyarmati sorsot, más ország elnyomó hatalmát.

1945-ben kiáltották ki Indonézia függetlenségét. (Taps.) 1945- ben, tehát ugyanabban az évben lett újra szabad és független a mi országunk is. (Taps.) Ezért érezzük át és támogatjuk az indonéz nép harcát függetlensége megszilárdításáért, nemzeti fel- emelkedéséért. Ez a harc még nincs befejezve. Az imperialisták ma sem mondtak le arról, hogy visszaállítsák: uralmukat a felszabadult népek felett. Ezért törtek fegyveresen a fiatal indonéz államra, s ezért igyekeznek gazdasági, politikai és katonai eszközökkel, ellenforradalmi lázadás szervezésével, gyilkos merényletek kísérletével megakadályozni az indonéz nép felemelkedését. Ezért kellett nemrégiben a mi népünknek is elszánt fegyveres harcban megvédelmezni szabadságát és függetlenségét. Ezek a mesterkedések megtörtek és megtörnék népeink akaratán. Az imperializmus elvakult erőinek, — ha keserű szájízzel is — tudomásul kell venniökr hogy

a régi világot sem az egyik,

sem a másik országban visszaállítani többé már nem lehet.

(Taps.) Az Indonéz Köztársaság is, a Magyar Népköztársaság is az imperialisták mesterkedései ellenére is él és virul.

éspedig úgy él, ahogy azt az

egyedül illetékes hatalom: saját népük akarata megszabja.

(laps.)

Ezután Kállai Gyula rámutatott: napjainkban a gyarmati rendszer — a kapitalista világnak, az úgynevezett, művelt Nyugatnak, ez a szégyene — a nemzeti öntudatra ébredt népek csapásai alatt úgy omlik össze, mint a kártyavár: napról napra úgy zsugorodik össze, hogy a vérén semmivé váljék, — mint a sznmárbőr Balzac híres regény é- I ben.

kára, Biszku Béla, Benke Valéria, Incze Jenő, dr. Sík Endre miniszterek, valamint a társadalmi szervezetek képviselői.

Az indonéz himnusz elhangzása után KISZ-fiatalok virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek, majd dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte az indonéz államfőt, a vendégeket.

Ezután Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Minisztertanács első elnökhelyettese mondott beszédet.

beszéde

Nincs olyan erő, amely képes megállítani a népek felszabadulásának hatalmas áradatát.

Ez kopunk történelmének egyik legjelentősebb folyamata.

Az imperializmus gyarmati rendszere ellen vívott harc élén olyan hatalmas népek állnak, mint Kína, Indonézia és India. A még fel nem szabadult népek példaként tekintenek rájuk, népeiknek 6zabad élete ösztönző erővel hat a felszabadulásért folytatott küzdelmükre. A gyarmatosítók erői sok mindent megpróbálnak, hogy uralmukat fenntartsák. Dél-Afriká- ban például a XIX. századbeli gyarmatosítás klasszikus eszközével, a sortűzzel, a faji üldözéssel igyekeznek gátat vetni a fekete Afrika felszabadulásának. Másutt új gazdasági és politikai eszközöket és formákat keresnek a gyarmati rendszer életének meghosszabbítására. Egyesek »a kommunizmus rémével« ijesztgetik a gyarmati népeket, hogy eközben eltereljék a figyelmet magukról, egy új gyarmati rendszer megteremtésére irányuló terveikről. Meggyőződésünk, hogy ezek is hiábavaló törekvések:

a gyarmati rendszer ideje lejárt, nincs messze az a nap, amikor a népek önmaguk döntik el, milyen rendszerben kívánnak élni, s a gyarmati rendszer örökre eltűnik a föld színéről.

(Taps.)

A mi népünk, a magyar nép, miután a hatalmas Szovjetunió segítségével lerázta magáról a külső és belső elnyomók igáját, a szocializmus építésében találta és találja meg a nemzeti felemelkedés útját, ezen az úton ért el elismerésre méltó eredményeket.

Kállai Gyula ezután ismertette népünk gazdasági és kulturális eredményeit, s hangsúlyozta: népünk szilárdan halad tovább a szocializmus útján, mert az elmúlt tizenöt évben meggyőződött arról, hogy számára ez a fel- emelkedés útja.

A szocializmus és a do'gozó magyar nép clválsszt'iatat’a- nul összeforrt egymással.

Kállai Gyula elvtárs

Majd hangoztatta Kállai Gyula: nagy örömünkre szolgál, hogy a szabadságát visszanyert indonéz nép is sikerrel fejleszti országa gazdaságát és kultúráját. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ezek a sikerek és eredmények mind nagyobb számban jelentkez nek a jövőben, hiszen minden előfeltétele megvan az indonéz nép gyors felemelkedésének. —

Vannak természeti kincsei és

ami a legfontosabb, • a legnagyobb kincs: vannak az Imperializmus ellen a gazdasági és kulturális felemelkedésért csa tasorba álló milliós dolgozó / tömegei.

Vannak az országnak nagy ál- lamférfiai, — amilyenek a körünkben időző Szukarno elnök úr és munkatársai, akik nagy tudásukat, harcos éltük gazdag tapasztalatait a legmagasztosabb eszmék szolgálatába állították és fáradhatatlanul dolgoznak, küzdenek országuk előrehaladásáért.

Ma olyan világhelyzet alakult ki — mondotta a továbbiakban — amelyben a nemzeti függetlenségüket kivívott népek függetlenségük megszilárdításában, gazdasági és kulturális életük fel- emelkedésében nincsenek egye- "dül. Egymás szuverenitásának tiszteletben tartása, a kölcsönös barátság és kölcsönös előnyök alapján — erejükhöz mérten — segítik őket a szocialista tábor országai.

A magyar dolgozók minden rokonszenve és támogatása az imcperiallzmus, a gyarmatosítás ellen harcoló népek felé fordul.

Jogosnak és igazságosnak tártjuk, s támogatjuk azt a harcot, amelyet Indonézia kormánya és népe az ország elidegeníthetetlen részének, Nyugnt-Irlánnak felszabadításáért folytat.

Nagy öröm számunkra, hogy a gazdasági épitőmunkában eddig elért eredményeink alapján beruházási javak szállításával, műszaki segélynyújtással támogathatjuk az Indonéz Köztársaság iparosítási terveinek végrehajtását, s készek vagyunk előmozdítani az indonéz kormány által meghirdetett »élelem-ruházat« program sikeres megvalósítását. (Taps.)

Nekünk is, s az indonéz népnek is keserű tapasztalataink vannak arról, hogy mi a háború. Magyarországot a hitleri Németország és hazai szövetségesei zavarták bele a második világháborúba. Ez a háború 600 000 magyar életébe, nemzeti vagyonunk 40 százalékának megsemmisftésó- be került. Indonéziát a hitleri fasizmus testvéröccse, a japán fasizmus sanyargatta a második világháború alatt, mígnem az indonéz hazafiak fegyveres felszabadító küzdelme véget nem ye- tett uralmuknak.

Mindkét népet Raját tapnszta- í latoi Indítják arra, hogy egyként kiáltsa: Soha többé háborút!

(Nagy taps.)

Napjaink békehareának megkülönböztető jellegzetessége, hogy most minden objektív feltétele megvan annak, hogy térdre kény- szerftsük a háborút és ölökre biztosítsuk a békét. E helyzet létrejöttében alapvető jelentősége van annak, hogy

a szocialista tábor óriási ereje egységfrontban lép fel a béke védelmében a gyarmati függőség álói felszabadult népek százmillióival. Együttes közös erőnk legyőzhetetlen erő » béke védelmében.

Kállai Gyula ezután rámutatott: öt esztendővel ezelőtt Szukarno elnök kezdeményezte az Indonézia földjén, Bandungban megtartott értekezletet. Egyetértünk a bandungi konferencián elfogadott elvekkel, s örülünk, hogy az Indonéz Köztársaság külpolitikájában következetesen érvényesíti azokat.

Beszéde végén Kállai Gyula hangoztatta: összefűzi népeinket a nemzetközi helyzet enyhítéséért vívott közös harc is. Ismeretes, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a békeszerető erők az általános és teljes leszerelésért, az atom- és hidegháború, a hidrogénfegyverek eltiltásáért, $ második világháború maradványainak felszámolásáért folytatnak. Reméljük, hogy a későbbi magasszintű találkozókon a békét és az emberiség sorsát érintő kérdések megvitatásába bevonják majd az ázsiai cs afrikai államok képviselőit is. — Meggyőződésünk, hogy Kína, India és Indonézia szava nem maradhat sokáig a világ sorsát eldöntő nemzetközi konferenciák falain kívül.

Kállai Gyula beszédét e szavakkal fejezte be:

— Hazánkban az indonéz nép nagy tiszteletnek és mes’-rt:':; illésnek örvend. Ezt kedves vendégeink i3 tapasztalhatták. Engedjék meg, hogy ismét ki" ósro juttassam azt a mecft 'ásómét, hogy magyarországi látó» gatásuk és tárgyalásain!: rr;erősítik népeink barátságát, elmélyítik és sok vonatkozásban kiszélesítik országaink gyümölcsöző kapcsolatait.

Kérem aujaK hírül odahaza népüknek, hogy Budapest, s a Magyar Népköztársaság dolgozói szívből, őszinte barátsággal további sikereket kívánnak hazájuk és boldog életük éoí'.-éséhez. (Nagy taps.) Kérem, tolmácsolják odahaza: a magyar nép mindig hűséges és megbízható barátja lesz az indonéz népnek.

Éljen országaink és népeink barátsága!'

Éljen a béke! íHosszantartó nagy taps.)

^Folytatás a 2. oldalon.)