Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-15 / 89. szám
1060. április 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG- n Megtartotta küldöttértekezletét a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja Tegnap délelőtt 10 órakor Szekszárdion, a volt megyeháza nagytermében küldöttértekezletet tartott a Szövetkezetek Tolna megy _i Értékesítő Központja. Az értekezleten részt vettek a MÉK tegszövetkezeteinek képviselői, termelőszövetkezeti elnökök, főkönyvelők, földművesszövetkezeti ügyvezetők, a járási szövetkezeti központok munkatársai. Megjelent az értekezleten dr. . Vigh Dezső, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Berecz László, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának munkatársa, Horváth János, a MÉSZÖV elnök- helyettese, Gergely Imre a SZÖVÉRT főkönyvelője. Az igazgatóság beszámolóját Kovács József, a MÉK igazgatója, a MÉSZÖV elnökhelyettese tartotta meg. A beszámoló a MÉK feladatát instruáló, ellenőrző és gazdasági tevékenységben jelölte meg. A gazdasági munka kiterjed a szerződéses termékek: zöldségfélék, szokvány és speciál- babok, mák, tojás, baromfi, gyógy növények termelésszervezésére, ugyanezen és más árucikkek nagykereskedelmi közvetítésére. A MÉK feladatainak elemzése után rátért a beszámoló a MÉK vagyoni helyzetének, majd az áruforgalomnak az ismertetésére. Értékelte a múlt évi tervteljesítéseket, az áruforgalom jellemző vonásait és az eredményt. A tervteljesítés kielégítő, kivéve a burgonya és a szálasiélék felvásárlásában mutatkozó lemaradást. Az idei év feladatainak megjelölése után megállapította a beszámoló, hogy az új körülmények — a szocialista szektor nagyarányú térhódítása a mezőgazdaságban — sokrétűbbé teszi a munkát. A MÉK-nek is legfontosabb feladata minden eszközzel segíteni a termelőszövetkezetek megszilárdítását. A_ munka során ki kell építeni a termelőszövetkezetek és a MÉK között a közvetlen árukapcsolatot. Létrehoznak a megyében négy új kirendeltséget és biztosítják a növekvő áruforgalom egyéb technikai feltételeit. A beszámoló hangsúlyozta a termelők megfelelő tájékoztatásának, felvilágosításának szükségességét, hogy ezzel is javuljon a termelt és átadott áruk minősége. A beszámoló utón ismertették a felügyelő bizottság jelentését, majd a határozati javaslatot. A beszámoló és határozati javaslat felett megindult a vita. A vita során felszólalt dr. Vigh Dezső, Berecz László és Gergely Imre. A felszólalók egyetértettek a be-, számolóval, a határozati javaslattal, sok jó ötlet, hasznos tanács, építő bírálat hangzott el. A résztvevők egyhangúlag jóváhagyták a beszámolót és a határozati javaslatot. Készülnek az Aj idényre a Paksi konzervgyárban »Holtszezon« van a Paksi Konzervgyárban. Üres a gyárudvar, csaknem teljesen kiürültek a raktárak is. De azért serény munka folyik az üzemben, készülnek az új gyártási idényre. A hónap végén már megjelenik a spenót, jövő hónapban jön a borsó, utána á különböző gyümölcsök, az uborka, a paprika. Fel kell készülni fogadásukra. A PARAJ-,,VONAL” MÄR KÉSZ Ezekben a hónapokban végzik a gyárban a gépek, gyártóberendezések nagyjavítását, amit rendszerint összekötnek különböző ki- sebb-nagyobb módosításokkal, korszerűsítésekkel. Elsőként — mint minden évben, most is — a paraj-vonalat készítették el, mivel a tavaszi főzelékféleségek közül ez jelenik meg először. A karbantartók április 4-re vállalták a paraj-gyártóvonal teljes elkészítését. A vállalt határidőre el is készült. A »vonal«-ba állították be az e célra átalakított uborkamosógépet is. Ezzel tökéletesebb lesz a paraj mosása, jobban megtisztul a portól, homoktól, különféle egyéb szeny- nyeződésektől, tehát javul a parajkrém — amiből a tervek szerint öt vagonnal gyártanak a belkereskedelem részére — minősége. B ÜJ BORSÖCSÉPLÖGÉP Két évvel ezelőtt kezdte meg — mégpedig a Biritói Állami Gazdaságban — új nagyüzemi módszerrel termeltetni a zöldborsót a gyár. Az új módszer lényege az, hogy éréskor nem a hüvelyeket szedik le (ez nagyon munkaigényes), hanem lekaszólják a borsót és a helyszínen működő borsócséplőgéppel kicsépelik. A gyárba csak a szemet szállítják, a szalma és a hüvely — ami kitűnő, fehérjedús takarmány — a gazdaságban marad. A napokban megérkezik a gyár második borsócséplőgépe is, ezt is Biritón állítják fel, ahol a gépalapok már el is készültek. Az idén a gyárban feldolgozásra kerülő borsónak már mintegy felét így termelik, illetve csépelik el. Beállítanak egy Szelektort is, amely közvetlenül a cséplés után kiválogatja a törött, léha szemeket, a gyárba megtisztitott borsó kerül. Áz üzemben vízaugárral továbbítják a gépkocsiról a tartályba a borsót. KORSZERŰSÍTETTÉK A BORSÓVONALAT A gyártóhelyiségek falait csem- pézték, a padozatot saválló ke- ramltburkolattal látták el. Beállítottak egy nagyteljesítményű szelektort, így csak kismértékű utánválogatásra lesz szükség. Az autoklávteremben kompresszort szereltek fel, amivel biztonságosabbá válik itt a munka és javul a sterilizálás minősége is. Az elő- főzőhöz egy víz-előmelegítőt készítettek, hogy vízcserénél ne kelljen félóráig várni, mig az elő- főzőben felmelegszik a víz. Meggyorsul ezzel a technológiai folyamat és a minőség is javul. Jelentékeny veszteségeket okozott az elmúlt években a zárási selejt. Ennek oka az, hogy a kon- zerves-üvegek mérete, illetve az üvegszájak alakja nem teljesen egyforma. Ezért zárás közben gyakori a törés. Ilyenkor nemcsak az üveg megy , veszendőbe, hanem a benne lévő anyag is. Azt felhasználni takarmányozásra sem szabad, mivel az üvegszilánkokat kiválogatni belőle nem lehet. Most — Oláh Imrének, a dobozüzem vezetőjének újítása alapján — átalakították e gépeket, rúgós görgőket szereltek fel rájuk. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az átalakított gépekkel jelentős mértékben csökkenik az üvegtörések száma. MÉRNÖK- ÉS LABORÁNS- TOVÁBBKÉPZÉS Nemcsak a gépek rendbehozásával, a gyártóvonalak korszerűsítésével készülnek fel az új szezonra a gyárban. Gondoskodnak arról is, hogy a műszakiak megismerjék az iparág legújabb technológiai eljárásait. A gyár mérnökei részt vettek a minisztérium konzerv- és paprikaipari igazgatóságának továbbképző tanfolyamán, jelenleg pedig a laboránsok sajátítják el a legkorszerűbb vizsgálati módszereket a Konzerv- és Paprikaipari Kutató- intézetnél. Minél több árut a népgazdaságnak A tavalyi 14 500-ról idén 50 0Q0-re emelkedik az értékesített csirkék száma Elmondjál Kiss Antal, a szekszárdi Béke Tsz elnöke Tavaly fogtunk hozzá a nagyüzemi csirketenyésztéshez. Első évben sikerült is 14 500 csirkét értékesítenünk, amely 300 000 forint bevételt jelentett a termelőszövetkezetünknek. Egyéves tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy az eredményes csirketenyésztéshez öt feltétel szűk séges: 1. Megfelelő férőhely, a szükséges kellékekkel. 2. Keltető- állomásról beszerzett egészséges csirkék. 3. Elegendő takarmány, főleg csirketáp. 4. szakértelemmel és hivatásszeretettel rendelkező dolgozók. 5. Állandó egészségügyi ellenőrzés. Ezt az öt feltételt a múlt évben sikerült megteremtenünk. Saját erőből átalakítottunk két istállót és állami hitelből építettünk egy ólat csirkék részére. Ezeket az épületeket felszereltük infralámnf.kkal, etető és itató edényekkel, poz- dorjafűtésű kályhákkal. Jelenlegi óljainkban 30 000 csirkét tudunk nevelni. A csirkék elhelyezésében mesz- szemenően felhasználjuk helyi lehetőségeinket. Például saját erőből a meglévő istállókat alakítottuk át csirkeóllá és a fűtést a közeli kendergyárból, úgyszólván fillérekért vásárolt pozdorjával oldjuk meg. A csirketenyésztéshez szükséges beruházások mintegy 180—200 000 forintba kerültek. Ez az összeg hamar megtérül, tekintve, hogy egyetlen csibén hét forint a tiszta jövedelmünk. Tehát az idén 50 000 csirke értékesítéséből a bruttó bevételünk megközelíti az egymillió forintot, a tiszta jövedelem pedig a 350 000 forintot. A másik feltételt, az egészséges naposcsibéket a tolnai keltetőál- lomás biztosítja 3,— 4,— és 5,— forintos áron, kitűnő minőségben. Harmadik feltételnek a takarmányozást említettem. Legfontosabb takarmány a csirketápszer, amely 13 féle állati és növényi eredetű takarmányból tevődik össze. A tápszert kukoricáért és árpáért kapjuk cserébe Budapestről, a Soroksári úti Erőtakarmánygyártói. Ezen kívül fontos takarmány még a szeparált tej, amit aludtejént etetünk. Továbbá zöldlucernát, sárgarépát etetünk és állott, mindig tiszta vizet itatunk. Az említett negyedik feltételben, a szakképzett és lelkiismeretes gondozókban nincs hiányunk. Kovács Mihályné „Kiváló állat- tenyésztő” vezetésével Halász Jó- zsefné, Balogh István, Sütő Béla olyan jó munkát végeznek a csirkefarmon, amivel teljes mértékben meg lehetünk elégedve. Dr Kovács Barna állatorvos pedig ellátja az állandó egészségügyi ellenőrzést és maradéktalanul végrehajtja az állategészségügyi teendőket. Tehát a feltételeket egyéves munkával megteremtettük. Eredményeinket csak ezek alapján tudjuk fokozni. A csirketenyésztés kétszeresen hasznos gazdasági ág: hasznos a népgazdaságnak is, de nekünk termelőszövetkezeteknek is. A népgazdaságnak azért hasznos, mert az egyre emelkedő élet- színvonal mind nagyobb keresletet jelent a csirkehús irányában. Nincs az a mennyiség, amit ne tudnánk eladni. Nekünk pedig azért hasznos a csirketenycsztés, mert gyorsan forgó jövedelmi forrás és amint már mondottam, jó jövedelmet biztosít. Idén is 15—17 forint előleget fizetünk ki egy-egy munkaegységre és ebben a csirkeáruból származó bevétel döntően segít minket. Két- havonként tenyészik 20—20 000 csirke a farmunkon, így kéthavon- ként jön a bevétel eladásukból. Az idei tapasztalatok alapján jövőre még több csirkét fogunk adni a népgazdaságnak. Törpevízművet építenek Tolnanémediben A tolnanémediek elhatározták, hogy törpevízművet létesítenek. A törpevízmű építése előreláthatólag 2 millió forintba kerül. A lakosok felajánlották, hogy 794 000 forint társadalmi munkával járulnak hozzá a törpevízmű létrehozásához. — Még ebben az évben lekövezlh a bátaszéki főutca útpadkáját. A kövezés költségeit a községfejlesz- tési alapból és állami támogatásból kívánják biztosítani. Kilenevenefy sneslcsc egy anyeskeeától három év cslcifi A Szekszárdi Állami Gazdaság »Kincsem« nevű anyakocájának a legutóbbi három év leforgása alatt kilencvenegy malaca született. A szokatlanul szapora állat — 391 810 forintot irányozott elő Szekszárd város tanácsa költség- vetésében erre az évre az állat- egészségüggyel kapcsolatos kiadásokra. malacai közül 85 lett életképes. A 2606-os koca tartása is kifizető volt az állami gazdaság részére. A Koca az 1959-es évben háromszor ellett és harminc malacnak adott életet. A Szekszárdi Állami Gazdaság harmadik »rekorder« anyakocába. amelyet a 2749-es szarpmal jelöltek meg, az elmúlt évben 29 malacot ellett és mind a 29-et felnevelte. PUTLITZ: Németországból—) C Németországba (85) Amióta Hitler Dél-Franciaor- szágot is megszállta, Svájcon keresztül sem kaphattam többé postát otthonról. Szinte el sem tudtuk már képzelni, hogy Németországban egyetlen kő is a helyén maradhatott. És mégis tovább harcoltak ezek az öngyilkos idióták, és a háborúnak csak nem akart vógeszakadni. Dick White-ot, az egyetlen embert, áld helyzetemből kiszabadíthatott volna, rögtön megérkezésem után áthelyezték, Eisenhower tábornok főhadiszállására, s jelenleg valahol Franciaországban tartózkodott. A wobumi állapotokról még Vansittartnak sem tehettem említést, mert az Intelligence Service katonai titok elárulása miatt könnyen rám húzhatta volna a vizes lepedőt. Nem maradt más hátra magamba kellett fojtanom dühömet és kétség- beesésemet, s fogcsikorgatva bár, de tovább kellett csinálnom. Soha még nem láttam a világot és magát az életet is olyan vigasztalannak, mint a második világháborúnak ebben az utolsó esztendejében. De ennek az időnek is vége- szakadt egyszer. Pár héttel a német kapituláció előtt feloszlatták a Delmer-féle szervezetet. VÉGE A HÁBORÚNAK A nyilvános győzelmi ünnepélyek napja, az úgynevezett Victory Day már újból Londonban talált. Véget ért hát a háború, s rövidesen viszontláthatom hazámat. De azért mégsem tudtam igazán örülni a belváros ünnepélyesen fellobogózott utcáin áradó ujjongó néptömeg tarka forgatagában. Túlságosan súlyosan nehezedett lelkemre az aggodalom: mi lesz most Németországgal? Az utcákon hemzsegett a sok amerikai uniformis. Ezek mellett a jól táplált, vasalt egyenruhában •feszítő tengerentúli katonák mellett a beesett arcú, barnászöld" egyenruhás tommy-k kissé ágról- szakadtaknak látszottak. A központi amerikai katonaklub a Trocaderóban helyezkedett el, s amint mellette elmentem, feltűnt, hogy a Shaftesbury Avenue járdája a sok széttaposott rágógumi-maradványtól éppoly piszkos-foltos, mint a New York-i Times Square-en. A sűrű tömeg miatt innen alig lehetett tovább jutni a Soho-ne- gyedbe. Ezeken a mellékutcákon pár hét óta kialakult a feketepiac, ahol a Németországból hazatért harcosok élénk kereskedelmet folytattak a »felszabadított« tárgyakkal. Egyetlen razzia elegendő lett volna, hogy az elkobzott árukból berendezzék a német nyárspolgár kultűriqrténe- tének egész múzeumát. Órát, ókszert, távcsövet, fényképezőgépet — részben tekintélyes éríákűeket — mindent megtalált itt a vevő. És a számtalan egyéb tárgy! A mücheni kisded vagy a kölni dóm képével díszített söröskancsók. Bismarck- vagy Hindenburg-fejes hamutartók, nácitőrök, horogke-, resztes kis zászlók és nemzeti csecsebecsék minden korinakból, Nagy Frigyestől kezdődően a. különböző Vilmosokon át egészen Hitlerié. Szegény Németország! — Ennyi borzalmat kellett r~agadra vállalnod, hogy ezektől a gics- csektől megszabadulhass? Boldog voltam, hogy újból Londonban lehettem, s megszabadultam Woburn nyomasztó atmoszférájától. Sajnos, Nansen itt is a nyakamba akaszkodott. Idegen lévén, nemigen ismerte ki magát. Bajtársiasságból kijelentettem, hogy hajlandó vagyok vele összeköltözni. Ennek megvoltak a maga financiális előnyei is, meg aztán — gondoltam — csak rövid időről van szó, hiszen az első adandó alkalommal úgyis hazamegyünk. Nansen továbbra is folytatta fontoskodó megbeszéléseit az angol titkos szolgálati helyekkel, és gyakran több napra el is utazott. Jómagam egyéb elfoglaltság hiányában a hadügyminisztérium felkérésére elvállaltam, hogy időről időre előadásokat tartok a német hadifogoly-táborokban. Érdekelt, hogy megismerjem az ottani hangulatot, és szerettem volna ismét kapcsolatba lépni némd
