Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-10 / 85. szám

NAGY TERVEK a Tolna megyei termelőszövetkezeti tagok Biztosítási és Önsegélyző Csoportjának működésével kapcsolatban Gyógyfürdő, szakmai továbbképzés, külföldi utazások lehetősége az IBUSZ-on keresztül Ez év elején alakult meg Szek­szárdim a Tolna megyei termelő­szövetkezeti tagok Biztosítási és Önsegélyző Csoportja. A csoport létesítését a pénzügyminiszter 172/1959. PM. sz. utasítása enge­délyezi, hasonlóan a közalkalma­zottak, pedagógusok egyéb szer­vezeteihez. A csoport célja, hogy bánatuk­ban, örömükben pénzbeni támo­gatással álljon a tagok mellé. Tagjait meghatározott összegű rendes segélyben és a befo­lyó tagdíjak egy részéből pe­dig rendkívüli szociális se­gélyben részesíti. A csoport ügyeit a tagok köré­ből választott intéző bizottság ve­zeti. A szociális segélyalap keze­lését és felhasználását ugyancsak a tagok közül választott szám- vizsgáló bizottság ellenőrzi. A csoport a Pénzügyminisztérium Biztosítási Főigazgatóságának fel. ügyelete alatt működik. A Tolna megyei intéző bizott­ság tagjai: Majzik László, a Ter­melőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja, dr. Szabó Gyula jog­ügyi főelőadó, Marczy Tivadar mezőgazdasági osztály pol- veze­tő, Fauszt Mátyás termelőszövet­kezeti főkönyvelő, Kiss Antal ter­melőszövetkezeti elnök, Kik lehetnek a Biztosítási és Önsegélyző Csoport tagjai? Rendes tag lehet életkorra és egészségi állapotra való tekintet nélkül minden tényleges dolgozó, betegállományban nem lévő (nem nyugdíjas) termelőszövetkezeti tag. Rendkívüli tagként beléphet a rendes tag házastársa, hozzátar­tozója, továbbá minden nyugdíjas mezőgazdasági termelőszövetke­zeti tag Rendkívüli tagnak csak azok vehetők fel, akik 65 évnél, nem idősebbek és kielégítő egész­házasság, szülés, hosszantartó betegség, hozzátartozó elhalá­lozása, iskolára küldés stb. esetén. A rendkívüli segély összegét, mérlegelve a tag szociális körülményeit és a kérés indokát, a rendelkezés­re álló kereten belül az intéző bizottság esetről esetre álla­pítja meg. A rendkívüli se­gélyalap a tagok üdültetésére is felhasználható. Gyógyüdülés Harkányban Harkány gyógyfürdőn a Bara­nya és Somogy megyei termelő­szövetkezeti tagok már folyama­tosan üdülnek a Biztosítási és ön­segélyző Csoport rendkívüli segé­lyezési keretében. A tagok által befizetett díjak 20 százaléka fel­használható ilyen szociális jutta­tásokra, ami komoly lehetősége­ket biztosít, mert csak ezer tagot alapul véve — a törvényesen járó rendes se­gélyek mellett — 25—30 tag­nak nyújthat módot arra, hogy 800—1000 Ft összeg ha­tárig kéthetes gyögyüdülés- ben vegyen részt. Kedvezményes IBUSZ lehetőségek A csoport Tolna megyei intéző bizottsága foglalkozik azzal a gondolattal is, hogy a termelő­szövetkezeti tagok szakmai to­vábbképzésének és kulturális fel- emelkedésének elősegítése érde­kében igénybe veszi az IBUSZ által nyújtott kedvezményeket is, mert így csoportosan még ol­csóbban és több termelőszö­vetkezeti tagot részesíthet akár gyógy- és üdülőhelyekre irányuló társasutazásokban, akár még külföldi kirándulá­sokban is. ségi állapotukról nyilatkozatot ad- Már, 25 fő csoportos utazása ese­nak, fi tagok kétféle segélyben részesülnek A rendes segély összege 850 fo­rinttól 7000 forintig terjed, asze­rint, hogy a tag az önsegélyző csoportba való belépésekor hány éves volt. A rendes segély teljes össze­gét a tag elhalálozás, vagy balesetből származó állandó teljes rokkantsága esetén a csoport azonnal kifizeti. Részleges rokkantságnál a rendes segélyösszegnek a rokkantság fo­ka szerinti hányada jár. A baleseti segélyen kívül a tag elhalálozásakor a csoport a ren­des segély teljes összegét ismét kifizeti. Baleset folytán bekövetkező halál esetén a rendes segély két­szerese kerül kifizetésre. A ren­des segély 15 százaléka jár a tag 2—18 év közötti korú gyermeké­nek elhalálozása esetén, ha mind­két szülő tagja a csoportnak, vagy ha a tag özvegy, avagy el­vált. Mennyi tagdijat kell űzetni? A tagdíj személyenként havi 10 forint, de minden tagnak jogában áll, hogy kétszeres, vagy legfel- . jebb háromszoros tagsággal lép­jen az önsegélyző csoportba. Ilyen esetben a tagdíj kétszer, vagy háromszor 10 forint és a rendes segély is duplája vagy há­romszorosa a meghatározott ösz- szegnek. A tagdíjat 20 évig vagy a tag esetleges korábbi elhalálo­zásáig kell fizetni. 20 év után a tagdíjfizetési kötelezettség meg­szűnik, de a tag azután is teljes jogú tagja marad a csoportnak. Ugyancsak díjmentesen érvény­ben maradnak a tag összes jogai (a baleseti segélyt kivéve), ha 50 százalékot meghaladó állandó rokkantságot szenved. A tagdíjakat a termelőszövetke. zet a tagok részére megelőlegez­heti­Hagy lehetőséqek a rendkívüli segélyek {elhasználásánál Rendkívüli segélyre is igényt tarthatnak a csoport tagjai. Rend­kívüli segély kérhetó pin tén az IBUSZ 33 százalékos me­netjegy-kedvezményt nyújt. 500 fő esetén már különvonat áll ren. delkezésre 50 százalékos kedvez­ménnyel. A célállomásoknál szakképzett vezetők állnak ren­delkezésre, és a program össze­állításánál szem előtt tartják az érdeklődési kört, vagyis azt, hogy a termelőszövetkezeti dol­gozók utazása esetében a tapasz­talatcsere, kulturális felvilágosí­tás és a szórakozás megfelelő sor­rendben következzék. Az aggtele­ki IBUSZ Barlang-szállóban pél­dául 90 személyt lehet elhelyez­ni és a szállás naponta és szemé­lyenként 8 forintba kerül. Kívánságra lehetőség van IBUSZ autóbuszos országjáró túrákra is. Ennek során tör­ténelmi nevezetességű városo­kat, várakat, múzeumokat, gyümölcsösöket, borpincésze­teket, szövetkezeteket tekin­tenek meg a részvevők szak­képzett vezetővel. 300 főnyi csoport esetében az autóbusz km-enként 10,30-ba ke­rül- A 42 személyes farmotoros autóbusz bérleti díja pedig 14 forint km-enként. Az IBUSZ el­vállal Budapesten és vidéken kü­lönböző tanfolyamszervezést és lebonyolítást is. Tantermet, szál­lást, étkezést, kultúrprogramot biztosít A külföldi utazásoknál is a leg- messzebbmenően figyelembe ve­szi az IBUSZ a termelőszövetke­zeti parasztság ilyen irányú kí­vánságait és olcsó utakat szervez a Szovjetunióba, Csehszlovákiá­ba, a Német Demokratikus Köz­társaságba és a Román Népköz- társaságba. Tekintettel arra, hogy ilyen kedvezményes utazások már 463,— Ft-tól kezdve biztosítha­tók (pl. három nap Bratislavába), a Tolna megyei termelőszövetke­zeti tagok Biztosítási és önsegély­ző Csoportjának Intéző Bizottsága reméli, hogy külföldi társasuta­zások lebonyolítására is sor fog kerülni a rendkívüli segélyprog­ram keretében. Mire építi az intézőbizottság terveit? Arra építi terveit, hogy a cso­port felállítása kedvező fogadta­tásra fog találni minden termelő- szövetkezetben és a tagtoborzás meghozza a várt eredményeket. Ehhez kéri a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek vezetőinek hat­hatós segítségét, amelynek első­sorban a tagsás helyes tájékozta­tásában kell megnyilvánulni. Miért szükséges, hogy a termelőszövetkezeti tagok belépjenek a segélycsoportba ? Azért, mert azokat a szolgálta­tásokat, amelyeket a csoport nyújt, más módon a termelőszö­vetkezeti tag nem biztosíthatja magának. Az SZTK orvosi, szak­orvosi kezelést, gyógyszereket, kórházi ápolást biztosít. A 3 fo­rintos balesetbiztosítás csak az üzemi, munkaegység fejében vég­zett munka közben bekövetkező balesetekre terjed ki- A nyugdíj- biztosítás havi 315 Ft alapnyug­díjra és évi egy százalékos emel­kedésre jogosít. Az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi já­radék a 65, illetve 70 éves tagok behozott földjei után tesz lehető­vé havi 260 forint járadékot. Nyil­vánvaló tehát, hogy a csoport fel­állítása és az általa nyújtott szol­gáltatások minden termelőszövet­kezeti tag részére szükségesek. Beszélő számok Mess István, dunaföldvári la­kost álmából vérték fel a szom- saédok azzal, hogy ég a fás fészer. A fészer teljesen leégett, benne 6-—8 mázsa szén és 5—6 mázsa fa. Kára biztosítás útján megté­rült, 1990,— Ft kártérítést kapott. Szalai József, őcsényi lakos az erdőn dolgozott, amikor a közös szérűn lévő szalmája és tengeri­szára elégett. A felbecsült kára 1577,— Ft összegben biztosítás útján megtérült. « Mink József, várongi termelő­szövetkezeti tagot baleset érte 6750, — Ft kártérítésben részesült. Balesetből kifolyólag az Állami Biztosító Váradi Károly kurdi ter­melőszövetkezeti tagnak, 4300,— Ft, Péti Jenő tamási tsz tagnak, 1950,— Ft, Oltványi György gyu- laji tsz tagnak 1500,— Ft, Szalai Györgyné hőgyészi tsz tagnak 1000,— Ft, Ligetvári József gyu- laji tsz tagnak 1200,— Ft kárté­rítést fizetett ki. A háztáji álta­lános biztosítás révén a termelő­szövetkezeti tagok baleset ellen is tartósítva vannak. Lajos János várongi termelő­szövetkezeti tag háztáján tűz ke­letkezett, amely takarmányban okozott kárt. A kórt az Állami Biztosító 11342,— Ft értékben megtérítette. * 1959-ben Tolna megyében az Állami Biztosító két és félmillió Ft kárt fizetett ki a megye terme­lőszövetkezeteinek. Egy napra Tolna megyében az Állami Biztosító által kifizetett károk statisztikája szerint 15 455 forint kárfizetés esett. A legnagyobb kárt 1959-ben Tolna megyében a kurdi Űj Élet Termelőszövetkezet szenvedte n jégverés következtében. Egy tag­ban a tsz 120 hold kenderét verte el a jég, amely után az Állami Biztosító 482 ezer forint kártérí­tést fizetett ki. A termelőszövet­kezet az egyéb (állat) károkkal együtt több mint félmillió forin­tot kapott az Állami Bizosítótól kártérítés fejében. A termelőszövetkezetek jogvédelme A termelőszövetkezetek elmúlt évi jogvédelme terén megyénk te­rületén a bírósági peres ügyek száma mintegy 60 volt. Ezeknek összértéke 1 242 397,— forintot tett ki. Ezekből az elmúlt évben jogerős bírói ítélettel lezárt ügyek bői 470 539,— forint értékben dön. töttek a termelőszövetkezetek ja­vára, míg 120 776,— forint érték­ben lettek pervesztesek a terme­lőszövetkezetek. A Sió és a Kapos szennytelenítéséérf A Sió és a Kapos mentén fekvő termelőszövetkezetek jó öntöző vízzel való ellátása érdekében a Termelőszövetkezeti Tanács Tolna megyei irodája jelenleg peres el-> járást folytat az érdekelt tsz-ek képviseletében a Siót és a Kapóst szennyező ipari üzemek szenny­víz bevezetése miatt, amelynek az a célja, hogy a jövőben az ipari üzemek csak kellő tisztítás után vezessenek be szennyvizet a fo­lyóba, továbbá hogy a Sió régi jő halbőségét elérjük és halállomá­nyát élvezhetőbbé tegyük, Amit a háztáji biztosításról tudni kell A háztáji biztosítás valóban általános biztosítás, mert jó­formán minden veszély ellen védelmet nyújt, ami egy ter­melőszövetkezeti tagot és csa­ládját érheti.. Alábbiakban szemelvények­ben ismertetjük a Pénzügy­minisztérium Biztosítási Fő- igazgatóságának 11/26- sz. utasí­tását, amely a háztáji biztosítás szabályzatát taglalja. Tűz, villámcsapás, robbanás és viharkár biztosításnál kockázatviselésünk a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa használt la­kóházra, a vele egy telken épült melléképületekre, a lakó­házban elhelyezett házi és hasz­nálati ingóságokra, a háztáji gazdaság területén lévő gazda­sági és melléképületekre (prés­házra Is), a háztáji mezőgazda­ság terményeire, munkaeszkö­zeire, felszerelési tárgyaira és állatállományára, valamint az épületek tetőzetében jégverés által okozott rongálási károkra terjed ki A lakóépület kocká­zatát a háztáji biztosítás a szo­bák számától függetlenül fede­zi. A tsz-tag tulajdonában lévő, de nem általa, hanem a tsz ál­tal akár bér ellenében, akár anélkül használt épület kocká­zatát a tsz-tag háztáji biztosí­tása fedezi. A tsz-tag háztáji gazdálkodásának mértékét meg­haladó, még az egyéni gazdál­kodásból visszamaradt gazdasá­gi épületek, felszerelés (vető­gép, szekerek stb.), valamint az egyéni gazdálkodás terméséből még meglévő, esetleg nagyobb mennyiségű termés és termény teljes értékű kockázatát a ház­táji biztosítás fedezi. Jégbiztosításnál a fedezet érvényes a háztáji szántóterületen álló, illetve le­szedetlen termésben bekövetke­ző károkra, rostkendernél és rostlennél a jégverés következ­tében keletkezett minőségi ká­rokra. Állatbiztosítás betegség vagy baleset folytán történt állatelhullás, illetve kényszervágás esetére a háztá­ji gazdaság tehenében bekövet­kezett károkra 1000 Ft, hat hó­napnál idősebb egy növendék­marhában bekövetkezett károk­ra 800 Ft erejéig arra az állat- állományra nyújt fedezetet, amely az Elnöki Tanács 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendele­té 29. §-ának c) pontja értel­mében a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában le­het és a tagok többségénél tény legesen létezik. Azonban átme­netileg elő fog fordulni olyan eset is, amikor a tag az alap­szabályban engedélyezett kere­ten belül még egy növendék- marhával rendelkezik, sőt azzal is számolni kell, hogy az alap­szabályban megszabott létszá­mon felüli szarvasmarha is van a tag tulajdonában. Előfordul­hat még az is, hogy tehene és növendékmarhája nincs, do anyakocája van: ilyen esetben a szarvasmarhák helyett 1000 forintra egy anyakocát tekin­tünk biztosítottnak. Ha a tag tehenére magasabb biztosítási fedezetet kíván (megjegyzés: a kártérítési összeg a kényszer- vágás folytán adódó megtérítés­től függetlenül, illetve ezen fe­lül jár. Szerk.), úgy a biztosítá­si összeget 3000 forintra emel­heti fel, évi 70 forint kiegészítő díj ellenében- A háztáji biztosí­tásban foglalt állatállományt meghaladó szarvasmarhák és sertések biztosítása esetén a külön utánbiztosításnál szarvas- marhák után 3,5 százalék és sertések után 5 százalék évi dí­jat kell felszámítani. Szavatossági biztosításnál biztosítási összegek: Egy személy sérülése vagy ha lála esetére 20 000,— Ft Több személy sérülése vagy halála esetére 80 000,— Ft Idegen tárgyak megrongálásáért 3000,— Ft Balesetbiztosításnál biztosítási összegek halál eseté­re 15 000 Ft Állandó, teljes vagy részleges rokkantság ese­tére 15 000 Ft. Múlékony mun­kaképtelenségnél 400 Ft. A háztáji általános biztosítás tehát ötféle biztosítási fajtát foglal magában (tűz, jég, állat, szavatos, baleset). Az egyes faj­tákon belül is azonban több­féle kockázatot, így pl. legújab­ban a tűzbiztosítás már a föld­rengés okozta károk ellen is védelmet nyújt, valóban általá. nos biztosítás tehát, amelyre minden termelőszövetkezeti Rag­nak szüksége van. A parasxtassxonyok új élete A mezőgazdaság szocialista át­alakulásának folyamatában kiala­kul a termelőszövetkezeti paraszt­ság új, szocialista osztálya, ame­lyen belül a parasztasszonyok élete is alapvetően megváltozik. A milzani és a kolbikani Egye­sült Erű Tsz-ben ott vannak az asszonyok a vezetőségben, a répa­kombájnon, a trágyaszóró darun, vagy a munka egyéb területén. Gk, akik még nem is olyan régen átlag 14 hektáros egyéni gazda­ságukban látástól vakulásig robo­toltak, ma közreműködnek egy 2000 hektáros nagyüzemi gazda­ság okos vezetésében. összeha­sonlíthatatlanul könnyebb a mun­kájuk szebb, gazdagabb az éle­tük. Van bőven idejük a tovább­képzésre, művelődésre, jó köny­vek olvasására, a család számára­Rendszeresen járnak színházba és a televíziós készülék sem áll töb­bé kihasználatlanul a szobában. A termelőszövetkezet tehát .a nőknek is lehetőséget nyújt az egyenjogúság teljes érvényesíté­sére, lehetőséget nyújt a kultúr- forradalom sok problémájának gyorsabb megoldására falun A legszembetűnőbb forma, amelyben a szocialista tudat és a közösségi szellem fejlődése meg­nyilvánul, a szocialista munka­brigád, a szocialista közösségi munka. Ez a mozgalom az NDK mezőgazdaságában mén nincs olyan széles körben elterjedve, mint az iparban, de itt is mind több brigád veszi át a jelszót: -Szocialista módon dolgozni, ta­nulni és élni!« (X — 47)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents