Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-10 / 85. szám
A Term e I ősző retkeset i Tanács HÍRADÓJA fi termelőszövetkezeti tagok nyugellátása A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban előtér, be került a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugellátásának kérdése, amit a 6 1960. sz. kormányrendelet rendezett. öregségi nyugdíjra jogosult az a 65. életévét betöltött férfi, vagy 60- életévét betöltött nő, termelőszövetkezeti tag, aki legalább 20 éven át termelőszövetkezeti tag volt, az előírt munkaegységet teljesítette és ez idő alatt rendszeresen fizette a nyugdíj-járulékot Azok. akik jelenleg tagjai valamelyik termelőszövetkezetnek, vagy 1960. december 31-ig belépnek a szövetkezetbe. tíz nyugdíjév alapján is kaphatnak nyugdíjat, ha a többi feltételt teljesítet ték. A nyugdíj összegét 315 Ft-ban állapították meg, vagyis 900 Ft-os átlagjövedelem 35 százaléka, amelyhez 1957. január 1-től szerzett nyugdíjévek után évi egy százaléknak megfelelő kiegészítés jár. Az a nyugdíjas, aki munka- képességét teljesen elvesztetFelhívás a jégbiztosítás megkötésére A tervszerű nagyüzemi növény- termesztés nem nélkülözheti a jégbiztosítást. A termelőszövetkezetek közös vagyonának védelme kötelezően írja elő a termelőszövetkezet részére a jégbiztosítással való védekezést. A jég ellen más módon mint biztosítással, nem védekezhetnek. A Termelőszövetkezeti Tanács Elnöksége legutóbbi felhívása a termelőszövetkezetek közös vagyonának védelmével kapcsolatban rámutat arra, hogy a mező- gazdaság szocialista átszervezett- ségének helyzete fokozottabb követelményeket támaszt mind a szövetkezetek vezetőségével, mind a szövetkezetek tagjaival szemben. A földművelésügyi miniszter 19/1959. (VII. 12.) F. M. számú rendeleté 82. §-ában kimondja, hogy Gépjárni űvezető-képzés A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Tanintézete (Budapest, VIII. Baross utca 76. Telefon: 335—104.) a gépjármű és vontató vezetői képzéssel kapcsolatban tájékoztatta a Termelőszövetkezeti Tanács Titkárságát. Az érdeklődők részére felvilágosítással szolgál Tolna megyében a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja, Szek- szárd, Mártírok tere 11—13. Gasdasági felszerelések leértékelt áron Állami gazdaságok és tsz-ek használt álló és fogyóeszközeinek értékesítésére Pécsett műszaki bizományi áruház nyílt, ahol leértékelt áron feleslegessé vált gazdasági felszerelések is vásárolhatók. a termelőszövetkezet vagyontárgyait biztosítani kell elemi kár okozta értékcsökkenés ellen. Az új termelőszövetkezetek vegyék fel az Állami Biztosító járási fiókjaival a kapcsolatot és biztosításaikat a jóváhagyott tervek szerint adják fel, mert egy korai jégverés súlyos, egész évre kiható és a tagságot is érzékenyen érintő anyagi kihatásokkal járhat a termelőszövetkezet életében. Tolna megye országosan erősen jégjárt megye. Az elmúlt 12 évben az országos j égj árások megyénket egyetlen esetben sem kerülték el és még az elmúlt évben is, amikor az előző évekhez képest aránylag kevesebb jég volt, számos termelőszövetkezet saját ta pasztalatán győződhetett meg a jég biztosítás szükségességéről. Például csupán a harci Uj Élet és a kurdi Uj Élet Termelőszövetkezetet említjük, ahol jégkártérítés folytán 300. illetve 500 ezer forint jégkár térült meg a közös vagyon javára. te és mint tehetetlen beteg, mások ápolására és gondozására szorul, 15 százalék gondozási pótlékot kap. Az 1960. évben életbeléptetett öregségi és munkaképtelenségi járadékról szóló rendelet érteimé, ben öregségi járadékot kell megállapítani a mezőgazdasági termelőszövetkezet 70. életévét betöltött férfi tagjának, illetőleg 65. életévét betöltött annak a nő tagjának, aki a belépéskor földjét, valamint beviteli kötelezettség alá eső - egyéb vagyontárgyait a termelőszövetkezetbe bevitte és öregségi és rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. A nyugellátásra nem jogosult idős és munkaképtelen tagók legkorábban 1960. január 1. napjától 260 Ft összegű öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot, özvegyeik hasonló összegű járadékot kapnak illetve ha nem tagjai a termelőszövetkezetnek, 130 Ft összegű özvegyi ellátásban részesülhetnek. A kormányrendeletben biztosított társadalombiztosítási szolgáltatásokat szükségszerűen egészítik ki a tagok egyéni biztosításai, amelyeknél az Állami Biztosító csekély díj ellenében a szociális juttatásokat pénzben egy összegben nyújtja (segélycsoport 850 Ft-tól 7000 Ft-ig folyósít rendes, illetve rendkívüli segélyeket, a baleset- biztosításnál 15 000 Ft stb.) és kiterjeszti olyan helyzetekre is, amelyekre vonatkozóan a törvény nem rendelkezik. A Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja közvetít felmerülő esetekben — megfelelő javaslattal —, amikor a tag hozzá fordul kérelmével mind a termelőszövetkezeti tag és Országos Nyugdíj Intézet, mind az Állami Biztosító között. Nagy gonddal védjük a közös vagyont! A Termelőszövetkezeti Tanács Elnöksége legutóbbi ülésén megvizsgálta és megtárgyalta a termelőszövetkezetek közös vágyó, nának védelmével kapcsolatos helyzetet és felhívással fordult a termelőszövetkezetek tagjaihoz és vezetőihez. A felhívás a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztése után a legfontosabb soronlévő feladatként a közös gazdaságok megszilárdítását és a saját anyagi és munkaerő számbavételét és mozgósításét, a közös munka megszervezését és beindítását jelölte meg. A felhívás rámutat arra, hogy a termelőszövetkezetek vezetőinek és az ellenőrző bizottság tagjainak törvényen alapuló fokozott felelősséget kell érezniük a közös vagyon védelme és az alanszabálysze- rű gazdálkodás iránt. I A közös vagyon védelmének, a gazdálkodás rendjének és fegyelmének fokozott biztosítása érdekében helyes az ellenőrző bizottság tagjai között megosztani a feladatokat. A munkamegosztás szerint az ellenőrző bizottság tagjai rendszeresen vizsgálják felül a termelési és pénzügyi tervek végrehajtását, rendszeres ellenőrzéssel biztosítsák mind a szövetkezet, mind a szerződő fél részéről a szerződésben vállalt feladatok maradéktalan betartását, ellenőrizzék a vezetőség és a2 egyes brigádok tevékenységét, az anyag- és a pénzkezeléssel megbízott tagok munkáját. A közös vagyon védelme és állandó gyarapítása minden szövetkezeti tagnak elsőrendű érdeke és kötelessége, mivel az képezi alapját a közös gazdaság több és jobb termelésének és ezen keresztül a tagok növekvő jövedelmének. Ezért az ellenőrző bizottság következetes működése mellett fel kell hívni a tagok figyelmét is, hogy á közösségi élet minden területén védjék fáradságos munkájuk gyümölcsét és mint ezt egyéni gazda korukban tették, hasonló gondossággal, takarékossággal és szorgalommal óvják és építsék új életük biztos zálogát, a termelőszövetkezeti nagyüzemi gazdaságukat. A Termelőszövetkezeti Tanács Elnöksége kéri a szövetkezet' vezetőségét, hogy ezen felhívást gondos tanulmányozás után a megfelelő és szükséges javaslatokkal kiegészítve, terjessze a közgyűlés elé. A közgyűlésen a tagsággal együtt vitassák meg az egyes kérdéseket és szükség szerint hozzanak a közös ügy érde^ kében megfelelő határozatokét. Á pénzügyminisztérium rendeletértelmezése biztosítási díjak levonásáról A Pénzügyminisztérium még 1954-ben adott ki egy M. T. rendeletértelmezést a biztosítási díjak levonásával kapcsolatban. Bár a levonások kérdésével dolgozóink általában tisztában vannak, a vonatkozó és hatályos rendelkezések felfrissítése érdekében alábbiakban teljes szöveggel leközöljük a P. M. rendelet értelmezését: — ,»A munkabérből és egyéb járandóságból való levonások szabályozásáról szóló 54/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendelet 3. §. (3) bekezdése kimondja, hogy »az 1. §. (1) bekezdésének a., d., i. és 1. pontjaiban felsorolt tartozásokat csak bírói Ä jövedelem egyik A tsz-tagok anyagi érdekeltsé- | ének növelése érdekében me- yénk területén is több termelő- zövetkezet vezette be a termés- redmények szerinti jövedelem ászesedési módszert. A többféle ivedelemelosztási módszer közül z egyes termelőszövetkezetek a ekik legjobban megfelelőt vá- iszthatják, s különösen a most leginduló munkáknál igen jó redménnyel alkalmazható ez a apásnövényeknél. Az egyik ilyen lódszer attól teszi függővé a tsz- agok jövedelmét, hogy 1 kh. te- ületen a nekik kimért terület gységen mennyi terményt állítalak elő. Ennél is még nagyon jól lkaimazható a köztes vetések toíokozásának módja vábbi nagyobb fokú premizálása, így különösen a bab tekintetében, amely népgazdasági szempontból is mint exportcikk — természetesen a legjobban megfelelő vetőmagot kell beszerezni — igen előnyös. De bevezethető ez a jövedelem elosztási módszer az állattenyésztésben is, anélkül, hogy a szocialista elosztás alapelveivel — mindenkinek munkája szerint — ellentétbe kerülnének. Hasznos ha a termelőszövetkezetek az új módszer bevezetése előtt a környékükben működő jó termelőszövetkezetektől a tapasztalataikat átveszik. . , ■ " • (hatósági) lefoglalás (letiltás) alapján szabad levonni«. A fenti rendelet értelmezésével kapcsolatban az alábbiakat közlöm: A Bértitkárság 3.227— 12/1954. M. B. T. számú álláspontja szerint az 54/1953. (XI. 28.) M. T. számú rendelet 3. §. (3) bekezdése nem zárja ki azt, hogy a dolgozók hozzájárulása alapján bírói lefoglalás nélkül a vonatkozó követeléseket a bérből a vállalat levonja. Helytelen lenne olyan esetek- uen bírói (hatósági) eljárást megkívánni, amikor az érdekelt dolgozó elismeri a követelés fennállásának jogosságát és hozzájárul ahhoz, hogy a követelés kiegyenlítését a munkabérből levonják. A rendelet említett rendelkezése ugyanis azt kívánja biztosítani, hogy jogvita esetén csak bírói ítélet vagy hatósági határozat alapján lehessen a követelést a dolgozó béréből levonni. A dolgozó azonban természetesen csak a rendelet keretei között rendelkezhetik arról, hogy munkabére milyen mértékben esik levonás alá. A dolgozó rendelkezése tehát nem érinti a követelés kiegyenlítésének sorrendjét, valamint azt, hogy munkabérének hány százalékáig terjedhet a levonás. A Minisztertanács Bértitkárságának rendeletmagyarázata értelemszerűen vonatkozik az önkéntes üzemi balesetbiztosítási díjak levonására is. Budapest, 1954. június hó 11. Kóbor János s. főelőadó k. A legelőre kihajtói! állatok elhullása (kéByszerváoása) esetén a legeltetési biztosítás jár alapján r | r r ■ r ■ f A biztosítás a legeltetési idény alatt betegség vagy baleset okozta elhullásra (kényszervágásra) érvényes, akár a legelőn ki- és behajtás közben vagy az istállóban következett az be. Biztosítási dfi: Kártérítési Összes: Szarvasmarha 20'— Ft 1000’— Ft Ló 30— Ft 1C00-— Ft Juh 8’— Ft 200-— Ft Az állatok az állattartó kívánságára magasabb összegre is biztosíthatók. A biztosítás díját a fűbérrel együtt kell befizetni a legeltetési bizottság pénztárába. Az állat elhullását (kényszervágását) a legeltetési bizottságnál kell bejelenteni. LEGELTETÉSI BIZOTTSÁG ALLAH! BIZTOSÍTÓ (47)
