Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

r TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. április 3. Átadták az MSZMP Tolna megyei Bizottságának kongresszusi versenyzászlaját Éliizem ünnepségek, nyereségrészesedés kiosztás, jutalmazások Tolna megye üzemeiben, vállalatainál A Magyar Szocialista Munkás­párt Tolna megyei Bizottsága 1959-ben a kongresszusi verseny idején elhatározta, hogy a me­gyében legjobb termelési ered­ményt elérő gyárak, üzemek dol­gozóit kongresszusi versenyzász­lóval jutalmazza. A pártbizottság zászlóit a felszabadulási ünnep­ségeken adták át. Soczó József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a közlekedé­si üzemek közül a kongresszusi versenyben első helyre került Dombóvári Fűtőház dolgozóinak pénteken délután műszakváltás­kor adta át a pártbizottság kitün­tetését. A Tolnai Fémipari Ktsz tagjai­nak és a belecskai Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet tagjainak tegnap ünnepség keretében adták át a pártbizott­ság zászlaját. A Paksi Konzerv­gyár, a Bonyhádi Cipőgyár dol­gozóinak és a Gyönki Épületkar­bantartó Ktsz tagjainak a párt- bizottság oklevelét adták át a felszabadulási ünnepségen. A DUNÁNTÚLI ROSTKIKÉSZITÖ VÄLLALAT 1959. második félévében élüzem lett. Az élüzemavató ünnepsé­geket a vállalat gyáraiban, így DunaföldvárOn, Tolnanémediben, Furkó-pusztán és a Szekszárdi Kendergyárban tartják. Az él­üzemavató ünnepségeken több mint ötvenezer forinttal jutalmaz­zák a kongresszusi és a felszaba­dulási verseny győzteseit. Az idén először — a négy gyárban — több dolgozónak »Kiváló dolgozó« jel­vényt és oklevelet is adnak át, ek­kor fizetik ki az 1959. évi nyere­ségrészesedést is, A TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI vAllalatnäl száz kiváló dolgozó jelenlétében adták át tegnap délelőtt a múlt év második felében végzett jó munkáért járó élüzem kitüntetést. Az ünnepségen a megyei pártbi­zottságot és a megyei tanácsot dr. Tuska Pál elvtárs, az Építők Szakszervezetének Központi Ve­zetőségét Hegedűs István elvtárs képviselte. Varga Mihály elvtárs párttitkár ünnepi beszéde után az Építésügyi Minisztérium kép­viseletében Vass Márton főelő­adó adta át az élüzem oklevelet. Felszólalt többek között Mj akisev elvtárs is, a szovjet hadsereg képviselője. Tizenegy dolgozót tüntettek ki »Kiváló dolgozó« ok­levéllel, 24-et pedig jelvénnyel. A nyereségrészesedéssel, az él­üzem címmel járó jutalommal és egyéb jutalmakkal együtt 355 000 forintot fizettek ki a dolgozóknak. A DOMBÓVÁRI fütőhAzban megjutalmazták a felszabadulási verseny győzteseit Pénteken es­te emlékeztek meg felszabadulá­sunk évfordulójáról a Dombóvári Fűtőházban. A fűtőháziak ünne­pi terpaelési tanácskozásán közel húszezer forintot osztottak ki a felszabadulási verseny legjobbjai­nak, fűtőknek, mozdonyvezetők­nek, lakatosoknak. A MAGTERMELTETÖ VÄLLALAT Tolna megyei kirendeltségének dolgozói ünnepi termelési tanács­kozáson emlékeztek meg a felsza­badulás évfordulójáról,': ekkor fi­zették ki a dolgozóknak az egy­havi munkabért kitevő nyereség- részesedést. Az ünnepség után közös vacsorán vettek részt a vállalat dolgozói. A TOLNAI SELYEMFON0GYÄRBAN az április 1-én megtartott ünnep­ségen adták át Szószi Béla gyár­tásvezetőnek, Straubinger Mihály tmk-vezetőnek, Inhoff Mária se- lyemátnézőnek — aki 40 éve dol­gozik a gyárban —, Ketterer, Er­zsébet fonónőnek és Borza Ven- delné cérnázói csoportvezetőnek munkájuk elismeréseként a »Könnyűipar kiváló dolgozója« kitüntetést és oklevelet. A gyár dolgozóinak az elmúlt év eredményes munkájáért 440 ezer forintot osztottak ki nyere­ségrészesedés címén. • Hasonló ünnepségeket tartottak a Pamutszövőipari Vállalat tolnai telepén is, ahol 5 napi fizetésüket kapták meg a dolgozók nyereség- részesedés címén. A Tolna megyei Állatforgalmi Vállalat dolgozói 18 napi fizetésük nek megfelelő összeget kaptak nyereségrészesedést, az április 2-án megtartott ünnepségen. Á megyei tanács vb. kedden ülést tart A Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága legközelebb április 5-én, kedden délelőtt fél 9 órai kezdettel tart ülést. Dr. Tuska Pál elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke jelentést tesz a lejárt határidejű vb.-határozatok végrehajtásáról. Ezt követően Mándi Gyula elvtárs művelődési osztályvezető beszámolóját vitat­ják meg a gyermekvédelmi in­tézményekben folyó munkákról. A harmadik napirendi pontban Vereczkei Ferenc, a Pénzügymi­nisztérium Tolna megyei revizori kirendeltség, vezetőjének beszá­molója felett tanácskoznak, amely az 1959-es év második félévi el­lenőrzési munkákról szól. Új üzemháza! épít a Tolnai Fémipari és Szereié Ktsz A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz taglétszáma — az alakulás óta eltelt két esztendő alatt het­venöt -főre, csaknem hétszeresére emelkedett. Termelése ennek meg felelően állandóan nő, jelenleg például mosdóállványokat, üst­házakat, ereszcsatornákat gyár­tanak a Vas-Műszaki Nagykeres- kedelmi Vállalat részére, nyílás­záró szerkezeteket készítenek a termelőszövetkezeti építkezések­hez és újfajta, önkiszolgáló bolt- berendezéseket gyártanak — so­rozatban — a földművesszövetke­zeti boltoknak. A létszám, a termelés növelése ■szükségessé tette az üzemek bő­vítését, Az új festőműhelyt már üzembehelyezték, jelenleg egy 40 méter hosszú, új üzemházat épít a szövetkezet. Az új üzemházban lesz majd a nagy műhelycsar­nok, az iroda és a szociális helyi­ségek. Az építkezésre ötszázezer forint beruházási hitelt kapott a szövet­kezet, százötvenezer forint érté­kű társadalmi munkával pedig a tagok járulnak hozzá az üzemház­építéshez. Az új üzemház rövide­sen elkészül. I kommunisták politika! és gazdasági szervező munkája a gyönki járásban A tsz-ek megszilárdításának tapasztalatai »Járásunk termelőszövetkezeti járássá alakult át. További fel­adatként a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilár­dítását tűzzük magunk elé«. (Részlet a gyönki járási pártérte­kezlet 1959. október 17-én hozott határozatából.) Hat hónap múlott el azóta, hogy a gyönki járási pártértekezlet kommunistái jogerőre emelték e határozatot. Most a félév távlatá­ból érdemes megvizsgálni, mit tettek a határozat végrehajtá­sáért. A járásban a mezőgazdaság át­szervezésével 19 termelőszövetke­zeti község, ezen belül 30 termelő- szövetkezet alakult, s ezek jelen­leg több mint 14 ezer hold földön gazdálkodnak. A fel nem osztható alap 3 900 000 forintról 7 6C0 000 forintra emelkedett. Érdemes összegezni a zárszámadási köz­gyűlések eredményeit is: 11133 000 forintnyi értéket fi­zettek ki munkaegység-része­sedésként. Áz egy tagra jutó évi jövedelem 8648 forint volt, ehhez jött a földjáradék és a háztáji földterület jövedelme. A zárszámadások előkészítése idején megoldása állt a járási pártbizott­ság előtt. Az egyik feladat az 1960. évi gazdasági tervek elké­szítése, a másik az újonnan ala­kult termelőszövetkezetek közös gazdaságának kialakítása. A já­rási pártbizottság együttműködve a járási tanács mezőgazdasági osztályával és a községi vezetők­kel, megoldotta e feladatot. Elő­ször a szükséges takarmány ösz- szehordását kezdték meg. Csak ott és akkor fogtak hoz­zá az állatok összevonásához, mint például Fálfán, amikor a takarmány és az elhelyezés biztosítottnak látszott. Nehezebb feladatnak bizonyult a vetőmagvak összegyűjtése. A tsz- tagok — arra való hivatkozással —, hogy a szabadpiacon magasabb Ünnepi műsor Szekszárdon, hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére Április 2-án, tegnap, este hat órai kezdettel az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, a .megyei ta­nács és a Hazafias Népfront ren­dezésében ünnepi műsort adott a Garay János gimnázium Geisler Eta KISZ-szervezetének Irodal­mi Színpada Szekszárdon, a váro­si művelődési házban. Az ünnepi műsor magas művészi színvona­lon, irodalmunk legszebb alkotá­sainak bemutatásával tolmácsol­ta a magyar nép harcát az 1919-es Tanácsköztársaság dicsőséges nap jaitól 1945-ig, hazánk és népünk felszabadulásának esztendejéig. A műsor második része méltó em­léket állított népünk szabadság­ban eltöltött másfél évtizede nagyszerű eredményeinek. A műsor ismertetésére lapunk április 6-i számában visszaté­rünk. A díszelőadás után az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, a me­gyei tanács és a Hazafias Nép­front fogadást adott a politikai, gazdasági és kulturális élet Tolna megyei kiválóságai részére. GOLDONI: Két úr szolgája a teveli színjátszók előadásában A teveli KISZ-szerVezet szín­játszó csoportja a tél folyamán megkezdte Goldoni: Két úr szol­gája című színművének betanu­lását. A teveli közönség előtt már nagy sikerrel be is mutatták a da­rabot, részt vesznek a felszaba­dulási kulturális seregszemle be­mutatóin és úgy tervezik, hogy a környező községekben is ven­dégszerepeinek. A szereplők dicséretet érdemel­nek a színvonalas előadásért. A darabot Lengyel Tibor és Paál Imre rendezte sok ötlettel. A hangulatos -díszleteket Paál Imre tervezte. árat kapnak terményükért, nem szívesen adták át a vetőmagot a tsz-nek. A vonakodás különösen a burgonya és a kukorica össze­adásánál mutatkozott meg. Tolna- némedi községben helyileg meg­felelő megoldást találtak. A termény átvételénél a tsz ki fizette a hivatalosan megálla­pított árat, a napi árkülönbö­zetet pedig az év végén termé­szetben kapják meg a tsz-ta- gok. A módszer hatásosnak bi­zonyult, nem egy tsz-tag 15— 20 mázsa burgonyát és egyéb terményt ajánlott fel a tsz-nek. Az árutermelési tervek Az idei gazdasági évet bizako­dással kezdték meg a tsz-tagok a gyönki járásban. Elkészítették a tsz-ek árutermelési tervét, mely szerint 1099 szarvasmarha és 8200 sertés hizlalására kötöttek szer­ződést. A 100 katasztrális holdra jutó húsmennyiséget 44 mázsában állapították meg. A jövedelmező­ség emelésére a termelőszövetke­zetek többsége foglalkozik ba­romfi-tenyésztéssel: 11 600 napos­csirkére jelentették be igényüket, ezenkívül foglalkoznak liba- és kacsahizlalással, és pulykatenyész téssel is. Fő törekvésük az, hogy mind a közösben, mind a háztáji te­rületen több árut termeljenek mint az elmúlt évben. Vannak kezdeményezések a háztáji szerződéses scrtéshizlalásra és a baromfinevelésre is. A termelőszövetkezetek fel­használják az állam által nyújtott kedvezményeket is. Az évben 13 697 000 forint beruházást kap­nak gazdasági épületek építésére. A saját erőből történő beruházás 852 000 forintot tesz ki. A járási pártbizottság a politikai felvilágosító munka módszerével harcot folytat a hely­telen nézetek ellen. Az elosztási alapelv. a munkaegységrészesedés. A többtermelésre ösztönző módszerek közül a premizálást helyesli és propagálja. Általá­nos, hogy a terven felül meg­termelt termény 50 százalékát szavazták meg a közgyűlésen prémiumként. A mezőgazdasági munka fel­lendítésének és a termelőszövet­kezetek megerősítésének elenged­hetetlen feltétele a politikai mun­ka megjavítása, a falusi párt- szervezetek erősítése. E fontos politikai feladat megvalósításá­ban is jó úton járnak a gyönki já­rásban. Eddig 23 termelőszövetkezet­ben alakították meg a pártszer vezetet (6 hónappal ezelőtt 15 termelőszövetkezeti pártszer­vezet volt a járásban). Hét tsz-ben eddig még nem ala­kult meg a pártszervezet. Ennek egyik oka — és ezt a járási párt- bizottságon is helyesen értéke­lik —, hogy egyes falusi vezetők elmaradtak a politikai fejlődés­ben, s ennek következtében hely­telenül ítélik meg a helyzetet. Előfordult, hogy a párthoz köze-1 ledő középparasztot elriasztották. »Mit akar a pártban. A tsz-szer- vezés idején sokat könyörögtetett magának, nem akart közénk jön­ni, dolgozzon egy-két évig a kö­zösben, aztán majd beszélgethe­tünk a tagjelöltségről« — mon­dották a diósberényi és a kesző- hidegkúti párttagok. Azóta már megváltoztatták nézetüket, de kezdetben nem értették meg, hogy téves utakon járnak. Nem értet­ték meg, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem a pa­rasztság ellen, hanem a paraszt­ság megnyeréséért és jobb jövő­jéért folyt. Nem látták, hogy idő­közben a tsz számára nehezen megnyert parasztok gondolkodá­sában is milyen nagy változás történt. Kisgyűlések — Taggyűlések A pártbizottság megfelelő ha­tározottsággal és eréllyel lép fel a szektáns hibákkal szemben. A pártbizottság munkatársai idejük nagyobb részét a területen töltik és a helyszínen segítenek. A ta­vaszi munkák kezdete előtt 350 kisgyűlést tartottak utcánként, ta­nácskörzetenként olyan előadók­kal, akik választ tudtak adni a felmerülő kérdésekre. Ezt köve­tően párttag-gyűléseken összegez­ték a kisgyűlések tapasztala­tait és a kommunisták állást foglaltak a premizálás, a mun­kaegység-előleg, a háztáji terű let és egyéb kérdésekben. Ezzel biztosítani tudják a szó és a tett egységét. Bizakodó a hangulat a gyönki járás termelőszövetkezeteiben és mindenütt serényen folyik a mun­ka. A bizakodó hangulat és a munkakedv kialakításában pedig nem kis része van a járási párt- bizottság gazdasági és politikai szervező munkájának. . P-né Diákfiatalok a termelőszövetkezetben ?Lf etszöolló van Ambrus Ibolya kezében. Kissé bizonytalan, tapogatózó moz­dulatokkal szorítja az olló két pengéjét az ágra. Gondolkodik, majd határozottan megnyomja az olló szárát, egy kattanás és a felesleges ág a földre pottyan. Harmincegy elsőosztályos gimnazista dolgozik itt a duna- földvári Alkotmány Tsz gyü­mölcsösében. Ez az osztály, az I. b. osztály, hetenként egy na­pot, a hétfőt tölti itt a politech­nikai oktatás keretében. Itt metszenek, odébb a gyü­mölcsfák alatt ássák fel a föl­det, másutt fűrészelik a feles­leges ágakat. S ott van min­denütt Oszolyi Ernő, a. mozgé­kony, eleven, mindenhez értő tanár úr, buzdít, tanácsot ad és rendre utasít. Mert itt is paj­kos a diák, nemcsak az iskola­padban ... És még valami érde­kesség: a tanár úr osztályozza a munkát. Az elméleti és gyakor­lati jegyek alapján dől el az év­végi eredmény. Boór Judit fürge, leketeszemű kislány, ötöst kapott a félévkor mezőgazdaságban. Divattervező akar lenni, de ezért szeret itt is dolgozni, rpert hisz jó itt ez a tavaszi levegő, jobb n.-int az iskolapadban ülni. És elvégre nem árt, ha egy divattervező is ért a kertészkedéshez ... Németh Emmának a váro­sias, szöszi kislánynak műveze­tő a papája. Pestről kerültek erre a vidékre, így bizony Em­ma nem igen ismeri a mezőgaz­dasági munkát. Hólyagos is a keze az ásástól. Nemcsak Emmának, hanem a legtöbb kislánynak hólyagos a keze. De ez nem változtat a hangulaton, jókedv, tréfa, nóta nem hiányzik közülük. A fiúit keze nem hólyagos, rátartlak is ezért. Ök végzik a legnehezebb munkát. Rozsnyai Antal film- operatőr szeretne majd lenni, de azért jel és szívesen forgat­ja az ásót. És a kát ikerpár is serényen dolgozik, a Linka test­vérek: Péter és Pál. Nekik se hólyagos a kezük, pedig a leg­nehezebb terepen ásnak. A tsz munkaegységet ír jó-jú a fiataloknak, tehát nem ingyen dolgoznak. És nem dolgoznak hiába sem, mert megtanulnak egy szakmái, megszeretik a mezőgazdasági munkát ér azo­kat is, akik a mez'jr lan'ni munkát élethivatásszerűen űzik. ti —is—OS— . '

Next

/
Thumbnails
Contents