Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-23 / 95. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. április 23, Odaítélték ax 1960• évi Lenin-díj akut Mint a TASZSZ jelenti, a tu­dományos és technikai Lenin-dí- jakát odaítélő bizottság nyilvá­nosságra hozta, kik részesülnek 1980-ban Lenin-díjban kimagasló tudományos és technikai munkás­ságukért. Kitüntették Szergej Vernov, Alekszandr Csudakov, S. Dogi- nov és Nyikolaj Puskov fizikuso­kat a föld külső radiációs öveze­tének felfedezéséért és vizsgála­táért, a Föld és Hold mágneses mezeiének vizsgálatáéi Alekszandr Lejpunszkij, Oleg Kazacskovszkij, Igor Bondarenko és Lev Uszacsev fizikusokat a gyors neutronokkal működő atomreaktorok fizikájának ku­tatásáért. Lenin-díjat kapott Vlagyimir Fok akadémikus, a kvantumelmé­let terén végzett kutatásaiért. Számos kitűnő technikai mun­kát is Lenin-díjjal jutalmaztak, így egy hét tagú mérnök- és fi­zikus csoport tagjai — köztük Sz. Fájnberg, V. Goncsarov, P. Hrisztenko — a víz-víz atom­reaktorok megalkotásáért kapták meg a díjat. E reaktorok saját­sága, hogy közönséges víz szol­gál neutron lassítóként és hőhor­dozóként egyaránt. Tíz kohómérnök és kohászati vállalatvezető — köztük I. Koro­bov, V. Szuvorov, A. Csecsuro — Lenin-díjat kaptak a földgáznak a kohók fűtéséhez való sikeres telhasználásáért. Egy hét tagú geológus csoport tagjait, köztük L. Zsukovszkijt, Sz. Iljint, és A. Bakirovot — Lenin-díjjal tüntettek ki az üzbe- kisztáni földgáz-lelőhelyek felfe­dezéséért. E lelőhely a legnagyob­bak közé tartozik a világon, sok száz milliárd köbméter gázt rejt magában. Egy hat tagú növénynemesítő csoport tagjai, — köztük Olga Kolomije, Marja Bordonosz, Alekszandr Popov — egy új cu­korrépa fajta kikísérletezéséért kapták meg a magas kitüntetést. Az új cukorrépa-fajta termelése lehetővé teszi a munkatermelé­kenység öt-hatszorosára növelé­sét, gépek széleskörű alkalmazá­sát, nagymennyiségű vetőmag megtakarítását. Lenin-díjat kapott Szergej Il­jusin, az ismert repülőgép-terve­ző, A. Ivcsenko motorvezető, V. Kokkinaki berepülő pilóta és még kilenc társuk az „IL—18” turbolégcsavaros, 73—111 sze­mélyt befogadó utasszállító re­pülőgép megalkotásáért. A Lenin-díjjal kitüntetett fizi­kusok között szereplő Vernov, Csudakov, Dolginov és Puskov felfedezte és tanulmányozta a Föld körüli külső radiációs öve­zetet, feltérképezte, hogyan osz­lanak el a világűrben az elektro­mos töltésű részecskék. Többek között felfedezték, hogy a föld­sarkok táján van olyan térség, amely mentes e részecskéktől és ez lehetővé teszi, hogy az űrhajók majd veszélyes radiációs övezet elkerülésével hagyhassák el boly­gónkat. A 62 esztendős Vlagyimir Fok akadémikus munkái megadják a kulcsot az atomok szerkezetének kutatásával összefüggő igen ne­héz feladatok megoldásához. Fok már Negyedszázaddal ezelőtt Ein­steintől függetlenül bebizonyítot­ta, hogy a gravitáció egyenletei magukban foglalják a mozgás egyenleteit is. Lepjunszkii, Kazacskovszkij, Bondarenko és Uszacsev az első és a világon eddig egyetlen öt­ezer knowattos, gyorsneutronok­kal dolgozó atomreaktor megal­kotói. E tudósok kutatásai lehető­vé tették a nukleáris fűtőanyag bővített újratermelése alapvető kérdéseinek megoldását. Ezzel lehetővé válik, hogy a természe­tes urániumot és thoriumot tel­jesen fel lehessen használni ener­getikai célokra. Visnyevszkij, Kuprijanov, Me- salkin és Petrovszkij sebészpro­fesszorok kidolgozták, hogyan le­het műtéti úton gyógyítani olyan szívbajokat, amelyeket a legújabb időkig csak terápiás úton kezel­tek. Visnyevszkij neve mester­séges vérkeringési készülék se­gítségével végzett szívoperáció alapján vált ismeretessé, Pet­rovszkij már több mint hatszáz bonyolult szívműtétet végzett. A Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett működő irodalmi és művészeti Lenin-díj bizottság ki­váló munkásságáért 1960. évi Le­nin-díjjal tüntette ki Mihail So- lohovot, »Uj barázdát szánt az eke« című könyvének első és második kötetéért, Makszim Rilszkij ukrán költőt és Mirzo Turszun-Zeda tadzsik költőt, továbbá a »Szemközt Ameriká­val«, »N.' Sz. Hruscsov utazása az Egyesült Államokban« című könyv szerzőit, köztük Alekszej Adzsubejt, Nyikolaj Gribacsovot, Leonyid iljicsovot, Pavel Szatyu- kovot. Lenin-díjjal tüntették ki Szer­gej Bondarcsuk filmszínészt és rendezőt, valamint Vlagyimir Mo- hanov operatőrt a Solohov elbe­szélése alapján készített »Emberi sors« című filmért. Ezen kívül Lenin-díjat kaptak »A Kaspi-ten- ger olajbányászai« és »A tenger leigázói« című dokumentum-film alkotói. Kitüntették David Ojsztrah ki­váló hegedűművészt, valamint Georgij Szviridov zeneszerzőt a Majakovszkij verseire írt patéti- kus oratóriumáért. Verekedés a dél-koreai nemzetgyűlésben Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, pénteken délelőtt 10.20 órakor (helyi idő) összeült a dél­koreai nemzetgyűlés, hogy rend­kívüli ülésen vitassa meg a leg­utóbbi fejleményeket. A 233 kép­viselő közül mintegy kétszázan jelentek meg. Az ülésen a csalárdul alelnök- ké választott Li Ki Pong nemzet- gyűlési elnök helyett lm Csul Ho alelnök elnökölt. Bejelentette, a nemzetgyűlés elnöksége elhatá­rozta, hogy húsz tagból álló kü­lönbizottságot bíz meg a helyzet tanulmányozásával. A bizottság feladata továbbá, hogy javaslato­kat tegyen a kormánynak a „po­litikai szilárdság” helyreállításá­ra és a rendkívüli állapot meg­szüntetésére . Mint az AP tudósítója jelenti, alig nyílt meg a nemzetgyűlés rendkívüli ülése, nyomban heves szóváltásra, majd tettlegességre és parázs jelenetekre került sor. Kim Csüng Jul hadügyminisz­ter, aki a kormány nevében be­számolóba kezdett a helyzetről, arcátlanul gyilkossággal és gyúj­togatással vádolta a tüntetőket, s említést sem t^tt a rendőrsortü- zekről. Az ellenzéki demokrata párt tagjai felháborodott közbe­kiáltásokkal a szó szoros értelmé­ben belefojtották a szót a minisz­terbe. A képviselők közül sokan a szó­Folytatodnak a letartóztatások Dél-Afrikában A nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a Délafrikai Unió­ban folytatódnak a letartóztatá­sok, Az AP úgy értesült, hogy a letartóztatott afrikaiak száma 1500-ra emelkedett. A rendőrség minden olyan af­rikait őrizetbe vesz, akinek nin­csen személyi igazolványa, vagy aki »csavarog«, azaz nem hajlan­dó folytatni munkáját. A fokvárosi bíróság csütörtökön másfélévi börtönre és 150 font pénzbüntetésre ítélt négy afri­kait, mert március 24-én sztrájk­ra buzdították a társaikat. Az egyik elítélt a bíróságon el­mondotta, hogy a rendőrök tíz percen át korbáccsal verték őket, sőt a razziák alkalmával is kor­bácsot használnak. A durbani bíróság megkezdte hatvanöt afrikai perének tárgya­lását. Valamennyiüket azzal vá­dolták. hogy még januárban meg­öltek kilenc rendőrt a Cato Ma- nor-i zavrrg'sok idején. Hastings Banda nyasszaiöldi afrikai vezető csütörtökön kije­lentette, hogy az angol és ame­rikai kormánynak bojkottálnia kellene a dél-afrikai arany és gyémánt vásárlását. Az afrikai vezető szerint a két kormány erélyes intézkedései talán jobb belátásra kényszerítenek a dél­afrikai fajüldözőket. Hammarskjöld ENSZ főtitkár csütörtökön kijelentette, örül, hogy alkalma lesz megvitatni a dél-afrikai helyzetet a Délafrikai Unió kormányának tagjaival. Hammarskjöld közölte, hogy a brit nemzetközösség miniszterei­nek értekezlete után tanácskozni fog Ouw dél-afrikai külügymi­niszterrel. Lehetséges az is, hogy a főtitkár július végén vagy au­gusztus elején Dél-Afrikába uta­zik. Az AP értesülése szerint Ham­marskjöld május 12-e körül kezdi meg londoni tárgyalásait a dél­afrikai vezetőkkel. Megbeszélései előreláthatólag két-három napig tartanak. noki emelvényhez rohantak és általános lökdösődés, majd vere­kedés támadt. A parázs jelenetek miatt egy órára felfüggesztették a nemzet­gyűlés ülését. Az ellenzéki képviselők kiálto­zásai a felfüggesztés után nem szűntek meg. Világszerte megemlékeztek Lemn születésének S3, évfordulójáról MOSZKVA .Csütörtökön a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia ünnepi közgyűlést tartbtt Lenin születésének 90. év­fordulója alkalmából. Az ünnepi szónok Alekszandr Nyeszmejanov, az Akadémia elnöke volt. A szdéjet tudósok csütörtökön Lenin emlékülést tartottak a moszkvai egyetem aulájában. A gyűlésen két előadás hangzott el, Lenin és a kommunizmus építése, valamint Lenin és a tudomány címmel. PRÁGA Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, Lenin születésének 90. évfordulóján üd­vözlő üzenetet intézett a szovjet szakszervezetekhez, a szovjet dol­gozókhoz. Az SZVSZ, mondja az üzenet, kegyelettel adózik Lenin nagy eszméinek, mindenekelőtt annak a lenini elvnek, amely leg­kedvesebb a világ dolgozóinak, a nemzetközi proletár szolidaritás elvének. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága, a prá­gai városi és területi pártbizott­ságok ünnepi ülést rendeztek a Lenin évforduló alkalmából. BERLIN Berliniek ezrei vettek részt a Friedrichstadt Palastban rende­zett Lenin emlékgyűlésen. Megje­lentek az NDK fővárosának köz­életi kiválóságai, a demokratikus pártok és tömegszervezetek ve­zetői, munkások és alkalmazottak. Az egybegyűltek lelkesen üdvö­zölték Ulbrichtot, és a Német Szo­cialista Egységpárt többi vezető­jét. valamint Pervuhin szovjet nagykövetet és Jakubovszkij vé­Készülödneh a második Riigeni t i nnepi Játékokra A Keleti-tengerben fekvő Rü­gen szigeten, s különösen Rals­wiek ho.lászf clue simában már ja­vában folynak az előkészületek a második Rügeni Ünnepi Játékok­ra. A nyár végére kitűzött ün­nepi játékokon a tavalyi két­ezerrel szemben idén háromezer szín- és népművész lép fel, — nagy többségben a sziget mun­kásai, parasztjai, halászai. Idén is Kuba »Klaus Störtebeker« cí­mű drámai balladáját adják elő. Hanns-Anselm Perien, a Potsda­mi Színházak főintendánsának rendezésében. A pompás szabad­téri színpad ülőhelyeinek számát 4500-ról 7500-ra fokozzák. Az 1959-ben Ralswiekban tar­tott első Rügeni Ünnepi Játéko­kat több mint 115 000-en látták — nemcsak NDK-beli lakosok, hanem körülbelül tucatnyi kül­földi országból érkezett vendé­gek is. zérezredest, a Németországban ál­lomásozó szovjet csapatok főpa­rancsnokát. Az ünnepi beszédet Erich Honecker, az NSZEP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja tartotta. SZÓFIA Április 21-ári Szófiában Lenin emlékgyűlés volt. „Korunk a le- ninizmus diadalának kora” cím­mel E. Sztjakov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja mél­tatta az évforduló jelentőségét. PHENJAN A phenjani állami Művész Szín­házban csütörtökön este ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg Le­nin születésének 90. évfordulójá­ról. Az ünnepi beszédet Coj Jen Gen, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságnak elnökhelyet­tese tartotta. PÁRIZS A Francia Kommunista Párt csütörtökön este Párizsban ünnepi esten emlékezett meg Lenin szü­letésének 90-ik évfordulójáról. Francois Billoux, a párt Politikai Bizottságának tagja szólt Lenin életművéről, s rámutatott, mek­kora utat tett meg a lenini béke­gondolat 1917-től, a Hruscsov ál­tal az ENSZ szónoki emelvényén előterjesztett leszerelési javaslatig. Billoux méltatta Hruscsov fran­ciaországi útjának jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a francia— szovjet barátság megerősödött és ez a béke záloga. BELGRAD Jugoszláviában széles körben emlékeztek meg Lenin születésé­nek 90-ik évfordulójáról. Több vá­rosban Lenih emlékestet tartottak. A belgrádi egyetem dísztermében rendezett ünnepségen dr. Veljko Koracs mondott beszédet, majd az akadémiai színház művészei ad­tak a szovjet szerzők műveiből összeállított műsort. A jugoszláv sajtó is bőven fog­lalkozott Lenin születésének év­fordulójával, A lottó 17. hetének nyerőszámai: 21, 29, 30, 38, 81 PUTLITZ: Nem etországból—^ C Németországba (91) Mielőtt azonban idáig jutot­tunk volna, valami történt köz­ben. Egy napon beállított Geb­hard, s magával hozta anyánkat, akit — mint a birtok volt tulaj­donosnőjét — kiutasítottak Laas- kéből. Gebhard is parancsot ka­pott, hogy hagyja el Putlitzot. Ne­ki azonban megmondta a perle- bergi kerületi főnök, hogy az ő esetében kilátás van halasztásra, sőt talán vissza is lehet vonatni a kiutasítási parancsot. Gebhard beadta a fellebbezési kérvényt, s úgy gondolta, ha innen vissza­tér Putlitzba, semmi baja nem történhet. Anyánkat Walternál szállásol­tuk el, mi pedig Gebharddal be­költöztünk a hercegi kastély egyik vendégszobájába. A szobá­ban csak egy ágy volt. Gebhard megint a sezlont választotta ma­gának. Potsdami Gestapo-fogsága óta angina pectorisban szenve­dett, s betegsége mostanában még kegyetlenebbül kínozta. — Mint mindig, amikor így össze­kerültünk, most is mélyen az éj­szakába nyúlt beszélgetésünk. Gondunk-bajunk volt éppen elég. Mindketten tanácstalanok vol­tunk, egyikünk sem tudta, mihez fogjon most. — Lesz, ami lesz, de én nem megyek el Putlitzból. Mi értelme lenne, ha nekivágnék a vakvilág­nak? Másutt csak pusztulás vár rám. — Hogy beszélhetsz így, Geb­hard! Nyugaton is találhatsz va­lamilyen gazdaságban állást. Lá­tod, Walternek is sikerült. — Nekem sohasem volt olyan szerencsém, mint Walternak. De különben is, a szívbajom miatt nem vagyok én már egész em­ber. Nem, mindenképpen meg kell próbálnom, hogy Putlitzban maradhassak. — No és mihez fogjak én, Geb­hard? Számomra Nyugat- és Ke- let-Németország egyformán re­ménytelen. Az utóbbi időben egy­re inkábo hatalmába kerít az a gondolat, hogy felejtsem el Né­metországot, s a legnagyobb hi­degvérrel váljak angol állampol­gárrá. — Talán még ez a legokosabb, amit tehetsz. Kivándorolhatsz az­tán Kanadába vagy Ausztráliába, és később bennünket is kivitet­nél. Úgy látszik, Németországot örök időkre elintézték, itt már nem nő fű a számunkra. Jó éjszakát kívántunk egymás­nak, s gyötrődve, töprengve el­aludtunk. Gebhardnak ajándékoztam egy gyönyörű szép, vörös gyapjú pu­lóvert, amelyet Lady Vansittartól kaptam. Ebben a pulóverben utazott haza, s nevetve jegyezte meg, hogy a vörös szín biztosan szerencsét hoz majd neki. Amikor visszatért Putlitzba, le­tartóztatták. Visszautaztam Angliába s fel­kerestem Dick White-ot. — Dick, emlékszel még, mit mondtam neked, amikor a hábo­rú kitörése után Hollandiából megérkeztem? Azt mondtam: ha Hitler megnyeri a háborút és én örökre elveszíteném a hazámat, hálás lennék, ha angol állampol­gár lehetnék. Dick emlékezett erre a kijelen­tésemre. — Dielt, én örökre elveszítet­tem hazámat. A véletlen úgy akarta, hogy az angol útlevél, melyet pár héttel későbben kezemhez kaptam, 1948. január 13-ról volt keltezve. Ez a nap volt Gebhard negyven- hetedik születésnapja. Nem érez­tem magam boldognak új, angol bőrömben. Az első perctől fog­va tudtam, hogy hamis utat vá­lasztottam konfliktusaim megol­dásért. De jobbat altkor nem láttam sehol. A NÜRNBERGI LESZÁMOLÁS Mint újsütetű angolnak, első utam megint csak Németország­ba vezetett. Nürnbergbe idéztek tanúnak abban a bűnperben,

Next

/
Thumbnails
Contents