Tolna Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1060. április 21. Ismét vér folyik Szöul utcáin Herter amerikai külügyminiszter emlékiratot nyújtott át Dél-Korea washingtoni nagykövetének Szöul (MTI): Nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint Szöul­ban szerdán a biztonsági erők is­mét tüzet nyitottak tüntető cso­portokra. A szerdára- virradó éjszaka egy gyalogos hadosztály — élén pán­célosokkal — érkezett Szöulba és tovább tart a 38. szélességi fok térségéből a fővárosba vezényelt katonai egységek bevonulása. Mint a Reuter jelenti, szerdán reggel harckocsik és géppuskák vették körül a fontosabb kormány épületeket. Különösen nagylétszá­mú őrség helyezkedett el Li Szin Man elnök háza körül. A keddi véres harcoknak — mint az ADN jelenti — ország­szerte legkevesebb 98 halálos ál­dozata van, a sebesültek számát pedig nyugati hírügynökségek ezerre becsülik. Mint a Reuter jelentette, Dél- Kareának abban az öt városában, ahol rendkívüli állapotot rendel­tek el, szerdán valamennyi iskola zárva - tartott. Az egyetemek és a középiskolák az ország többi ré­szében is zárva vannak. ADN-jelentés közli, hogy Szöul­ból egyetemisták csoportjai vo­nultak a várostól északra fekvő dombos vidékre, hogy ott foly­tassák a harcot a liszinmanista csapatokkal szemben. Az AFP egy hivatalos közle­ményt idézve azt jelentette, hogy Szöul központjában helyreállítot­ták a rendet. A jelentés ugyan­akkor beismerte, hogy a főváros külső negyedeiben folytatódnak a harcok. Mint az AP és az AFP közölte, Li Szin Man kormánya szerdán rendkívüli minisztertanácsra ült össze, hogy megvitassa a legújabb fejleményeket. Az AFP értesülései szerint olyan hírek terjedtek el, a kormány tagjai arra kényszerül­jék, högy benyújtsák lemondásu­kat Li Szin Mannak. A szerda reggel megjelenő dél­koreai lapok szembetűnően ma­gukon viselik a cenzúra keze- nyomát. A keddi tüntetésekről szó ló tudósításokat sűrűn tarkítják fehér foltok. A szigorú cenzúra ellenére a lapok többsége elítéli a kormány magatartását, különösen a biztonsági erők brutális fellépé­sét. Mint az AP jelenti, John Csang, dál-koreai alelnök az el­lenzéki demokrata párt vezére sajtónyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a Li Szin Man-kormány új választások kiírásával csendesít­heti le a felháborodott kedélyeket. Az aleihök sürgette továbbá a rendkívüli állapot megszüntetését és a biztonsági erők fegyverhasz­nálatának haladéktalan megtiltá­sát. Tíz pontba foglalt követelései­ben John Csang sürgette a letar­tóztatott diákok és tüntetők sza- badonbocsátását, a békés tünteté­sek jogának elismerését, annak megszüntetését, hogy a rendőrség beavatkozzék a diákok életébe, valamint a hatóságok terrorszerve- zetcinek feloszlatását. flz Izvesztyija a dél-koreai helyzetről A szöuli események a dél-koreai nép legnagyobb tömegmegmozdu­lását jelentik a dél-koreai háború befejezése óta, de egyszersmind előre jelzik annak a rendszernek elkerülhetetlen bukását is, ame­lyet a belföldi gyártmányú dél­koreai és a külföldről behozott amerikai szuronyok tartanak fenn — írja a szerdai számában az Izvesztyija. Hohlov, a cikk szerzője rámu­lat, hogy a dél-korai nép a meg­hamisított március 15-i választá­sok érvénytelenítését, a bebörtön- zöttek szabadonbocsátását követe­li és szembenáll azzal a politiká­val, amelynek célja újabb tesvér- liáború kirobbahtása. Japán vélemények Az Uj Kína jelenti, hogy mint­egy 1500 Japánban élő koreai ál­lampolgár kedden este tiltakozó gyűlésen bélyegezte meg a Li Szin Man-klikk terrorját. A gyű­lésen egyhangúlag hozott határo­zatban a Japánban élő koreai ál­lampolgárok támogatásukról biz­tosítják a Li Szin Man-klikk ellen harcoló dél-koreai lakosságot és követelik az amerikai csapatok kivonását, valamint Korea békés egyesítését. Mint az AFP jelenti, Kisi, ja­pán miniszterelnök szerdán an­nak a véleményének adott han­got, hogy „a szöuli zendülés a dél­koreai lakosságnak a legtóbbi vá­lasztások miatt érzett haragját tűk rözi”. A japán miniszterelnök hangoztatta, „nem hiszem, hogy a tüntetéseket a kommunisták su­galmazták”. Amerikai emlékirat a Li Szin Man-kormányhoz Nyugati hírügynökségek jelen­tik, hogy Herter amerikai kül­ügyminiszter kedden este magá­hoz kérette Ju Csang Jang dél­koreai nagykövetet és emlékira­tot nyújtott át neki. Az amerikai külügyminiszté­rium kiadott közleménye többek közt bejelenti, hogy Herter »hangsúlyozta kormányának sú­lyos aggodalmát, a legújabb dél­koreai fejlemények és az erősza­kos cselekmények miatt«. A külügyminisztérium nyilat­kozata »szinte példa nélkül áll, tekintve, hogy egy szövetséges állam belügyeivel foglalkozik«. A nyilatkozat megállapítja, Herter külügyminiszter felkérte a dél­koreai nagykövetet, »hívja fel kormányának figyelmét arra a tényre, hogy a dél-koreai esemé­nyek milyen komoly hatással lesznek külföldön és hogy felte­hetően a koreai köztársaság nem­zetközi helyzetének és tekintélyé­nek jelentős meggyengülését eredményezik«. A közlemény hangoztatja, hegy az Egyesült Államok »min­dig is szoros kapcsolatban állt Dél-Koreával, annak barátja, támogatója és szövetségese és »súlyos aggodalmának« indoklá­sára többek közt megemlíti, hogy elsősorban az amerikai kormány szorgalmazta Dél-Korea ENSZ- felvételi kérelmét. Herter — folytatódik a közle­mény — kifejtette véleményét a dél-koreai nagykövetnek arról, hogy a tüntetések a dél-koreai la­kosság elégedetlenségét fejezik ki a legutóbbi választások lefolyta­tásával, valamint »a szabad de­mokráciával összeegyeztethetet­len elnyomó rendelkezésekkel* szemben. Az amerikai külügyminiszter javasolta, hogy a dél-koreai kor­mány a maga jól felfogott érde­kében, továbbá »a lakosság bi­zalmának« helyreállítására, »te­gye meg a szükséges és haté­kony intézkedéseket a demokra­tikus szabadságjogok biztosításá­ra, a titkos szavazás fenntartásá­ra, valamint a politikai ellen­zékkel szemben alkalmazott tisz­tességtelen megkülönböztetés megakadályozására«. A Reuter tudósítója hangoztat­ja, hogy diplomáciai megfigyelők véleménye szerint az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata nyilvános figyelmeztetés Li Szín Man kormányának. Ugyancsak a Reuter szerint amerikai hivatalos körökben han­goztatják, jelenleg nem gondol­nak arra, hogy lemondják Eisen­hower elnök júniusra tervezett egynapos dél-koreai látogatását. Egv UPI-jelentés közölte, Ste- war Udall amerikai képviselő kedden javasolta, hogy Eisen­hower mondja le tervezett, dél- koreai látogatását. A képviselő hangoztatta, a legújabb dél-koreai fejlemények azt bizonyítják, hogy a március 15-i választásokat Li Szin Man pártja rendőri terror segítségével nyerte meg. A dél-koreai nagykövet újság­íróknak adott válaszaiban előbb tagadta, később azonban beismer­te, hogy Herterrel folytatott meg­beszélésén szóbakerült Eisenho­wer tervezett dél-koreai látoga­tása is. A vezető amerikai lapok szer­dán a leplezetlen aggodalom hangján írnak a súlyos dél-ko­reai helyzetről. A New York Times kénytelen beismerni, hogy »a tüntetők nagy része semmi esetre sem kommu­nista«. A lap elismeri, hogy a Li Szin Man-klikkel szemben megnyilvánuló ellenállás a már­cius Í5-i választásokból fakad. A New York Herald Tribune azon kesereg, hogy »Dél-Korea demokratikus államformája az amerikai példán épült fel, s töb­bek közt az a rendeltetése, hogy megmutassa: a szabad nyugati politikai intézmények ugyanolyan jók Ázsia számára, mint ami­lyen rossz a kommunizmus«. A New York Herald Tribune megjegyzi, a dél-koreai kormány, »azt a látszatot igyekszik kelte­ni, hogy a kommunisták állnak a jelenlegi események mögött«. — »Ostobaság lenne azonban felté­telezni, hogy a kormány ártatlan, vagy hogy magatartása könnyen összeegyeztethető a demokrati­kus kormányzásról vallott elkép­zelésekkel«. Csou En-laj és lYehru megkezdte tárgyalásait Uj-Delhi (MTI): Csou En-laj kí­nai miniszterelnök és Csen Ji mi­niszterelnök-helyettes szerdán dél előtt felkereste hivatalában Nehru miniszterelnököt. Ezzel megkez­dődött a hatnapos kínai—indiai tárgyalások első szakasza. A Reuter úgy értesült, hogy a megbeszéléseknek nincs meghatá­rozott napirendje. Nehru való­színűleg csak nagy általánosság­ban érinti majd az olyan kérdése­ket, mint a párizsi csúcsértekez­let,' a leszerelés, hogy megismerje az ezekre vonatkozó kínai állás­pontot. Végül sor kerül a határ­vitára is, de valószínűleg nem hamarabb, mint a tárgyalások má­sodik, vagy harmadik napján. A kínai miniszterelnök és kísé­rete szerdán még a tárgyalások I megkezdése előtt ellátogatott Raj- garh-ba és megkoszorúzta Gandhi sírját. Később felkereste Praszad elnököt. A Nhandan című hanoi lap ked­di vezércikkében azt írja, ha meg­felelően rendezni tudják a kínai— indiai határkérdést, ez jelentős mértékben megerősítené az ázsiai és afrikai országoknak az imperia­lizmussal szemben tanúsított szo- I lidarítását. Csak as igazságot, a tiszta valóságot !... Irta: V. BONCS-BRUJEVICS A Times a Német Demokratikus Köztársaság szociális vívmányairól A londoni Times 1960. febru­ár 25-i számában közölte bonni tudósítójának cikkét, amelyben a Német Demokratikus Köztársaság szociális vívmányait méltatja. A tudósító utal arra, mennyire ab­szurd, hogy Nyugat-Németország bizonyos köreiben úgy beszélnek az Elbán túli lakosságról, mint „szegény rokonokról”. „A keletnémet egészségügy és művelődésügy rendkívül hatás­keltő” — írja a tudósító. — „Az orvosi kezelés ingyenes, míg itt Nyugat-Németországban erre a célra a család jövedelmének 6.3 százaléka is rámegy.” — Ezen kí­vül számolni kell azzal, hogy az új betegsegélyező-reform révén még tovább növekszenek ezek a kiadások — mondja a tudósító. „A keletnémet művelődésügy nyújtotta lehetőségek nem ennyi­re szembeötlőek ugyan, de nem kevésbé nagyjelentőségűek. Eze­ket a lehetőségeket ingyen kínál­ják, a munkásosztályból származó gyerekek egyetemre járhatnak, anélkül, hogy családjuknak anya­gi áldozatot kellene vállalnia. Nyugat-Németországban a diákok 70 százaléka nem kap támogatást és általában csak a felső és a kö­zépréteghez tartozók szerezhetnek főiskolai képzettséget”. A Times tudósítója utal ar­ra, hogy az uralkodó körök Nyu- gat-Németországban szemellenzűt viselnek s nem képesek tárgyila­gosan megítélni azt, mi megy vég­be Kelet-Németországban. „Ez nagyon is könnyen odavezethet, hogy aztán egy nap a gyakorlat­ban tapasztalják, milyen benyo­mást tesz az a keletnémet műve­lődésügy és egészségügy, amely­ben nem a pénz diktál a válasz­tok többségére. Nekem, aki ezeket a sorokat 1" írom, s aki mint tudósító, szemleíró és szerkesztő már több , mint negyven éve végzek újság- | írói munkát, — az a szerencse i jutott osztályrészül, hogy egy 1 ideig Vlagyimir Iljics Lenin, a I legkiválóbb szerkesztő keze alatt I dolgozhattam. Véleményem sze­rint azok az elvek, amelyek Iljics í legális és illegális újságírói mun­kásságát vezérelték, nagyon fon­tosak és jelentőségteljesek mai proletár sajtónk szempontjából is, ezért néhány szóban be szeret- ’ nék számolni ezekről elvtársaim­nak és újságírótársaimnak. Vlagyimir Iljics szinte kivétel nélkül mindent elolvasott, ami bekerült a lapba, vagy valame­lyik felelős elvtársra bízta ezt a munkát. Iljicset mindig nyugta­lanította: rßnes-e valami helyte­len dolog a cikkben, a tudósítás­ban, a beszámolóban. Ha a cikk­író neve nem volt eléggé közis­mert, feltétlenül maga nézett utá­na, vagy megbízott valakit, hogy ellenőrizze az idézeteket, o szá­mokat, a statisztikai táblázato­kat, stb. Gyakran jókora hibá­kat fedezett fel ezzel a módszer­rel. Lenin, aki igen nagy fon­tosságot tulajdonított a fordítás hűségének, megkövetelte a pon­tos kifejezéseket, s ha olyan szó­ra vagy kifejezésre bukkant, amelynek más jelentősége is le­hetett, vagy másképpen is lehe­tett értelmezni, gyakran záró­jelbe téve, az eredeti nyelven is idézte ezt a szót. Megkövetelte, hogy a cikkírók szép és helyes orosz nyelven írjanak. Különösen nagy figyelemmel kísérte ez ország belső életéről szóló tudósításokat. Páratlan ér­zékkel fedezte fel a téves adato­kat, jelentéseket, s azonnal ki­húzta, aminek a hűségéhez két­ség férhetett... £oha nem felejtem el azt az esetet, amikor Vlagyimir Iljics valósággal »megkopasztot- ta« egyik tudósítónkat, aki Dél- Oroszországból utazott Genf be és mint szemtanú, leírt egy tün­tetést. Később ugyanis kiderült, hogy sok mindent eltúlzott, ösz- szekevert és cikke téves volt. Vlagyimir Iljics kijelentette a tu­dósítónak, hogy becsapta öt, a »Vperjod« című lap szerkesztősé­gét, pártunkat, az egész orosz pro­letariátust, a nyugat-európai munkás-sajtót, az Internacioná- lét, stb., hazugságait most szélté- ben-hosszában az egész világon elterjesztik és az illető bármilyen büntetést megérdemelne. Vlagyi­mir Iljics sokáig nem is beszélt a tudósítóval és nem engedte töb­bé dolgozni a lap számára. A »Novaja Zsizny« című lap­nál különösen sokat foglalkozott a belpolitikai részleggel és a tu­dósítókkal. Állandóan figyelmez­tette az elvtársakat, hogy rend­kívül óvatosan kell bánni a tudó­sításokkal, bárki is írta azokat, mindent ellenőrizni kell a hely­színen és csak a teljesen szava­hihető értesüléseknek lehet hin­ni. A szerkesztőségben külön bri­gádot szervezett személyes bizal­mát élvező fiatal elvtársakból, akiket kiküldött a helyszínre, üzemekbe, gyárakba, stb., hogy mindent ellenőrizzenek. A brigád tagjainak ezt a munkáját a szer­kesztőség fizette. Az eredmény meglepő volt. Csak látták volna, mennyire örült Lenin a brigád létrehozásának, amikor rövidesen kiderült, hogy a hírek, közlemé­nyek háromnegyed része téves, vagy eltúlzott volt... T átják, —• mondta akkor — ^ így van ez... jól néznénk ki, ha mindezt ellenőrzés nitkül leközöltük volna. Hogyan ránk­támadtak volna. Lapunk a párt tükre. Mindig tisztának, hűnek kell lennie, nem szabad semmit eltorzítania. — A lap csak a tiszta igazsággal és elvi következetes­séggel szerezhet tekintélyt a pro­letariátuson és a dolgozókon kí­vül még a legelszántabb ellensé­geink előtt is. Nem szabad, hogy bárki valamikor is tévedéssel vá­dolhassa lapunkat. Szavunk min­dig legyen becsületes és igazsá­gos. Persze mi is tévedhetünk, el­véthetünk valamit, közölhetünk helytelen értesülést is, — ilyen esetben viszont, amint rájöttünk a hibára, azonnal közölnünk kell a cáfolatot és helyreigazítást kell adnunk, ha felfedeztük tévedé­sünket. 1/ lagyimir Iljics azt kívánta, ' hogy vidéken is mindent felelős, szavahihető személyek ellenőrizzenek, különösen fontos esetekben pedig a pétervári szer­kesztőségből küldött ki ellenőrt. — Semmi baj sem származik abból, — hangoztatta —, ha két- három napot várunk a közléssel, de akkor azután a tiszta igazsá­got nyomtatjuk ki. Ez fontosabb, mint az a kis késedelem. Százszorosán igaza volt... ... A hűség, a pontosság, a vi­lágos gondolat, az összes kér öltések elvileg helyes, bolsevik megvilá­gítása: ezek azok a fő elvek, ame­lyeket Lenin, a zseniális szerkesz­tő mindig megkövetelt és maga is valóraváltott. Háromnapos autóbusz-kirándulásra készülnek a Paksi Konzervgyárban Amikor a múlt év nyarán a nyereségrészesedés kiosztása után fennmaradt többletnyereség fel­használásáról döntött a Paksi Konzervgyár üzemi tanácsa, úgy határoztak, hogy tízezer forintot egy háromnapos bükki kirándulás megszervezésére fordítanak. A kirándulásra a jövő hét végén ke­rül sor. Két autóbusszal indulnak el Budapesten és Gyöngyösön keresztül Egerbe, Eger lesz az el­ső »állomás«, ahol megtekintik többek közt a várat, a székesegy­házat és a pedagógiai főiskolát. Másnap az Aggteleki Cseppkőbar­langot nézik meg. Az igen gaz­dag programba bevették többek közt Lillafüred, Bükkszentkereszt és Miskolc-Tapolca megtekintését is. Kilencven gyári dolgozó vesz részt a kiránduláson, akik maguk is hozzájárulnak a költségekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents