Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-16 / 64. szám

MMi 'm?

I ; * ' t . 1

1960. március 16

TOLVA MEGYEI NEPŰJSAG

Erről is beszélni kell

Miért nehéz a falusi munka

A múlt héten egy falusi emberrel beszélgettem a tamási járásban. Újdonsült szövetkezeti tag az illető, pár héttel ezelőtt lépett be, s most a fiát városba küldte segédmunkásnak. Megkérdeztem tőle, miért küldte el a fiút, miért nem a szövetkezetbe Íratta őt is inkább? Hisz többet keresne itthon a gyerek, olcsóbb lenne a lakása, élelmezése. Az ember a következőt felelte:

— Azt akarom, a fiamnak jobb legyen, mint nekem. Engem meggyötört, megrokkantott a falusi munka, idő előtt megöregedtem, egészségem megromlott. Azt akarom, hogy a fiam könnyebb munkát végezzen.

Folytatom a vitát, mert ez a kérdés közérdeklődésre tart számot.

Azzal kell kezdeni, hogy egyetértek falusi ismerősömmel abban, hogy a mezőgazdasági munka tény leg megrokkantotta az embert, idő előtt tönkretette, egészségét aláásta. A kisparcella kegyetlen és zsugori. Azzal a termelő erővel, amellyel a parasztember rendelkezett, a kisparcella csak embertelen munka árán adott gyümölcsöt. Cserébe kívánta a falusi ember testét, lelkét, egész életét.

Éppen ezért javasolja pártunk a termelőszövetkezetek szervezését: a régi termelési viszonyok szétzúzását és olyan termelési viszonyok létrehozását, amelyek lehetővé teszik a gépek, vegyianyagok, a tudomány, a technika legjobb vívmányainak alkalmazását. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése elvezet nem is olyan sok idő múlva odáig, hogy a falusi munka sem lesz nehéz, sokkal könnyebb munkával jobb eredményeket, több gyümölcsöt terem majd a föld.

Falusi ismerősöm az iparba küldi a fiát, hogy könnyebb legyen az élete, mint az övé volt. De vajon gondol-e arra, hogy miért könnyebb az ipari munka a falusi munkánál? Azért, mert az iparban nagyüzemi formák között gépi erővel termelnek. Az ipar példája választ ad arra a kérdésre, hogy mivé lesz majd a mezőgazdasági nagyüzem.

Persze a mezőgazdaság fejlődése nem megy máról holnapra. Évszázados elmaradottságot nem lehet hónapok alatt felszámolni. De fel lehet és fel is kell'számolni! Ezt követeli meg a falusi emberek és az ő fiaik, utódaik érdeke. Fel kell számolni a lemaradást, meg kell szilárdítani mező- gazdasági nagyüzemeinket azért, hogy falusi ismerősöm fiának otthon is könnyebb legyen az élete, mint az apjáé volt.

Nem a mezőgazdasági munka a rossz általában, hanem az a mezőgazdasági munka rossz, amit a parasztok eddig kisparcellákon kézi erővel végeztek. A gépesített mezőgazdasági nagyüzemben végzett munka nem teszi tönkre az embert és nem nehezebb, az átlagos ipari munkánál.

Tehát nem azzal tesz jót a fiával tamási járásán lakó vitapartnerem, ha elküldi a faluból. Azzal tesz jót, ha összefog. a fiával és teljes lendülettel belekapcsolódik az új életforma kialakításába, megszilárdításába és fejlesztésébe.

(gyenis)

Közel négy és félmillió forintot adott a társadalom az 1959—60. tanév első felében az óvodák és iskolák megsegítésére

Hagyományai vannak immár annak a mozgalomnak, amelyet annak idején a Művelődésügyi Minisztérium hirdetett meg az óvodák és iskolák társadalmi megsegítése érdekében. Az elmúlt évek folyamán Tolna megye a mozgalomban elég mérsékelten szerepelt, de tavaly év végén a szekszárdi járás által országosan elért harmadik helye valamint az a körülmény, hogy a megye évről évre jobb és jobb eredményeket ér el, felhívta az ország figyelmét is a megye eredményeire.

A Megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztálya most értékelte az első félév eredményeit és állapítsuk meg mindjárt azt, hogy tavalyhoz viszonyítva is újabb eredmények születtek. És itt nemcsak arra gondolunk, hogy Bátán 4, Decsen 5, Ujdombó- várott 2, Fadd-Domboriban, Öcsényben, Dunaitömlődön 1— 1, Gerjenben 2 tantermes iskola építése kezdődött meg, illetve van folyamatban vagy befejezés előtt áll, _____

h

anem elsősorban arra, hogy a társadalom tanúlónként 95 forintot áldozott új tantermek építésére, csinosítására, az iskolák egészségügyi hiányainak a megszüntetésére és egyebekre. Tavalyhoz viszonyítva ugrásszerű ez az emelkedés, mert hiszen az elmúlt versenyidőszakban az átlag csak 28 forint volt. Ez a 95 forintos átlag azt jelenti, hogy a társadalom egy félesztendő leforgása alatt 4 342 000 forinttal támogatta az iskolákat és az óvodákat.

Sajnos az egyes járások között igen nagy az eltolódás. Ismét a szekszárdi járás válik ki a mozgalomban 317 forintos eredményével, ugyanakkor a dombóvári járás csak 18, a tamási 23, a gyönki pedig 27 forintos eredményt ért el. Ezúttal az óvodás gyermekek szülei tettek ki magukért, mert az óvodákra fordított 824 000 forint átlagban 118 forintot jelent. A dicséret ellenére helytelen lenne elhallgatni azt, hogy ezúttal az építkezések károsan befolyásolták az egészségügyi feltételek biztoMinden községben rendez jogi tanácsadást a népfront

Köztudomású, hogy a Hazafias Népfront-bizottságok szervezésében megyénk területén folyamatosan tartanak jogi tanácsadásokat a jogász népfront-aktívák segítségével.

A legutóbbi ülésén a népfront megyei elnöksége értékelte a jogászok munkáját. Megállapították, hogy közülük is különösen jó munkát végeztek a megyei bíróság dolgozói, gz ügyvédi munkaHAZA SZERETNE JÖNNI...

MÉG NYOLCADIKOS VOLTAM, amikor megismerkedtem vele. Együtt nyaraltunk Csillebérc vén fái alatt. A napok gyorsan teltek. Nagyon megszerettem a barna, erős fiút. Két hét után elváltunk. Ö ottmaradt Budapesten — mert ott lakott a Lónyay utcában —, én pedig hazajöttem. 1952-őt mutatott a naptár.

Minden héten két levelet írtam Ottónak. S nem mondhatom, ő is megerőltette magát. Néha olyan sokat írt, hogy szinte már vártam a végét. Aztán mind a ketten középiskolába kerültünk, ö valamilyen technikumba iratkozó’t be, én pedig egy gimnázium hallgatója lettem.

Egy jó ideig tartottuk a kapcsolatot. Majd 1956 elején barátom hirtelen elhallgatott. Talán elköltöztek? Próbálkoztam még egy-két levéllel, majd én is beleuntam, s a feledés ködébe merült egész barátságunk

HÁROM ÉVVEL EZUTÁN rokonaimnál töltöttem a nyári szabadságom. Hogy mi ütött belém,

m A ~ - ■—• o -11 f r'J f pjr

én rég elfelejtett Ottó barátom. i uuu.sm, ne megkeressem a Lónyay utcát. Érdeklődésem után megtudtam, hogy a Lónyay utcából Szamuely Tibor utca lett. F.z mindenesetre biztató, csak ismét hiba csúszott a keresésbe, mert nem tudtam már pontosan a házszámot. Valami nagy szám lehetett. Már a tizenkettedik Kapu alatt kutattam át a névjegykártyákat, s végre ráakadtam a Böszörményi névre.

Fé’lánkedtem a régi bérház negyedik emeletére. Nem szégyellem bevallani, hogy kissé gyorsabban vert a szívem a megszokottnál, amikor becsöngettem. Egy középkorú asszony nyitott ajtót. S mikor elmondtam, hogy mi járatban vagyok, keserű_ sírás rázta meg egész testét. Már sajnáltam, hogy idejöttem, de ha már itt vagyok, legalább megtudom, hogy mi van Ottóval — nyugtattam meg magam.

Éva néni szipogva mesélte, hegy Ottó az októberi ellenforradalom idején t(ínt el. Napokig keresték. . . Tűvé tették az egész várost, már amennyire teheti két boldogtalan, kétségbeesett szülő, idegösszeroopanással szállították kórházba. Édesapja egyik napról a másikra őszült meg — panaszolta a bánatos édesanya.

— NAGYON SOKÁIG nem halottunk róla semmit. Egyszer francia földről hozott a postás levelet. Bocsánatot, kért, hogy búcsú nélkül jött el.. . S mentegette magát, hogy talán nem is ő a hibás, hanem barátai, akik belevitték ebbe a kalandba. Alig tudtunk megmenekülni az idegenlégió nagyszerűségeitől — írta viccesen, mi azonban sejtettük, hogy éhezik és nincs hol hálnia.

— Ezután már majdnem mindig rendszeresen kaptunk tőle lapot, levelet. Mindig jót írt, igyekezett megnyugtatni. Nekünk csak az volt furcsa, hogy minden levele majdnem mindig máshonnan jön. Ilyenkor meg tudott volna szakadni a szívem. Tudtam, hogy nincs jó helyen, éhezik, nincs egy tiszta inge ... így is vdlt. Az anyai érző szívet, nem lehet sokáig hitegetni.

ünnepélyesen adják áf- a személyi igazolványokat a 16 éves fiataloknak

A Megyei KISZ Végrehajtó Bizottság a Megyei Rendőrkao’- tánysággal egyetértésben megállapodtak abban, hogy a jövőben a KISZ-bizottságok, a járási, városi és körzeti rendőri szervekkel karöltve közösen ünnepélyes keretek között adják át a személyi

igazolványokat a 16 éves fiataloknak. Elsőnek Szekszárd város 16 éves fiataljainak részére rendezik meg a személyi igazolványok ünnepélyes átadását, majd ezt követően a járási KlSZ-bizottsá- gok is rendeznek hasonló ünnepségeket.

SZOMORÚ LEVÉL JÖTT. Elsírta benne, hegy napokig, hetekig »em kap munkát, s ilyenkor még egy levélpapírra is alig jut. Rögtön küldtünk neki, amit lehetett. Most reménykedünk, hogv viszontlátjuk egymást. .. Benne is ez tartja a lelket. Minden levelében az otthonra emlékezik és azzal búcsúzik, hogy nemsokára együtt sétálunk a legszebb folyó, a vén Duna partján ...

n>) !

közösségék tagjai, valamint a járási bíróságok és ügyészségek dolgozói.

Valóban megérdemlik az aktívák a dicséretet, hiszen, munkaidő után, számtalan utazási és egyéb nehézséggel küzdve járják a megyét. Megfordulnak termelőszövetkezetekben, vállal átoknál, üzemekben, s választ adnak a dolgozók egyéni jogi jellegű kérdéseire Ezen kívül az ankéton ráirányítják a figyelmüket a társadalmi tulajdon megvédésének fontosságára.--oben az évben eddig 31 jogi tanácsadást rendeztek a megyében. A tapasztalat azt mutatta, hogy ott sikerültek a legjobban ezek az előadások és viták, ahol — mint Felsőnánán, Kétyen, Al- sónánán — a népfront-bizottságok szoros kapcsolatban a tanácsokkal, közösen szervezték az anké- tokat.

A jogi tanácsadás hasznos munkáját ezután is folytatják, s a népfront megyei elnökségének terve szerint ebben az évben száznál több ilyen jogi tanács- pHí-.ra ker^i sor a megyében. —

sítását és a tatarozási munkálatokat is. Ezekre a célokra az ugrásszerű eredmények ellenére is lényegesen kevesebb került fel- használásra. Ezzel a negatívummal viszont szemben áll 5 óvodai foglalkozási terem és 19 általános iskolai tanterem építésének a megkezdése. (Az előbbiek során csak ízelítőül soroltunk fel néhányat.)

Végezetül állítsuk példaképpen a többiek elé az óvodák közül a szedresit, a dunaszentgyörgyit és a várdombit, az általános iskolák közül pedig a sárpilisit, a decsit, a fadd-domborit, a bátait, a tabód-szerdahelyit, az egyéb oktatási intézmények közül a bonyhádi kg. technikumot és a tolnai gimnáziumot, ahol , leginkább talajra talált a mozgalom és ahol a szülők különösképpen kiváltak abban, hogy mennél nagyobb értékű társadalmi munkával támogassák gyermekeik iskoláját, óvodáját.

O. I.

Segítik a küzségfeilesztési

tervek végr? hsltésát a néixfio^-Esizolíségok

Nemrégiben vitatta meg és hagyta jóvá a Bonyhádi Járási Tanács a hatáskörébe tartozó községek ez évi községfejlesztési terveit. Nem közömbösek ezek a tervek a járás népfront-bizottságai számára sem. Az elmúlt év során is komoly segítséget adtak a tervek megvalósításához, s ebben most is részt kívánnak venni.

Éppen ezért a legutóbb; községi népfront-bizottsági üléseken mindenütt a járásban a tanácsok vb-tagjaival és a községfejlesztési állandó bizottságok tagjaival közösen beszélték meg a tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

A viták eredményeként célként azt tűzték ki, hogy felvilágosító és meggyőző munkájukkal a legszélesebb körben kibontakoztassák a társadalmi munkát, a helyi anyagok és erőforrások lezmesz- szebbmenő felhasználásával.

Ennek első részeként arra törekednek, hogy agitációs munkájuk nyomán egy-egy község egész lakossága megismerje és magáévá tegye a terveket, s közös erővel segítse is azok megvalósítását.

PUTLITZ :

Nem etor szagból—)

C Németországba

61.

Mindez mégsem akadályozta meg, hogy a következő napokban is ne repüljenek hasonló golyócskák — mégpedig nemcsak német követeégi, hanem holland ablakokba is. Mindenesetre érdekes, hogy a »merénylők« célpontnak többnyire valamilyen iskolaépületet pécéztek ki. Az amszterdami német iskolában is kilőttek egy egész ablaktáblát. Később azonban az iskolásgyerekek visz- szatértek a golyózáshoz, és ettől fogva a merényletek fokozatosan megszűntek. A kormány által elrendelt lövedék-szakértő vizsgálatok is ellaposodtak anélkül, hogy a legcsekélyebb eredményt is fel tudták volna mutatni.

A DÖNTÉS ÓRÁJA

München után egyre gyakrabban jelentette ki Hitler, hogy nincsenek többé területi követelései, a Szudéta-vidék meghódítása volt az utolsó, és egyeilen- egy cseh állampolgárt sem óhajt a birodalomba telepíteni. De ki hihetett az ilyen kijelentéseknek, amikor egyre félreérthetetleneb- bül továbbra is közszájon forgott március idusa és a »prágai baci- lusgóc« kiirtásának szükségessége? El lehettünk készülve, hogy talán már tavaszra kirobban a most már elkerülhetetlennek látszó második világháború. Ha a személyemre vonatkozó intézkedéseket idejekorán meg akartam tenni, sietnem kellett.

Azzal a megokolással, hogy sürgősen konzultálnom kell londoni orvosommal, 1939 januárjában Zechtől három napos soron- kívtili szabadságot kértem. A feltűnés elkerülése végett Uttinow saját manzard-lakásában beszélt meg Vansittarttal találkozót.

A lord az öt emelettől kissé lihegve ugyan, de pontosan megjelent, és a legnagyobb szívélyességgel üdvözölt.

— Megértem, Putlitz, hogy maguk elégedetlenek velünk. München valóban szégyen volt. De biztosítom magát, most már vége. A mi türelmünknek is van határa. A legközelebbi alkalommal Chamberlain sem engedi kiszúrni a szemét semmilyen irkafirkával, melyben Hitler az ő nagy békeakaratáról biztosít bennünket, Angliának most már az asztalra kell csapnia.

— De Mylord, éppen ez az, ami engem aggaszt. Ha önök kitartottak volna, meg tudták volna puhítani Hitlert. Most már virzont oly gyakran és oly sokat engedtek, hogy ha most csapnak erélyesen az asztalra, az véres háborút fog jelenteni.

— Bizony, attól én is fé’ek,- hogy a háború elkerülhetetlenné vált.

— Lord Vansittart, me> tudja érteni, hegy ezzel egész világ omlik össze bennem, és éppen ezért komolyan szeretnék önnel beszélni.

— Nos, ki vele! Hiszen éppen ezért vagyok most itt.

— Látja. Lord Vansittart. éveken át próbáltam önöknek megvilágítani, hogy saját érdekükben hajszálnyi engedményt s^m szabad tenniük a náciknak. Én igyekeztem önökkel tartani a barátságot, mert azt reméltem, hogy ezzel önöket is, saját országunkat is megkímélem egy gyilkos háborútól. De, mint ön is mondja, a háború most már elkerülhetetlen. Képzelje magát az én helyzetembe! Mit tegyek?

— Jöjjön bármi is, Putlitz. magát személyesen mindig barátunknak fogjuk tekinteni.

— De mit ér ez a barátság, ha én Németországban ülök, önök meg bombákat dobnak hazámra, és a testvéreimre lőnek? Hitlerért és az ő útonálló bandájáé'-!, természetesen nem fogok önök ellen harcolni, a helyzetem azonban teljességgel elviselhetetlen lenne. Meg akartam ezt akadályozni, de fáradozásaim hi'bava- lóknak bizonyultak S most arra akarom kérni, hogy ha sor kerül rá, tegye nekem lehetővé, hogy