Tolna Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

I960, március 6.

TOLNA MEGYEI NEPÜJS ÄG

Tavaszi határjárás Kajdacson

«lehet ebben a faléban jó közöst kialakítani, csak megfelelő vezetőkre van szükség. Olyanokra, akik ' okosan, megfontoltan irányítják ezt a szorgalmas -népet. Mindig a józan ész parancsára cselekednek.« — Ezt mondta nekem 1960. január 3-án, az élete delén már jóval túllévő Molnár Lajos bácsi, mielőtt elkezdődött volna Kajdacs szövetkezeti falu közös gazdaságának alakuló gyűlése.

Azóta két hónap telt el, ami igen csak rövid ahhoz, hogy olyanná alakítsanak ki egy szövetkezetét, , aho-’v a n«avkohyv_ ben meg van írva. Bizony , ma még a , kajdacsi Aranykalász nem ilyen ... Ezt azonban kísérőim, Dobri József és Pilisi Kovács István — akik a gazdaságot bemutatták — jó maguk is nyomatékosan hangsúlyozták.

Szóval, láttam Kajdacson egy szocialista jellegű nagyüzemet, amelyet két hónap alatt tettek olyanná, amilyen ma. Bevallom, kívülről' szemlélve nem néz ki bizalomgerjesztőnek. A szarvasmarha-istállók, a sertés- ólak, az egész kép egy ostrom- állanot utáni időkre, emlékeztet. A 120 férőhelyes göbölyistálló- ban például kukoricaszár képezi a mennyezetet. Az üresen tátongó ablakok helyébe - pedig melegágyi ablaküvegeket raktak.

— Mi mégis nagyon büszkék vaayunk rá, .mert ezt már mi építettük közö-pn, saját erők Nem szép? Hát istenem.,. Mi nem ezt tartjuk most leglényegesebbnek — mondja Dobri József, aki különben üzemepysé'7- vezntő' és az igazgatóságnak is 1*igja.

IGAZSÁGA VAN. Az istálló legyen akármilyen, de mégis csak bent hízik 1.13 ökör, ami négy hónap múlva több mint egymillió forintot jövedelmez a közösnek: S ez á fontos.

— De azt is említse meg, hogy ezt mind mi, tagok adtuk össze — mondja Vaszari István, az egyik állatgondozó, miközcA hegedű

ben megmutatja a két zsemleszőrű ökröt, a Vezért meg a Vitézt, amelyeket ó adott a közösbe.

— Nyilvánvaló, itt a 113 közűi ez a kettő magának a legkedvesebb — kockáztattam meg a szinte feleslegesnek látszó megjegyzést.

— Nem kérem, nekem egyformán kedves valamennyi. Legjobban ezt kedvelem, mert ez a legszebb és jól hízik, meg aztán szelíd is — mutat a 34-es számmal ellátott hízómarhára.

— Ez is egy 100 férőhelyes szarvasmarha-istálló lesz, érdé. mes megnézni — mutat az Im- re-majorban egy ugyancsak viharvert épületre Pilisi Kovács István tsz-tag. Matus Ferenc, Péri István, Ricsii János és Ács István éppen deszkákat szabdaltak itt jászolépítéshez,

— Látja kérem, ezen a fán egy hónappal ezelőtt még a madár fütyült. A mi erdőnkből, a mi tagságunk termelte ki, A szomszédos uzdi tsz-ben feífű- részeltettük és máris építjük belőle a jászlakat. Sietős a munka itt is, mert 100 tehén, meg növendék van még kint a tagoknál, s ezeket rövid időn belül ide szeretnénk bekötni — magyarázza Péri' István, az egyik ács.

beszélgetés közben

megkérdezem, mit épített eddig a Molnár Lajos bácsi vezette építőbrigád.

— A munka oroszlánrészét mi végeztük el a 120 férőhelyes göbölyistálló rendbehozásánál is. Két gémeskutat építettünk, hat birkaetető-rács is kikerült a kezünk alól: még aztán építettünk 300 férőhelyes sertésszál- lást, 40 férőhelyes disznóelletőt, rendbehoztuk a sertéshizlaldákat és most csináljuk ezt a 100 férőhelyes tehénistállót — sorolja Matus Ferenc, az építőbrigád egyik erőssége.

— Ezt a sok férőhelyet mind be tudták népesíteni jószággal? — érdeklődtem Fárbári Károly- tól, a gazdaság fiatal főállattenyésztőjétől.

szerelmese

— Természetesen. Hiszen a lovakat nerh is számítva, a tagoknál kint lévő 100 tehénnel és növendékekkel együtt 1634 állat van ezen a napon a közösben. Sertésből például 670-et tartunk nyilván. A szomszédos Bérdi-tanyán hízik például 150 koca, azokat meg is lehet nézni — kaotam a választ

MÉM BÁNTAM MEG, hogy ellátogattam a Bérdi-tanyára. Itt ugyanis megismerkedtem Varga János serté-.gondozóval, aki’ semmit nem változott, amióta a közösben van, de gondolkodásában ő már nagyon közel áll a szocialista emberhez. Ezt mondta: — Ezekre a jószágokra jobban vigyázok, mint a szemem fényére. Ezek nemcsak az enyémek, hanem valameny- nyiönké. Ezekből várjuk legközelebb a jövedelmet, amire nagyon számít a tagság. Nem tudnám elviselni, ha az én hibámból történne velük valami baj.

Amint a tavasszal viaskodó télben barangoltam a közel hatezer holdas gazdaságot, láttam barázdákat hasító traktorokat, lovakkal szántó tsz-tago- kat és műtrágyát szóró növény- termelőket is. Megtudtam, hogy a többi között az idén ezer hízott disznót és 200 hízott marhát ad el a szövetkezet az államnak. Maguk előteremtette pénz. bői osztottak már 10 forint munkaegység-előleget, most készülnek osztani ugyanennyit és ezután minden hónapban meglesz a .tíz forint, mert a munkaegységei őleg-osztásból rendszert csinált a vezetőség. De előbb megteremtették az alapját. Szinte minden hónapban adnak el hízott disznókat, vagy hízóit marhákat, értékesítenek tejet és gyapjút.

*

EGY NAPOT TÖLTÖTTEM KAJDACSON. Meggyőződtem arról, hogy az öreg Molnár ‘bácsi előrelátását a két hónán is igazolja, lyiert olyan vezetőket választottak az Aranykalászba, akik jól irányítják, jól szervezik a szorgalmas szövetkezeti tagok. munkáját — nem kell sok idő ahhoz, hogy a mainál sokkal jobb és szebb nagyüzem legyen Kajdacson, olyan, amelv többet tud adni gazdáinak, mint az előző kisparcella.

Dorogi Erzsébet

Kiemelkedő siker a szovjet film ünnepén

Tolna megyében véget ért a szovjet film ünnepe. Az ünnepi hét, amely alatt különös figyelemmel fordultak a mozilátogatók a szovjet filmgyártás legújabb alkotásai felé, véget ért. S ezzel egy olyan sikersorozat zárult la, amelyhez hasonlóra még nem volt példa. Évről évre kiemelkedő eseménye kulturális életünknek a szovjet film ünnepe. Tavaly egy hét alatt 78 ezer látogatója volt a szovjet filmeknek. Az idei ünnepi hét még ennél is nagyobb közönségsikert hozott, hiszen huszonhat keskenyfilmcs mozi látogatási eredményének kivételével — ezek az eredmények még nem ismeretesek, nem érkezett jelentés — túlszárnyalták megyénk filmszínházai a tavalyi látogatottságot. A huszonhat mozi közönségének kivételével 79 ezer főnyi közönség vett részt a szovjet filmek bemutatóin.

De túl a közönségsikeren — amely elsősorban mutatója az érdeklődésnek — egyéb szempontból is kiemelkedő jelentősége volt az idei szovjet filmhétnek. Soha még ilyen lelkesedéssel n~m készültek a moziüzemi vállalat alkalmazottjain kívül a különböző társadalmi szervezetek aktivistái, mint az elmúlt napokban.

Pártnap Ozsák pusztán

Jólsikerült pártnapra került sor pénteken este Szekszárd-Ózsák pusztán a Béke Termelőszövetkezet üzemegységében. Rácz János elvtárs, a városi pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást, melynek keretében ismertette az MSZMP VII. kongresszusának határozatát és az abból adódó feladatokat.

A kultúrházat teljesen megtöltötték az érdeklődők, s hozzászólásaikban beszéltek a múlt gazdasági év hiányosságairól és arról, hogy hogyan kell ezeket az idén a vezetőségnek és a tagságnak közösen elkerülni.

Ez az aktivitás annak szólt, hogy a közönség az elmúlt ész* - tendők alatt számtalanszor megbizonyosodhatott a szovjet filmművészet magasrendűségéről, olyan felejthetetlen sikerek jelzik a szovjet film diadalútját, .miht. a Szállnak a darvak, vagy az Em_„ béri sors, hogy csak a legújabb sikereket említsük. De a szovjet filmek többsége nagy élmény volt, egy új világgal ismerteted, meg bennünket, a szocialista művészet alkotásait hozta közel a magyar közönséghez.

Minden községben ünnepi előadás nvitotta meg a szovjet film ünnepét, feldíszített, mozik várták a közönséget. Különösén s«ín. pompás volt a dombóvári és tamási megnyitó. Tamásiban a filmhét során ankétot is rendeztek. A legnagyobb sikere A béke első napja, az Egy kislány keresi az édesapját és a Rendkívüli történet című új szovjet filmnek volt.

A február 25—március 3. között lezajlott ünnepi filmhét ki- erre’kcdő állomása volt á szovjet filmművészét diadalút.jának.

Hétfőn

„Csehszlovák esi“ Tolnán

A szakmaközi bizottság és az építők szakszervezete a Cehszlo- vák Kultúrával közösen március 7-én, hétfőn este hét órai kezdettel Csehszlovák estet rendez Tolnán a textiles, művelődést otthonban.

Az est műsorában közreműködnek: Bodor Tibor, a Madách Színház tagja, Csermely Ilona, a Filharmónia énekművésze. Kádár Ilona előadóművésznő, Mendelssohn Edit harmonikaművész, Va- rasdi Emma, a Zeneakadémia tanára, Vötös Sári magyar nóta' énekesnő és a csehszlovák Babjaié ének és zenetrió.

PUTLITZ;

Nem etorszagból—^

C Németországba

(53)

hogy az ember itt Madocsán beszélget az idősebbekkel, lapozgatja a régi, megsárgult könyveket ráébred, hogy valóságos különlegességek hazájába tévedt. Másfélszáz éves elsárgult lapok adnak hírt arról, hogy e hely népe igen vallásos volt, csak a földesúr kiuzsorázó uralma folytán a pénzbeliekkel nem nagyon volt megáldva. Ezért aztán 3—4 évenként szinte automatikusan változtak a papok, elmentek olyan helyre, ahol több javadalmat biztosítottak számukra.

No, de a mai világban is akad itt érdekesség, érdekes ember. Bartók János bácsi például első látásra semmiben sem különbözik a szokásos parasztemberektől. Ha azonban munkától kérges kezébe hegedűt vesz, csak elámul a hallgató. Akárcsak jónéhány évtizeddel ezelőtt Budapesten az egyik kávéházban az öreg Szintéi bácsi esetében.

Híres prímás volt az öreg akkoriban itt Madocsán, de Pesten, ködmönösen, parasztos öltözékben, amikor a cigányoktól■ a hegedűt kérte, csak nevettek rajta, először gúnyolták. Nevettek a vendégek is. Bezzeg a felcsendülő dallamok hamar elvágták a kacajt.

Bartók bátyánk is ilyen prímás, parasztember és ■ hegedűs, méghozzá nem is akármítyen. Hagyomány ez itt, hiszen cigánybanda nem kellett soha sem ide. Érdekes története van annak is, ho- gyán lett a hegedű szerelmese.

— Szégyen ide, szégyen oda — mondja mosolyogva — az első hegedűt loptam. No, nem volt az olyan igazi hegedű, csak olyan

bádogból való. Hét-nyolc éves lehettem, s az iskolában színdarabot adtak elő, ahhoz használták az említett hegedűt. Egy alkalmas pillanatban elemeltem, vonót esz kábáltam hozzá. Természetesen nem adott az egy hangot sem, mert húrokat csak spárgából tudtam rá szerelni. De én nem adtam volna semmiért sem.

— Az apám nagyon haragudott érte, de nagyapám felkarolt. Nekem ajándékozott egy ezüst órát azzal, hogy vagy megtartom, vagy elcserélem hegedűért. Meglett a hegedűm...

— Apámtól azonban mindig el kellett bújnom, nem szerette hallgatni, hogy cincogok{ Hát bizony cincogás is volt az, míg egy 'fiatal tanító nem kézdett el ta- nítgatni kottára, meg játszani. Ekkor már apám sem mondta, hogy »meg se nyikkansd, ha én hallom«, hanem azt »nem is engednélek dolgozni, ha. úgy tudnál, mint a Szintai bácsi«.

Azóta bizony sok víz lefolyt a Dunán, s Bartók bátyám prímás lett. XJgy látszik a család ezután zenészcsalád lesz, mert már a fia is játszik hangszeren. Igaz változnak az idők, s az új, a jazz ide is betört, ő már jazz-zenekarban játszik.

S mindezt úgy csinálják, hogy közben nem lettek hűtlenek a földhöz sem. Most azonban köny- nyebb lesz a kettőt Összhangba hózni, hiszen tsz-község lett Ma- cocsa, s Bartók bácsi is termelőszövetkezeti tag már.

(S*) ...

A meghívott vendégek nagy számban jelentek meg. Általános volt a kíváncsiság, hogy megtekinthessék a »Brickendorp«-féle cirkuszt. A . legtöbben azonban korán elhagyták a küzdőteret, s éjféltájban mi, németek, már magunk között maradtunk. A «néni közösség« .tér.'tín belül most meg kezdődhetett az ünnepség kedélyes része.

Frontharcos-keresztek ékesítették a hősi kebleket, mindenki magára aggatta valamennyi kitüntetését és rendjelét. Időközben sok londorü nácit kitüntettek az G'impiász szervezése körül szerzett érdemeiért. Olyan volt az a sárga olimpiász-rendjel, mint valami sült ostya. Parteigenosse Krause — a Német Utazási Irodából — a nyakába akasztotta, holott előírás szerint a bal mellen kellett viselni. Parteigenosse Himmelmann, a párt titkára és étkezdéjének bérlője, aki annvi sört meg forró virslit adott e), hogy fokozatosan milliomossá vált, újabban valami nyakláncrendjelet viselt.

A külső vendégek alig a felét fogyasztották el a büfékben félhalmozott ételeknek-itaioknuk. A jó »Pommery et Grenot« pezsgőből is még elegendő mennyiség hűlt a jégen. Most már nyugodtan neki lehetett látni. Hamar jó hangulat kerekedett, a társaság ki- sebb-nagyobb csoportokba verődött. A rejtett sarkoko-m még ölelkezni is lehetett, és a német daloló kedvnek is tere nyílott az érvényesülésre.

Persze voltak, akik nem soká bírták az iramot. Milch repülőtábornok. ,ábát egy szembeáU t itt szék selyembrokátján pihentetve, önfeledten horkolt egy kanapé párnái között. Két mellgombja valahogy feloaitant, és látni enged te a keményített, fehér plaszt- ron alatt hullámzó fekete szőrrengeteget. Jäger kapitány csendesen elmélázva rókázta le maga előtt az új szőnyeget. Egyedül Landesgruppenleiter Karlowa őrizte meg katonás tartását még akkor is, amikor hajnali szürkületkor az utolsó vendég is elávo- zott.

Az SS-ordonáncok mindenesetre elégedetlenek vollak. Még napok múlva is szitkozódtak a miatt az undorító mocsok miatt, amelyet nekik kellett felmosniuk és eltakarítaniuk.

AZ ANGOL MEGNYUCTATÁSI POLITIKA MAGVA „

Angliának azt az oktalan, mél-. tatlan és káros taktikáját, hogy, mindig meghátráltak a fásiszla.. hatalmak, elsősorban Hitler-Ne- metország egyre arcátlanabb követelődzőre előtt, megnyugtatóéi- politikának, policy of appeasement-nek nevezték.

Ennek a politikának fő bajnoka maga Neville Chamberlain miniszterelnök és — mát inkább a kulisszák mögött — befolyásos kabinetiroda-főnöke. Sir Horace Wilson volt. A Lord Irwin révem ismertté vált, indiai alkirály. Lord Halifax is fontos szerepet , Vitt ebben a körben, mely erősen kezében tartotta a politika gyeplőiét.

A Labour-párt, mely éppen olyan ingadozó és nyamvadt .yslt. mint a Németországban közben elintézett szociáldemokrata barátai, nem jelentett komoly ellenzéket. A megnyugtatási politika hívei lényegileg csak saját tary- jaik, a konzervatívok soraiban ütköztek komoly ellenállásba. En-r nek a reakciós ellenzéknek a vezére vitathatatlanul a heves vérű Winston Churchill képviselő volt, akit éppen ezért évek óta tudatosan távoltartottak mindenféle hivataltól. Mindenki tudta, hogy Churchill egyik legbefolyásosabb külpolitikai tanácsadója Sir Robert Vansittart, a Foreign Office államtitkárhelyottese.

így gondolkoztam: ha Angliában szövetségeseket akarok keresni Hitler ellen, akkor Van- sittartr.ál biztosan jó helyen kopogtatok, Ha ezeknek az erőknek